Kövess minket!

Művház

Törőcsik Mari, Jankovics Marcell filmjei is a Klasszikusfilm-maratonon

A Nemzeti Filmintézet által rendezett Budapesti Klasszikusfilm-maraton középpontjában idén is a magyar film felejthetetlen alkotói lesznek. A nemzetközi klasszikus filmes seregszemle többek között Törőcsik Mari, Jancsó Miklós és Jankovics Marcell előtt tiszteleg szeptember 21-ével kezdődően.

Borítóképen Jankovics Marcell János vitéze. Forrás: NFI

A közönség a 4. Budapesti Klasszikusfilm-maraton több budapesti helyszínen – köztük a Szent István-bazilika előtt, szabadtéren – tekintheti meg a Nemzeti Filmintézet által restaurált filmkincseinket, valamint magyar vonatkozású külföldi klasszikusokat. A Martin Scorsese által egyszerűen csak Mesternek nevezett Jancsó Miklós születésének 100. évfordulójára emlékezve a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatósága befejezi Jancsó 1990 előtti magyar filmjeinek digitális restaurálását. A Budapesti Klasszikusfilm-maraton Fókuszban programja bemutatja a már elkészült felújításokat – kiváló minőségben élvezheti a közönség az emblematikus alkotásokat. A Szegénylegények szeptember 22-én a Szent István téren szabadtéri óriásvásznon lesz nézhető, majd országszerte műsoron lesz a mozikban a Pannonia Entertainment forgalmazásában.

A maraton az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban és a Francia Intézetben is vetít Jancsó-filmeket, látható lesz az Oldás és kötés, a Csend és kiáltás, a Sirokkó, a Szerelmem, Elektra, A zsarnok szíve, avagy Boccaccio Magyarországon és az Isten hátrafelé megy.

Törőcsik Mari idén tavasszal távozott az élők sorából, de örökre a nézőkkel marad emlékezetes filmek hosszú sora, amelyekben újra és újra megcsodálhatjuk magával ragadó tehetségét. Törőcsik Mari alakításai tizenegy alkalommal bűvölték el a cannes-i filmfesztivál közönségét, tehetségét világszerte nagyra becsülik. A Maratonon Mészáros Márta Holdudvar, Fábri Zoltán Édes Anna, Jancsó Miklós Csend és kiáltás és Szerelmem, Elektra, Szemes Mihály Kölyök és Maár Gyula Déryné, hol van? című filmjének főszerepében is láthatjuk az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Toldi moziban.

Jankovics Marcell a magyar animáció megkerülhetetlen, páratlan tehetségű alakja, filmjein generációk nőttek fel. Alkotásainak szépsége nagy vásznon a legteljesebb, a maratonon a Szent István-bazilika előtti téren vetítik a mind a mai napig lélegzetállítóan virtuóz, színpompás, zenés János vitéz című filmjét. A népművészetet és a szecessziót egyedi módon ötvöző rajzfilm Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült. Bemutatásának évében több mint másfél millióan váltottak rá jegyet, és azóta is a magyar nézők egyik kedvence. Idén Amerikában is újra bemutatták az NFI Filmarchívum és a Los Angeles-i Arbelos Film együttműködésének köszönhetően.

Jankovics Marcell Ének a csodaszarvasról című filmje restaurált változatának premierjére szeptember 25-én kerül sor az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A magyarok őstörténetét feldolgozó Ének a csodaszarvasról az NFI Filmarchívum restaurátor műhelyében készült el, Bacsó Zoltán operatőr és Rozgonyi Péter hangmérnök közreműködésével.

A 2021-es év a Nemzeti Filmintézet kezdeményezésére a magyar film születésének 120. jubileumi éve. Ez alkalomból a Magyar Pénzverő Zrt. és a Nemzeti Filmintézet különleges együttműködés keretein belül készített egy emlékérmet, tisztelegve ezzel a világhírű magyar filmművészet előtt – írta a Magyar Nemzet.

Művház

A tüzes trón – könyv jelent meg a Fradi edzőiről

Nem volt a magyar futball történetében vonzóbb kispad a Ferencvárosénál.

Közzétéve:

Megjelent A tüzes trón – Fradi-edzők mennybemenetele és pokoljárása című könyv. A szerzők, Dénes Tamás és Lakat T. Károly sok esetben “testközelből” láthatták a zöld-fehér egyesület szakvezetőinek mindennapjait, ezért könyvükben a főszereplők történetének bemutatásánál nagy hangsúlyt kap a hozzájuk fűződő személyes kapcsolatuk is.

“Népszerűsége, presztízse és sikerei miatt – talán még a szövetségi kapitányét is beleértve – nem volt a magyar futball történetében vonzóbb kispad a Ferencvárosénál. Ezt bizonyítja az is, hogy a profi korszak 1926-os indulása óta eltelt közel egy évszázadban szinte mindig nagy tekintélyű, elismert edzők dirigálták az Üllői úti csapatot. Bárki is volt a szakvezető, kirakatban élt, s ennek megfelelő figyelmet kapott, de az is szembetűnő, hogy erről a kispadról soha nem lehetett »csak úgy« felállni”

– olvasható a könyv ajánlójában.

