Művház
Tetemre hívás – Mennyit változott a nyelv Arany János születése óta?
S tudnád feledni a szelíd Szalontát / hol Arany Jánost ringatá a dajka – emlékezik meg Juhász Gyula Trianon című művében költőtársáról és annak szülővárósáról. Arany János az irodalmi alkotásai és szerkesztőségi munkája mellett, hatvanezer szavas szókincsével érdemelte ki a neki járó tiszteletet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy nemzetünk poétájának születése óta eltelt kétszáz évben, mennyit változott a nyelvezet hétköznapi és médiumokban előforduló használata, a különböző folyóiratok helyzete és a társadalomra gyakorolt hatásuk, illetve hogy miképpen emlékezik meg a hazai sajtó a jeles személyiségről; költőket, irodalomtörténészeket, illetve történészeket kérdeztünk.
„Biztos, hogy nagyon sokat változott: Arany idejében talán még általános volt a mely/amely szavak használata, ma ez már csak az újságírói nyelvben létezik. A nevek névelővel való alkalmazása szinte teljesen ismeretlen, afféle pesti tájnyelv volt; a fővárosban ugyanakkor biztos sokkal hangsúlyosabban előtérbe került a német nyelv” – sorolta Szálinger Balázs, József Attila-díjas költő. Véleménye szerint, az ország minden pontján magától értetődő volt a tájnyelv használata, ezért nem hiszi, hogy a fiataloknak kínos lett volna úgy beszélni, ahogy a nagyszüleiknek. A mai generációknak már a szüleik nemzedékétől is jelentősen eltér a nyelvük. Ugyanakkor úgy látja, hogy fontos az irodalom szerepe, amelynek egyszerre értékőrzőnek illik lennie, és egyszerre a nyelvfejlődés előtt kell járnia.
– fejti ki álláspontját.
Határon átívelő megemlékezés
Arany János 200-ik születésnapja és annak megemlékezése egyaránt megmozgatta a hazai jobb- és baloldali sajtót: Margócsy István irodalomtörténész a 168 órának úgy nyilatkozott, hogy a Bolond Istók első versszakai, a Tengeri-hántás, illetve a Szondi két apródjának néhány strófája, ha „úgy tetszik neki íródtak”, Dávidházi Péter akadémikus, egyetemi tanár pedig a Heti Válasznak adott interjújában kifejtette, hogy sohasem szakadt el Arany költészetétől, nem is tudna, hiszen annak olvasása „szinte napi szükséglete”. Dragomán György, József Attila díjas író a Magyar Nemzetnek beszélt Arany jelentőségéről:
Mindazonáltal talán a legnagyobb elismerést az ország és a poéta az 1300 lelkes Montgomery városától kapta, ahol a polgármester posztumusz díszpolgári címet adományozott a walesi bárdok szerzőjének, továbbá emléktábla is kerül a település már csak néhány falból álló várára hazai kezdeményezés alapján. A városka vezetője, Eric Fairbrother (aki ugyan csak 2012-ben értesült Aranyról és a Walesi bárdokról) a válasz.hu-nak beszélt többek között arról is, hogy a méltán népszerű vers már megjelent a városi, illetve a megyei lapjukban.
„Kétszáz esztendő után jól látható, hogy Arany életműve mennyire időtálló. S hogy mennyire így van ez, elég, ha csak a Facebook-társadalomra gondolunk, ahol egy gondolat percek alatt tovasodródik, elvész” – olvasható Török László, a költő szülővárosának, Nagyszalonta polgármesterének szavai ugyancsak ebben az írásban.
Sokat, nagyon sokat
A témával kapcsolatban szerettünk volna Varró Dániel költő-műfordítóval is beszélgetni, de csak a filozófia-történész édesanyját, Karádi Évát sikerült elérnünk. Ő viszont (arra a kérdésünkre, hogy mennyit változott a magyar-nyelvezet az elmúlt kétszáz évben) továbbította fia feltételezhető véleményét és egy jó tanáccsal látott el: „Elképzelhető, hogy erre csak annyit válaszolna, hogy sokat. Irodalomtörténészek, nyelvészek erről többet tudnának mondani.”
Meg is fogadtuk a javaslatát:
– nyilatkozta lapunknak Takáts József irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem oktatója.
Változó szerepek
– ezek már Raffay Ernő történész szavai, aki az akkori és jelenlegi szerkesztőségek személyeiről (ugyanis Arany János is több folyóiratnak, például a Nép Barátjának, a Szépirodalmi Figyelőnek és a Koszorúnak is volt munkatársa) és minőségéről, illetve a társadalomban elfoglalt helyzetükről formált véleményt.
– nyilatkozta lapunknak Milbacher Róbert, egyetemi docens, Margó-díjas író.
Petőfi és Arany forradalma
A szakember véleménye szerint annak lehetünk tanúi, hogy a 19-ik század elejétől kezdve fokozatosan „popularizálódik” a nyelvhasználat, egyre szélesebb olvasói kört igyekszik befogni. Petőfi Sándor és Arany János „forradalma” a nyelv arisztokratikus regiszterének megnyitása a népi nyelvhasználat felé, bár ennek az a paradoxona, hogy a nép nem tudott olvasni. Arany a Toldi első részének népies kifejezéseit például lábjegyzetekben magyarázta meg (mi az a szalonnaruha és hasonlók), mert miközben bővítette az addig arisztokratikus irodalmi nyelvet népi elemekkel, azzal is tisztában volt, hogy a megcélzott befogadó nyelvhasználata a művelt elit szintjén van. Petőfinek rengeteg konfliktusa volt abból, hogy a kritikusok egy része úgy érezte, lerombolja a művelt irodalmi nyelvet a népies kifejezéseivel.
Arra a kérdésünkre, hogy melyek voltak a legmeghatározóbb történelmi események, azt válaszolta:
Ugyanakkor a szakember úgy véli, hogy a mai média nyelvhasználata az egyszerű üzenetek gyors és problémamentes közvetítésére szakosodott minél nagyobb (milliós) tömegek számára. Értelemszerűen ez a nyelv és kommunikáció redukálását jelenti. Szerinte a közösségi média személyes, privát nyelvhasználata nem feltétlenül szűkíti a nyelvalkalmazást, hiszen a rövidítések, emotikonok és hasonlók bővítést is jelentenek, amennyiben megvan a nyelvhasználati minimum a háttérben. Ennek megléte viszont oktatási feladat. A különféle elsietett kormányzati változtatások miatt nem áll valami fényesen sem a közoktatás, sem a felsőoktatás szintjén (például a kommunikációs képzések elsorvasztására tett kísérletet). Ugyanakkor a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője elmondása alapján a magyar nyelv nem szegényedett az eltelt kétszáz évben:
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.