Kövess minket!

Művház

Több mint négyszáz nevezés érkezett a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválra

Több mint négyszáz alkotást neveztek az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba állító idei szegedi nemzetközi filmfesztiválra, melyet májusban rendeznek meg.

A verseny ötlete 2016-ban, a szegedi születésű Zsigmond Vilmos halálának évében merült föl, az első fesztivált 2017-ben szervezték meg. A rendezvény évről évre ráirányítja a figyelmet a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkája jelentőségére, egyúttal lehetőséget teremt a fiatal filmesek bemutatkozására.

A szervezők közleménye szerint 

az immár hatodik alkalommal megszervezett seregszemlére a világ minden tájáról, Ecuadortól Indiáig, Finnországtól Ausztráliáig neveztek filmeket, összesen 419-et. 

Az idén – az alkotók kifejezett kérésére – újra versenybe szállhattak a dokumentumfilmek is, így összesen négy kategóriában várták a mozgóképeket a szervezők: nagyjátékfilm, dokumentumfilm, kisjátékfilm és kísérleti film.

A 47 nagyjátékfilm között több premier előtti vagy a közelmúltban a mozikban futott alkotás is van: így a Grosan Cristina rendezte A legjobb dolgokon bőgni kell (operatőr: Győri Márk), Tiszeker Dániel rendezése, a Nagykarácsony (operatőr: Pataki Ádám), Enyedi Ildikó filmje, A feleségem története (operatőr: Rév Marcell), Kis Hajni Külön falka  című munkája (operatőr: Nyoszoli Ákos), a cannes-i győztes francia-belga thriller, a Titán, az orosz DAU.Natasha és a lengyel Sweat.

A 97 nevezett dokumentumfilm között sok, fesztiválokat megjárt, díjazott magyar és külföldi alkotás szerepel, így a Fahidi Éváról készült A létezés eufóriája, Visky Ábel filmje, a Mesék a zárkából vagy Török Zoltán nagy sikerű természetfilmje, a Vadlovak – Hortobágyi mese.

A nevezett kisjáték- és kísérleti filmek között van a tavaly a fesztiválon díjazott Bántó Csaba operatőr fotografálta Lázadás című 9 perces alkotás (rendezte: Erkel Bálint), a 2019-es Zsigmond Vilmos-díjas Dobos Tamás Az ezredes a vörös nőért sír című munkája (rendezte: Nagy V. Gergő) vagy Reisz Gábor és Szimler Bálint kisfilmje.

A versenyprogramot a – Buk Miklós, Ferenczi Gábor, Lovasi Zoltán, Pavlovszki Natasa, Török Ferenc és Zurbó Dorottya alkotta – válogató zsűri állítja össze. A fesztivált a tervek szerint május 24. és 28. között rendezik Szegeden, a Belvárosi Moziban.

Borítókép: illusztráció

Művház

Nagy sikert arattak a 2015-ös párizsi merényletekről készült filmek Cannes-ban

A terrortámadást követő napokban a terroristák utáni hajtóvadászatról szóló November című alkotást Cédric Jimenez rendezésében versenyen kívül mutatták be, míg a túlélők szemszögéből készült Revoir Paris (Párizst újralátni) című dráma, Alice Winocour alkotása, a Rendezők kéthete elnevezésű programban versenyez.

Közzétéve:

Miközben a párizsi különleges esküdtszéken június végén hirdetnek ítéletet a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó tagjainak a perében, elkészültek az első nagyjátékfilmek, amelyek a terrortámadás különböző aspektusait dolgozzák fel – adta hírül az MTI.

A November című alkotás a rendőri erők munkájába vezeti be a nézőket. A történet a támadás estéjén a bűnügyi rendőrség terrorelhárítás igazgatóságán kezdődik, ahol egyszerre szólal meg több tucat telefon.

Ezen az estén 130-an haltak meg néhány óra alatt a francia fővárosban.  A Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. A merényletsorozatban csaknem ezren megsérültek.

Cédric Jimenez filmjében láthatjuk, ahogy a rendőrök Héloise (Sandrine Kiberlain) és Fred (Jean Dujardin) irányítása alatt azonnal megkezdik a nyomozást Franciaországban és Marokkóban, az interneten keresztül azért, hogy az életben maradt terroristák nyomára bukkanjanak.

