Művház
Tetemre hívás – Mennyit változott a nyelv Arany János születése óta?
S tudnád feledni a szelíd Szalontát / hol Arany Jánost ringatá a dajka – emlékezik meg Juhász Gyula Trianon című művében költőtársáról és annak szülővárósáról. Arany János az irodalmi alkotásai és szerkesztőségi munkája mellett, hatvanezer szavas szókincsével érdemelte ki a neki járó tiszteletet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy nemzetünk poétájának születése óta eltelt kétszáz évben, mennyit változott a nyelvezet hétköznapi és médiumokban előforduló használata, a különböző folyóiratok helyzete és a társadalomra gyakorolt hatásuk, illetve hogy miképpen emlékezik meg a hazai sajtó a jeles személyiségről; költőket, irodalomtörténészeket, illetve történészeket kérdeztünk.
„Biztos, hogy nagyon sokat változott: Arany idejében talán még általános volt a mely/amely szavak használata, ma ez már csak az újságírói nyelvben létezik. A nevek névelővel való alkalmazása szinte teljesen ismeretlen, afféle pesti tájnyelv volt; a fővárosban ugyanakkor biztos sokkal hangsúlyosabban előtérbe került a német nyelv” – sorolta Szálinger Balázs, József Attila-díjas költő. Véleménye szerint, az ország minden pontján magától értetődő volt a tájnyelv használata, ezért nem hiszi, hogy a fiataloknak kínos lett volna úgy beszélni, ahogy a nagyszüleiknek. A mai generációknak már a szüleik nemzedékétől is jelentősen eltér a nyelvük. Ugyanakkor úgy látja, hogy fontos az irodalom szerepe, amelynek egyszerre értékőrzőnek illik lennie, és egyszerre a nyelvfejlődés előtt kell járnia.
– fejti ki álláspontját.
Határon átívelő megemlékezés
Arany János 200-ik születésnapja és annak megemlékezése egyaránt megmozgatta a hazai jobb- és baloldali sajtót: Margócsy István irodalomtörténész a 168 órának úgy nyilatkozott, hogy a Bolond Istók első versszakai, a Tengeri-hántás, illetve a Szondi két apródjának néhány strófája, ha „úgy tetszik neki íródtak”, Dávidházi Péter akadémikus, egyetemi tanár pedig a Heti Válasznak adott interjújában kifejtette, hogy sohasem szakadt el Arany költészetétől, nem is tudna, hiszen annak olvasása „szinte napi szükséglete”. Dragomán György, József Attila díjas író a Magyar Nemzetnek beszélt Arany jelentőségéről:
Mindazonáltal talán a legnagyobb elismerést az ország és a poéta az 1300 lelkes Montgomery városától kapta, ahol a polgármester posztumusz díszpolgári címet adományozott a walesi bárdok szerzőjének, továbbá emléktábla is kerül a település már csak néhány falból álló várára hazai kezdeményezés alapján. A városka vezetője, Eric Fairbrother (aki ugyan csak 2012-ben értesült Aranyról és a Walesi bárdokról) a válasz.hu-nak beszélt többek között arról is, hogy a méltán népszerű vers már megjelent a városi, illetve a megyei lapjukban.
„Kétszáz esztendő után jól látható, hogy Arany életműve mennyire időtálló. S hogy mennyire így van ez, elég, ha csak a Facebook-társadalomra gondolunk, ahol egy gondolat percek alatt tovasodródik, elvész” – olvasható Török László, a költő szülővárosának, Nagyszalonta polgármesterének szavai ugyancsak ebben az írásban.
Sokat, nagyon sokat
A témával kapcsolatban szerettünk volna Varró Dániel költő-műfordítóval is beszélgetni, de csak a filozófia-történész édesanyját, Karádi Évát sikerült elérnünk. Ő viszont (arra a kérdésünkre, hogy mennyit változott a magyar-nyelvezet az elmúlt kétszáz évben) továbbította fia feltételezhető véleményét és egy jó tanáccsal látott el: „Elképzelhető, hogy erre csak annyit válaszolna, hogy sokat. Irodalomtörténészek, nyelvészek erről többet tudnának mondani.”
Meg is fogadtuk a javaslatát:
– nyilatkozta lapunknak Takáts József irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem oktatója.
Változó szerepek
– ezek már Raffay Ernő történész szavai, aki az akkori és jelenlegi szerkesztőségek személyeiről (ugyanis Arany János is több folyóiratnak, például a Nép Barátjának, a Szépirodalmi Figyelőnek és a Koszorúnak is volt munkatársa) és minőségéről, illetve a társadalomban elfoglalt helyzetükről formált véleményt.
