Művház
Tetemre hívás – Mennyit változott a nyelv Arany János születése óta?
S tudnád feledni a szelíd Szalontát / hol Arany Jánost ringatá a dajka – emlékezik meg Juhász Gyula Trianon című művében költőtársáról és annak szülővárósáról. Arany János az irodalmi alkotásai és szerkesztőségi munkája mellett, hatvanezer szavas szókincsével érdemelte ki a neki járó tiszteletet. Arra voltunk kíváncsiak, hogy nemzetünk poétájának születése óta eltelt kétszáz évben, mennyit változott a nyelvezet hétköznapi és médiumokban előforduló használata, a különböző folyóiratok helyzete és a társadalomra gyakorolt hatásuk, illetve hogy miképpen emlékezik meg a hazai sajtó a jeles személyiségről; költőket, irodalomtörténészeket, illetve történészeket kérdeztünk.
„Biztos, hogy nagyon sokat változott: Arany idejében talán még általános volt a mely/amely szavak használata, ma ez már csak az újságírói nyelvben létezik. A nevek névelővel való alkalmazása szinte teljesen ismeretlen, afféle pesti tájnyelv volt; a fővárosban ugyanakkor biztos sokkal hangsúlyosabban előtérbe került a német nyelv” – sorolta Szálinger Balázs, József Attila-díjas költő. Véleménye szerint, az ország minden pontján magától értetődő volt a tájnyelv használata, ezért nem hiszi, hogy a fiataloknak kínos lett volna úgy beszélni, ahogy a nagyszüleiknek. A mai generációknak már a szüleik nemzedékétől is jelentősen eltér a nyelvük. Ugyanakkor úgy látja, hogy fontos az irodalom szerepe, amelynek egyszerre értékőrzőnek illik lennie, és egyszerre a nyelvfejlődés előtt kell járnia.
– fejti ki álláspontját.
Határon átívelő megemlékezés
Arany János 200-ik születésnapja és annak megemlékezése egyaránt megmozgatta a hazai jobb- és baloldali sajtót: Margócsy István irodalomtörténész a 168 órának úgy nyilatkozott, hogy a Bolond Istók első versszakai, a Tengeri-hántás, illetve a Szondi két apródjának néhány strófája, ha „úgy tetszik neki íródtak”, Dávidházi Péter akadémikus, egyetemi tanár pedig a Heti Válasznak adott interjújában kifejtette, hogy sohasem szakadt el Arany költészetétől, nem is tudna, hiszen annak olvasása „szinte napi szükséglete”. Dragomán György, József Attila díjas író a Magyar Nemzetnek beszélt Arany jelentőségéről:
Mindazonáltal talán a legnagyobb elismerést az ország és a poéta az 1300 lelkes Montgomery városától kapta, ahol a polgármester posztumusz díszpolgári címet adományozott a walesi bárdok szerzőjének, továbbá emléktábla is kerül a település már csak néhány falból álló várára hazai kezdeményezés alapján. A városka vezetője, Eric Fairbrother (aki ugyan csak 2012-ben értesült Aranyról és a Walesi bárdokról) a válasz.hu-nak beszélt többek között arról is, hogy a méltán népszerű vers már megjelent a városi, illetve a megyei lapjukban.
„Kétszáz esztendő után jól látható, hogy Arany életműve mennyire időtálló. S hogy mennyire így van ez, elég, ha csak a Facebook-társadalomra gondolunk, ahol egy gondolat percek alatt tovasodródik, elvész” – olvasható Török László, a költő szülővárosának, Nagyszalonta polgármesterének szavai ugyancsak ebben az írásban.
Sokat, nagyon sokat
A témával kapcsolatban szerettünk volna Varró Dániel költő-műfordítóval is beszélgetni, de csak a filozófia-történész édesanyját, Karádi Évát sikerült elérnünk. Ő viszont (arra a kérdésünkre, hogy mennyit változott a magyar-nyelvezet az elmúlt kétszáz évben) továbbította fia feltételezhető véleményét és egy jó tanáccsal látott el: „Elképzelhető, hogy erre csak annyit válaszolna, hogy sokat. Irodalomtörténészek, nyelvészek erről többet tudnának mondani.”
