Kövess minket!

Művház

Trill Zsolt fogja játszani Erőss Zsolt hegymászót

A Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjában születő első egészestés filmben Erőss Zsoltot a Nemzeti Színház nagy színésze alakítja majd, Sterczer Hilda szerepében pedig az eddig kevésbé ismert Pál Emőkét láthatjuk.

MTI/Gál László

Ötezer-háromszáz méter magasságot is megmászott Nepálban az első nagyfilmjére készülő Csoma Sándor, mert eredeti elképzelése az volt, hogy Erőss Zsolt hegymászó életét vigye filmre – számol be róla az Origo.

Nagyon tartok a kudarctól, ezért sok időt és energiát ölök abba, hogy pontosan és maradéktalanul megértsem azt az élethelyzetet, amit filmen meg szeretnék mutatni. De hiszek abban, hogy az élet írja a legjobb forgatókönyvet, és a dél-ázsiai országban rengeteg dolgot tapasztalhattam, ami végül hozzáadott a filmemhez. Egyik legfontosabb élményem az oxigénhiány, ami 50 százalékra csökken ezen a szinten. Novemberben voltam covidos, akkor éltem meg ehhez hasonló légzési nehézséget, mint a magaslati pontokon

– emlékezett a rendező.

A hegymászó életét azonban nagyon költséges lett volna egy egész estét betöltő filmen bemutatni, leginkább ezért állt el eredeti elképzeléseitől a rendező. Akkoriban édesanyja betegsége miatt kezdte el foglalkoztatni, a halál és a gyász folyamata körül jártak gondolatai, és egyre mélyebbre került ebbe a gondolatkörbe. Elolvasta a Hópárduc felesége című interjúkötetet, miközben egyre érdekesebbnek érezte a női sorsot, ami nagyrészt a várakozásról szól. “Egészen véletlenül egy üzletben futottam össze Sterczer Hildával, és akkor már biztos voltam benne, hogy az ő történetét kell filmre vinnem.
A gyász és Erőss Zsolt iránti érdeklődésem Sterczer Hildában ért össze” – állapította meg a rendező.

Külön érdekesség, hogy Csoma Sándor névrokona Kőrösi Csoma Sándornak, Erőss Zsolt és Sterczer Hilda pedig fiú gyermeküket, Csomát, róla nevezték el.

Az első játékfilmjét a Nemzeti Filmintézet Inkubátor programja 67 millió forinttal támogatja, ez évente egységes összeg, amit 5 pályakezdő filmrendező kap meg. A programban az elmúlt években olyan sikeres alkotások születtek, mint Szilágyi Zsófia Egy nap című munkája, amely a 71. cannes-i fesztivál FIPRESCI-díját kapta, vagy Csuja László Virágvölgy című road movie-ja, ami pedig a East of the West zsűri díját nyerte el.

Csoma Sándor egyébként a Casting című munkájáért az Év legjobb kisjátékfilmje elismerésben részesült 2019-ben a Magyar Filmkritikusok és a Magyar Filmakadémia tagsága egybehangzó véleménye alapján, és nemrég megkapta a Sára Sándor-díjat, amelyet a 40 év alatti filmesek érdemelhetnek ki.

A rendező eddigi filmjei főszerepeiben is női sorsokra fókuszál.

“Nagyon izgalmas nézőpont Sterczer Hilda házastársi vállalása, hiszen ő arra kényszerült, hogy élete nagy részében várjon a férjére. Sok történetet megírtak már, és úgy gondolom, hogy a hősök melletti háttérbe szorított szereplőkön keresztül újabb fénytörésbe hozhatók ezek a nagy tettek. Én hősnek találom Hildát, akinek egész életében azt a nyomást kell vinni, hogy elveszítette a férjét, és nagyobb mélységből kell felállnia, mint akár egy hegymászónak, aki balesetet szenvedett. Eddig egész életüket Zsolt köré szervezték. Neki saját magát is újra kellett definiálnia, körvonalazni, hogy Zsolt elvesztése után valójában kicsoda ő” – fogalmazott a rendező.

