Művház
Szente Vajk: hosszú évtizedekig érvényes filmet szeretnénk alkotni
A Kőszívű – A Baradlay-legenda esetében az alapművet dolgoztuk fel, sűrítettük bele egy musicalbe, a Most vagy soha! című film esetében pedig a történelmi források voltak a segítségünkre – mondta Szente Vajk. A Jászai Mari-díjas színész, rendező és drámaíró a musical születéséről, Jókai Mór jelentőségéről, valamint a márciusi ifjakról szóló film forgatásáról is mesélt.
Szente Vajk a Magyar Nemzetnek adott interjút.
– Korábban úgy nyilatkozott, hogy óriási elmaradásunk van magyar regények, történelmi események, történelmi nagyjaink, fontos személyiségeink életének zenés átiratát illetően. A Puskás- és a Kőszívű – A Baradlay-legenda musical ezt a hiátust kezdi betölteni.
– Úgy vélem, hogy az út legelején járunk, van még mit és szerencsére van kivel pótolnunk. Ehhez kell egy olyan kreatív alkotói csapat, amely képes arra, hogy ezt méltó módon megfogalmazza zeneileg, dramaturgiailag és a dalszöveg oldaláról. És kellenek nagyszerű színészek, táncművészek, akik ezt olyan minőségben el tudják játszani, hogy elérje a nézőt. Mindemellett viszont hiába írok mondjuk egy remek darabot, hiába rendezem meg mondjuk lenyűgözően, mindez mit sem ér, ha nem nézi meg senki.
A Puskás, a musicalt hatvanötezren látták az elmúlt két évben, 2021-ben az év legnézettebb előadása volt. Mindez azt mutatja, hogy az embereket érdeklik nagyjaink.
A musical műfaj nem garancia a sikerre, csupán egy lehetőség arra, hogy olyan témákról beszéljünk, amelyek a magyar kultúra fontos ügyei.
– A liberális szellemiségűek száműznék Jókai Mórt a kötelező olvasmányok listájáról évek óta, ön musicalt rendez A kőszívű ember fiai című regényből, ami azt gondolom, jelzésértékű. Miért tartja e művet, egyáltalán Jókai munkásságát fontosnak?
– Nem tudom, hogy a liberálisoknak mi az egzakt problémájuk Jókaival, de ha nem tévedek, a szocializmus több mint negyven évében kötelező olvasmány volt. A kőszívű ember fiai két alapérzelmünk, a szeretet és a gyűlölet minden árnyalatát elmeséli: az anyai és a testvéri szeretetet, a hazaszeretet, a plátói és a lángoló szerelmet, valamint a féltékenységet, az árulást és a bosszút.
Épp ezért Jókai az élet nagy tanítómestere, emellett komoly szókincset, mondatszerkesztést tanulhatunk tőle. Műveinek irodalmi értéke megkérdőjelezhetetlen. Szabó László producerrel nyilvánvaló volt számunkra, hogy a Baradlay fiúk a magyarságot szimbolizálják nemcsak az elmúlt, hanem a következő évszázadokban is.
A hazájukat szerető, önfeláldozó, becsületes Baradlayak ott voltak 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben is, s ha ott lesznek a magyar történelem következő fordulópontján, akkor nincs félnivalónk.
– A regényben Jókai a függetlenség célkitűzése mellett állt ki. A musicalben ez mekkora hangsúlyt kap?
– A mű a kiegyezés politikai harcainak közepén íródott s jelent meg. Érdekes, Jókai Mór úgy ír benne a magyar forradalomról, hogy csak mesél róla Bécsben, igazából a bécsi forradalmat bontja ki. A negyvenes éveiben járó Jókai talán nem mer írni arról a magyar forradalomról, aminek aktív részese volt. Ekkor már látszott, a magyar nép egyetlen lehetséges útja az, ha kiegyezik a császársággal, s elindul a dualizmus útján. Bevallom, az előadásunkban sokkal nagyobb szerepet kap a magyar forradalom, s lényegesen kevesebbet a bécsi. Baradlay Richárd hazatérése Bécsből az első felvonás egyik fontos jelenete lesz. Szeretnénk megmutatni, hogy egy léha, link fiatalember hogyan fordul át egy felelősségteljes, magyarságtudattal rendelkező szabadságharcossá. Baradlay Ödönnél fontos szerepet kap az, hogyan áll a csaták élére, míg Baradlay Jenőnél a felismerés válik hangsúlyossá. Rájön, hogyan tékozolta el azokat a hónapokat, éveket, amiket a harccal tölthetett volna, s mit lép ezután. Aki olvasta a művet, az tudja.
– Egy regényt színpadra vinni sohasem egyszerű feladat, már csak azért sem, mert szükség van a történet rövidítésére. Alkotótársaival, Galambos Attilával és Juhász Leventével hogyan oldották ezt meg?
