Kövess minket!

Művház

Szeptember 17-én kezdődik a 7. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó

Tizenkilenc produkció érkezik tizenhárom országból a színházi találkozóra, amelyet többszöri halasztás után szeptember 17. és október 9. között rendeznek meg a Nemzeti Színházban.

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a színházi találkozó budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: a kulturális élet szereplői a járvány alatt is dolgoztak, ennek eredményeként rendezhetik meg a két alkalommal is elhalasztott fesztivált.

A gazdag kulturális programkínálat jól mutatja, hogy a művészekre számíthatunk akkor, amikor az életet újraindíthatjuk

– tette hozzá.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a MITEM alapítója elmondta, hogy a színházi találkozón az eredetileg meghívottak közül egy indiai és egy vietnami színház kivételével minden társulat részt tud venni.

A MITEM-en olyan nemzetközi hírű alkotók rendezései lesznek láthatók, mint például Robert Wilson, Theodorosz Terzopulosz, Aleksandar Popovski, Emma Dante és Victoria Thierrée Chaplin

– sorolta Vidnyánszky Attila.

Hangsúlyozta, hogy a fesztivált idén is a szakmai, a műfaji és a gondolati sokszínűség jegyében rendezik meg, a szervezők célja, hogy a rendezvény minden szempontból nyitott fesztivál legyen.

Az résztvevők közül kiemelte Robert Wilsont, akinek különleges Oidipusz-előadását láthatja majd a közönség. A világhírű rendezőhöz egy kiállítás is kapcsolódik. A fejemben táncolok című videoinstallációval Hanajagi Szuzusi japán koreográfusnak állít emléket a Ludwig Múzeumban – tette hozzá.

Szeptember 21-én, a magyar dráma napján Törőcsik Marira emlékeznek, a művésznő végakaratának megfelelően a programot Bérczes László rendezi.

Vidnyánszky Attila kiemelte, hogy a fesztiválon mesterkurzust tart Anatolij Vasziljev, akinek ASINO (Szamár) című dokumentumfilmjét az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik.

A MITEM idei díszvendége, Theodorosz Terzopulosz, a Színházi Olimpia alapító-igazgatója Alarme és Aiasz, az őrület című darabját hozza el az athéni Attisz Színházból. A vezérigazgató elmondta, hogy a tervek szerint a 10. Színházi Olimpiát Budapesten rendezi meg 2023-ban, és ennek előkészületei már ősszel megkezdődnek.

Kitért arra is, hogy az első színházi fesztivált 200 millió forintos támogatásból valósították meg nyolc évvel ezelőtt, idén pedig már 250 millió forint támogatást kaptak a rendezvénysorozat megrendezésére.

A sajtóeseményen Aleksandar Popovski, a maribori Szlovén Nemzeti Színház művészeti vezetője elmondta, hogy két rendezését, a Rómeó és Júliát, valamint A Mester és Margaritát láthatja a közönség a MITEM-en.

Kulcsár Edit dramaturg, a MITEM főszervezője a fesztivál programjából kiemelte Tompa Gábor rendezését. A Godot-ra várva című darabot portugál színészek előadásában láthatja a közönség.

Hozzátette, hogy a fesztiválon több határon túli magyar színház is szerepel: a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társulata Az ember tragédiája című előadását hozza el, emellett látható lesz a magyarkanizsai színház Pilinszky János művei alapján készült Éjidő című darabja, a Kolozsvári Állami Magyar Színházból Nagy Botond Nóra rendezése, valamint Szőcs Géza Raszputyin című darabja, amelyet a Szatmárnémeti Északi Színház társulata az orosz-tatár Szardar Tagirovszkij rendezésében ad elő.

Kozma András dramaturg, a fesztivál szervezője elmondta, hogy a MITEM záróelőadásán egy kevésbé ismert Gorkij-művet, A nap fiait láthatják a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház előadásában a nézők. A társadalmi dráma a kolerajárvány alatt játszódik. Kiemelte még a Bűn és bűnhődés című előadást, amelyet az orosz színház egyik meghatározó “fenegyereke”, Konstantin Bogomolov rendezett.
Felhívta még a figyelmet az Ukrán Nemzeti Színház Limerivna című produkciójára, amelyet Panasz Mirnij művéből rendezett Ivan Urivszkij, és amely egyebek mellett azt járja körbe, hogy a sorsunkkal szemben fel tudunk-e lázadni.

