Kövess minket!

Művház

Takáts Tamás a hitet választotta

A Máté Péter-díjas zenész Koltay Anna műsorában, a Magas és Mélyben mesélt minderről.

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A magyar rockzene egyik emblematikus alakjaként azonosítják Takáts Tamást, a Karthago és a Takáts Tamás Blues Band énekesét, de csak kevesen tudják róla, hogy eleinte szinte kizárólag az underground szubkultúrában volt jelen. A Syrius zenekar koncertjeire és ef Zámbó István házi bulijaiba járt, ami a hazai kortárs művészvilág egyik ismert találkozási pontja volt. Az M2 Petőfi TV zenés portréműsorában, a Magas és Mélyben úgy fogalmazott, a 70-es évek elejéig „rendes” fiatalemberként élt – jól viselkedett, rendszeresen sportolt a Ferencvárosi Torna Club úszójaként –, ám a zenei közeg megváltoztatta őt. Egy addig ismeretlen, bohém és gyarló oldala mutatkozott meg. 16 éves volt, amikor rájött, hogy sosem lesz belőle olimpiai bajnok úszó, mert beleunt, majd rövid időre vízilabdára váltott, onnan szólította el a rock and roll.

Befutott zenésznek lenni mámorító érzés. Irigyeltek, mert jóképű voltam, imádtak a nők és folyamatosan mulattam. Materialista szempontból boldog embernek kellett volna lennem, de közben mégis azt éreztem, hogy belül üres vagyok. Valami hiányzott. Térítési szándék nélkül mondom, hogy ezt az űrt semmi és senki más nem tudta betölteni, mint a teremtő Isten. Hittel és meggyőződéssel fordultam hozzá annak idején, hogy ne érezzek többé ürességet

– osztotta meg az M2 Petőfi TV nézőivel megtérésének történetét Takáts Tamás, aki már évtizedekkel ezelőtt leszámolt korábbi, élvhajhász életmódjával.

„A Takáts Tamás Dirty Blues Bandből azért került ki, hogy ‘dirty’, mert egy idő után betiltottam az alkoholizálást. Szégyelltem, ha a zenésztársaimmal félrészegen álltunk a színpadon, mert olyankor nem voltunk elég jók. Az alkoholfogyasztás egy bizonyos szint felett életveszélyes. Sok kollégám és haverom is belehalt, ehhez még csak rocksztárnak sem kell lenni. Vékony a határ, zenészként meg kell tanulni nemet mondani. Be kellett fejeznem. Nem akartam a magyar Jim Morrison lenni” – szögezte le a Magas és Mélyben Takáts Tamás, aki saját bőrén tapasztalta meg, mennyi kárt tud okozni az alkohol. Még 40 éves sem volt, amikor a káros szenvedélye olyan mértéket öltött, ami miatt olykor összesúgtak a háta mögött, mert attól féltek, hamarosan bele fog halni.

A teljes riport újranézhető az M2 Petőfi TV MédiaKlikk-oldalán.

Borítókép: Takáts Tamás rock- és bluesénekes, dobos és gitáros, szájharmonikás, a Karthago együttes tagja a Hogy volt?! című tv-műsor felvételén, az MTVA Kunigunda utcai gyártóbázisának SZOP stúdiójában

Művház

Megváltoztatták a Harcosok klubja befejezését Kínában

Megváltoztatták David Fincher 1999-es kultfilmje, a Harcosok klubja befejezését a kínai nézők számára – írta a The Guardian online kiadása kedden.

Közzétéve:

MTI/EPA/Warren Toda

A filmrajongók körében felháborodást váltott ki az új zárójelenet. A hétvégén vették észre, hogy a Tencent streamingszolgáltatóján frissen elérhetővé tett klasszikus film végéről eltűnt az anarchista, antikapitalista üzenet, ami világsikerré tette az alkotást.

Az eredeti zárójelenetben az Edward Norton által játszott narrátor megöli képzeletbeli alteregóját, a Brad Pitt alakította Tyler Durdent, majd nézi, ahogy épületek robbannak fel, utalva arra, hogy Tyler tervének végrehajtása megkezdődött.

Az új verzióban az épületek nem robbannak fel, helyette a képernyő elsötétül és felirat jelenik meg rajta: “A rendőrség gyorsan felderítette az egész tervet, letartóztatta az összes bűnözőt, sikeresen megakadályozva a bomba felrobbanását”.

Hozzáteszik, hogy Tylert – eredetileg a narrátor képzeletének szüleményét – elmegyógyintézetbe küldték kezelésre, majd kiengedték.

A kínai nézők közül sokan, akik kalózverzióban láthatták az eredeti filmet, felháborodtak a megmásított befejezésen, a Tencentre írt kommentekben adtak ennek hangot.

A szolgáltató nem válaszolt arra, hogy kínai állami cenzorok vagy a filmkészítők műve az új befejezés.

