Kövess minket!

Művház

Trill Zsolt fogja játszani Erőss Zsolt hegymászót

A Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjában születő első egészestés filmben Erőss Zsoltot a Nemzeti Színház nagy színésze alakítja majd, Sterczer Hilda szerepében pedig az eddig kevésbé ismert Pál Emőkét láthatjuk.

MTI/Gál László

Ötezer-háromszáz méter magasságot is megmászott Nepálban az első nagyfilmjére készülő Csoma Sándor, mert eredeti elképzelése az volt, hogy Erőss Zsolt hegymászó életét vigye filmre – számol be róla az Origo.

Nagyon tartok a kudarctól, ezért sok időt és energiát ölök abba, hogy pontosan és maradéktalanul megértsem azt az élethelyzetet, amit filmen meg szeretnék mutatni. De hiszek abban, hogy az élet írja a legjobb forgatókönyvet, és a dél-ázsiai országban rengeteg dolgot tapasztalhattam, ami végül hozzáadott a filmemhez. Egyik legfontosabb élményem az oxigénhiány, ami 50 százalékra csökken ezen a szinten. Novemberben voltam covidos, akkor éltem meg ehhez hasonló légzési nehézséget, mint a magaslati pontokon

– emlékezett a rendező.

A hegymászó életét azonban nagyon költséges lett volna egy egész estét betöltő filmen bemutatni, leginkább ezért állt el eredeti elképzeléseitől a rendező. Akkoriban édesanyja betegsége miatt kezdte el foglalkoztatni, a halál és a gyász folyamata körül jártak gondolatai, és egyre mélyebbre került ebbe a gondolatkörbe. Elolvasta a Hópárduc felesége című interjúkötetet, miközben egyre érdekesebbnek érezte a női sorsot, ami nagyrészt a várakozásról szól. “Egészen véletlenül egy üzletben futottam össze Sterczer Hildával, és akkor már biztos voltam benne, hogy az ő történetét kell filmre vinnem.
A gyász és Erőss Zsolt iránti érdeklődésem Sterczer Hildában ért össze” – állapította meg a rendező.

Külön érdekesség, hogy Csoma Sándor névrokona Kőrösi Csoma Sándornak, Erőss Zsolt és Sterczer Hilda pedig fiú gyermeküket, Csomát, róla nevezték el.

Az első játékfilmjét a Nemzeti Filmintézet Inkubátor programja 67 millió forinttal támogatja, ez évente egységes összeg, amit 5 pályakezdő filmrendező kap meg. A programban az elmúlt években olyan sikeres alkotások születtek, mint Szilágyi Zsófia Egy nap című munkája, amely a 71. cannes-i fesztivál FIPRESCI-díját kapta, vagy Csuja László Virágvölgy című road movie-ja, ami pedig a East of the West zsűri díját nyerte el.

Csoma Sándor egyébként a Casting című munkájáért az Év legjobb kisjátékfilmje elismerésben részesült 2019-ben a Magyar Filmkritikusok és a Magyar Filmakadémia tagsága egybehangzó véleménye alapján, és nemrég megkapta a Sára Sándor-díjat, amelyet a 40 év alatti filmesek érdemelhetnek ki.

A rendező eddigi filmjei főszerepeiben is női sorsokra fókuszál.

“Nagyon izgalmas nézőpont Sterczer Hilda házastársi vállalása, hiszen ő arra kényszerült, hogy élete nagy részében várjon a férjére. Sok történetet megírtak már, és úgy gondolom, hogy a hősök melletti háttérbe szorított szereplőkön keresztül újabb fénytörésbe hozhatók ezek a nagy tettek. Én hősnek találom Hildát, akinek egész életében azt a nyomást kell vinni, hogy elveszítette a férjét, és nagyobb mélységből kell felállnia, mint akár egy hegymászónak, aki balesetet szenvedett. Eddig egész életüket Zsolt köré szervezték. Neki saját magát is újra kellett definiálnia, körvonalazni, hogy Zsolt elvesztése után valójában kicsoda ő” – fogalmazott a rendező.