Meg is fogadtuk a javaslatát:
– nyilatkozta lapunknak Takáts József irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem oktatója.
Változó szerepek
– ezek már Raffay Ernő történész szavai, aki az akkori és jelenlegi szerkesztőségek személyeiről (ugyanis Arany János is több folyóiratnak, például a Nép Barátjának, a Szépirodalmi Figyelőnek és a Koszorúnak is volt munkatársa) és minőségéről, illetve a társadalomban elfoglalt helyzetükről formált véleményt.
– nyilatkozta lapunknak Milbacher Róbert, egyetemi docens, Margó-díjas író.
Petőfi és Arany forradalma
A szakember véleménye szerint annak lehetünk tanúi, hogy a 19-ik század elejétől kezdve fokozatosan „popularizálódik” a nyelvhasználat, egyre szélesebb olvasói kört igyekszik befogni. Petőfi Sándor és Arany János „forradalma” a nyelv arisztokratikus regiszterének megnyitása a népi nyelvhasználat felé, bár ennek az a paradoxona, hogy a nép nem tudott olvasni. Arany a Toldi első részének népies kifejezéseit például lábjegyzetekben magyarázta meg (mi az a szalonnaruha és hasonlók), mert miközben bővítette az addig arisztokratikus irodalmi nyelvet népi elemekkel, azzal is tisztában volt, hogy a megcélzott befogadó nyelvhasználata a művelt elit szintjén van. Petőfinek rengeteg konfliktusa volt abból, hogy a kritikusok egy része úgy érezte, lerombolja a művelt irodalmi nyelvet a népies kifejezéseivel.
Arra a kérdésünkre, hogy melyek voltak a legmeghatározóbb történelmi események, azt válaszolta:
Ugyanakkor a szakember úgy véli, hogy a mai média nyelvhasználata az egyszerű üzenetek gyors és problémamentes közvetítésére szakosodott minél nagyobb (milliós) tömegek számára. Értelemszerűen ez a nyelv és kommunikáció redukálását jelenti. Szerinte a közösségi média személyes, privát nyelvhasználata nem feltétlenül szűkíti a nyelvalkalmazást, hiszen a rövidítések, emotikonok és hasonlók bővítést is jelentenek, amennyiben megvan a nyelvhasználati minimum a háttérben. Ennek megléte viszont oktatási feladat. A különféle elsietett kormányzati változtatások miatt nem áll valami fényesen sem a közoktatás, sem a felsőoktatás szintjén (például a kommunikációs képzések elsorvasztására tett kísérletet). Ugyanakkor a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője elmondása alapján a magyar nyelv nem szegényedett az eltelt kétszáz évben:
Művház
Az alkotói szabadságot tiszteletben tartó bírósági ítéletre számít az Elkxrtuk producere
Kálomista Gábor szerint nehezen értelmezhetők a Hann Endre keresetében foglalt követelések.
Életszerűtlenek azok a követelések, amelyeket Hann Endre fogalmazott meg az Elkxrtuk című film alkotói ellen benyújtott bírósági keresetében – vélte a Médiapiacnak nyilatkozva Kálomista Gábor. Mint a film producere rámutatott, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetője már nem biztos benne, hogy felismeri-e magát az alkotás egyik karakterében, holott emiatt tartana igényt hárommillió forint kártérítésre, és erre hivatkozva kötelezné Kálomistát arra, hogy minden jövőbeli filmje elején tüntesse fel, hogy abban Hann Endre nem szerepel. A bíróság december 16-án, tárgyalás nélkül hoz ítéletet az ügyben.