Budapest, 2012. május 19. Az Annapurna-expedíció tagját, Erõss Zsolt hegymászót – akit 2010. januárban a Magas-Tátrában lavinabaleset ért, és térdtõl lefelé amputálni kellett jobb lábát – felesége és leánya fogadja a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér II. terminálján. A 8091 méter magas „halálhegy” – minden harmadik mászó életét veszti az Annapurnán – meghódítása kudarcba fulladt, Horváth Tibor életét vesztette. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

“Hilda kezdettől szerette a készülő film nézőpontját, attól azonban tartott volna, hogy Zsolt haláláról forgassunk. Hívő ember, és az egyik legnehezebb folyamat, hogy a tragédiával megtört az Istenbe vetett hite. A filmben azt az utat járom végig, amíg végre elkezd gyászolni, hiszen eleinte elnyomja az érzéseit, és a gyerekeit is ebben a szellemben neveli tovább. Rengeteg a média és a társadalom felé mutatott elvárt kényszer, ami meghatározza ezt az időszakot, és a hegymászói tudatos racionalizmus, amivel kezelni próbálja a helyzetet, míg rájön arra, hogy külső segítségre van szüksége. Idővel a hite is visszatér” – avat be a történetbe Csoma Sándor.

Trill Zsolt az Origónak elmondta, hogy mindig is csodálta a hegymászókat, lenyűgözte a vállalásuk, ő maga sohasem indult neki még komolyabb hegyi expedícióknak. “Látásból az Új Színházból ismertem Zsoltot, mert bejárt oda, amikor ott játszottam. Az egyik ügyelő kollégával szervezték a komolyabb expedíciókat a kétezres években. Külsőre talán kicsit hasonlítunk egymásra, de Zsolt zárkózottsága és szófukarsága nem jellemző rám. Nemrég jártunk a Pilisben egy próbatúrán, és azon mosolyogtunk Hildával, hogy én végig “csipogtam” az utat, míg Erőss Zsolt alig szólalt meg mászás közben, egyébként sem volt a szavak embere” – mondta a színész.

Az Origo teljes cikke itt olvasható.

Borítókép: Erőss Zsolt a 8516 méter magas Lhoce csúcsán 2011. május 21-én. A magyar hegymászó Gál László társaságában hódította meg a Mount Everest társhegyének csúcsát, ezzel 11-re növelték a magyarok által megmászott nyolcezres hegyek számát

Művház

Új előadások a Nemzeti Táncszínház virtuális színpadán

Új előadásokkal és műsoron tartott repertoár darabokkal várja továbbra is a közönséget a Nemzeti Táncszínház online színpada – közölte az intézmény az MTI-vel.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Májusban és júniusban sorra mutatják be a tavalyi évre tervezett, de a járvány miatt elhalasztott előadásokat – köztük néptánc, flamenco és kortárstánc-darabokat – a táncszínház népszerű virtuális műsorfolyamában.     

A májusi bemutatók között lesz a Inversedance Fodor Zoltán Társulat, a Budapest Táncszínház, új darabbal érkezik a Duna Művészegyüttes és a FlamenCorazónArte formációt is. Júniusban a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Szegedi Kortárs Balett, a Bozsik Yvette Társulat, a Frenák Pál Társulat és a Pécsi Balett is a fellépők között lesz – írja a közlemény.     

A bemutatókra online lehet jegyet váltani. A Nemzeti Táncszínház a repertoáron tartott előadásokat továbbra is ingyenesen, de regisztrációhoz kötve teszi elérhetővé. Emellett hamarosan védettségi igazolvánnyal, létszámkorlátozás mellett látogatható előadások is lesznek a táncszínházban.

Tovább olvasom

Művház

Ősztől forgatják a Hadik Andrásról szóló filmet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága 1,6 milliárd forint gyártási támogatást szavazott meg a Hadik címmel készülő, 1757-ben játszódó nagyszabású mozifilmnek, amely felidézi Hadik András huszártiszt katonai bravúrját, amikor maroknyi csapatával megsarcolta Berlint.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő Hadik című látványos kalandfilm a magyar történelem egyik legdicsőbb mozzanatát dolgozza fel – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).

A film főszerepét Trill Zsolt alakítja, a további szerepekben többek között László Zsolt, Hirtling István és Mucsi Zoltán lesz látható. A szereplőknek a hungarikumként jegyzett magyar huszárok világának megelevenítéséhez többek között magas fokú lovas tudásra van szükségük.