– Ha színpadra állítanánk a körülbelül hatszáz oldalas regényt, akkor húszórás darab születne, ehhez képest háromórás darabot írtunk. Az első dolgunk az volt, hogy mindannyian újraolvastuk a művet, és jegyzeteltünk, mi maradjon meg belőle, s mi nem. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Baradlay fiúk történetére kell fókuszálnunk, míg Boksa Gergőnek, Szalmás Mihálynak nincs szerepe a történetünkben. Ahogy már említettem, a bécsi forradalomról keveset, a magyar forradalomról pedig többet mesélünk. Ami ilyenkor megszületik, az valójában egy novella, amelyben elhelyezzük a dalokat. Az, hogy az íráskor már tudom rendezni a darabot, hatalmas segítség, mert van olyan jelenet, amit nem kell megírni, hiszen az előző dalba bele tudom rendezni. Amikor Rideghváry Bence csalódottan távozik arról az esküvőről, amiről kiderül, hogy nem az ő esküvője, az egy dalnak a helye, amelyben bosszút esküszik. Erre Baradlayné válaszol, és ez az a jelenet, amikor a protagonistát és antagonistát szembe tudjuk állítani egymással. Ezt pedig egy duettben adja elő Feke Pál és Polyák Lilla. A dal alatt azonban meg tudom mutatni, ahogy Ödön főbíró lesz, ahogy Aranka gyermeket vár, ahogyan eltelik egy év a történetben.
– A Kőszívű – A Baradlay-legendát június 17-én és 18-án mutatják be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A dallam- és látványvilágot illetően milyen produkcióra számíthat a közönség?
– Mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy ne akarjunk hasonlítani már meglévő mintákra. Nem szabad olyan musicalt írnunk, ami akár zeneileg, akár dramaturgiailag hasonlít például A nyomorultakra. Pedig adná magát, hiszen mindkét darab cselekménye több szálon fut, sokszereplős és nagyjából ugyanabban a korban, a XIX. században játszódik.
Ezt az egész alkotói folyamatot a bungee jumpinghoz tudom hasonlítani, ugyanis fejest ugrunk egy történetbe a legjobb tudásunk szerint, ami a zenés előadások tekintetében egyáltalán nem mondható alacsony szintűnek.
A Kőszívű látványvilága a XIX. századot ötvözi a XXI. századdal, hiszen a klasszikus díszletet és jelmezeket LED-fal és háttérvetítések egészítik ki.
– Javában zajlik a Most vagy soha! című magyar történelmi kalandfilm forgatása, amely az 1848-as forradalom cselekményeit dolgozza fel Petőfi és a márciusi ifjak szemszögéből. Érdekes párhuzam, hogy más műfajban és más aspektusból, de ugyanazzal a történelmi időszakkal foglalkozik.
– A film munkálatai 2019 őszén kezdődtek el, míg két évvel ezelőtt, amikor a Puskás-musicalt bemutattuk, akkor döntöttük el, hogy mi legyen a következő darab, amit megírunk. Ez a döntés nem azt jelentette, hogy kerestünk egy következő témát, hanem a már meglévő nyolc-tíz musicaltéma közül kellett kiválasztanunk, melyik legyen az a történet, amit fontos elmesélni. Szinte azonnal tudtuk, hogy a Kőszívűt szeretnénk színpadra vinni. A musicaleket rengetegen szeretik, így kézenfekvő volt, hogy az egyik legismertebb magyar regényből musicalt írjunk. A kőszívű ember fiaiból készült több színházi, zenés előadás és film is. Bár azt kell mondjam – a legnagyobb tisztelettel a film alkotói iránt –, hogy az 1965-ös film szavatossági ideje kezd lejárni. Az elmúlt évtizedekben nem született történelmi film az 1848. március 15-i eseményekről sem. Ezt az űrt tölti be a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm, ami azt meséli el, hogy a márciusi ifjak mit tettek, honnan hova mentek március 15-én. A valós eseményeket pedig a fikciós részek teszik izgalmasabbá.
– A Puskás, a musical írásakor apai nagyapja történeteit, visszaemlékezéseit is felhasználta. A Kőszívű – A Baradlay-legenda és a Most vagy soha! esetében milyen történelmi forrásokra támaszkodtak?
– A Kőszívű esetében az alapművet dolgoztuk fel, sűrítettük bele egy musicalbe, a Most vagy soha! esetében pedig a történelmi források voltak a segítségünkre.