– nyilatkozta lapunknak Milbacher Róbert, egyetemi docens, Margó-díjas író.
Petőfi és Arany forradalma
A szakember véleménye szerint annak lehetünk tanúi, hogy a 19-ik század elejétől kezdve fokozatosan „popularizálódik” a nyelvhasználat, egyre szélesebb olvasói kört igyekszik befogni. Petőfi Sándor és Arany János „forradalma” a nyelv arisztokratikus regiszterének megnyitása a népi nyelvhasználat felé, bár ennek az a paradoxona, hogy a nép nem tudott olvasni. Arany a Toldi első részének népies kifejezéseit például lábjegyzetekben magyarázta meg (mi az a szalonnaruha és hasonlók), mert miközben bővítette az addig arisztokratikus irodalmi nyelvet népi elemekkel, azzal is tisztában volt, hogy a megcélzott befogadó nyelvhasználata a művelt elit szintjén van. Petőfinek rengeteg konfliktusa volt abból, hogy a kritikusok egy része úgy érezte, lerombolja a művelt irodalmi nyelvet a népies kifejezéseivel.
Arra a kérdésünkre, hogy melyek voltak a legmeghatározóbb történelmi események, azt válaszolta:
Ugyanakkor a szakember úgy véli, hogy a mai média nyelvhasználata az egyszerű üzenetek gyors és problémamentes közvetítésére szakosodott minél nagyobb (milliós) tömegek számára. Értelemszerűen ez a nyelv és kommunikáció redukálását jelenti. Szerinte a közösségi média személyes, privát nyelvhasználata nem feltétlenül szűkíti a nyelvalkalmazást, hiszen a rövidítések, emotikonok és hasonlók bővítést is jelentenek, amennyiben megvan a nyelvhasználati minimum a háttérben. Ennek megléte viszont oktatási feladat. A különféle elsietett kormányzati változtatások miatt nem áll valami fényesen sem a közoktatás, sem a felsőoktatás szintjén (például a kommunikációs képzések elsorvasztására tett kísérletet). Ugyanakkor a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője elmondása alapján a magyar nyelv nem szegényedett az eltelt kétszáz évben:
Művház
Kerekes Péter Cenzor című filmje nyerte a romániai Anonimul fesztivál nagydíját
Így a felvidéki filmrendező és csapata kapta meg az OTP Bank által a nagydíjra felajánlott 3 ezer eurót is – közölték vasárnap a szervezők.
A független filmesek támogatására alapított nemzetközi seregszemlét augusztus 8. és 14 között immár 19. alkalommal tartották meg a Duna-delta és a Fekete-tenger torkolatánál található Szentgyörgy (Sfantu Gheorghe) településen. Az eseményen a kassai születésű rendező szlovák-cseh-ukrán koprodukcióban forgatott első fikciós nagyjátékfilmje bizonyult a legjobbnak.
A film az odesszai női börtönben játszódik, ahova Kerekes és Ivan Ostrochovsky társ-forgatókönyvíró és producer hat éven át járt forgatni. A Cenzorka számos dokumentarista elemet tartalmazó fikciós történet a börtön lakóinak életéről. Az alkotásban az elítéltek önmagukat alakítják, és csak a három főszerepet játsszák színésznők.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A Cenzorkát tavaly a Velencei Filmfesztivál Kitekintő (Orizzonti) szekciójában mutatták be, és ott elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó díjat. A romániai fesztivál nagydíjáért kínai, spanyol, német és török film volt még versenyben.
A legjobb román rövidfilmnek járó díjat a zsűri Miruna Minculescunak ítélte oda a Fragmentari (Törések) című alkotásért. A legjobb külföldi rövidfilmnek járó díjat a brazil Leonardo Martinelli kapta a Fantasma Neon című filmért.
Művház
Sokszínű programmal várja az érdeklődőket a Bujtor Filmfesztivál
Augusztus 18. és 21. között Balatonszemesen többek között veteránautós felvonulással, retro utcabállal és makettkiállítással is várják az érdeklődőket – tudatta a Latinovits Emlékmű Alapítvány.
A Múltból a jövőbe mottót viselő négynapos XIII. Bujtor István Filmfesztivál augusztus 18-án veteránautós felvonulással veszi kezdetét, melyen részt vesz többek között Kern András, Bujtor Judit, Frenreisz Károly és a versenyprogram filmes alkotói is – olvasható a közleményben.
Mint írják, augusztus 19-én indulnak a filmes vetítések, amelyek végigkísérik a fesztivált. Este nyílik meg az Ötvös Csöpi-makettkiállítás, amelyen a Csöpi-filmek emlékezetes jeleneteit Pál Gábor alkotásai idézik meg. Szintén este Szécsi Pál-emlékkoncert várja az érdeklődőket.
