Művház
Szeptember 17-én kezdődik a 7. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó
Tizenkilenc produkció érkezik tizenhárom országból a színházi találkozóra, amelyet többszöri halasztás után szeptember 17. és október 9. között rendeznek meg a Nemzeti Színházban.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a színházi találkozó budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a kulturális élet szereplői a járvány alatt is dolgoztak, ennek eredményeként rendezhetik meg a két alkalommal is elhalasztott fesztivált.
A gazdag kulturális programkínálat jól mutatja, hogy a művészekre számíthatunk akkor, amikor az életet újraindíthatjuk
– tette hozzá.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a MITEM alapítója elmondta, hogy a színházi találkozón az eredetileg meghívottak közül egy indiai és egy vietnami színház kivételével minden társulat részt tud venni.
A MITEM-en olyan nemzetközi hírű alkotók rendezései lesznek láthatók, mint például Robert Wilson, Theodorosz Terzopulosz, Aleksandar Popovski, Emma Dante és Victoria Thierrée Chaplin
– sorolta Vidnyánszky Attila.
Hangsúlyozta, hogy a fesztivált idén is a szakmai, a műfaji és a gondolati sokszínűség jegyében rendezik meg, a szervezők célja, hogy a rendezvény minden szempontból nyitott fesztivál legyen.
Az résztvevők közül kiemelte Robert Wilsont, akinek különleges Oidipusz-előadását láthatja majd a közönség. A világhírű rendezőhöz egy kiállítás is kapcsolódik. A fejemben táncolok című videoinstallációval Hanajagi Szuzusi japán koreográfusnak állít emléket a Ludwig Múzeumban – tette hozzá.
Szeptember 21-én, a magyar dráma napján Törőcsik Marira emlékeznek, a művésznő végakaratának megfelelően a programot Bérczes László rendezi.
Vidnyánszky Attila kiemelte, hogy a fesztiválon mesterkurzust tart Anatolij Vasziljev, akinek ASINO (Szamár) című dokumentumfilmjét az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik.
A MITEM idei díszvendége, Theodorosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapító-igazgatója Alarme és Aiasz, az őrület című darabját hozza el az athéni Attisz Színházból. A vezérigazgató elmondta, hogy a tervek szerint a 10. Színházi Olimpiát Budapesten rendezi meg 2023-ban, és ennek előkészületei már ősszel megkezdődnek.
Kitért arra is, hogy az első színházi fesztivált 200 millió forintos támogatásból valósították meg nyolc évvel ezelőtt, idén pedig már 250 millió forint támogatást kaptak a rendezvénysorozat megrendezésére.
A sajtóeseményen Aleksandar Popovski, a maribori Szlovén Nemzeti Színház művészeti vezetője elmondta, hogy két rendezését, a Rómeó és Júliát, valamint A Mester és Margaritát láthatja a közönség a MITEM-en.
Kulcsár Edit dramaturg, a MITEM főszervezője a fesztivál programjából kiemelte Tompa Gábor rendezését. A Godot-ra várva című darabot portugál színészek előadásában láthatja a közönség.
Hozzátette, hogy a fesztiválon több határon túli magyar színház is szerepel: a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata Az ember tragédiája című előadását hozza el, emellett látható lesz a magyarkanizsai színház Pilinszky János művei alapján készült Éjidő című darabja, a Kolozsvári Állami Magyar Színházból Nagy Botond Nóra rendezése, valamint Szőcs Géza Raszputyin című darabja, amelyet a Szatmárnémeti Északi Színház társulata az orosz-tatár Szardar Tagirovszkij rendezésében ad elő.
Kozma András dramaturg, a fesztivál szervezője elmondta, hogy a MITEM záróelőadásán egy kevésbé ismert Gorkij-művet, A nap fiait láthatják a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház előadásában a nézők. A társadalmi dráma a kolerajárvány alatt játszódik. Kiemelte még a Bűn és bűnhődés című előadást, amelyet az orosz színház egyik meghatározó “fenegyereke”, Konstantin Bogomolov rendezett.
Felhívta még a figyelmet az Ukrán Nemzeti Színház Limerivna című produkciójára, amelyet Panasz Mirnij művéből rendezett Ivan Urivszkij, és amely egyebek mellett azt járja körbe, hogy a sorsunkkal szemben fel tudunk-e lázadni.
Elmondta, hogy Spanyolországból érkezik a navarrai egyetem produkciója, Ignacio Garcia spanyol rendező alkotása. Az Énekek éneke című kortárs darab egy középkori spanyol misztikus költő művei alapján készült.