Elmondta, hogy Spanyolországból érkezik a navarrai egyetem produkciója, Ignacio Garcia spanyol rendező alkotása. Az Énekek éneke című kortárs darab egy középkori spanyol misztikus költő művei alapján készült.

Kiemelte még a programból az olasz Emma Dante rendezesét, a Misericordia című előadást, amely három nő történetét meséli el.

Kozma András a fesztivál “különleges csemegéi” között említette az algériai színházi élet “motorjának” számító Omar Fetmus kamaradarabját, amely az algériai művészek nehéz életét ábrázolja. A fesztiválon Victoria Thierrée Chaplin is vendégszerepel Bells&Spells című darabjával.

A Nemzeti Színház három saját előadását – Az ajtót, a Médeiát, valamint A Mester és Margaritát – mutatja be a találkozón. A színházi előadások és szakmai programok mellett a fesztivál ideje alatt kiállítások, koncert és filmvetítés is várja a közönséget.

A MITEM előadásaira hétfőn kezdődött meg a jegyértékesítés. A korábbi fesztiválidőpontra váltott jegyek, bérletek beválthatóak a szeptemberben kezdődő eseményre.

Borítókép: Kozma András dramaturg, a fesztivál szervezője (b) és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a MITEM alapítója a 7. Madách Nemzetközi Színházi Találkozó sajtótájékoztatóján a budapesti Primus Hajón 2021. augusztus 23-án

Művház

Pilinszky 100: VersIma címmel indított programot a Magyar Írószövetség

Több történelmi egyházzal közösen a száz éve született Pilinszky János életműve előtt tiszteleg a kezdeményezés.

Közzétéve:

Borítókép: Pilinszky János költő, forrás: Fortepan / Hunyady József

Négy kiemelt helyszínen, Budapesten és Kolozsváron hangzik el neves színészek előadásában Pilinszky János Egyenes labirintus című verse november 28-án, vasárnap, a költő születésnapját követő napon – olvasható a Magyar Írószövetség MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a Magyarországi Református Egyház részéről Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről Fabiny Tamás elnök-püspök, a Magyar Unitárius Egyház (Kolozsvár) részéről Rácz Norbert Zsolt lelkész, főjegyző, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete részéről pedig Czire Szabolcs lelkész által tartott istentisztelet keretében emlékeznek a költőre.

Pilinszky János születésének századik évfordulója alkalmából többféle megemlékezés, konferencia, ünnepség zajlik az országban. A Magyar Írószövetség is szeretné elérni, hogy minél többen halljanak az előző század egyik legkiválóbb költőjéről, megismerhessék műveit és mély hitét.

“Úgy gondoljuk, hogy a művekből áradó hit lehet az a kapocs, amely a kiemelkedő költőt a mához köti”

– írják a közleményben.

A négy kiemelt helyszín mellett több gyülekezetben és egyházi iskolában is előadják Pilinszky János versét. Ennek segítségével együttesen mutatkozhat meg a költészet és a hit, és eléri azokat a közösségeket, akik számára mindkettő fontos lelki erőforrás.

Az Írószövetség szándékai szerint a jövőben a program folytatódik, hiszen a magyar költészet és irodalom kifogyhatatlan a hitről szóló művekből és alkotókból – áll a közleményben.

A VersIma programról szólva Balog Zoltán püspök elmondta, hogy azért csatlakoztak a kezdeményezéshez, mert

“Pilinszky versei a hit sóvárgásával és boldogságával ajándékoznak meg bennünket, ezért helyük van a templomokban, az istentiszteleten is”.

