Kövess minket!

Művház

SZFE: liberális klub helyett egyetem

A Színház- és Filmművészeti Egyetemet (SZFE) elhagyókról, a FreeSZFE-ről, az egyetemi fejlesztésekről, a közeljövő terveiről, a kuratórium feladatairól és Robert Wilsonról is beszélt Lajos Tamás operatőr-producer, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumi tagja egy interjúban.

Bach Máté/Magyar Nemzet

Lajos Tamás operatőr-producer, a Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumi tagja a Magyar Nemzet munkatársának, Ditzendy Attilának adott interjút.

A legújabb hír az SZFE-ről, amely a neomarxista sajtót bejárta, hogy 74 hallgató, azaz komplett osztályok hagyták ott az egyetemet, akik a Free­SZFE-n folytatják, illetve fejezik be tanulmányaikat.

Ez egy programozott akció volt, a tanévkezdésre időzítve. Folytatódott a politikai demonstráció, aminek semmi köze az egyetemi képzéshez.

Mi megígértük, hogy akik maradnak, azoknak továbbra is biztosítjuk az oktatás feltételeit. Így biztosítjuk ezt például a televíziós műsorkészítő osztály egyetlen itt maradt hallgatójának.

Ez az a képzés, ahol olyan „független”, a balliberális oldalhoz nem köthető személyiségek tanítottak, mint Kéri László, Bárdos András, Máté Kriszta, Rangos Katalin?

Zilahy Tamás és Kolosi Péter osztályáról van szó. A hallgatója mellett maradt Zilahy Tamás. Nem akármilyen véleményterrorral szemben vállalták a folytatást. Szerintem ma már senkit sem érdekel az egyetem ellen folytatott kampány, amit nyilván nem hagynak abba az országgyűlési választásig.

S ami nyilván az SZFE-n kívül a többi kilenc modellváltó egyetem „fideszes privatizációja ellen” folyik.

Én operatőr és filmproducer vagyok, nem politikus. Az alapítvánnyal elértük, hogy megkezdődött az oktatás egy új campuson, ami biztosan európai, de megkockáztatom: világszínvonalú. Továbbá, több mint négyszeres költségvetést szereztünk, mert az eddigi egymilliárdos támogatás helyett most 4,2 milliárd forintból működik az SZFE. Megjegyzem: az egyetem akkreditációs folyamata is megkezdődött.

Akkreditáció híján hogy tudtak államilag elismert diplomát adni, illetve egyetemi szintű képzést folytatni?

Úgy, hogy az előző vezetés éveken keresztül kért halasztást a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságtól. Egyébként sem voltak biztosítva a felsőoktatási intézmények számára kötelező működési feltételek. Semmiféle, ezekhez nélkülözhetetlen, törvényileg előírt dokumentációt nem találtak a kollégák a kancellárián, az oktatási hivatalban az átvételt követően.

Inkább emlékeztetett az SZFE valamiféle liberális klubra, mint egyetemre, ahonnan a kétezres évek közepétől kiszorították mindazokat, akik másként gondolkodtak a világról, közéletről, művészetről.

Azzal nincs probléma, hogy létrehoztak egy új liberális klubot FreeSZFE néven, azzal azonban annál nagyobb, hogy félrevezetik a fiatalokat.

Azt olvastam, hogy a „Magyarországról elüldözött” CEU segíti a Free­SZFE-t tantermekkel, német, lengyel, svájci, osztrák művészeti egyetemek pedig a vizsgáztatásban nyújtanak segítséget.

És ezek a külföldi egyetemek gondoskodnak majd Magyarországon akkreditált diplomáról? A filmművészeti főiskola, később egyetem azon túl, hogy szakmára tanított, olyan kapcsolatrendszerbe vezetett be, ami segített a pályán indulásnál. Akik most felelőtlenül átrángatták a hallgatókat, azok saját politikai pecsenyéjüket sütögetik. Hogy fognak a fiatalok elindulni a pályán? Mint akik nem jártak egyetemre. Biztosan kapnak egy pecsétes papírt, de mit kezdenek vele?

Akadt szak, amelyiken megtanították a szakmát, volt, amelyiken kevésbé. Ön szerencsés, mert az operatőrképzés világhírű volt.

Miközben elképesztően méltatlan körülmények közt kellett oktatni. A régi Mafilm-telepen egy szuterénban építették fel a műtermet, amit rendszeresen elöntött a szennyvíz, amikor én a 2000-es évek elejétől tanítottam az egyetemen. Az új campus az egykori Duna TV székháza, a benne található jelentős méretű stúdió mellett két kisebbet is felépítettünk. Speciális együttműködési szerződést kötöttünk az Arrival, a világ egyik legjelentősebb filmes eszközgyártójával, amelynek köszönhetően a legújabb technikával látják el az SZFE-t. Sőt, Káel Csaba kormánybiztosként és Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnökként további együttműködési lehetőségekről tárgyal.

