Kövess minket!

Művház

Tudod, mi a természetművészet?

Ha nem, akkor holnaptól bő egy hónapon keresztül megtudhatod a Koreai Kulturális Központ kiállításán.

A Yatoo budapesti kiállítása egy 35 éve alakult és azóta folyamatosan működő művészeti csoport tevékenységébe enged betekintést. A koreai csoport bemutatkozása azonban nem a kortárs művészet világában is egyedülálló három és fél évtizedes együttműködés miatt érdekes, hanem tevékenységüknek nemzetközileg is mérhető hatása okán. Kevesen tudják, hogy a Yatoo alapvető szerepet játszott a kilencvenes évek elején a land art és az arte povera nyomdokain kibontakozó, a természetet központi témává emelő nyugati művészeti megnyilvánulások és a hasonló művészi kifejezést favorizáló ázsiai csoportok összekapcsolásában. Nemcsak a manapság Magyarországon is meghonosodni látszó, természetművészet (Nature Art) kifejezést köszönhetjük nekik, hanem ̶ szervezői tevékenységüknek köszönhetően ̶ egy mind helyszínválasztásában, mind technikai megvalósításban újszerű művészeti szemlélet elterjedésében is aktívan közreműködtek – közölték portálunkkal a szervezők.

A kiállításon látható egyrészt egy dokumentációs anyag, amely a csoportnak a nyolcvanas években született, Európában nem ismert munkáit mutatja be, amelyek jellemzően a korabeli művészeti kontextusban igazi nóvumnak számító Négy Évszak workshop-sorozat keretében készültek. A természetbe eszközök és anyag nélkül kivonuló művészek őszinte, bensőséges együttműködésének dokumentumai ezek a fekete-fehér fotók, melyekben a közös alkotás felszabadult, gyermeki öröme és a természetben meglelt felhőtlen nyugalom tükröződik. A tárlat másik fele egy eredeti műalkotásokból álló sorozat, mely a Yatoo sokféle alkotói metódusai közül az efemer anyaghasználat lehetőségeit (faág, sár, falevél, magvak) hívatott szemléltetni, ezúttal nem természeti környezetben, hanem kiállítási körülmények között.

A most bemutatott munkákon keresztül a nyugati művészettörténeten nevelkedett magyar közönség megérezhet valamit abból a keleti filozófiából és vallásból erősen táplálkozó alkotói hozzáállásból, amely egy a nyugati ember számára meglepő, olykor már zavaróba ejtően alázatos módon viszonyul a természethez, megkérdőjelezve a Nyugat művészetének alappilléreit: a művészi ego mindenhatóságát, az örökkévalóságnak szánt műalkotás mítoszát – írják.

Művház

Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni

A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.

Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.

Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.

Kövér László beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.

„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.

Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat

– jelezte a házelnök.

Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.

Egyre nagyobb az érdeklődés

Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.

Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.

Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:

rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.

A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.

A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.

Tovább olvasom

Művház

Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.

Közzétéve:

borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.

A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.  

A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.

A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.

A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.

Tovább olvasom

Művház

Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle

Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.

Közzétéve:

www.metropolitan.hu

A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják,

a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.

A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.

A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.

A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.

A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.

Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.

Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából

Tovább olvasom