A könyv borítója

A 288 oldalon bemutatják többek között Tóth Potya Istvánt, az első “tudományos” magyar trénert, Schaffer Alfrédot, aki igazi világfiként, világbajnoki ezüstéremmel érkezett a kilencedik kerületbe, Mészáros Józsefet és Lakat Károlyt, akik az aranykorszak legendáit vezették sikerre, Dalnoki Jenőt, akinek mondásait azóta idézik, Nyilasi Tibort és Szerhij Rebrovot, aki “megnyitotta az Európába visszavezető utat”.

Tovább olvasom

Művház

A Jónak lenni jó! adománygyűjtő akcióhoz ajánlotta fel Prima Primissima díját a Bartók Rádió

A Jónak lenni jó! elnevezésű adománygyűjtő akcióhoz ajánlotta fel Prima Primissima díjának teljes összegét a Bartók Rádió, amely magyar ismeretterjesztés és média kategóriában érdemelte ki a 15 millió forinttal járó elismerést.

Közzétéve:

MTI/Szigetváry Zsolt

Devich Márton, a klasszikus zenei rádió csatornaigazgatója az MTI-nek hétfőn elmondta: nagy öröm és megtiszteltetés számukra a pénteken átvett rangos elismerés.

Hét éve vezetem a Bartók Rádió szerkesztőségét, és ilyen komoly elismerésben még nem részesültünk, talán ez visszajelzés arról, hogy jó úton járunk abban a munkában, amit végzünk

– tette hozzá.

Bartók neve kötelez bennünket, hogy mindig igyekezzünk a legjobbat, legtöbbet nyújtani

– hangsúlyozta.

Mint mondta, a díj teljes összegét, 15 millió forintot felajánlják a közmédia Jónak lenni jó! elnevezésű adománygyűjtő kampányához, amelynek idei kedvezményezettje a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ).

Tudjuk, hogy így a legjobb helyre fog kerülni ez az összeg, amit örömmel ajánlunk fel

– mondta Devich Márton.

A csatornaigazgató, aki a Bartók Rádió Muzsikáló Reggel című műsorában jelentette be a felajánlást, elmondta: számos új ötlettel és két új műsorral készülnek januártól, gazdag koncertkínálattal és rangos saját rendezésű hangversenyekkel várják a hallgatókat továbbra is.

Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója (j) bejelentést tesz a rádió Muzsikáló Reggel című műsorában, mellette Bősze Ádám műsorvezető (b) az MTVA óbudai gyártóbázisán 2022. december 5-én MTI/Szigetváry Zsolt


Devich Márton a díjért köszönetet mondott a kuratóriumnak és az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezetésének is a mindenkori támogatásért. “A hallgatóknak jár óriási köszönet még, hiszen mint egy nagy család, együtt élünk velük, és rengeteg visszajelzést kapunk, érezzük a szeretetüket, a hűségüket. Így nagyon jó dolgozni” – tette hozzá.

Kiemelte:

ez az elismerés mindenkié, aki a csatorna munkáját segíti, hangmérnökök, gyártásvezetők, zenei rendezők, külsős kollégák, és mindenkié, aki valaha a Bartók Rádió kötelékében dolgozott, akár évtizedekkel korábban.

“Hiszen óriások jártak előttünk, akiktől rengeteget lehet tanulni mind a mai napig” – hangsúlyozta.

A díj mindenki számára elismerés a csatornán. “Nagy szívvel dolgozik minden kolléga, mindent megtesznek azért, hogy jobbnál jobb műsorok szülessenek” – tette hozzá.

Borítókép: Devich Márton, a Bartók Rádió csatornaigazgatója bejelentést tesz a rádió Muzsikáló Reggel című műsorában az MTVA óbudai gyártóbázisán 2022. december 5-én

Tovább olvasom

Művház

Ők a Magyarország 365 fotópályázat idei díjazottjai

A neves szakemberekből álló zsűritől 16 pályázó kapott elismerést.

Közzétéve:

Daróczi Csaba, az épített és tárgyi örökség kategória győztese (j), miután átvette A Magyar Zene Háza című fotójáért odaítélt díját Haris László érdemes művész fotóművésztől, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Nehéz időszakokban és a bizonytalanságban szükség van arra, hogy észrevegyük a szépet és jót, nehéz időkben kell igazán az, ami helyes úton tart bennünket – hangsúlyozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az Eiffel Műhelyházban tartott csütörtöki díjátadón.

Idén 3500-an jelentkeztek az amatőr és professzionális fotósoknak meghirdetett pályázatra, a szakmai zsűri csaknem 38 ezer fotó közül választotta ki a díjazott felvételeket.