Budapest, 2012. május 19. Az Annapurna-expedíció tagját, Erõss Zsolt hegymászót – akit 2010. januárban a Magas-Tátrában lavinabaleset ért, és térdtõl lefelé amputálni kellett jobb lábát – felesége és leánya fogadja a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér II. terminálján. A 8091 méter magas „halálhegy” – minden harmadik mászó életét veszti az Annapurnán – meghódítása kudarcba fulladt, Horváth Tibor életét vesztette. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

“Hilda kezdettől szerette a készülő film nézőpontját, attól azonban tartott volna, hogy Zsolt haláláról forgassunk. Hívő ember, és az egyik legnehezebb folyamat, hogy a tragédiával megtört az Istenbe vetett hite. A filmben azt az utat járom végig, amíg végre elkezd gyászolni, hiszen eleinte elnyomja az érzéseit, és a gyerekeit is ebben a szellemben neveli tovább. Rengeteg a média és a társadalom felé mutatott elvárt kényszer, ami meghatározza ezt az időszakot, és a hegymászói tudatos racionalizmus, amivel kezelni próbálja a helyzetet, míg rájön arra, hogy külső segítségre van szüksége. Idővel a hite is visszatér” – avat be a történetbe Csoma Sándor.

Trill Zsolt az Origónak elmondta, hogy mindig is csodálta a hegymászókat, lenyűgözte a vállalásuk, ő maga sohasem indult neki még komolyabb hegyi expedícióknak. “Látásból az Új Színházból ismertem Zsoltot, mert bejárt oda, amikor ott játszottam. Az egyik ügyelő kollégával szervezték a komolyabb expedíciókat a kétezres években. Külsőre talán kicsit hasonlítunk egymásra, de Zsolt zárkózottsága és szófukarsága nem jellemző rám. Nemrég jártunk a Pilisben egy próbatúrán, és azon mosolyogtunk Hildával, hogy én végig “csipogtam” az utat, míg Erőss Zsolt alig szólalt meg mászás közben, egyébként sem volt a szavak embere” – mondta a színész.

Az Origo teljes cikke itt olvasható.

Borítókép: Erőss Zsolt a 8516 méter magas Lhoce csúcsán 2011. május 21-én. A magyar hegymászó Gál László társaságában hódította meg a Mount Everest társhegyének csúcsát, ezzel 11-re növelték a magyarok által megmászott nyolcezres hegyek számát

Művház

Öt bérletet kínál a Magyar Rádió Művészeti Együttesei az új évadra

Öt bérletet, közte újdonságként a Bartók Rádió-bérletet kínálja a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) a 2024/2025-ös koncertévadra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A keddtől megvásárolható Vásáry-, Lehel-, Dohnányi- és Sapszon-bérlet mellett újdonság lesz a Bartók Rádió-bérlet

– mondta el Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója és a Bartók Rádió csatornaigazgatója az évadot bemutató sajtótájékoztatón a Zeneakadémián.

Közölte azt is:

új korszakba lép az MRME, hiszen az új évadot a tervek szerint már a VI. kerületi Jókai utcai próbateremben kezdik, amelynek munkálatai ütemterv szerint haladnak. A zenei bázist Dohnányi Ernőről fogják elnevezni.

Kitért arra is, hogy az Újévi Nyitány karmestere 2025-ben Héja Domonkos lesz.

Devich Márton köszönetét fejezte ki az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak, hogy a próbaterem építkezését koordinálja, finanszírozza, valamint az MRME működéséhez, a művészi munkához is biztos anyagi hátteret nyújt. Kifejtette: a Jókai utcai próbateremben korszerű, minden szempontból kielégítő új hangversenystúdió épül, amely koncertek befogadására is alkalmas lesz. Az énekkarnak is lesz önálló próbaterme, amelyet kamarakoncertek előadására és felvételére is tudnak használni.

Szólt arról is, hogy a jövő évadban is évfordulót ünnepel az együttes, mivel a Dinyés Soma vezette gyermekkórust 70 éve alapította Csányi László és Botka Valéria.