Öt napon át küzdenek a fáradtság és a tehetetlenség, valamint elsősorban a téves és félrevezető információk ellen, egészen addig, amíg a jelenleg is zajló per egyik kulcstanúja nyomra nem vezeti őket. A rendőrségen jelentkező tanú a bujkáló terroristáknak szállást szerző nő barátnője volt, s az ő vallomásának köszönhetően sikerült a francia rendőrségnek meghiúsítania egy tervezett újabb merényletsorozatot, alig néhány nappal a november 13-i támadás után. A játékfilm végigköveti, ahogy az elit egységek hajnali 4-kor a Párizshoz közeli Saint-Denis-ben rátörték a lakást a bujkáló dzsihadistákra, akik közül az egyik felrobbantotta magát a testére erősített robbanóövvel, s ezzel megölte a társait is.

A film díszbemutatóján a közönség állva, hosszan ünnepelte a film alkotóit.  

A másik játékfilm a merényletsorozatot túlélők szemszögéből meséli el a merényletek következményeit: hogyan lehetséges egy ilyen jelentős trauma után érzelmi szempontból folytatni az életet. A Revoir Paris főhőse egy orosz tolmács, Mia (Virgine Efira), aki az egyik megtámadott kávéházban volt a merénylet idején. Bár csak kisebb sérülést szenvedett, három hónappal később sem tudja újrakezdeni a munkáját, és a barátaitól is elidegenedik. A saját emlékei után kutatva találkozik más túlélőkkel, hogy ismét megtalálja az utat a saját boldogsága felé. A film rendezőjét, Alice Winocourt a bátyja története inspirálta, aki a Bataclan elleni támadás egyik túlélője.

Tovább olvasom

Művház

Csaknem félszáz alkotás látható a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon

Negyvennyolc alkotás szerepel az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba állító szegedi nemzetközi filmfesztivál kedden kezdődő versenyprogramjában.

Közzétéve:

Flickr

Szabó Éva, a rendezvény művészeti vezetője a fesztivál programját bemutató sajtótájékoztatón azt mondta,

a nyolc nagyjátékfilmet, 14 dokumentumfilmet, 19 kisjátékfilmet és hét kísérleti alkotást az előzsűri több mint négyszáz nevezés közül választotta ki.

A filmeket a Szabó Gábor elnök irányította szakmai zsűri értékeli, emellett kiosztják a Kolozsi László dramaturg, forgatókönyvíró vezette kritikuszsűri díját, valamint egy középiskolások és egyetemisták által odaítélt elismerést is – közölte a szakember.

A szombatig tartó fesztivál szervezői az eddigi leggazdagabb versenyen kívüli programot állították össze, melyre az óvodásoktól kezdve az egyetemistákon át a nyugdíjasokig mindenkit várnak

– emelte ki a művészeti vezető.

Az idei fesztivál életműdíját Grunwalsky Ferencnek ítélte oda a zsűri. Az operatőrtől mesterkurzuson tanulhat a fiatalabb nemzedék, munkái közül pedig a Jancsó Miklós rendezte Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmet vetítik. A kísérőprogramok része az Oscar-díjas sorozat, amelyben a fesztivál nyitófilmjeként látható az idén ötvenéves Kabaré. A Magyar panoráma szekcióban az elmúlt egy-két év legjobb filmjeit mutatják be, köztük premier előtt vetítik Paczolay Béla rendező Pacsirta című alkotását, amelynek operatőre Balázs István Balázs volt, valamint a Ruth Platt rendezte és Győri Márk fotografálta Martyrs Lane című brit horrort.

Uniós támogatással magyarországi és szerbiai kulturális fesztiválok szervezői számára konferenciát is szerveznek a filmes seregszemléhez kapcsolódva, vajdasági és hazai fiatalok pedig háromnapos műhelymunkán vesznek majd részt, ahol mobilfilmek készítésével ismerkedhetnek.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Ablakból zuhanást is filmre vettek a Petőfi-mozi forgatásán (fotó)

Befejeződtek az 1848. március 15-ről szóló nagyszabású, látványos magyar film, a Most vagy soha! forgatásának soproni felvételei.

Közzétéve:

Most vagy soha! produkció

A stáb több mint két hetet töltött a nyugat-magyarországi városban, ahol számos akciójelenetet rögzítettek, köztük azt a látványos momentumot, amikor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia az emeleti albérletükből az ablakon át kiugorva menekülnek a nyomukban járó osztrák titkosrendőr és martalócai elől – írja az Origo.

A budapesti Dohány utcát “megformáló” soproni utcát aprólékos műgonddal igazították az 1848-as állapotokhoz, aminek megfelelve teljes hosszában beborították sárral a területet, amit a stáb ott tartózkodása alatt két alkalommal is végre kellett hajtani. Május közepére ugyanakkor minden ide tervezett jelenetet sikerült rögzíteni. A stáb innen Esztergomba, majd Komáromba megy tovább, és folytatja az augusztus végéig tartó forgatási munkálatokat.

Borítókép: jelenet a filmből/ Most vagy soha! produkció

Tovább olvasom