A film forgatókönyvét Rákay Philippel és Kis-Szabó Márkkal írtuk. Mindhárman évtizedeken keresztül foglalkoztunk a XIX. századi magyar történelemmel, s ezt igyekszünk a filmben megmutatni. Akik valamiféle rosszindulattal viseltetnek Rákay Philip vagy az én személyem iránt, azoknak azt mondanám, hogy üljenek le velünk beszélgetni erről a korról. Rákay Philip olyan felkészültséggel bír ebben a témában, amilyennel még nem találkoztam.
– Mit tudhatunk a forgatás hátteréről?
– A Magyar Nemzeti Múzeum előtti jelenettel kezdtük a forgatást áprilisban, ami a film egyik csúcspontja. Az ország különböző helyszínein forgattunk-forgatunk szeptemberig, és júliusra elkészül Fóton az a grandiózus díszlet, amellyel rengeteg helyszínt meg tudunk mutatni. És fontos azt is hangsúlyozni, hogy ezt a díszletet számos hazai és külföldi film tudja majd használni. A főszereplők között olyan fiatal tehetségek tűnnek fel a vásznon, mint Berettyán Nándor, aki Petőfi Sándort alakítja és Koltai-Nagy Balázs, aki Jókai Mórt formálja meg. Hiszem, hogy a filmbe fektetett rengeteg munka és idő megéri, mert hosszú évtizedekig érvényes filmet szeretnénk alkotni.
A Magyar Nemzet interjúja IDE kattintva érhető el.
Borítókép: Szente Vajk (Fotó: Bach Máté)
Művház
Sorozatpremier: Vak rendőrnő kezd nyomozásba a Dunán
Vadonatúj olasz bűnügyi sorozattal jelentkezik a Duna április 15-én 22:55-től. A nemzetközi sikereket elért Blanca hétfőnként dupla résszel várja a nézőket.
Blanca gyermekként elveszítette a látását, és nővére halála után elhatározza, hogy rendvédelmi pályára lép. Kezdetben nem veszik komolyan a fiatal rendőrnőt, pedig szakterülete egy olyan analitikus hallástechnika, amely lehetővé teszi, hogy halljon és dekódoljon különleges hangokat. Ezáltal fontos nyomokat tud megszerezni a lehallgatásokban és más éles helyzetekben. A lebilincselő nyomozásokban Linné, a hűséges vakvezető kutya és Stella, a harsány kozmetikus segíti – ismerteti az MTVA közleménye.
A Duna új, Genovában játszódó bűnügyi sorozatában az izgalom mellett jól megfér a humor is: a főszereplő sokszor kerül komikus helyzetbe, és tesz önirónikus megjegyzéseket.
A bűnügyek mögött a cselekményben egy bonyolultabb rejtvény is húzódik: a főszereplő balesetének és a nővére elvesztésének apró mozaik darabkái végigkísérik a nézőt az epizódokon. A szériában még sincs sajnálkozás, hiszen Blanca szinte természetfeletti erővé változtatja látássérültségét, nem hagyja, hogy állapota megakadályozza önmaga kiteljesítésében.
A Blanca alkotói kivételes szereplőgárdával dolgoztak. A hangok reprodukciójával való munkát az olasz sztártenor, Andrea Bocelli segítette tanácsadóként.
A különleges felvételi technikának köszönhetően a hangokat a nem látó emberek érzékenységével tapasztalhatja meg a néző, ha fejhallgatóval követi a sorozatot. Az olasz sorozatot Jan Maria Michelini rendezte, Francesco Arlanch, Mario Ruggeri, Luisa Cotta Ramosino és Lea Tafuri írta. A főszereplőt Maria Chiara Giannetta alakítja: a hazájában 2021-ben megjelent széria kirobbanó sikere rendkívüli népszerűséget hozott a színésznőnek. Az első évad 12 epizódból áll.
Művház
Előadó-támogatói programot indít a WMMD
Artist 2 Watch néven független hazai előadók részére indít komplex támogatási programot a WM Music Distribution (WMMD).
A piacvezető zenei disztribútor idén hat előadónak segít az előre jutásban. A mintegy egymillió forint értékű támogatás többek között klipkészítésre, fotózásra és marketingkommunikációs célokra fordítható – közölte.
Mint írták, a WMMD 2008 óta foglalkozik digitális zeneterjesztéssel; több mint kétezer partnerük között számos kiemelt előadó található a pályakezdők mellett. A disztribúció mellett számos szolgáltatást vezettek be az elmúlt évek során, hogy megkönnyítsék a partnereik érvényesülését a digitális zene világában.
„Az elmúlt években több mint 20 millió forint értékben finanszíroztunk videoklipeket, online marketing kampányokat és más projekteket. E tevékenység következő lépcsőfoka az Artist 2 Watch program, amelyet kifejezetten a feltörekvő előadók támogatására hoztunk létre”
– idézte Gedeon Andreát, a WMMD vezető menedzserét a kommüniké.