Az MRME életében a kortárs zene kiemelkedő helyet foglal el – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve: ezért a Bartók Rádió-bérletet szimbolikusan is egy nagy kortárszenei koncerttel indítják a Pesti Vigadóban, amelyen három ősbemutató is elhangzik, Kecskés D. Balázs, Bánkövi Gyula és Kutrik Bence egy-egy műve.

Az ifjúsági koncertek közül felhívta a figyelmet Vivaldi A négy évszak című művére a Magyar Zene Házában, a Hajnaltól estig a Városligetben műsorra, valamint Beischer-Matyó Tamás idén nagy sikerrel bemutatott művének újbóli előadásaira a Müpában. A Müpa felkérésére vállalt fellépések között említette még a Budapesti Wagner-napokat és a Fischer Ádám tiszteletére rendezendő születésnapi koncertet.

Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes az MRME és a Zeneakadémia közötti együttműködésről elmondta: az értékét az adja, hogy két nagy presztízsű intézmény között jön létre. Az együttműködés ékkövének nevezte az Újévi nyitányt, amelyen hagyományosan fellépnek a Zeneakadémia legtehetségesebb hallgatói is. A koncertet a Duna és a Bartók Rádió élőben közvetíti.

Riccardo Frizza vezető karmester az évadban egyebek mellett Verdi Requiemjét dirigálja. Elmondta, hogy Verdihez ezer szállal kötődik. Felhívta a figyelmet két hangversenyre, az egyiken Brahms, a másikon Gershwin-, Barber- és Dohnányi-műveket adnak elő. Olyan világsztárok érkeznek a zenekarhoz, mint Simon Trpceski és Jeneba Kanneh-Mason zongoraművész vagy Pretty Yende szoprán. Kitért arra is, hogy egy angliai és egy olaszországi turnén is részt vesznek az évadban.

Kovács János karmester három koncertet emelt ki: a zene világnapján Elgar és Holst műveit dirigálja a Müpában, Truls Mork csellóművész lesz a szólista, novemberben Vivaldit és Bachot adnak elő a Zeneakadémián Matthias Höfs trombitaművésszel, áprilisban pedig francia szerzők műveit a Müpában, azon a koncerten Emmanuel Pahud fuvolaművész lesz a sztárvendég.

Dinyés Soma a gyermekkórus programjai közt említette, hogy meghívást kaptak egy kínai nemzetközi kórusfesztiválra, ahol a Kodály-kultúrát és a magyar zenét népszerűsítik. Nagyszabású születésnapi koncertet adnak a La Maitrise de Radio France közreműködésével márciusban a Zeneakadémián, idén júliusban Kolonits Klára, jövőre pedig Cser Krisztián lép fel a kórussal.

Pad Zoltán vezető karnagy a vendégművészek között említette Peter Dijkstra holland karnagyot, aki októberi estjüket dirigálja. Az évad egyik különlegessége az a kóruskoncert a Mátyás-templomban, amely Bruckner a capella műveit állítja párhuzamba Palestrina kompozícióival, a Szilágyi Dezső téri templomban pedig Szabó Barna a Keresztút szélén című passiója szólal meg.

Vásáry Tamás elnök-karmester azokat a zeneakadémiai koncerteket emelte ki, amelyeknek egyik részét ő, a másikat pedig a fiatalabb karmesterek, Cser Ádám, Erdélyi Dániel, Hontvári Gábor, Dubóczky Gergely dirigálják.

Borítókép: Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) ügyvezető igazgatója (b5) beszél az MRME következő évadát bemutató sajtótájékoztatón a Zeneakadémián 2024. március 26-án. Mellette Kovács János, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó karmestere (b), Riccardo Frizza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek vezető karmestere (b3), Dinyés Soma, a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezető karnagya (b4), Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia rektori feladatok ellátásával megbízott rektorhelyettese (j3), Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának karigazgatója (j2) és Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere

Tovább olvasom

Művház

Már várják a nevezéseket a 23. Lakiteleki Filmszemlére

Korkép, portré, krónika, valamint hungarikumok és helyi értékek témakörben szeptember végéig lehet jelentkezni a mustrára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Sára Sándor operatőr, filmrendező emlékére meghirdetett filmszemlét a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, a Hungarikum Bizottság, a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Nonprofit Közhasznú Kft., valamint a Dunaversitas Egyesület november 13. és 15. között rendezi meg – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója az MTI-nek.

