Kövess minket!

Művház

Színházak és filmesek közösen forgatnak országszerte

Hat vidéki, egy határon túli és kilenc fővárosi színház és a filmesek együttműködéséből készülnek “crossover” művek.

Pixabay

Az Aradi Kamaraszínház és a Mythberg Films együttműködésében, Pozsgai Zsolt rendezésében készül a Magyar Golgota című tévéfilm, de a színházak és filmesek összefogásával országszerte több izgalmas alkotást is forgatnak a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásának köszönhetően – tájékoztatott az NFI.

A Magyar Golgota című alkotás Török Ignác aradi vértanúnak állít emléket. A kivégzés előtti éjszaka története valós eseményekre épül, valós szereplőket sorakoztat fel, de Török Ignác volt szerelme és lánya látogatása az aradi várbörtönben már az írói képzelet szüleménye

– olvasható az NFI tájékoztatójában.

A készülő filmet Pozsgai Zsolt író-rendező Nemescsói Tamásnak, a közelmúltban elhunyt magyar operatőr emlékének ajánlja, aki Török Ignác legközelebbi leszármazottja volt.

Az eredeti színdarabot az Aradi Kamaraszínház 2019-ben, a vértanúk kivégzésének centenáriumán mutatta be. A filmben Szabó Máté, Lux Ádám, Pap Kati, Janik László, Békefi Viktória és Tapasztó Ernő, a színházi előadás szereplői játszanak. A Magyar Golgota a Mythberg Films gyártásában készül Pozsgai Zsolt forgatókönyve alapján, producere Berger József és Óvári Eszter.

A székesfehérvári Vörösmarty Színház alkotóival Szikora János rendezésében, a tervek szerint március 15-én lesz látható az Ítélet és kegyelem című alkotás, amely az 1848-as szabadságharc leverésének időszakából elevenít fel egy megtörtént, de kevesek által ismert epizódot.

A Győri Nemzeti Színház Egressy Zoltán Kék kék kék című tragikomédiájából készít filmet Szűcs Gábor rendezésében egy családi vállalkozásként működő vándorcirkuszról és az előtte álló nagy lehetőségről.

Mátray László és Mikecz Estilla főszereplésével forog majd Vidnyánszky Attila a Pécsi Országos Színházi Találkozón is díjazott, az Isten ostora című előadásából film, amely egy végzetes szerelem “vadromantikus” története és két civilizáció, a Kelet és a Nyugat drámai találkozása lesz.

Készül az Ecc-pecc a Thália Színház társulatával Madarász Isti rendezésében Szervét Tibor, Pindroch Csaba, Csőre Gábor és Szabó Erika főszereplésével. A Kolibri Színház a több mint 400 előadást megélt Bors néni című sikerdarabból készít kisgyerekeknek szóló zenés családi filmet Novák János és Novák Emil rendezésében. A forgatás február közepén kezdődik.

A kaposvári Csiky Gergely Színház társulatával Olt Tamás és Vékes Csaba rendezők február végétől forgatják a Korai menyegző című filmet, amely egy érzelmes, humoros, rendhagyó házassági történet. A Móricz Zsigmond Színház alkotócsapata márciusban Odegnár Róbert és Horváth Illés rendezésében Lélekpark címmel forgat vígjáték elemekkel tarkított krimit egy nyomozásról, amely váratlan fordulatot vesz a Nyíregyházi Állatparkban.

Karinthy Frigyes és írótársai, feleségeik és szerelmeik izgalmas élete elevenedik meg a márciusban készülő Frici és Aranka című filmben, melyet Juhász Anna rendez a Karinthy Színház társulatával.

Március közepén kezdődik a Budapesti Operettszínház csapatával Iványi Marcell cannes-i Arany Pálma-díjas alkotó rendezésben a Szétszakítottak című magyar történelmi film forgatása, amely hétköznapi huszonévesek sorsán át mutatja meg a trianoni békediktátum következményeit.

“Számtalan kiváló tehetségű előadóművész, alkotóközösség és szakember dolgozik a színházakban, akik megérdemlik a lehetőséget, hogy filmre vigyék történeteiket és megmutathassák magukat a szélesebb közönségnek is” – idézi a tájékoztató Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost, az NFI Igazgatóságának elnökét.