Dömötör Csaba szerint a fotózás állandóvá tesz egy pillanatot: megörökít, kiemel és megőriz, mindezt pedig egy gyorsan változó és bizonytalan világban teszi. Úgy vélte, különleges érzék kell ahhoz, hogy felismerjük az állandóságot.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a tavalyi díjátadó óta a pályázat újabb és újabb utakat járt be: megjárta a Duna-korzót, jelenleg pedig Debrecenben mutatkozik be szabadtéri kiállításon, de terveik szerint a fotók több városban is láthatók lesznek majd országszerte.

Dömötör Csaba köszönetet mondott munkatársainak és a zsűritagoknak, akik “régóta dolgoznak azon, hogy ez a pályázat az ország legnagyobb ilyen kezdeményezése lett”. Beszélt arról is, hogy

a képek látleletet adnak 2021 Magyarországáról és többféle nézőpontból megmutatják hazánk legszebb arcait. Kiderül belőlük, hogy sok magával ragadó és felemelő hely, korszakos épület és élni akaró közösség van Magyarországon.

Végül Klebelsberg Kunót idézve hangsúlyozta: egy nép csak azzal szerez jogot ahhoz a földhöz, amely a hazája, ha azt halhatatlan művekkel kapcsolja magához. 

A díjátadó helyszíne az Eiffel Műhelyházban 2022. december 1-jén, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ebben az évben ismét az Eiffel Műhelyház adott otthont a fotópályázat ünnepélyes díjátadójának – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki szerint a fotózás a képzőművészet azon ága, amely “az emberi érzéket, ízlést és művészi attitűdöt a technikával kombinálja. Az ember és a technika együttműködéséből valami magasabb rendű születik, egyfajta transzcendens alkotás jön létre” – fogalmazott a főigazgató.

A Magyarország 365 fotópályázatra idén is három – természet és táj, épített és tárgyi örökség, valamint életképek – kategóriában jelentkezhettek professzionális és amatőr fotográfusok. A szakmai zsűri mindhárom kategóriában három díjat osztott ki, az első helyezett 1 millió, a második 500 ezer, a harmadik pedig 300 ezer forintot kapott. A közönségszavazás győztesei ugyancsak 1 millió forint jutalomban részesültek kategóriánként.

Ők lettek idén a legjobbak

A szakmai zsűri döntése alapján a természet és táj kategória első helyezettje Daróczi Csaba A halak csillagképe, második helyezettje Litauszki Tibor Áthúzás, harmadik helyezettje pedig Prisznyák Tibor Hajnali látomás című képe lett. Közönségdíjat kapott Makai Balázs Harmatos szitakötő című felvétele. A Magyar Természetjáró Szövetség különdíját Radisics Milán kapta Roxy, a szomszédunk című sorozatáért.

Daróczi Csaba, a természet és táj kategória győztese (j), miután átvette A halak csillagképe című fotójáért odaítélt díját Potyó Imre környezetkutatótól, a 2020-as pályázat díjazottjától, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Épített és tárgyi örökség kategóriában a zsűri első díját Daróczi Csaba A Magyar Zene Háza, a második díjat Novák Gábor Ködtakaró, a harmadikat pedig Hodossy Ilona Csúcsra fel című fotója kapta. Közönségdíjat nyert Herman Dóra A mesebeli kastély című felvétele. A Magyar Turisztikai Ügynökség különdíját Holczer Tibor Pentele híd című fotója érdemelte ki.

Kerekes M. István, az életképek kategória győztese, miután átvette A pillanat varázsai című fotójáért odaítélt díját Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfustól, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Életképek kategóriában a zsűri első helyezettje Kerekes M. István lett A pillanat varázsai című sorozatával, a második Mohos Márton Búcsú, a harmadik pedig Kiss Andrea BuSHOW című sorozatával. A közönségdíjat Orbán Péter Első sorból című fotója nyerte. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete különdíját Szabó Nándor kapta Az élet útja című képéért, az Operaház különdíját Zsila Sándor Az Öreg Hölgy című sorozata érdemelte ki.

Neves fotóművészekből állt a zsűri

A pályázatot ebben az évben negyedik alkalommal hirdette meg Magyarország kormánya a Magyar Természetjáró Szövetséggel, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködésben.

A fotópályázat célja, hogy az alkotók lencséjén keresztül, egyedi látásmóddal mutassa be hazánk természeti és épített örökségét, az itt élők ünnepeit és mindennapjait, mindazt amire büszkék lehetünk Magyarországon.

A kezdeményezés lehetőséget nyújt a résztvevőknek arra is, hogy alkotásaikat a nagyközönség előtt is megmutassák, népszerűsítsék.

A zsűri elnöke Kaiser Ottó fotográfus volt, tagja Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfus, Haris László fotóművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, Potyó Imre környezetkutató, a 2020-as pályázat díjazottja, 2018-ban és 2020-ban az év természetfotósa, valamint Rizsavi Tamás fotográfus volt.

Tovább olvasom