A Hadik rendezője Szikora János, operatőre Győri Márk. A film látványos, nagy statisztériát felvonultató lovas jelenetein Steve Dent angol akciórendező is dolgozni fog. A forgatás a tervek szerint ősszel kezdődik, a mozifilmet 2022 végén láthatják a nézők. A film producere Nagy Endre.
A film emléket állít a magyar huszárvirtusnak és Hadik András katonai bravúrjának.

Olyan történelmi kalandfilmet szeretnénk készíteni a Hadikból, amelynek főhősét két erő kormányozza: a bátorság és a becsület. Sodró lendületű képekből áll össze a történet, a film ritmusát tekintve az egész egy hihetetlen vágta lesz. A történet alig hagy egy szusszanásnyi időt a szerelem, család, barátság, kötelesség és árulás érzelmes epizódjainak, aztán újra, mint a forgószél, tovább ragadja hőseit és a nézőt

– olvasható a film tájékoztatójában.

Hadik András (1710-1790) katonatiszt, hadvezér, “a legvitézebb huszár”, aki hőstetteinek köszönhetően közlegényből lett gróf. Részt vett az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. 1757-ben Berlin ellen küldték, a várost 3500 fős seregével október 6-án el is foglalta. Berlinre 600 ezer tallér sarcot vetett ki, Mária Teréziának 24 pár női kesztyűt is küldött ajándékba. Bár később kiderült, hogy valamennyi kesztyű balkézre való volt, az uralkodó 3000 dukáttal jutalmazta Hadikot és megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét is. 1758-ban lovassági tábornok lett, 1760-ban pedig még a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére is volt. 1762-ben és 1763-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnokaként olyan vitézül küzdött, hogy grófi címet kapott. 1764 és 1768 között Erdély katonai parancsnoka és királyi biztosa volt.

Hadik András indítványozta először Magyarországon a jobbágyrendszer felszámolását. 1772-ben a Lengyelországot megszálló császári csapatok főparancsnoka és a birodalomhoz csatolt területek első polgári kormányzója volt. 1774-ben lett tábornagy és Mária Terézia még ugyanabban az évben kinevezte a bécsi Udvari Haditanács elnökévé. E tisztét haláláig megtartotta.

Kiváló katona volt, 1789-ben II. József őt nevezte ki a török elleni háború fővezérévé. Hadik András 79 éves volt akkor, II. József mégsem talált alkalmasabb embert nála.

Borítókép: Trill Zsolt Jászai Mari-díjas magyar színművész

Tovább olvasom

Művház

Visky Ábel fődíjas dokumentumfilmje a FILMIO-n

A Mesék a zárkából című alkotás a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában készült. Világszerte élvonalbeli nemzetközi fesztiválokon szerepelt és a legjobb magyar film díjával tüntette ki nemrég a BIDF zsűrije.

Közzétéve:

Borítókép: Facebook / @mesekazarkabol

A börtön rácsai által elválasztott családok életét bemutató kreatív dokumentumfilm, a Mesék a zárkából a fesztiválszerepléseket követően online nézhető a FILMIO-n.

Visky Ábel első egész estés alkotásával korábban olyan nemzetközi fesztiválokra kapott meghívást, mint Észak-Amerika legjelentősebb dokufesztiválja, a HotDocs, a Biarritz-i FIPADOC és a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, műsorra tűzték továbbá Argentína és Görögország rangos seregszemléi is. Márciusban a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) szakmai zsűrijétől elnyerte a fődíjat a magyar filmek versenyében, különdíjban is részesült és lelkesen fogadták a kritikusok is.

Büntetésüket töltő apák meséket írnak, amelyek alapján mesefilmek készülnek – saját maguk és otthon levő gyerekeik főszereplésével. A mesék persze nem válnak valóra. De mégis, csodával határos módon életre kelnek, filmekké válnak, a rabok, a gyerekek és a többi várakozó családtag főszereplésével. Ritka telefonhívások, alkalmi beszélők keretében készülnek a nagy napra, amikor együtt, közösen alkothatnak valamit. A látványos díszleteket, jelmezeket és animációt is szabadon alkalmazó filmek készítése közben feltárul a szétszakított családok párhuzamosan futó, fájó és felemelő pillanatokkal teli élete. – írják az alkotók a Mesék a zárkából című film szinopszisában.

A Mesék a zárkából magyar-horvát-angol koprodukcióban készült a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában, producere Gyárfás Eszter, executive producere Petrányi Viktória, gyártója a Proton Cinema volt.

Tovább olvasom