A járványhelyzet miatt most különösen fontos, hogy a kultúra különböző területein alkotók összefogjanak és közösen használják a rendelkezésre álló eszközöket és forrásokat. A készülő produkciók a színházak és a filmesek együttműködésének új fejezetét nyithatják meg. Külön öröm, hogy a fővárosi és vidéki színházak mellett egy határontúli színház alkotói is bekapcsolódtak a filmezésbe

– hangsúlyozta Káel Csaba.

Az NFI ősszel 16 olyan streaming szolgáltatásra és televíziós forgalmazásra készülő produkcióknak szavazott meg gyártási támogatást, melyek színházak és filmesek összefogásával készülnek.

Hat vidéki, egy határon túli és kilenc fővárosi színház és a filmesek együttműködéséből készülnek “crossover” művek.

Az újításként bevezetett pályázat forrására a Nemzeti Kulturális Tanács mentőcsomagjából 1 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyet az NFI saját támogatási keretéből egészített ki. A színházak filmterveikkel a hazai filmgyártók közreműködésével pályázhattak.

Borítókép: illusztráció

Művház

A Dal 2021 győztese muzsikál az Akusztik színpadán

Vasárnap a Petőfi Rádióban, hétfőn az M2 Petőfi TV-ben hallhatjuk, láthatjuk a Kaukázust.

Közzétéve:

Borítókép: a Kaukázus együttes A Dal 2021 színpadán, fotó: MTI / Cseke Csilla

A Kaukázus koncertje szerepel a közmédia Akusztik című sorozatának következő adásaiban: A Dal 2021 győztesének műsora a Petőfi Rádióban vasárnap 22 órától hallható, majd az M2 Petőfi TV-ben hétfőn 22 óra 10 perctől látható.

A zenei stílusokat ötvöző Kaukázus 2002-ben alakult, majd 2006-ban újraszerveződött, akkor a Petőfi Rádió hozta meg az országos ismertséget a csapatnak. Az együttes filozófiájának, szövegvilágának és a koncertek minőségének köszönhetően szép számú rajongótáborra tett szert – szerepel az MTVA sajtó és marketing irodájának az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írták, az izgalmas, fülbemászó dallamok és a kortalanság sokak kedvencévé tették a zenekart, amely a figyelemfelhívó, gondolatébresztő dalaival képes a generációkon átívelő kapcsolatteremtésre. A Kaukázus jegyzi a Tartós béke, a Szalai Éva, a Teszkó, a Kalifornia és a Lilla című slágert is.

A Dal 2021-ben győztes Egyetlen szó című szerzemény elnyerte a Petőfi Zenei Díj Év Dala elismerést, emellett az énekes-frontember, Kardos-Horváth János A Dal 2021 Legjobb Dalszöveg Írója, egyben a Petőfi Zenei Díj Az Év Szövegírója címet is kiérdemelte.

A Kaukázus Akusztik-koncertjén az Egyetlen szó is elhangzik; a műsor több dalában közreműködött a ToSoDa Projekt.

Tovább olvasom

Művház

Megjelent az Uránia Nemzeti Filmszínház monográfiája

Közzétéve:

Uránia

Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2021-ben több évfordulót is ünnepel – közölte az intézmény.

125 éve épült az intézménynek otthont adó, móros-keleties Rimanóczy-ház, amely pár évre rá Uránia néven az ismeretterjesztés fellegvára lett.

120 éve ez az intézmény forgatta le az első, már játékfilmes elemeket is tartalmazó magyar filmalkotást, A tánczot, amelynek 1901. április 30-i urániabeli bemutatója filmtörténeti időszámításunk kezdete.

A születésnaphoz közeledve a Nemzeti Filmszínház olvasmányos-látványos tanulmánykötetben tárja fel az épület és az intézmény szövevényes múltját, amelynek hátterében a 20. századi magyar történelem fordulatai éppúgy kirajzolódnak, mint a magyar filmtörténet tendenciái. A könyv a napokban jelent meg Az ismeretlen Uránia – Fejezetek egy filmszínház történetéből címmel.