Más szakokon, az operatőrivel szemben, nem folyhatott valami magas színvonalú oktatás, amennyiben a Hunyadi-sorozatot két külföldi és egy Londonban végzett magyar rendező irányítja…

Valóban, két filmes szakkal komoly problémák voltak, az ön által említett rendező mellett a forgatókönyvíróval.

Mint azt sokszor elmondtam, a mi produceri irodánkban az elmúlt tíz évben körülbelül harminc dramatikus alkotás született, ezekből egynek írta a forgatókönyvét SZFE-n végzett szakember. Hasonló a helyzet a rendezőinkkel.

Hogy lássa, milyen alapos, nyugodtan mondhatom, színvonalas képzést biztosítunk, felolvasom az elsőéves gyártásszervező szak órarendjét. Hétfőn zenetörténet, művészettörténet, pszichológia; kedden gyártásszervezési ismeretek, hangmesteri ismeretek, dramaturgia, irodalom- és kultúrtörténet; szerdán rendezői ismeretek, vágási ismeretek; csütörtökön jogi ismeretek, operatőri ismeretek, pénzügyi és számviteli ismeretek, pénteken film- és digitális labor, filmtörténet. Azért ez elég alapos és gazdag képzés a jövendő gyártásvezetőinek.

Számomra a rendezői mesterképzést vezető Koltai Lajos biztosíték a legmagasabb szintű oktatásra. Igaz, amióta kiderült, hogy vállalta a felkérést az SZFE-n, a kultúrmarxisták szerint már nem is olyan tehetséges.

Lenyűgöző személyiség, korszakos művész, a hallgatók egy életen át hálásak lehetnek, hogy tőle tanulhatnak. De hadd említsem meg, hogy

a Nemzeti Filmintézetnek köszönhe­tően nemcsak a diplomafilmeket, hanem a vizsgafilmeket is képes lesz támogatni az egyetem. Nyilván ez is az alapítványi fenntartás miatt valósulhat meg.

Az új rendszerben az ötfős kuratórium az egyetem vezetésével együtt minden erejével azon dolgozik, hogy minél jobban működjön az intézmény.

Mindjárt meg is kérdezem: mit csinál egy kurátor?

A Színház- és Filmművészetért Alapítvány kuratóriumának az egyetem üzemeltetése, a működési feltételek biztosítása az elsőrendű feladata. Természetesen az oktatás kérdéseibe nem szólunk, nem szólhatunk bele. Az az oktatók, tanárok, mesterek feladata.

Ez mondjuk jogos Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója és Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója esetében.

Ők a gazdasághoz értenek. Nem is akármilyen szinten. A világ bármely egyeteme boldog lenne, ha az adott ország hasonló kvalitású gazdasági szakemberei ülnének a kuratóriumában.

A híres amerikai avantgárd színházrendező, Robert Wilson ellenben azt látja, hogy „Magyarország jelenlegi kormánya hogyan korlátozza a művészi kifejezés és az oktatás szabadságát. Az SZFE tavalyi úgynevezett »modellváltása« antidemokratikus támadás volt az egyetem autonómiája ellen.”

Robert Wilson biztosan részletekbe menően ismeri a hazai filmgyártást, messzemenőkig tájékozott a magyar színházi világot illetően, így pontosan érti, mi folyik Magyarországon. Nyilván ez nem így van. Ennek ellenére „segít” eligazodni a színházi valóságban Vidnyánszky Attilának. Megmondja, hogyan kell filmes és színházi szakembereket képezni. Köszönjük szépen, Robert Wilson, láthatóan megdolgozik a pénzéért!

Művház

Pilinszky 100: VersIma címmel indított programot a Magyar Írószövetség

Több történelmi egyházzal közösen a száz éve született Pilinszky János életműve előtt tiszteleg a kezdeményezés.

Közzétéve:

Borítókép: Pilinszky János költő, forrás: Fortepan / Hunyady József

Négy kiemelt helyszínen, Budapesten és Kolozsváron hangzik el neves színészek előadásában Pilinszky János Egyenes labirintus című verse november 28-án, vasárnap, a költő születésnapját követő napon – olvasható a Magyar Írószövetség MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a Magyarországi Református Egyház részéről Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről Fabiny Tamás elnök-püspök, a Magyar Unitárius Egyház (Kolozsvár) részéről Rácz Norbert Zsolt lelkész, főjegyző, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete részéről pedig Czire Szabolcs lelkész által tartott istentisztelet keretében emlékeznek a költőre.

Pilinszky János születésének századik évfordulója alkalmából többféle megemlékezés, konferencia, ünnepség zajlik az országban. A Magyar Írószövetség is szeretné elérni, hogy minél többen halljanak az előző század egyik legkiválóbb költőjéről, megismerhessék műveit és mély hitét.

“Úgy gondoljuk, hogy a művekből áradó hit lehet az a kapocs, amely a kiemelkedő költőt a mához köti”

– írják a közleményben.

