Kövess minket!

Művház

Toldi-premier a közmédiában: Arany János karakterei a képernyőn

Idén ősszel a Duna Televízión lesz először látható a Kecskeméti Rajzfilmstúdió legújabb alkotása. Jankovics Marcell szakmai pályájának utolsó remekműve, a Toldi animációs sorozat szeptember 19-én 19:40-kor debütál.

MTI/Ujvári Sándor

A Kecskemétfilm Kft. legújabb munkáját, a Toldit a közmédia ősszel tűzi műsorára. A premier szeptember 19-én, vasárnap 19:40-kor lesz a Duna Televízión. Az Arany János-emlékévhez kapcsolódóan az MTVA pályázatot hirdetett, amelynek eredményeképpen évtizedek után ismét nagyszabású animációs filmmel büszkélkedhet a hazai rajzfilmgyártás. A Toldi-sorozat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott támogatási összegből valósult meg.

A Kossuth- és Balázs-Béla-díjas filmrendező, grafikusművész, Jankovics Marcell nevével fémjelzett sorozat különlegessége, hogy egyedi, kézzel rajzolt technikával készült, ami ma is értékálló minőséget képvisel

– közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

Bakonyi Péter, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Gyermek, Ifjúsági és Film Főszerkesztőség főszerkesztője kiemelte, hogy „a közmédia és a Kecskemétfilm kapcsolata régi múltra tekint vissza. Az együttműködés keretében a Duna Televízión lesz látható a műhely legutóbb elkészült darabja. A közmédiának küldetése, hogy szerepet vállaljon a kultúra-közvetítésben, Arany János Toldija pedig egyértelműen magyar kultúrkincs. Az adaptáció hidat képez a nemzedékek között és generációkat köt össze, haladva a korral, de az eszmei értéket megőrizve.” Emellett hozzátette, hogy a magyar rajzfilmgyártás új gyöngyszemének premierje alkalmából országos kampánnyal készül a közmédia. A közönség már szeptember elejétől találkozhat az animációs sorozattal az újságokban, online és social felületeken.

Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) és a Kecskemétfilm Kft. igazgatója elmondta: nagy ajándék a kecskeméti rajzfilmstúdiónak, hogy, az idei, ötvenéves évfordulójukra elkészült a Toldi animációs sorozat a közelmúltban elhunyt Jankovics Marcell rendezésében.

Jankovics Marcell – híven Arany Jánoshoz – egy tizenéves fiatalember karriertörténetét mutatja meg, kinek még legénytoll sem pelyhedzik állán. Megtalálta a humort is a költő szövegében, de még Petőfi is segítségére volt Arany személyének megjelenítésében

– tette hozzá.

Az elbeszélő mű, amely ismertté tette a költőt, elmaradhatatlan eleme a hazai közoktatásnak. Az animációs technikának köszönhetően a magyar irodalom és kultúra egy darabja kel életre a XIX. századi költemény modern feldolgozásában. A tévésorozat az Arany-eposz tizenkét fejezetének megfelelően előhangból és tizenkét részből áll.

A nagyközönség a sorozatot hat vasárnap este követheti a Duna Televízión. A vetítéssel a közmédia célja az értékteremtés és a kultúra ápolása mellett többek között a magyar rajzfilmgyártás támogatása, továbbá lehetőség biztosítása az oktatási tartalmak színesítésére, ami remélhetőleg nem csak az általános iskolásoknak lesz szórakoztató élmény.

Borítókép: Bakonyi Péter (b), a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Gyermek, Ifjúsági és Film Főszerkesztőség főszerkesztője és Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) és a Kecskemétfilm Kft. igazgatója

Művház

Februárban kerül a magyar mozikba Az almafa virága

A magyar-vietnámi romantikus film az első európai-vietnámi koprodukciós alkotás. Február 16-tól vetítik hazánkban.

Közzétéve:

Borítókép: Az almafa virága / Facebook

A napjainkban Budapesten játszódó történetben egy fiatal vietnámi lány a felnőtté válás küszöbén áll, ám nincs kibékülve azzal a jövővel, amelyet a családi hagyományok jelöltek ki számára. Magyarországra utazik, hogy kiderítse, mi történt annak idején a nagymamájával, amiről az asszony a mai napig hallgat. A lány titkon reméli, hogy a családi rejtély megfejtése a saját bizonytalanságait is segít megoldani. A Duna-parton találkozik egy fiúval, aki viszont az első pillanattól biztos benne, hogy a lány élete szerelme – olvasható a Nemzeti Filmintézet közleményében.