A tájékoztatás szerint augusztus 20-án Bujtor István sírjánál tartanak megemlékezést. Ezt követően retro utcabál és lézershow lesz, emellett filmzenéket, kedvelt operettslágereket és musicalek betétdalait is hallhatják az érdeklődők.
A közlemény kitér arra is, hogy augusztus 21-én, a Bujtor-díjak átadása előtt egy Los Angeles-i filmes csapat bemutatja a CinProCaS és a FilmProCaS filmtervező applikációkat, amelyek az ötlettől a film tervezésén keresztül a megvalósításig segítik a gyártás folyamatát.
Mint írják, augusztus 18-án A Pogány Madonna, augusztus 19-én Az oroszlán ugrani készül, augusztus 20-án pedig A három testőr Afrikában című film várja a nézőket. A filmvetítések előtt közönségtalálkozókat szerveznek, melyeken részt vesz többek között Kern András, Bujtor Judit, valamint L. Dézsi Zoltán riporter.
A közlemény felidézi, hogy napközben a versenyfilmes programot, vagyis az elmúlt másfél év válogatott magyar filmjeit nézheti a közönség, pódiumbeszélgetések mellett, két teremben, Takács Bence és Baranyi Lia moderálásával.
A Bujtor István Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjában 104 film vesz részt. Az előzsűri által versenybe engedett alkotások között 40 játékfilm és kísérleti fikciós alkotás, 34 dokumentum-, ismeretterjesztő és portréfilm, 4 animáció és 26 versfilm szerepel, ezek közül 80 filmet vetítenek a fesztiválon.
A szakmai zsűri elnöke Ferenczi Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró. A zsűri színész tagja Stork Natasa; mellettük Kalász József filmrendező, vágó; Wiegmann Alfréd Radnóti-díjas színházi és tévéfilmrendező; valamint Lutter Imre fesztiváligazgató, a Latinovits Emlékmű Alapítvány kuratóriumi elnöke vesz részt a zsűri munkájában.
A Bujtor István-díjakat augusztus 21-én adják át több kategóriában. A fesztivál részletes programja a www.bujtorfilmfesztival.hu oldalon érhető el – áll az összegzésben.
Művház
A Szelíd és a Zanox című filmek is elérhetők a Filmio kínálatában
A Szelíd című “testmelodrámát” augusztus 11-től, míg a Zanox – Kockázatok és mellékhatások című vígjátékot augusztus 26-tól lehet megtekinteni a Nemzeti Filmintézet (NFI) streamingplatformján.
Az NFI MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Csuja László és Nemes Anna Szelíd című filmje egy női testépítőről szól, aki együtt él edzőjével. Annak érdekében, hogy megnyerjék a világbajnokságot, a nőnek komoly áldozatot kell hoznia. Eközben különös kapcsolatba kerül egy titokzatos férfival, a találkozás pedig mindent megváltoztat, amiben a nő addig hitt.
A magyar-német koprodukcióban készült “testmelodrámát” a Sundance filmfesztiválon mutatták be először, ahol első magyar mozifilmként kapott meghívást a versenyprogramba. A filmalkotás tavasszal díjat nyert Clevelandban, a németországi Wiesbaden rendezett GoEast fesztiválon pedig a legjobb rendezésért járó elismerést ítélték oda a rendezőpárosnak.
A film előzetesét itt tudja megnézni:
A különleges mozifilmet bemutatták a Sydney Filmfesztiválon, Karlovy Vary-ban, és műsoron lesz Szarajevó és Hongkong rangos nemzetközi fesztiváljain.
A film főszereplője Csonka Eszter testépítő világbajnok, partnere a szintén amatőr Turós György, testépítő-fitnesz edző. A film a Muhi András és Ferenczy Gábor producerek vezette FocusFox gyártásában, a Komplizen Film koprodukciójában, az NFI és az ARTE/ZDF támogatásával készült.
Baranyi Benő Gábor Zanox – Kockázatok és mellékhatások című vígjátéka egy érettségiző fiatal kalandjairól szól, aki egy borzalmas napot követően a kórházban köt ki, ahol szobatársa házipálinkájának és saját gyógyszerének együttes hatására képes visszautazni az időben. A kivételes lehetőséggel élve a félénk fiúból egyből hős lesz, a házipálinka azonban egyre csak fogy. A minden korosztály számára szórakoztató, romantikus és sci-fi elemekkel átszőtt vígjáték főszereplője Bálint Előd.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A vígjátékot Baranyi Benő Gábor írta és rendezte, producere Gyurin Zsuzsanna és Molnár Dániel. A film a Salamandra Film és a Sparks gyártásában készült, az NFI Inkubátor Programjában.