A négy kiemelt helyszín mellett több gyülekezetben és egyházi iskolában is előadják Pilinszky János versét. Ennek segítségével együttesen mutatkozhat meg a költészet és a hit, és eléri azokat a közösségeket, akik számára mindkettő fontos lelki erőforrás.

Az Írószövetség szándékai szerint a jövőben a program folytatódik, hiszen a magyar költészet és irodalom kifogyhatatlan a hitről szóló művekből és alkotókból – áll a közleményben.

A VersIma programról szólva Balog Zoltán püspök elmondta, hogy azért csatlakoztak a kezdeményezéshez, mert

“Pilinszky versei a hit sóvárgásával és boldogságával ajándékoznak meg bennünket, ezért helyük van a templomokban, az istentiszteleten is”.

Fabiny Tamás elnök-püspök számára azért fontos ez a kezdeményezés, mert “Pilinszky János világhírű költőnk, akinek különleges, egyedien tömör hangvételű verseiben az emberi lélek legnehezebb gondolatai törnek a felszínre”. Az egyház éppen ezekkel foglalkozik: a bűn kérdése, a lelki vívódás, útkeresés, az élet és az ember értéke, a kapcsolatok egésze és széttöredezettsége, a helyünk a világban, isten előtt – fogalmazott.

Czire Szabolcs, a Budapesti Unitárius Egyházközség lelkésze elmondta, hogy

“Pilinszky János a végső emberi kérdéseket a keresztény hit és az egyetemesség metszésében szólaltatja meg”.

A kolozsvári Rácz Norbert Zsolt főjegyző elmondta, hogy határon túli egyházi vezetőként azért tartja támogatandónak a programot, mert “a vers nem ismer politikai határokat. Szabadon átkel az ilyen akadályokon, és láthatatlan szálakkal fűzi össze azokat, akiket egy adott ponton elszakított egymástól a történelem”. Ez a határtalanság pedig közösséget teremt, aminek tere a vers, most Pilinszky költészete – mondta.

Tovább olvasom

Művház

Halott Pénz: idén könyv, jövőre koncert

A jövő héten könyv jelenik meg a Halott Pénz zenekarról, amely jövőre, 2022. április 9-én nagyszabású koncerttel ünnepli 18. születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában.

Közzétéve:

MTI/Mohai Balázs

Marsalkó Dávid 2004-ben határozta el, hogy Halott Pénz néven belevág a zene- és szövegírásba. Az elmúlt évek alatt számos sláger, elismerés és díj mutatta sikerük útját, a szakma és a közönség elismerését – szerepel a szervezők közleményében.

A többszörös Fonogram-díjas hiphop formáció több meglepetéssel készül jubileumi koncertjére, amelyen mások mellett az Amikor feladnád, a Szívedből minden kell, az Élnünk kellett volna és a Darabokra törted a szívem című dal is elhangzik.

A Halott Pénz az évforduló alkalmából könyvvel is jelentkezik. A Na még mit nem?! Történetünk, hajtól szívig című kötet november 30-án jelenik meg, tele sztorikkal és korábban nem látott képekkel. A Csapody Kinga, Gelencsér Milán és Jávor Bence által írt könyv a tagokat megszólaltatva mutatja be a csapat tizennyolc évét.

Borítókép: Marsalkó Dávid énekes a 15 éves Halott Pénz zenekar jubileumi koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2019. december 29-én

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Csanády János költő, író

89 éves korában meghalt Csanády János, kétszeres József Attila-díjas költő, író – tudatta a Magyar Nemzettel a család.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Csanády János 1932. május 26-án született Lajoskomáromban. 1953–1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán tanult. 1948–1952 között Budapesten és Salgótarjánban autószerelőként dolgozott. 1959-ig az Élet és Irodalom szerkesztője volt. 1973–1975 között a Népszava Szép Szó című irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1975-től tíz évig az Arany János Színház dramaturgja volt. Csanády János verseit elsőként a 15 fiatal költő 105 verse című gyűjtemény mutatta be. Önálló kötettel (Felzúdul a táj) 1958-ban jelentkezett. A hatvanas években rendszeresen jelentek meg kötetei (Áttört egek, Hegyélen, Új törvény, Európai ősz).

Válogatott verseinek kötete 1969-ben Atomkori próbatétel címmel jelent meg.

A hetvenes években Csanády János örökké harcos, háborgó indulatai lehiggadtak, lírájában felerősödött az elégikus, meditáló hang. A történetiség, az emberi és a magyar történelem iránti érdeklődés kerül előtérbe. 

1986–1991 között született verseit Meotisz címmel adták ki 1992-ben. Utolsó verseskötete Kicsi vagy, világ! címmel  2006-ban jelent meg a Széphalom Könyvműhely gondozásában – írta a Magyar Nemzet.

Csanády János egyik legszebb, legtömörebb verse így szól: „Fának virága, / ágnak gyümölcse, / gyümölcsnek magva, / magnak csírája, / csírának hajtása: / Világnak Virága.” (Virágok)

Tovább olvasom