Eközben az 1970-es évekbeli történetszálban egy vietnámi diáklány és egy fiatal férfi ütközik egymásba az Agrártudományi Egyetem folyosóján. Egyre komolyabbá váló kapcsolatukat azonban éberen figyeli az felügyelőtiszt, akinek a feladata biztosítani, hogy a Vietnámból érkezett ösztöndíjasok ne akarjanak Magyarországon maradni, hanem diplomásként hazatérve dolgozzanak az országukért.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

A főszereplő Nari Nguyen születésétől kezdve Budapesten él, a mozinézők először a Drakulics elvtárs című filmben láthatták. Az Európában élő vietnámi lányok szépségkirálynőjének 2011-ben választották meg. A férfi főszereplő Koltai-Nagy Balázs, a kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művésze.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Az almafa virága forgatókönyvét a rendező, Szűcs Dóra és Dang Thanh Binh közösen jegyzik. A producerek György Lea és Sípos Anna, az operatőrök Csepeli Eszter és Szilágyi Gábor. A filmben feltűnik mások mellett Sütő András, Juhász Jázmin, Dunai Tamás és Kálloy Molnár Péter is. A zeneszerző Csengery Dániel, a látványtervező Szabó Edina, a jelmeztervező Szűcs Edit, a hangmérnök Varga Tamás, a vágó Erdélyi Flóra.

Tovább olvasom

Művház

Véradásra biztatnak fiatal plakáttervező grafikusok

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tervezőgrafika szakos hallgatói a Magyar Bankszövetség és a Médiaunió Alapítvány “ADJ VÉRT!” plakáttervező pályázatának keretében készítették el munkáikat – közölte a támogatók nevében a Magyar Bankszövetség az MTI-vel.

Közzétéve:

Az elkészült munkák célja közelebb hozni a véradás fontosságát a fiatalokhoz és idősebbekhez. A pályázatot a JÓTETT Bank keretében megrendezett Banki Véradók Hete megnyitóeseményén jelentette be a Magyar Bankszövetség, együttműködésben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel és a Médiaunió Alapítvánnyal – közölték.

Azt írták,

évente nagyjából 390 ezer véradásra lenne szükség a hazai egészségügyi intézményeknek, ami napi 1600-1800 véradást jelent.

Az ország véradásra alkalmas lakosságának csupán 4 százaléka rendszeres véradó, holott minden 18 és 65 év közötti, egészséges ember, akinek a testsúlya eléri az 50 kilót, szerepet vállalhat a stabil vérkészlet biztosításában. Minden egység levett vérből akár három élet is megmenthető – emlékeztettek.

A Médiaunió Alapítvány “Mentés másként – Merj segíteni!” című kampányának célja, hogy változást érjen el az emberek hozzáállásában, hogy tudjanak és merjenek elsősegélyt nyújtani, emellett minél többen váljanak rendszeres véradókká – írták.

“Kurátortársaimmal úgy gondoljuk, hogy egy olyan fontos témában, mint a rendszeres véradás, az aktív szerepvállalás az ilyen programokkal is növelhető” – mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a Médiaunió Alapítvány Kuratóriumának elnöke. Hozzátette,

szeretnék, ha a fiatalabb generáció számára is természetes lenne a segítségnyújtás és a véradás, ezért azon lesznek, hogy a megnyitó után minél többen lássák ezeket a plakátokat.

A zártkörű pályázaton a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Tervezőgrafika szakának tíz hallgatója vett részt, akik két kategóriában nyújthatták be egyedi plakátterveiket.

A nyolc főből álló zsűri két fődíjas és két különdíjas alkotást választott ki. A győztes munkák alkotói Torma Sára és Oláh Zsuzsa, a különdíjasok Lamm Lenke és Sáránszky Bence – közölték.