Borítókép: Edward Norton

Tovább olvasom

Művház

Hazánk a világszintű filmes produkciókat készítő országok közé léphet (videó)

A filmipar kiemelt ágazattá fejlődőt a magyar gazdaságban. Bevétele tavaly a világjárvány ellenére is meghaladta a 200 milliárd forintot, az ágazat 20 ezer embernek ad munkát Magyarországon.

Közzétéve:

Borítóképünkön Varga Mihály pénzügyminiszter a Korda Filmstúdióban világhírű filmesek társaságában, fotó: Facebook / Varga Mihály közösségi oldala

“Ezen a rendkívüli helyszínen egy rendkívüli magyar befektetésről egyeztettünk. A befektetés történelmi jelentőséggel is bír. Magyarország filmes helyszínből a világszintű produkciókat készítő országok sorába léphet” – mondta Varga Mihály a Korda Filmstúdióban.

A politikus arról számolt be a közösségi oldalán, hogy Richard Saperstein producerrel és Mikael Hafström rendezővel együtt pillanthatott be a filmforgatás rejtelmeibe a Korda Filmstúdióban. A beszámolóban azt írta Varga Mihály, hogy a Laurence Fishburne és az Oscar-díjas Casey Affleck főszereplésével készülő hollywoodi produkció (Slingshot) teljes egészében Magyarországon forgatott film lesz.

“A filmipar kiemelt ágazattá fejlődőt a magyar gazdaságban. Bevétele tavaly a világjárvány ellenére is meghaladta a 200 milliárd forintot, az ágazat 20 ezer embernek ad munkát Magyarországon”

– közölte kedden Varga Mihály.

“Hazánk az egyik legkedveltebb európai forgatási helyszínné nőtte ki magát, amelyhez szakembereink, modern stúdióink mellett a magyar kormány által biztosított adókedvezmény is nagyban hozzájárul. Ez akár háromszorosan is megtérül a gazdaság teljesítményének növelésével” – tette hozzá a politikus.

Tovább olvasom

Művház

Elindult a nevezés a 2022-es Magyar Mozgókép Fesztiválra

Az idén június 9. és 12. között rendezik meg a mustrát, amelyre hét kategóriában várják a nevezéseket a szervezők február 18-án éjfélig.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program közösen rendezi meg a Magyar Mozgókép Fesztivált. A tavalyi évhez hasonlóan idén is Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban tartják meg a filmes mustrát, amelynek részeként átadják a Magyar Mozgókép Díjakat a Magyar Filmakadémia lebonyolításában – olvasható a szervezők MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Mint kiemelik,

az idén több szakmai szervezet is részt vesz az előzsűrizésben, újdonság továbbá, hogy fesztiváligazgatót is kineveztek Lukácsy György személyében.

A szervezők hét kategóriában – játékfilm, tévéfilm, egész estés dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, kisjátékfilm, animációs film és tévésorozat – várják a nevezéseket. Egy alkotó több filmet is nevezhet, és minden olyan magyar mozgóképes alkotással részt lehet venni, amely állami támogatásból vagy független produkcióként jött létre, megfelel a kiírás feltételeinek és nem nevezték a 2021-es Magyar Mozgókép Díjra.

A Magyar Mozgókép Díjra azok az alkotások nevezhetők, amelyeket 2021. április 22. és 2022. február 15. között moziban, televízióban vagy streamingszolgáltató által vetítettek, nemzetközi filmfesztiválon versenyben, meghívott alkotásként szerepeltek, vagy 2022. június 9. és 12. között a Magyar Mozgókép Fesztiválon debütálnak. A nevezési lap és a feltételek teljes leírása a Magyar Filmakadémia honlapján érhető el.

A közleményben Lukácsy György fesztiváligazgatót idézik, aki elmondta, hogy az előzsűrizés és a zsűrizés módja a korábbiakhoz képest változik. A szakmai előzsűri február 18. és március 16. között választja ki a versenyben induló alkotásokat, és határozza meg, hogy a benevezett alkotások milyen kategóriákban versenyeznek.

Tájékoztatása szerint, a Magyar Mozgókép Díj előzsűri bizottságaiba egy-egy tagot delegál a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa, a Nemzeti Filmintézet, a Magyar Filmakadémia szekciói, kategóriánként a Színház- és Filmművészeti Egyetem – illetve az animációs kategóriában a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – hallgatói, valamint bármely, 2021. január 1-je előtt nyilvántartásba vett mozgóképszakmai szervezet, amelynek minimum 15 tagja van.

“Várjuk a kiírásnak megfelelő szakmai szervezetek jelentkezését a közös munkára. A díjakról továbbra is a Magyar Filmakadémia tagsága dönt”

– hangsúlyozta Lukácsy György.

A közleményben kiemelik, hogy amennyiben a kormányzati járványügyi intézkedések következtében a fesztivál megszervezése akadályokba ütközne, úgy a szervezők fenntartják a jogot, hogy a Magyar Mozgókép Fesztivál és a Magyar Mozgókép Díjak átadása 2022-ben egy későbbi időpontban történjen, ám a nevezésre rendelkezésre álló időtartamot ebben az esetben sem hosszabbítják meg.

Tovább olvasom