Kiemelte még a programból az olasz Emma Dante rendezesét, a Misericordia című előadást, amely három nő történetét meséli el.
Kozma András a fesztivál “különleges csemegéi” között említette az algériai színházi élet “motorjának” számító Omar Fetmus kamaradarabját, amely az algériai művészek nehéz életét ábrázolja. A fesztiválon Victoria Thierrée Chaplin is vendégszerepel Bells&Spells című darabjával.
A Nemzeti Színház három saját előadását – Az ajtót, a Médeiát, valamint A Mester és Margaritát – mutatja be a találkozón. A színházi előadások és szakmai programok mellett a fesztivál ideje alatt kiállítások, koncert és filmvetítés is várja a közönséget.
A MITEM előadásaira hétfőn kezdődött meg a jegyértékesítés. A korábbi fesztiválidőpontra váltott jegyek, bérletek beválthatóak a szeptemberben kezdődő eseményre.
Borítókép: Kozma András dramaturg, a fesztivál szervezője (b) és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a MITEM alapítója a 7. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó sajtótájékoztatóján a budapesti Primus Hajón 2021. augusztus 23-án
Művház
Idén három operatőr kap Kovács László-Zsigmond Vilmos Életműdíjat
A Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Díjak alapítása óta különböző díjakkal ismerik el a magyar operatőrök közösségének azon tagjait, akiknek karrierjük példaértékű a magyar filmgyártás világában.
Idén három operatőr, Balog Gábor, Buglya Sándor és Lugossy István kapja meg a Kovács László-Zsigmond Vilmos Életműdíjat – közölték a szervezők az MTI-vel.
Ebben az évben Kovács László-Zsigmond Vilmos Életműdíjban részesül Balog Gábor Balázs Béla-díjas operatőr,
aki többek között a Szökés (1996), a Jadviga párnája (2000), valamint a Történetek az elveszett birodalomból (2004) című alkotásokban nyújtott kimagasló operatőri teljesítményt.
Életműdíjjal jutalmazzák a Balázs Béla- és Csokonai Vitéz Mihály-díjas Buglya Sándort,
a Sváb passió (1990), a Bánya utca (2005) vagy a Zsákfalu, amíg a temető eléri a postát (2007) című dokumentumfilmek rendező-operatőrét, aki a kilencvenes évek magyar filmgyártásának egyik legsikeresebb műhelyét, a Dunatáj Alapítványt is vezette.
Életműdíjat kap Lugossy István Balázs Béla-díjas operatőr-rendező is,
aki olyan filmek fényképezéséért felelt, mint az Amerikai anzix (1975) vagy az Októberi vasárnap (1979). Pályafutása során rendező és operatőrként olyan dokumentumfilmeken is dolgozott, mint a Széna tér 56. (1993) vagy a Szabad a gazda (2005).
A Bojkovszky Béla Díjat idén Büti Zsolt fővilágosító kapja magyar és külföldi produkciókban nyújtott magas színvonalú munkájáért. Büti Zsolt dolgozott Az utolsó királyság, Az elmeorvos, A kém és a Herkules című alkotásokon is.
Mint írják, az idei Kovács László-Zsigmond Vilmos Operatőr Versenyre tizenkét kategóriában – játékfilm, TV-film, dokumentumfilm, természetfilm, ismeretterjesztő film, portréfilm, kisjátékfilm, diákfilm (diák vizsgafilmek), zenés klip, promóciós videók, reklámfilmek, valamint 3D látványtervezők és kivitelezők kategóriákban – várják a jelentkezéseket április 6-ig.
A diákfilm kategória résztvevőinek idén is lehetőségük lesz elnyerni Magyarország legértékesebb diákfilmes díját, a Sparks Kft.-Panavision filmes kameracsomag különdíját, amelyet 2005-ben Zsigmond Vilmos és Romwalter Béla “Richy” alapított – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Művház
Honlap, mobilapp és YouTube-videók ismertetik meg az alsósokkal a reformkor nagyjait
Fontos, hogy a gyerekek magyar hősökkel tudjanak játszani és azonosulni.
A fiatalokat szólítja meg A reformkor nagyjai – kicsiknek program, melynek keretében többek között honlap, YouTube-videók és mobiltelefonos alkalmazás ismerteti meg az alsó tagozatosokkal a reformkor vezető politikusait, művészeit, feltalálóit és közéleti személyiségeit péntektől, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Hol vagy, Kajla? program alkotóinak összefogásában.
