Kövess minket!

Művház

Törőcsik Marié a főszerep péntekenként az M5 csatornán

Kacagtató vígjátékkal folytatódik a Törőcsik Mari ezer arca sorozat az M5 csatornán. A közmédia a Kossuth Nagydíjas művész emlékezetes szerepeiből válogat péntek estékre, ezzel gondozva életművét. Július 23-án 21.00-tól a Házasságból elégséges című regényadaptációt láthatják a nézők.

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Az M5 kulturális csatorna a háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművész filmjeivel készül péntek esténként. Ezen a héten a Házasságból elégséges című vígjáték lesz műsoron, amely Gergely Márta azonos című regénye nyomán készült. Két fiatal elkapkodott házasságának kezdeti nehézségeit mutatja be, mindezt Törőcsik Mari és Bodrogi Gyula szemekbe könnyet csaló játékával. Az alkotás különlegessége, hogy akkoriban a két főszereplő nem csak a filmvásznon alkotott házaspárt.

A történet központi szereplői a fodrász, Szöszi és a cukrász, Árpi. A lány a nagymamájánál lakik. A fiú a szüleivel él, ám amikor sógora viszályt szít a családban, Árpi egy veszekedést követően elhatározza, hogy elköltözik otthonról. Remek ötlete támad: házasodjanak össze Szöszivel. A lány ugyanolyan hebrencs, ezért feleségül megy hozzá. Árpiék nyaralójában ismerkednek az önálló élettel, amely sorozatos konfliktusokat szül köztük. Egy csúnya vita után Szöszi haza is költözik. Árpit apja rábeszéli, hogy béküljön ki a feleségével, aki először duzzog, de szerelme legyőzi a sértődést. Megpróbálják újra, együtt. De, hogy ebből mi lesz? Az M5 nézői péntek este megtudhatják.

Házasságból elégséges július 23-án 21.00-tól az M5 csatornán!

Művház

Így ünneplik Magyarország legidősebb bábszínházát

Fesztivállal és könyvbemutatóval ünneplik az idén 75 éves szegedi Kövér Béla Bábszínházat augusztus végén Szegeden – tájékoztatta a kulturális intézmény az MTI-t.

Közzétéve:

Borítókép: A Bóbita Bábszínház és a szegedi Kövér Béla Bábszínház óriásbábos felvonulása a nyár elsõ pécsi fesztiváljának, a július 1. és 4. között. Fotó: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor

Kövér Béla – a szegedi bábszínház alapítója – érettségire készülő, nyolcadik osztályos piarista gimnazista volt, mikor cserkésztársaival – tanári és szülői támogatással – megalakították a Kamara Bábszínházat.

A bábszínház ünnepélyes megnyitóját 1946 karácsonyán tartották, a János vitéz című darab bemutatójával. Az évad során még négy premiert rendeztek: Moliere-től a Botcsinálta doktor, Arany Jánostól A bajusz és a Jóka ördöge, valamint Fazekas Mihály Lúdas Matyija szerepelt a műsoron.

Az intézmény indulásáról és az azt követő több mint hét évtizedről számos érdekességet megtudhatnak az olvasók abból a könyvből, amely Magyarország legidősebb bábszínházának 75. születésnapja alkalmából jelenik meg augusztus 25-én. A nagy Lötty című kötet szórakoztató, fordulatos mesébe ágyazva mutatja be a Kövér Béla Bábszínház történetét.

Ezt követően elkészítik Magyarország első összbábszínházi halászléjét az ország mind a 12 bábszínházának közreműködésével, így is ünnepelve a születésnapot.

Másnap a Kövér Béla Bábszínház óriásbábos felvonulásával harangozzák be a SZINkópé Fesztivál programját. A menethez a Ledpuppets csapata és a pécsi Bóbita Bábszínház társulatának tagjai is csatlakoznak.

Augusztus utolsó hétvégéjén az újszegedi ligetben tartják a szegedi bábszínház hagyományos évadnyitó fesztiválját, melyen interaktív játékokkal, előadásokkal és koncertekkel, valamint civil szervezetek és szegedi társintézmények programjaival várják az érdeklődőket.

Többek között fellép Gryllus Vilmos és az Eszter-lánc Mesezenekar, látható majd a Tintaló Cirkusz, a Bábakalács Bábszínház és a Mikropódium, de eljön Vitéz László és olasz rokona, Pulcinella is. A szervezők készülnek Felhővadászattal, Molyoldával, s ha mindez nem volna elég, a szegedi Kövér Béla Bábszínház társulata egy különleges kereskedelmi kikötővé, Port Ciggedinné varázsolja Szegedet, ahol a résztvevőknek izgalmas feladatokat kell megoldaniuk a város különböző pontjain.

Tovább olvasom

Művház

Premier előtt mutatják be a Víg Mihályról szóló portréfilmet

Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott.