– Elsősorban azt várjuk a bírósági ítélettől, hogy kimondja: van alkotói szabadság. Ha nem így történik, azt elfogadhatatlannak tartjuk és magasabb bírói fórumokhoz fordulunk – jelentette ki a Médiapiacnak Kálomista Gábor. A producert azzal kapcsolatban kérdezte lapunk, hogy december 16-án tárgyalás nélkül hoz ítéletet a bíróság azon kereset ügyében, amelyet Hann Endre novemberben nyújtott be az Elkxrtuk című film alkotói ellen. A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetője azt állította, hogy a film Endre nevű szereplője őt ábrázolja, amiből pedig személyes kára származott. Ezért
Hann hárommillió forint kártérítés követelése mellett arra kötelezné Kálomista Gábort, hogy minden jövőben készítendő filmje elején tüntesse fel, hogy Hann Endre nem szerepel az alkotásban.
– Hann Endre utóbbi követelése önmagában is nehezen értelmezhető, annak fényében pedig még abszurdabb, hogy az előző tárgyalási napon azt sem tudta egyértelműen megmondani, magára ismert-e az Elxrtukban, vagy sem. Ebből adódóan az is kérdéses, hogyan érhette őt kár – mutatott rá a producer, aki különösnek nevezte, hogy azzal kapcsolatban például Hann nem tett jogi lépéseket, hogy a DK-közeli Nyugati Fény őt megnevező, fotóval ellátott lejárató cikket közölt róla.
A Megafilm Kft. vezetője hangsúlyozta, hogy
Hann Endrének nincsenek vitái a film tartalmi kérdését illetően a készítőkkel,
akik a Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülését, az azt követő tüntetéshullámot, valamint a 2006. október 23-i rendőrattakot mutatják be.
– A felperes jogi képviselője elismerte, hogy köztörvényes bűncselekmények történtek az ábrázolt időszakban a hatóságok részéréről – húzta alá a producer. Azt is hozzátette, hogy az Elkxrtuk valós eseményeken alapuló politikai thriller, nem pedig dokumentumfilm, így a részleteket illetően fikciós elemek is találhatók benne, csakúgy, mint a létező személyeket, közszereplőket megjelenítő más nemzetközi alkotásokban. Egyebek mellett idesorolható a II. Erzsébet uralkodását bemutató Korona, a Margaret Thatcher életéről szóló Vaslady, vagy a brexitről készített film.
Kálomista Gábor kitért arra is, hogy
az Elkxrtuk alkotói gárdájának számos szereplőjét érték inzultusok amiatt, hogy részt vettek a film elkészítésében.
– Több magyar szereplőt – például Gubás Gabit – a film tavaly őszi bemutatása óta folyamatosan érnek atrocitások. Sőt, Keith English, az Elkxrtuk angol rendezője is hasonló támadásokkal szembesül hazájában. Mivel Angliában sokan azt sem tudják, hol van Budapest, könnyen belátható, hogy csak a Magyarország elleni lejáratókampány részeként próbálnak botrányt kreálni abból, hogy Keith English elvállalta az Elkxrtuk című film rendezését – fejtette ki Kálomista Gábor, aki különösen ironikusnak nevezte, hogy az alkotói szabadságot korábban zászlajára tűző liberális oldal rögtön hátraarcot vett ebben a kérdésben, amint a politikai érdekei úgy kívánták.
Kárpáti András
Művház
Félidőben a Nemzeti Filmintézet stúdiófejlesztése Fóton
Félidőhöz érkezett a Nemzeti Filmintézet (NFI) fóti filmgyártó bázisának kapacitását növelő beruházása: jelenleg az új stúdiók acélszerkezeteinek munkálatai zajlanak a telephelyen.
Négy új műterem és kiszolgáló létesítmények építési munkálatai vannak folyamatban Fóton minden idők legnagyobb állami forrásból megvalósuló stúdiófejlesztése keretében – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).
A fóti filmgyártó bázis kapacitását ötszörösére növelő korszerűsítésben megépül Magyarország egyik legnagyobb, csaknem 5 ezer négyzetméter alapterületű, 18 méter belmagasságú filmstúdiója is.
