Kövess minket!

Művház

Több mint másfél millió látogatót vonzott eddig a Liget Budapest Projekt

A tavalyi őszi szünet előtt átadott Nagyjátszótér folyamatosan telt házzal üzemel, Budapest elsőszámú gyerekparadicsomává vált – tudta meg az MTI.

A két éve megújult Szépművészeti Múzeum már 600 ezer, az egyéves születésnapját ünneplő Nagyjátszótér és Millennium Háza együtt mintegy félmillió látogatót vonzott. A kutyás élménypark is átlépte a félmilliós látogatószámot, emellett az ifjúsági sportpályák, a Vakok kertje és Városligeti Sportcentrum is nagy népszerűségnek örvend – közölte Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

Felidézte, hogy 2018 volt az első év, amikor a látogatók már elkészült projektelemeket vehettek birtokba, 2019 pedig az átadások éve volt: az előbbiek mellett

  • az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) és
  • a Komáromi Csillagerőd épülete

is tavaly készült el.

Idén átadták Városligeti Sportcentrumot, hamarosan pedig birtokba veheti a közönség

  • a Dózsa Györgyi úti Múzeum Mélygarázst,
  • a Városligeti Futókört,
  • a Kis Botanikus kertet
  • és egy újabb kutyás élményparkot.

 

“Az eddig megvalósult projektelemek pozitív fogadtatása is azt jelzi, hogy a Liget Budapest Projekt hatására a főváros zöldfelületi, rekreációs és kulturális kínálata gazdagodott, és a látogatók a megújult Városliget egészét szeretni fogják és büszkék lesznek rá” – emelte ki Gyorgyevics Benedek.

 

Példaként említette, hogy a tavalyi őszi szünet előtt átadott Nagyjátszótér folyamatosan telt házzal üzemel, Budapest elsőszámú gyerekparadicsomává vált, jó időben minden hétvégén 10 ezer látogatót fogad, eddig majdnem 370 ezren játszottak ott.

A műemléki felújítást követően Millennium Háza néven megnyílt egykori Olof Palme Házat és a Rózsakertet együtt pedig már több mint 100 ezren csodálták meg. Hozzátette, hogy nagyon népszerű a Vakok Kertje, iskolai csoportoktól hangosak az Ifjúsági Sportpályák és a Városligeti Sportcentrum, míg a kutyás élménypark látogatottsága már átlépte az 500 ezret.

 

“A nagy érdeklődés bizonyítja, hogy a látogatók örömmel veszik a Liget új, családbarát sportolási és kikapcsolódási lehetőségekkel bővült kínálatát és a megújuló zöldfelületeket” – jelentette ki a vezérigazgató.

 

A Liget Budapest Projekt további eredményeit ismertetve elmondta, hogy a Városligetben már csaknem 150 ezer négyzetméter zöldfelület újult meg, 72 ezer négyzetméter burkolt felületet bontottak el, több mint 120 ezer négyzetméternyi gyepfelületet alakítottak ki. Elültettek majdnem 140 ezer évelőt, több mint 70 ezer cserjét és 491 lombos fát. A Millennium Háza főbejárata elé a park tájépítészeti megújításának részeként egy 1500 tőből álló rózsakertet is kialakítottak, melynek központi eleme egy új Zsolnay-szökőkút. A Millennium Háza előtti szakaszon – a Dvorák sétánytól az Ajtósi Dürer sorig – a 14 méter szélességű Olof Palme sétány útburkolatát 6 méterre szűkítették le, így a feltört beton helyén mintegy 5 ezer négyzetméternyi új zöldfelület jött létre.

 

 

Tavaly májusban adták át az OMRRK épületét, amely Európa egyik legnagyobb és legkorszerűbb múzeumi háttérintézménye, ahol idén is folytatódik a speciális technológiai berendezések beépítése, majd megkezdődik a műtárgyak beköltöztetése. A beruházás területén létrejött Bókay kert néven egy új, szabadon látogatható 13 ezer négyzetméteres közpark is, ahol 132 fa és 5900 cserje található.

 

Gyorgyevics Benedek kiemelte: az eddig elkészült fejlesztések sikere visszaigazolja annak a három reprezentatív, nagy országos és fővárosi mintán készített közvélemény-kutatásnak a megállapításait, amelyek szerint – a konkrét tervek ismeretében –

a megkérdezettek 70-80 százaléka támogatja a Liget Budapest Projekt teljes megvalósulását.

Hangsúlyozta: a parkfejlesztés második ütemében már átadták a Városligeti Sportcentrumot, idén ősszel pedig további család-, gyermek- és sportbarát fejlesztések várják majd a látogatókat. Elkészül a két kilométer hosszú, kivilágított futókör, egy újabb kutyás élménypark és megújul a Kis Botanikus kert is a parkban. Idén ősszel elkészül a Dózsa György úti Múzeum Mélygarázs, amely három szinten mintegy 800 autót képes befogadni.

 

Fotó (MTI): A Világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztése díjat nyerte el a Magyar Zene Háza

A vezérigazgató a kulturális fejlesztésekről elmondta: a Magyar Zene Háza 2020 nyarán szerkezetkész állapotba került. A különleges épület a tervek szerint 2021-ben nyitja meg kapuit. A Néprajzi Múzeum év végére szintén szerkezetkész állapotban lesz.

Művház

Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni

A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.

Közzétéve:

Borítókép: Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én, fotó: MTI/Bodnár Boglárka

Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.

Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.

Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.

Kövér László beszédet mond a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján 2024. április 25-én
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka

A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.

„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.

Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat

– jelezte a házelnök.

Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.

Egyre nagyobb az érdeklődés

Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.

Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.

Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:

rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.

A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.

A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.

Tovább olvasom

Művház

Videóversenyt hirdet fiataloknak a Cinemira ifjúsági filmfesztivál

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak.

Közzétéve:

borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Magyar Mozgókép Fesztivál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében a Cinemira Nemzetközi Gyerek- és Ifjúsági Filmfesztivál közösen videóversenyt hirdet húsz év alatti fiataloknak, amelyre legfeljebb másfél perces filmekkel lehet nevezni három kategóriában – közölték a szervezők az MTI-vel csütörtökön.

A jelentkezők bármilyen műfajban – kisfilm, videóklip, animáció – alkothatnak. Fontos, hogy a filmek egyediek, személyesek legyenek, szerepeljenek benne az alkotó gondolatai és érzései.

A Boldogság és Kalandozások a LEGO galaxisban szekcióban Puskás-Dallos Peti zenész, Hollós Jázmin a MOME-ról, Lampert Benedek fotográfus és Mazzag Izabella film és videoklip rendező értékeli majd a beérkezett pályaműveket. A Mobilbalatonos kisfilmeknél Mészáros Blanka színművész, Csáki László és Breier Ádám rendezők választják majd ki a legjobbakat.  

A versenyre jelentkezni május 20-ig lehet a cinemiravideoverseny@gmail.com címen.

A győztesek LEGO készleteket, koncertjegyeket, VIP belépőket nyerhetnek a STRAND fesztiválra, illetve egynapos szakmai workshopon is részt vehetnek a Zsigmond Vilmos Mozgóképművészeti Intézetben. A legjobb Balatonos alkotásokat június 14-én nagyvásznon vetítik le a Magyar Mozgókép Fesztiválon – áll az összegzésben.

A versenyről bővebb információ a https://www.cinemira.hu oldalon olvasható.

Tovább olvasom

Művház

Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle

Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.

Közzétéve:

www.metropolitan.hu

A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.

Mint írják,

a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.

A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.

A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.

A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.

A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.

Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.

Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából

Tovább olvasom