A könyv borítója

120 évvel ezelőtt, 1901 áprilisának elején már javában folytak az Uránia Tudományos Színházban az elsőként számon tartott magyar filmalkotás forgatási munkálatai. A tudományok népszerűsítésére létrejött intézmény 1899 végén nyitotta meg kapuit, és látványos előadásain szinte már a kezdetektől használt egyperces kis mozgóképeket. 1901-ben érkezett el az idő, hogy a korábban külföldről beszerzett filmeket saját gyártásúakkal egészítsék ki. Pekár Gyula tánctörténeti előadásához készültek az első felvételek: Zitkovszky Béla fotográfus, az Uránia technikusa a saját maga által fejlesztett felvevővel, többségében az épület tetőteraszán ácsolt alkalmi színpadon rögzítette azokat az 1-2 perces kis táncjeleneket, amelyekben Blaha Lujzától Hegedűs Gyuláig a kor jeles színpadi sztárjai vállaltak szerepet. A filmcsokor, amely április 30-án került először a közönség elé, hatalmas sikert aratott, és nagy lendületet adott az Uránia filmgyártó tevékenységének.

Az első film tekercsei elvesztek, de emlékezetük fennmaradt, azt éppúgy őrzi “A magyar film napja”, melyet minden év április 30-án ünnepelünk, mint maga az Uránia, amely 120 éve állandó helyszíne és szereplője a magyar filmtörténetnek, 2002-es műemléki helyreállítása óta pedig Nemzeti Filmszínházként szolgálja a magyar filmkultúrát.

A most megjelenő kötet a művelődéstörténet sok évtizedes adósságát törleszti, hiszen először kísérli meg mélységeiben feltárni a világ legszebb mozijai között számon tartott Uránia, valamint a neki otthont adó épület történetét.

A tudományosság kritériumai szerint megírt, többszerzős mű, melyet szerkesztőként Buglya Zsófia jegyez, az Uránia legnemesebb, ismeretterjesztő hagyományaihoz hűen a széles olvasóközönség számára készült. A hivatkozásokban gazdag, mégis olvasmányos formában megírt tanulmányokat interjúk, irodalmi szövegrészletek, visszaemlékezések, korabeli újságcikkek egészítik ki. Hasonlóan fontos szerep jut a képeknek.

A leírtakat mintegy 260 illusztráció – látványterv, térkép, tervrajz, plakátgrafika, képeslap, dokumentumértékű fotó – teszi még szemléletesebbé.

Borítókép: részlet a könyvből

Tovább olvasom

Művház

Programsorozattal emlékeznek Csengey Dénesre

Filmvetítésekkel, kiállítással, könnyűzenei pályázattal, vers- és prózamondó versennyel emlékeznek Csengey Dénes halálának 30. évfordulójára Keszthelyen.

Közzétéve:

A tragikus hirtelenséggel elhunyt író, rendszerváltó politikus Keszthelyen élt és alkotott 1984 és 1991 között, 2008-ban az önkormányzat Csengey Dénesnek (1953-1991) posztumusz díszpolgári címet adományozott – emlékeztetett Nagy Bálint, Keszthely polgármestere csütörtökön az író emléktáblájánál tartott sajtótájékoztatón.

Csengey Dénes emlékét, költészetét és hagyatékát a város önkormányzata szeretné méltó módon megőrizni és megismertetni a fiatalabb generációval. Április 8-án – halálának 30. évfordulóján – a városi megemlékezés a járványügyi helyzet miatt elmaradt, de később az iskolás korosztály bevonásával közösségi rendezvényeken emlékeznek Csengey Dénesre – fűzte hozzá a városvezető.

A programsorozatban az önkormányzat valamennyi kulturális intézménye részt vesz.

A Goldmark Károly Művelődési Központ könnyűzenei pályázatot hirdet, melyre a fiatal előadóművészek, zenekarok Cseh Tamás- és Csengey Dénes-alkotások feldolgozásával jelentkezhetnek.

A Fejér György Városi Könyvtár vers- és prózamondó versenyt indít, a Balatoni Múzeumban Csengey Dénes személyes tárgyaiból, rendszerváltó plakátokból nyílik kiállítás – ismertette a programokat Csótár András önkormányzati képviselő. Hozzátette, a Keszthelyi Televízió kerekasztal-beszélgetésen emlékezik meg Csengey Dénesről.

A Balaton-parti városban az íróról, rendszerváltó politikusról közterületet neveznek el, a Goldmark-ház homlokzatán – ahol egykor Csengey Dénes a családjával élt – emléktáblát helyeznek el.

Tovább olvasom