Közzétéve:

Szeptember 1-jén kerül a mozikba a Víg Mihály zenészről szóló Ott torony volt: Víg Mihály-portré című egészestés dokumentumfilm, amelyet a mozibemutató előtt, koncerttel egybekötött premier előtti vetítésen láthat ingyenesen a közönség augusztus 25-én Budapesten, a Szeszgyár kertben és a Gólya közösségi térben.

Az egész estés dokumentumfilm vetítése után a Gólya Közösségi Házban zenél Víg Mihállyal együtt a Balaton, majd fellép a Kinetic Erotic együttes és az AZVLM csapatának DJ-szettje.

A portréfilmben a Trabant és Balaton együttesek alapítója, Tarr Béla állandó alkotótársa és a kultikus Sátántangó főszereplője mesél az életéről, az 1980-as és 90-es évek könnyűzenei kultúrájáról, a filmzeneszerzés fortélyairól, az alternatív kultúrához kapcsolódó meghatározó emberekről és a velük való kapcsolatáról.

A filmből kiderül, hogy életműve legfontosabb momentumának a Tarr Bélával való együttműködést tartja, emellett megosztja gondolatait irodalomról, zenéről, filmről, világról, számos soha nem látott archív felvétellel és sok zenével kísérve.

A tájékoztató idézi Kécza András rendezőt, akinek szándéka az volt, hogy úgy mutassa Vígh Mihályt, ahogyan saját magát látja, “ahogyan ő akarja megmutatni magát a világnak”. Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott – hangsúlyozta a rendező.  

A nyolcvanas évek első fele a “tűrt és tiltott” határán elhelyezkedő alternatív, underground művészet virágkora volt Magyarországon. Ennek a korszaknak meghatározó képviselője Víg Mihály, aki 1979-ben barátjával, Hunyadi Károllyal megalapította a mai napig működő Balaton együttest.

A később megalakuló és csak pár évig létező, de máig legendának számító Trabant együttesnek is oszlopos tagja volt. Víg Mihály számos filmzenét is írt, többek között Szabó Ildikónak, Szirtes Andrásnak és Xantus Jánosnak. Tarr Béla állandó zeneszerzője lett, a Sátántangó főszerepét ő játszotta.

A filmet a Kontra és a Cirko Film közösen forgalmazza Magyarországon.

Tovább olvasom

Művház

Átadták a Kulturális Filmek 8. Fesztiváljának díjait

Azoknak az alkotóknak kell esélyt adni, akik képesek a magyar jellem filmbéli megnyilvánulásainak egyetemes üzenetet és értéket adni – vélekedett Kövér László, az Országgyűlés elnöke az eseményen.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A szombati záróünnepségen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tállyán Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédében elmondta:

2010 óta a magyar állam a filmgyártásban pénzügyi esélyegyenlőséget akart biztosítani azoknak az alkotóknak, akik “magyar szemmel, szívvel, ésszel és tehetséggel” képesek elérni, hogy az eszme és az abból kisarjadó film ne csak másoké, hanem – több mint negyven év kommunizmus és húsz év posztkommunizmus után – “végre a miénk” legyen.

Úgy vélte, azoknak az alkotóknak kell esélyt adni, akik képesek a magyar jellem filmbéli megnyilvánulásainak egyetemes üzenetet és értéket adni. Ez a nemzeti kultúrpolitika és a nemzeti filmgyártás lényege és célja – hangsúlyozta Kövér László.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2) és Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára (j) átadja az első helyezettnek járó elismerést Magyari Teklának (b2) és Simó Csabának (b), a Csibészek patrónusa című film alkotóinak a Kulturális Filmek 8. Fesztiválján Tállyán 2022. augusztus 6-án, fotó: MTI/Vajda János

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett: az elmúlt tíz évben sok minden történt, komoly erőfeszítéseket tett a filmszakma, és ismét bebizonyosodott, hogy csak a minőség, csak az érték, és csak a jó színvonalon elvégezett munka számít.

Ezen a fesztiválon mindenki megtapasztalhatta, mi mindent lehet elmondani az életünkről, sorsunkról öt percben, és láthattuk, milyen sok ember és sokféle hivatás tartja össze a kulturálisan és lelkileg egységes magyar nemzet szövetét alkotó közösségeket

– mondta Kövér László.

A helyi magyar kultúrát feldolgozó, Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világ magyarok lakta területein leforgatott versenyfilmeket előbb a közönség online értékelhette, a legjobb alkotásokról pedig a Koltai Gábor filmrendező vezette zsűri a fesztivál keretében megrendezett döntőben mondott véleményt.

Az első helyezett filmet, Magyari Tekla (b2) és Simó Csaba (b) Csibészek patrónusa című alkotását itt is meg tudja tekinteni:

A huszonnégy, online is megtekinthető kisfilm közül két alkotás generálta a legnagyobb nézői aktivitást: az Alföld TV A Puszta varázsa, A csikós apáról fiúra című filmjének alkotói 600 ezer, míg az Antika című kisfilm három délvidéki készítője 500 ezer forintos különdíjat vehetett át.

A további díjazottak névsora a 8.kultfilm.hu oldalon olvasható.

Tovább olvasom