A versenyre falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek és magánszemélyek jelentkezését várják az ország határain túlról is. Nevezni lehet minden olyan, 2015 után egyénileg vagy csoportosan készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi lakiteleki filmszemléken még nem szerepelt.

Minden filmről egy legfeljebb 500 karakter hosszú szöveges leírást is kérnek, amely az alkalomra készülő katalógusba is bekerül.

Ezúttal is meghirdetik a Most mutasd meg! pályázati kategóriát, amelyikre 18 év alatti fiatalok nevezhetnek a témakörben mobiltelefonnal készített, legfeljebb 3 perc hosszúságú rövidfilmjeikkel.

A benevezett alkotások közül előzsűri választja ki a szemlére bejutó filmeket. A döntésről a pályázókat október végéig elektronikus úton értesítik. A zsűri elnöke Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, a társelnök pedig Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense lesz. A legjobb alkotások díjazásban részesülnek.

Tovább olvasom

Művház

László Evelin Legényese nyerte A Dal 2024-et

László Evelin, a nép-, a rock- és a szimfonikus zene fúziójában előadott Legényes című dalával nyerte meg a közmédia idei könnyűzenei versenyét, Az Év Dala 2024 címet, és ezzel lehetőséget arra, hogy elkészítse lemezét a világ egyik legnevesebb stúdiójában – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Közzétéve:

MTI/Bruzák Noémi

Véget ért az ország egyetlen dalválasztója, a döntő tíz dala szimfonikus változatban versengett Az Év Dala 2024 címért és a lemezkészítési lehetőségért a világhírű, berlini Hansa Studios-ban. A magyar zenék versenyében a Szandi, Németh Alajos Lojzi, Ferenczi György és Egri Péter alkotta zsűri pontszámai alapján a legjobb négy közé jutott: a Kiáltás a Roy Galeritől, a Nem lehetek más a Negáltól, a Legényes László Evelintől, valamint a Félszavak a Phoenix RT-től.

A döntés a közönség kezében volt, a nézők a legtöbb szavazattal a népzenei motívumokat felvillantó Legényest választották az év dalának. László Evelin intim üzenetet megfogalmazó dalát, annak zenéjét és szövegét a férje ihlette.

“Szerzeményem lényege önmagunk elfogadása. Gyermekkoromban sok nehéz időszakot éltem át és büszke vagyok arra, hogy fel tudtam állni ezekből. Remélem, akik hallgatják, erőt merítenek dalomból, és felismerik a bennük rejlő csodát” – fogalmazott a győztes.

A fináléba extra produkcióval tért vissza a tavalyi nyertes Titán. A szászrégeni zenekar előadásában dalválogatás hangzott el az együttes A szavakon túl című új albumáról, közte az előző évad győztes dalával, az Éjféli járattal.

Hazánk egyik legnagyobb televíziós zenei eseményén a legújabb magyar dalok mérettettek meg a heteken át tartó élő show-ban. Több száz pályaműből idén először kapott lehetőséget 60 dal a zsűri előtti bemutatkozásra az előválogatóban. Innen 40 produkció folytathatta a versenyt a fődíjért. A válogatóból továbbjutott 20 versenyzőre izgalmas kihívás várt: az elődöntőben az eredetitől eltérő műfajban, a magyar könnyűzene kiválóságainak segítségével átdolgozva mutatták be dalukat.

A döntőbe került produkciók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében hangoztak el Balassa Krisztián karmester vezénylésével.

Borítókép: A győztes László Evelin A Dal 2024 televíziós show-műsor döntőjében a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2024. március 23-án

Tovább olvasom