“Jelentős gazdasági tényezőként a magyar mozgóképipar közel 20 ezer szakembernek ad munkát és komoly hasznot hoz az országnak főként deviza bevétel formájában” – idézi a közlemény Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost, az NFI elnökét, aki rámutatott arra, hogy a streaming tartalom térhódításával a filmgyártási költések az elmúlt években folyamatosan növekedtek, az előzetes összesítés alapján a 2022-as költések újabb 20 százalékkal emelkedtek.
Káel Csaba szerint a hazai stúdiókapacitás bővítése versenyelőnyt biztosít a nemzetközi környezetben, és elősegíti az állami támogatással készülő magyar produkciók kiszolgálását, “így a Filmintézet közfeladatú tevékenységének ellátását is új perspektívába helyezi” – összegezte Káel Csaba.
A közlemény emlékeztett arra, hogy a stúdiókomplexum bővítésekor 4 új filmstúdió épül, melyek további 9 890 négyzetméter hasznos alapterülettel növelik a jelenlegi 2692 négyzetméternyi stúdiókapacitást, így összesen majd 12 582 négyzetéter áll majd a produkciók rendelkezésére. A négy új műteremből kettő-kettő összenyitható lesz, így mintegy 5 ezer négyzetméter áll majd rendelkezésre, párhuzamosan kiszolgálva a nagy volumenű produkciók igényeit.
Negyven férőhelyes reprezentatív fogadóépület is épül vetítővel, de új irodaépülettel, éttermekkel, valamint további raktárakkal is bővül a telephely, és sor kerül a meglévő épületek, az energetikai rendszer, a belső út- és közműhálózat felújítására és fejlesztésére is.
Mint írják,
a beruházásnak köszönhetően a fóti stúdiókomplexum nemzetközi és hazai viszonylatban egyaránt meghatározó eleme lesz a filmgyártásnak és üzemeltetési költségei gazdaságosabbá válnak. A fóti telephely több szakaszban megvalósuló kivitelezési munkálatai tavaly nyáron kezdődtek, a befejezés a tervek szerint 2024 első felében várható.
A közlemény kiemeli, hogy London után Magyarország a legkeresettebb filmgyártó központ évek óta Európában. Tavaly egyebek mellett a legnagyobb stúdiók és sztárok, köztük Emma Stone, Mel Gibson, Hugh Laurie, Zendaya, Timothée Chalamet, Kate Winslet és Jude Law forgattak hazánkban.
Magyar filmek mellett a közelmúltban olyan világszerte népszerű alkotások készültek Fóton, mint a V. Henrik (The King), a Vaják (The Witcher) és Az utolsó királyság (The Last Kingdom), jelenleg a nagyszabású Hunyadi-sorozat (Rise of the Raven) forgatása zajlik az NFI stúdiójában.
Az NFI kiemelt jelentőségű fejlesztése a kormány Gazdaságvédelmi Akcióterve részeként valósul meg. Célja, hogy a hazánkban készülő, évente több mint 300 produkció növekvő stúdióigényét kielégítse és az 1970-es évek óta működő fóti filmgyártó bázist megújuló energiaforrások bevonásával korszerűsítse – áll a közleményben.
Borítókép: négy új filmstúdió épül Fóton
Művház
Valódi időutazást ígér az ünnepi népszokásokból nyílt szabadtéri fotókiállítás
Kárpát-medencei népek téli ünnepkörhöz kapcsolódó szokásait idézi meg a Porka havak esedeznek című szabadtéri fotókiállítás, amely kedden nyílt meg a Budavári Palotanegyedben, a Halászó gyerekek teraszán és a Várkert Bazár Déli teraszán.
A Porka havak esedeznek kiállítás a Néprajzi Múzeummal közösen valósult meg – hangsúlyozta Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a kiállítás megnyitóján.
A fotók közül a legrégebbi 1899-ben készült, a tárlat valódi időutazást ígér a nagy-és dédszülők korába, amit sokan már csak dokumentumfilmekből, archív fotókból vagy könyvekből ismernek. A kiállításból kiderül egyebek mellett, hogy mi volt a csobánolás, kolindálás, turkajárás, subrikálás vagy a Mikulás-járás
– hangsúlyozta Sikota Krisztina.