Fabiny Tamás elnök-püspök számára azért fontos ez a kezdeményezés, mert “Pilinszky János világhírű költőnk, akinek különleges, egyedien tömör hangvételű verseiben az emberi lélek legnehezebb gondolatai törnek a felszínre”. Az egyház éppen ezekkel foglalkozik: a bűn kérdése, a lelki vívódás, útkeresés, az élet és az ember értéke, a kapcsolatok egésze és széttöredezettsége, a helyünk a világban, isten előtt – fogalmazott.

Czire Szabolcs, a Budapesti Unitárius Egyházközség lelkésze elmondta, hogy

“Pilinszky János a végső emberi kérdéseket a keresztény hit és az egyetemesség metszésében szólaltatja meg”.

A kolozsvári Rácz Norbert Zsolt főjegyző elmondta, hogy határon túli egyházi vezetőként azért tartja támogatandónak a programot, mert “a vers nem ismer politikai határokat. Szabadon átkel az ilyen akadályokon, és láthatatlan szálakkal fűzi össze azokat, akiket egy adott ponton elszakított egymástól a történelem”. Ez a határtalanság pedig közösséget teremt, aminek tere a vers, most Pilinszky költészete – mondta.

Tovább olvasom

Művház

Halott Pénz: idén könyv, jövőre koncert

A jövő héten könyv jelenik meg a Halott Pénz zenekarról, amely jövőre, 2022. április 9-én nagyszabású koncerttel ünnepli 18. születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában.

Közzétéve:

MTI/Mohai Balázs

Marsalkó Dávid 2004-ben határozta el, hogy Halott Pénz néven belevág a zene- és szövegírásba. Az elmúlt évek alatt számos sláger, elismerés és díj mutatta sikerük útját, a szakma és a közönség elismerését – szerepel a szervezők közleményében.

A többszörös Fonogram-díjas hiphop formáció több meglepetéssel készül jubileumi koncertjére, amelyen mások mellett az Amikor feladnád, a Szívedből minden kell, az Élnünk kellett volna és a Darabokra törted a szívem című dal is elhangzik.

A Halott Pénz az évforduló alkalmából könyvvel is jelentkezik. A Na még mit nem?! Történetünk, hajtól szívig című kötet november 30-án jelenik meg, tele sztorikkal és korábban nem látott képekkel. A Csapody Kinga, Gelencsér Milán és Jávor Bence által írt könyv a tagokat megszólaltatva mutatja be a csapat tizennyolc évét.

Borítókép: Marsalkó Dávid énekes a 15 éves Halott Pénz zenekar jubileumi koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2019. december 29-én

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Csanády János költő, író

89 éves korában meghalt Csanády János, kétszeres József Attila-díjas költő, író – tudatta a Magyar Nemzettel a család.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Csanády János 1932. május 26-án született Lajoskomáromban. 1953–1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán tanult. 1948–1952 között Budapesten és Salgótarjánban autószerelőként dolgozott. 1959-ig az Élet és Irodalom szerkesztője volt. 1973–1975 között a Népszava Szép Szó című irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1975-től tíz évig az Arany János Színház dramaturgja volt. Csanády János verseit elsőként a 15 fiatal költő 105 verse című gyűjtemény mutatta be. Önálló kötettel (Felzúdul a táj) 1958-ban jelentkezett. A hatvanas években rendszeresen jelentek meg kötetei (Áttört egek, Hegyélen, Új törvény, Európai ősz).

Válogatott verseinek kötete 1969-ben Atomkori próbatétel címmel jelent meg.

A hetvenes években Csanády János örökké harcos, háborgó indulatai lehiggadtak, lírájában felerősödött az elégikus, meditáló hang. A történetiség, az emberi és a magyar történelem iránti érdeklődés kerül előtérbe. 

1986–1991 között született verseit Meotisz címmel adták ki 1992-ben. Utolsó verseskötete Kicsi vagy, világ! címmel  2006-ban jelent meg a Széphalom Könyvműhely gondozásában – írta a Magyar Nemzet.

Csanády János egyik legszebb, legtömörebb verse így szól: „Fának virága, / ágnak gyümölcse, / gyümölcsnek magva, / magnak csírája, / csírának hajtása: / Világnak Virága.” (Virágok)

Tovább olvasom