A fiatal tervezők alkotásaiból és a klasszikus, régebbi véradó plakátokból álló pop-up kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében november 24. és 29. között látogatható. A pályázat megvalósulását a Diákhitel Központ Zrt., a Magyar Bankholding Zrt. és a Magyar Bankszövetség támogatta – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Művház

A Magyar Zene Háza elnyerte az egyik legrangosabb amerikai építészeti elismerést

A Magyar Zene Háza Európa után Amerikában is sikert aratott: a Liget projekt ikonikus épülete a legrangosabb tengerentúli építészeti megmérettetésen, az Architecture MasterPrize (AMP) versenyén elnyerte az Architectural Design of the Year elismerést.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Az Architecture Masterprize elismerést a díj alapítói azért hozták létre 2015-ben, hogy elősegítsék a minőségi építészet elismertségét és bemutatását világszerte. A díjat olyan egyedi projektekért ítélik oda, amelyek újszerűségükkel, kreativitásukkal és innovációjukkal kiemelkednek a kortárs építészeti alkotások közül.

A díjra az idén 65 országból érkeztek jelölések. A győztest neves építészekből, elméleti és gyakorlati területek kiválóságaiból álló zsűri többfordulós szavazással választotta ki.

A Magyar Zene Házáról adott indoklásukban kitértek az épület és a természet harmóniájára, a merész színhasználtra, valamint kiemelték a koncertterem akusztikáját

– hangsúlyozza a a Városliget Zrt. közleménye. A zsűri az elbírálás során kiemelte a japán Sou Fujimoto által tervezett városligeti épület inspiráló és innovatív jellegét is.

Az elismerést Baán László, a projekt miniszteri biztosa csütörtökön vette át a bilbaói Guggenheim Múzeumban rendezett ünnepségen. A közlemény szerint a miniszteri biztos a díjátadón elmondta, a Liget Budapest projekt ma Európa legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztési projektje. A 2011-ben indult fejlesztés a park hagyományait szem előtt tartva, de 21. századi módon gondolja újra a városrészt.

A miniszteri biztos hangsúlyozta, a projekt már most jelentős eredményekkel bír, de még közel sem ért a végére: legnagyobb és legfontosabb fejlesztése, a Priztker-díjas japán SANAA építésziroda által tervezett, csaknem ötvenezer négyzetméteres Új Nemzeti Galéria felépítése a következő évek feladatai közé tartozik.

Baán László a díjátadón köszönetet mondott a Magyar Zene Háza tervezőjének, Suo Fujimotónak, akinek világviszonylatban is kiemelkedő értékű építészeti remekműve a magyar főváros különleges építészeti örökségét gazdagítja.

A közleményben ismertetik:

a Magyar Zene Házának megvalósulást már a tervpályázatának eredményhirdetés óta világszerte komoly figyelem övezi, a CNN és a World Architecture Community (WAC) 2021 egyik legjobban várt új épületének nyilvánította.

A házat már a tervei alapján 2019-ben Európa legjobb középületének választották a londoni International Property Awards megmérettetésen, ami az ingatlanszakma egyik legnagyobb elismerése. Az épület 2020-ban a világ legjobb zenei tematikájú fejlesztésének járó fődíjat kapta meg az amerikai Music Cities Awards kiírásában.

Az idén az egyik legmeghatározóbb nemzetközi programajánló magazin, a TimeOut a világ 22 legjobb, 2022-ben megvalósuló kulturális vonzerői között a 2. helyre rangsorolta a Magyar Zene Házát. 2022 márciusában a zsűri fődíját nyerte el Cannes-ban, a világ legnagyobb ingatlanszakmai kiállításán, a MIPIM-en. Októberben pedig elnyerte a German Design Council által odaítélt Iconic Award-ot a müncheni EXPO REAL nemzetközi ingatlanszakmai kiállításon. Az idegenforgalmi ágazat World Travel Awards díjátadóján a Magyar Zene Háza kapta meg az Európa vezető új turisztikai attrakciója 2022 címet.

Borítókép: Batta András, a Magyar Zene Háza (MZH) ügyvezető igazgatója (b), Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója (b2), Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa (j2) Horn Márton, az MZH intézményigazgatója (j), valamint Fudzsimoto Szu (k) japán építész az általa tervezett Magyar Zene Házában 2022. szeptember 13-án

Tovább olvasom