Művház
Tizenhét bemutatót kínál az új évadban az Opera
Tizenhét, többségében elmaradt bemutatót pótol a 2021/2022-es évadban a Magyar Állami Operaház.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az évadról tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar zenekultúrát a sokgyökerűség és a magas kvalitás jellemzi, mert a források rendkívül tiszták. Kodály, Bartók, Liszt is arra a magyar népzenére támaszkodott, amely a magyar lelket, a magyar életérzést ábrázolja – tette hozzá.
A premierek között szerepel egyebek mellett Offenbachtól a Hoffmann meséi, Donizettitől Az ezred lánya, Calixto Bieito napjainkban játszódó Carmenje, Erkel Hunyadi Lászlója, Wagner Parsifalja és Az istenek alkonya című műve, valamint a Sad Case és a Chroma című koreográfiák.
A bemutatók mellett a társadalom számos rétegét megszólító mintegy 1500 program, ismeretterjesztő előadások mellett épületséta is várja a közönséget – mondta el Ókovács Szilveszter, a dalszínház főigazgatója.
Szeptembertől az Eiffel Műhelyházban lesz látható Calixto Bieito napjainkban játszódó Carmenje. Karol Józef Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa Az aranyműves boltja című drámáját Szikora János rendezésében, a székesfehérvári Vörösmarty Színházzal koprodukcióban tűzi műsorára az Opera.
Az elmúlt évad pótolni hivatott premierjei közé tartozik Philip Glass balettoperájának magyarországi bemutatója, a Jean Cocteau regénye nyomán született Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden) Barta Dóra rendező-koreográfus színpadra állításában.
Debussy Pelléas és Mélisande című operáját Kirsten Dehlholm és a Hotel Pro Forma viszi színre, míg a J. S. Bach három művén alapuló Keresztkantáták című előadást Horváth Csaba rendezi a Forte Társulat közreműködésével.
Az Erkel Színház is bemutat két elmaradt premiert: Offenbach Hoffmann meséi című művét Székely Kriszta, Donizetti Az ezred lánya című darabját Polgár Csaba rendezi.
Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából az Eiffel Műhelyházban lesz hallható a zeneszerző két műve, az István király és az Athén romjai Oberfrank Pál félszcenírozott rendezésében. Poldini Ede Farsangi lakodalom című vígoperája Almási-Tóth András művészeti igazgató rendezésében látható.
Az évad leginkább várt eseményének az Operaház megnyitása ígérkezik, amelyet 2022. március 12. és 14. között három napos eseménysorozat kísér.
Első este ünnepi gálakoncerttel és Plácido Domingo karmesteri közreműködésével nyitja meg kapuit az Andrássy úti dalszínház, másnap a Hunyadi Lászlót Ókovács Szilveszter főigazgató rendezői debütálásában láthatja a közönség, harmadnap Kenneth MacMillan Mayerling című neoklasszikus balettje tér vissza az Opera repertoárjára a Magyar Nemzeti Balett előadásában.
Áprilisban Almási-Tóth András rendezében a Parsifal látható, majd az M. Tóth Géza rendezte Az istenek alkonya.
A Magyar Nemzeti Balett a Mayerling-premier mellett három további bemutatót is műsorára tűz az Eiffel Műhelyházban: a Chroma mellett a Sad Case és a Paquita-szvit lesz látható.
Az Opera saját művészeinek és együtteseinek jubileumai előtt is tiszteleg, így Szinetár Miklós rendezőt és címzetes főigazgatót 90., Dózsa Imre balettművész-balettmestert 80. születésnapján köszöntik különleges programmal, az Opera Gyermekkar 50. jubileuma alkalmából készül gálaestre.
Az Eiffel Műhelyház hivatalosan az Újjászületésnap ünnepi gálaelőadásával nyílik meg októberben, színes programjaival ugyanakkor már az évad indulásától a nagyközönség rendelkezésére áll. A kortárs opera- és balettelőadások mellett irodalmi estek, kamarakoncert-sorozatok, daldélutánok, kamaramatinék is várják az érdeklődőket.
Borítókép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (b) és Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az Opera 2021/2022-es évadáról tartott sajtótájékoztatón az Eiffel Műhelyházban
Művház
Dupla résszel debütál a Tündérkert sorozat október közepén a Dunán (videó)
A sztori szerelmet, szenvedélyt, csatát, hatalmi harcot, árulást és hűséget ígér egy viharvert történelmi időszakban.
Dupla résszel debütál október 13-án, pénteken este a Dunán a Tündérkert című történelmi kalandfilmsorozat – tájékoztatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az MTI-t hétfőn.
A Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című kötete alapján készült 8 részes sorozat további epizódjait péntek esténként láthatják majd a nézők – olvasható a közleményben.
Mint írják,
a Tündérkert története szerelmet, szenvedélyt, csatát, hatalmi harcot, árulást és hűséget ígér egy viharvert történelmi időszakban. Vajon ellent tudnak-e állni hőseink – a szemtelenül fiatal és vakmerő fejedelem, Báthory Gábor, a komoly és harcedzett Bethlen Gábor, a véres grófnő néven ismert Báthory Erzsébet és valamennyi hozzájuk kapcsolódó történelmi személyiség – a kísértéseknek egy olyan korban, amikor elég volt egy pillanat, hogy a barátból ellenség váljon, amikor mindenki csak magában bízhatott és néha már magában sem?
