Művház
Szeptember 17-én kezdődik a 7. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó
Tizenkilenc produkció érkezik tizenhárom országból a színházi találkozóra, amelyet többszöri halasztás után szeptember 17. és október 9. között rendeznek meg a Nemzeti Színházban.
Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a színházi találkozó budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a kulturális élet szereplői a járvány alatt is dolgoztak, ennek eredményeként rendezhetik meg a két alkalommal is elhalasztott fesztivált.
A gazdag kulturális programkínálat jól mutatja, hogy a művészekre számíthatunk akkor, amikor az életet újraindíthatjuk
– tette hozzá.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a MITEM alapítója elmondta, hogy a színházi találkozón az eredetileg meghívottak közül egy indiai és egy vietnami színház kivételével minden társulat részt tud venni.
A MITEM-en olyan nemzetközi hírű alkotók rendezései lesznek láthatók, mint például Robert Wilson, Theodorosz Terzopulosz, Aleksandar Popovski, Emma Dante és Victoria Thierrée Chaplin
– sorolta Vidnyánszky Attila.
Hangsúlyozta, hogy a fesztivált idén is a szakmai, a műfaji és a gondolati sokszínűség jegyében rendezik meg, a szervezők célja, hogy a rendezvény minden szempontból nyitott fesztivál legyen.
Az résztvevők közül kiemelte Robert Wilsont, akinek különleges Oidipusz-előadását láthatja majd a közönség. A világhírű rendezőhöz egy kiállítás is kapcsolódik. A fejemben táncolok című videoinstallációval Hanajagi Szuzusi japán koreográfusnak állít emléket a Ludwig Múzeumban – tette hozzá.
Szeptember 21-én, a magyar dráma napján Törőcsik Marira emlékeznek, a művésznő végakaratának megfelelően a programot Bérczes László rendezi.
Vidnyánszky Attila kiemelte, hogy a fesztiválon mesterkurzust tart Anatolij Vasziljev, akinek ASINO (Szamár) című dokumentumfilmjét az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik.
A MITEM idei díszvendége, Theodorosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapító-igazgatója Alarme és Aiasz, az őrület című darabját hozza el az athéni Attisz Színházból. A vezérigazgató elmondta, hogy a tervek szerint a 10. Színházi Olimpiát Budapesten rendezi meg 2023-ban, és ennek előkészületei már ősszel megkezdődnek.
Kitért arra is, hogy az első színházi fesztivált 200 millió forintos támogatásból valósították meg nyolc évvel ezelőtt, idén pedig már 250 millió forint támogatást kaptak a rendezvénysorozat megrendezésére.
A sajtóeseményen Aleksandar Popovski, a maribori Szlovén Nemzeti Színház művészeti vezetője elmondta, hogy két rendezését, a Rómeó és Júliát, valamint A Mester és Margaritát láthatja a közönség a MITEM-en.
Kulcsár Edit dramaturg, a MITEM főszervezője a fesztivál programjából kiemelte Tompa Gábor rendezését. A Godot-ra várva című darabot portugál színészek előadásában láthatja a közönség.
Hozzátette, hogy a fesztiválon több határon túli magyar színház is szerepel: a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata Az ember tragédiája című előadását hozza el, emellett látható lesz a magyarkanizsai színház Pilinszky János művei alapján készült Éjidő című darabja, a Kolozsvári Állami Magyar Színházból Nagy Botond Nóra rendezése, valamint Szőcs Géza Raszputyin című darabja, amelyet a Szatmárnémeti Északi Színház társulata az orosz-tatár Szardar Tagirovszkij rendezésében ad elő.
Kozma András dramaturg, a fesztivál szervezője elmondta, hogy a MITEM záróelőadásán egy kevésbé ismert Gorkij-művet, A nap fiait láthatják a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház előadásában a nézők. A társadalmi dráma a kolerajárvány alatt játszódik. Kiemelte még a Bűn és bűnhődés című előadást, amelyet az orosz színház egyik meghatározó “fenegyereke”, Konstantin Bogomolov rendezett.
Felhívta még a figyelmet az Ukrán Nemzeti Színház Limerivna című produkciójára, amelyet Panasz Mirnij művéből rendezett Ivan Urivszkij, és amely egyebek mellett azt járja körbe, hogy a sorsunkkal szemben fel tudunk-e lázadni.
Elmondta, hogy Spanyolországból érkezik a navarrai egyetem produkciója, Ignacio Garcia spanyol rendező alkotása. Az Énekek éneke című kortárs darab egy középkori spanyol misztikus költő művei alapján készült.
Kiemelte még a programból az olasz Emma Dante rendezesét, a Misericordia című előadást, amely három nő történetét meséli el.
Kozma András a fesztivál “különleges csemegéi” között említette az algériai színházi élet “motorjának” számító Omar Fetmus kamaradarabját, amely az algériai művészek nehéz életét ábrázolja. A fesztiválon Victoria Thierrée Chaplin is vendégszerepel Bells&Spells című darabjával.
A Nemzeti Színház három saját előadását – Az ajtót, a Médeiát, valamint A Mester és Margaritát – mutatja be a találkozón. A színházi előadások és szakmai programok mellett a fesztivál ideje alatt kiállítások, koncert és filmvetítés is várja a közönséget.
A MITEM előadásaira hétfőn kezdődött meg a jegyértékesítés. A korábbi fesztiválidőpontra váltott jegyek, bérletek beválthatóak a szeptemberben kezdődő eseményre.
Borítókép: Kozma András dramaturg, a fesztivál szervezője (b) és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a MITEM alapítója a 7. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó sajtótájékoztatóján a budapesti Primus Hajón 2021. augusztus 23-án
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.