A vezérigazgató-helyettes szerint ezt az ősi időkből eredeztethető szokásanyagot érdemes megőrizni és átadni az utánunk következő nemzedékeknek. A néphit szerint az ünnepi időszakhoz kapcsolódó népszokások célja az eljövendő év sikereinek megalapozása – mutatott rá.
Sikota Krisztina emlékeztett arra, hogy a Nemzeti Hauszmann Programnak köszönhetően tavaly adták át a teljeskörűen felújított Halászó gyerekek teraszát és a szökőkutat, valamint újjászületett a Habsburg-kapu, annak lépcsősora és a város felé magasodó turulszobor is.
Mint mondta, évről évre gyarapszik az újjászülető Palotanegyed látogatóinak a száma: a Szent István-terem az elmúlt évben már több mint százezer érdeklődőt vonzott.
Sikota Krisztina kiemelte, hogy ebben eredményes évet tudhat maga mögött a Várkapitányság, több várbeli építkezés is jelentős állomáshoz érkezett: a Dísz téren elérte a legmagasabb pontját a Vöröskereszt Egylet egykori székházának megújuló épülete, de a Honvéd Főparancsnokság egykori székházára is visszakerült a kupola, ahol a Budavári Palotanegyed új látogatóközpontjának kilátója kap majd helyet. Nyáron adták át a Csikós-udvar dél-nyugati részén fekvő Török kertet, de jó ütemben halad a József főhercegi palota újjáépítése, valamint a Budavári Palota északi szárnyának helyreállítása – mondta.
A Néprajzi Múzeum gyűjteménye annak idején, 150 évvel ezelőtt azzal a szándékkal alapozódott meg, hogy a teljességet, a magyar népi kultúra és a világ kultúráinak a megismerhető civilizációs emlékeit összegyűjtse és számos generáció számára továbbítsa
– hangsúlyozta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, kiemelve: a 150 éves Néprajzi Múzeum fotógyűjteménye ma már több mint 320 ezer felvételt számlál.
Mint mondta, a téli népszokásokból válogatott képi anyag több, egykor a Kárpát-medencében a magyarokkal együtt élő nemzetiségek téli népszokásaiból is ízelítőt kínál.
A főigazgató szerint
a tárlat egy olyan eltűnt világot képvisel, amely ott van az emlékeinkben, valamint azokban a népszokásokban, amelyek eredeti funkciójukat részben elveszítve – új közösségi alkalmakká szerveződve – újra és újra megszületnek.
Hangsúlyozta, hogy ma is születnek az összetartozást erősítő szokások. Beszélt arról is, hogy az advent időszakában a Néprajzi Múzeum is változatos programokkal várja a látogatókat a helyszínen és online is.
A megnyitó után Gebauer Hanga, a kiállítás kurátora mutatta be a kültéri képgyűjteményt és a fotókon ábrázolt szokásokat. A kurátor azt mondta, hogy a Halászó gyerekek teraszán szorosan a karácsonyi ünnepnapokhoz kapcsolódó szokások, a Várkert bazár Déli panoráma teraszán az ünnepi várakozáshoz, a karácsonyhoz és az újévhez kötődő hagyományok jelennek meg.
Az 1899 és 1968 között készült képek a népszokások sokszínűségét mutatja be több népcsoport és vallási felekezet hagyományain keresztül. Kiderül egyebek mellett, hogyan ünnepeltek és készültek az új évre a moldvai csángók, szlovákok, románok, matyók, romák, svábok vagy a bunyevácok.
A kurátor beszélt arról is, hogy mindkét helyen a múzeum archívumából válogatott hanganyag is várja a látogatókat: eredeti karácsony énekek, Luca-napi kotyolás és regölés.
A kiállítás január 6-ig lesz látható.
Borítókép: A Várkapitányság és a Néprajzi Múzeum közös, Porka havak esedeznek – a téli ünnepkör szokásai című kiállítása a Halászó gyerekek-díszkútnál, a budai Várban 2022. december 6-án