Fontos, hogy a családoknak közös szellemi élményekben legyen részük, hogy a fiataloknak legyenek példaképeik. A reformkor olyan időszak, amelyhez érdemes visszanyúlni, hiszen a magyar történelem legnagyobb korszakainak egyike volt
– mondta el a program pénteki budapesti sajtótájékoztatóján a kulturális és innovációs miniszter.
Csák János kiemelte: a magyar kormány rengeteg anyagi forrást áldoz a családpolitikára, és legfontosabb céljai között szerepel a gyerekek testi, lelki és szellemi egészségének megőrzése.
Fotó: MTI/Soós Lajos
A most induló projekt méltó a reformkor nagyjaihoz, és még a felnőtteknek is érdemes kipróbálniuk – méltatta a kezdeményezést Csák János.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Petőfi Kulturális Ügynökség vezetője arra emlékeztetett, hogy a kultúrafogyasztási szokások gyorsan változnak, a fiatalokat ezért egyre újabb eszközökkel kell megszólítani.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Ha nem sikerül a magyar kulturális örökség összefüggéseit élettel megtölteni, akkor a múzeumokból idővel elfogynak a látogatók – mutatott rá a főigazgató, kiemelve annak fontosságát, hogy
a gyerekek magyar hősökkel tudjanak játszani és azonosulni.
Walton Tamás, A reformkor nagyjai – kicsiknek program koncepciójáért felelős kreatív producer felidézte, hogy a Magyarország nevezetességeinek megismertetését célzó Hol vagy, Kajla? programmal már több mint egymillió gyereket értek el.
A program egyik videóját itt tudja megtekinteni:
Az új projekt a reformkorról és hőseiről csempész tudást és értéket a gyerekek fejébe és szívébe szerethető, vidám, játékos formában. Különlegessége, hogy
a reformkori hősök gyermekkori alakjukban szólítják meg a diákokat és mesélnek saját ifjúkorukról, valamint arról, milyen nagy tetteket fognak végrehajtani felnőttként
– közölte.
A programsorozatról minden információ fellelhető a reformkornagyjai.hu weboldalon, a Reformkor nagyjai YouTube-csatornán pedig a nemzeti hősökről szóló videók találhatók.
Fotó: MTI/Soós Lajos
Újdonsült hőseikkel mobilalkalmazásban is találkozhatnak a gyerekek. A Kajla applikációhoz hasonlóan itt is az élvezetes és játékos tudásszerzés a cél, ebben először Petőfi Sanyi, Széchenyi Pisti, Brunszvik Rézi és Semmelweis Ignác lesz segítségükre – mondta el Walton Tamás.
A program még idén újabb nemzeti hősökkel bővül.
Év végén az osztályok egy országos élő, online bajnokságban mérhetik össze megszerzett tudásukat, és a legjobbak osztálykirándulást nyerhetnek; ősszel pedig minden iskolába matricás füzetek érkeznek az alsós diákokhoz.
A tartalmak összeállítását és történelmi hitelességét az ELTE Történettudományi Intézete, a Magyar Nemzeti Levéltár és számos történész – mások mellett Fónagy Zoltán, Katona Csaba, Csorba László és Hernády Zsolt – segítette.
Művház
Március 27-én éjfélig még lehet regisztrálni a 16. KAFF versenyprogramjába
Meghosszabbították a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál nevezési határidejét.
Magyarország legnagyobb animációs seregszemléje kétévente mutatja be a legfrissebb magyar és európai animációsfilm-termést. A 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált idén június 21. és 25. között rendezik meg – emlékeztet az MTI.
A magyar alkotások versenyére egész estés film, tv-speciál, rövidfilm, televíziós sorozat, diákfilm, alkalmazott animáció (reklám, szignál, előzetes, főcím, videóklip) kategóriában lehet ingyenesen nevezni, míg az európai filmek kategóriában egész estés filmek, tv-speciálok és televíziós sorozatok versenyeznek majd – olvasható a közleményben.
Mint írják, a KAFF célja, hogy a legszélesebb körben merítsen az elmúlt két évben készült hazai és nemzetközi animációsfilm-termésből. A versenyprogramok mellett tematikus panorámavetítések, retrospektív válogatások, filmszakmai konzultációk és mesterkurzusok, valamint workshopok és kiállítások színesítik majd a programot.
A 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál versenyprogramjába 2021. február 1-je után befejezett hazai és európai animációs munkákkal lehet nevezni, témamegkötés nélkül. A filmalkotásnak kockáról kockára, valamilyen animációs technikával kell készülnie. Az előzsűrizés áprilisban várható.
A nevezés részletes feltételei és az online nevezési lap a fesztivál weboldalán, a www.kaff.hu oldalon található.