Az október 13-án 21 órakor debütáló első két részt követően másnap, október 14-én 16:30-kor a sorozat kulisszatitkaiba is betekintést nyerhet a közönség a Hogy készült a Tündérkert? című werkfilmből. Kiderül például, hogy milyen instrukciókat adott a rendező, hogyan oldották meg a kaszkadőrök a legveszélyesebb feladatokat, hogyan készültek az élethű maszkok és véres sebhelyek, és mit csináltak a színészek két felvétel között a mintegy 100 napos forgatás alatt.
A film előzetesét itt láthatja:
A Nemzeti Filmintézet támogatásával, a MEGAFILM Service és az MTVA koprodukciójában készült fordulatos történelmi sorozat nem csak férfiaknak szóló politikai dráma, megjelennek benne izgalmas női karakterek is – és velük együtt a szenvedély ezer színe – emelik ki a közleményben.
Báthory Gábor szerepét Katona Péter Dániel, Bethlen Gábort Bokor Barna játssza.
A Tündérkert női karaktereit mások mellett Szamosi Zsófia, Szőke Abigél, Dobos Evelin, Gáspár Kata, Balsai Móni, Parti Nóra és Éder Enikő alakítják, mellettük főbb szerepekben többek között Kálloy Molnár Péter, Rajkai Zoltán, Pataki Ferenc, Lukács Dániel, Pál D. Attila, Dimény Levente, Henn János és Németh B. Kristóf látható.
A Tündérkert sodró lendületű főcímdala, ifj. Balogh Ferenc szerzeménye többféle hangszerelésben, telefonos csengőhangként is letölthető lesz iPhone-ra és Android készülékekre egyaránt. A QR-kód október 5-től lesz elérhető a Megafilm és az MTVA Facebook-oldalain.
A Tündérkert producerei Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor. A sorozatot Madarász Isti rendezte, a vezető író Bereményi Géza és Tasnádi István volt. A forgatókönyvek végleges verziójának írója Horváth András Dezső, az operatőr Garai Gábor, a vágó Rumbold László, a látványtervező Pintér Réka, a jelmeztervező Zelenka Nóra, a zeneszerző ifj. Balogh Ferenc, a gyártásvezető Endrődy Balázs volt, míg történész szakértőként Oborni Teréz működött közre – áll a közleményben.
Művház
Meghalt Bayer Ottmár, a Misi Mókus és más kultikus alkotások operatőre
A Mirr-murr kandúr kalandjai, a Krisztofóró, a Sebaj Tóbiás és A legkisebb ugrifüles az ő nevéhez kötődik.
Elhunyt a Magyar Televízió több kultikus produkciójának operatőre, Bayer Ottmár – közölte kedden a hirado.hu nyomán az MTI.
Azt írták, hogy a hazai animációs filmgyártás meghatározó operatőrére, Bayer Ottmárra emlékezik kedden a közmédia: az M2 Gyerekcsatorna kedden 10.45-től az 1982-es Misi Mókus kalandjai című bábfilmet tűzi műsorra, majd szombaton 18 órától megismétli.
Közölték azt is, hogy
Bayer Ottmár nevéhez a többi között olyan kultikussá vált alkotások is fűződnek, mint a Mirr-murr kandúr kalandjai, a Krisztofóró, a Sebaj Tóbiás vagy A legkisebb ugrifüles.
Rövidfilmjei közül az 1978-as A szék és az 1983-as Autótortúra a leghíresebbek – tették hozzá.
Egyik legkülönlegesebb munkája a Cakó Ferenccel közösen készített 1987-es Ab ovo/homoknyomok volt: a homokanimációval megjelenített történet az emberiség több évezredes küzdelmét ábrázolja – írták.
Művház
A játszma nyerte a legjobb filmnek járó díjat a pármai fesztiválon (videó)
Fazakas Péter rendező személyesen vette át a Violetta d’Argento díjat A játszma című filmért a pármai filmfesztiválon – közölte a Nemzeti Filmintézet hétfőn az MTI-vel.
Az olaszországi nemzetközi filmfesztivált 11. alkalommal rendezték meg a múlt héten. A szakmai zsűri a versenyprogramban vetített magyar filmnél indoklásában méltatta a “kiváló rendezést és színészi alakításokat, a kép és a zene pontosan összetartó egységét” – áll a közleményben.
A játszma a 2011-es A vizsga című film folytatása, amelynek ismert karakterei Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella és Scherer Péter alakításában tértek vissza a vászonra, új főszereplőként pedig Staub Viktória csatlakozott a színészgárdához.
Fazakas Péter filmjének a története 1963-ban játszódik Budapesten. Az állambiztonság tisztje, Jung András élete tökéletes, boldogan él feleségével, Évával és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja, egy versengő kolléga, Kulcsár. Amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál, kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus a főszereplő életébe kerülhet.
A játszmában nyújtott alakításáért Kulka János tavaly elnyerte a legjobb főszereplőnek, Hámori Gabriella a legjobb mellékszereplőnek, Balázs Gábor pedig a legjobb hangért járó Magyar Mozgókép Díjat.
Tavasszal a portói filmfesztiválon Nagy Zsoltot a filmben nyújtott alakításáért a legjobb színésznek járó elismeréssel tüntettek ki, míg Köbli Norbert a legjobb forgatókönyvért járó elismerést kapta meg.
A játszma a Film Positive gyártásában készült, producere Lajos Tamás volt. A film megtalálható a FILMIO online kínálatában.
Borítókép: Fazakas Péter rendező Pármában