Sebestény-Gallasz Enikő, a WMMD ügyvezető-tulajdonosa azt emelte ki, hogy a támogatott előadókat szubjektív szempontok alapján választják, a programba egyelőre nincs lehetőség jelentkezni.
A támogatási elemeket úgy alakították ki, hogy egy-egy új megjelenés sikerességén segíthessenek. Idén hat előadó kap lehetőséget három hónapos etapokban – az aktuális új lemezek promóciója a WMMD szakmai és anyagi támogatásával fog zajlani.
Az előadóknak emellett négy szakemberrel személyre szabott beszélgetést is folytathatnak: Biczó Andrea, a Budapest Park pr-managere a zenei kommunikáció; Molnár Tamás énekes-dalszerző a zeneszerzés-szövegírás; Nagy Adrienn, a Művészetek Völgye programigazgatója a koncertszervezés és a menedzsment; Vígh Arnold zenei rendező és producer pedig a stúdiótechnika és produceri munka terén osztja szakmai tapasztalatait és tudását.
Az első támogatottak közé tartozik Ben T Kadar, aki trapes-hiphopos szólóprojektjével 2020 óta aktív szereplője a zeneiparnak; néhány hét múlva jelenik meg új lemeze. A fiatal rapper, Wxlfless előző lemezén mások mellett Beton.Hofival és Csokyval dolgozott együtt, szerzett zenét a Nemzeti Filmintézetnek. Neki is hamarosan megjelenik új lemeze.
Művház
Francis Ford Coppola új filmje is ott lesz Cannes-ban
Az Adam Driver és Forest Whitaker főszereplésével készült Megalopolis című sci-fit a 77. cannes-i fesztivál hivatalos programjának versenyében mutatják be.
45 évvel vagyunk azután, hogy az amerikai rendező Apokalipszis most című filmjével másodszor nyerte el az Arany Pálmát, a 85 éves Francis Ford Coppola 1974-ben kapta első Arany Pálmáját Cannes-ban a Magánbeszélgetés című filmjéért.
„Nagyon örülünk, hogy megtisztel minket azzal, hogy eljön bemutatni az új filmjét”
– mondta az MTI beszámolója szerint minapi párizsi sajtótájékoztatóján Thierry Frémaux, a fesztivál művészeti igazgatója, aki a benevezett több mint kétezer alkotás közül 19 versenyfilm meghívását jelentette be, de jelezte, hogy a következő héten még bővülhet a lista.
A 100 millió dolláros (35,6 milliárd forint) költségvetésű Megalopolis története egy New Yorkra hasonlító megapolisz lerombolása és újjáépítése körül forog, a főhősei pedig az építész és a város polgármestere.
A versenybe kapott meghívást a kanadai David Cronenberg The Shrouds (A leplek) című, a gyászolásról szóló thrillere is, amelynek főszereplői Diane Kruger és Vincent Cassel. A versenybe először meghívott Coralie Fargeat francia rendezőnő filmjének (The Substance) főszereplőjeként tér vissza a Croisette-re Demi Moore, míg több mint negyven évvel az Amerikai dzsigoló című dráma sikere után jelentkezik újra közös filmmel (Oh, Canada) Paul Schrader rendező és a főszereplő Richard Gere. Az alkotás szintén a fődíjért versenyez majd.
A Cannes-ban már többször díjazott Ali Abbasi iráni származású dán rendező The Apprentice című, Donald Trump volt amerikai elnök fiatalkoráról forgatott játékfilmjével versenyezhet, hasonlóan Kirill Szerebrennyikov orosz filmrendező adaptációjához, amely Emmanuel Carrere francia szerző Limonov című életrajzi regényéből készült.
Az Oscar-díjas Szegény párák csapata is Cannes-ba érkezik: a görög Jorgosz Lanthimos legújabb, a versenybe meghívott filmjének (Kind of Kidness) főszerepeit ismét Emma Stone és Willem Dafoe alakítják.
Franciaországot öt rendező filmje képviseli a versenyben, köztük a Dheepan – Egy menekült története című drámájával 2015-ben Arany Pálmát nyert Jacques Audiard a mexikói kábítószer-kereskedelemről forgatott egy zenés thrillert. Az Emilia Perez című film főszerepeiben Selena Gomez és Zoe Saldana látható. Christophe Honoré pedig a száz éve született Marcello Mastroiannit idézi meg Marcello Mio című filmjében az olasz filmsztár lányán, a színésznő Chiarán keresztül, akinek oldalán anyja, Catherine Deneuve lesz látható.
A versenyben mutatják be az Oscar-díjas Paolo Sorrentino olasz rendező Nápolyban játszódó legújabb filmjét (Parthenope) és a visszatérő vendégnek számító brit Andrea Arnold Madár című filmjét egy fiatal lány kitörési kísérletéről.
A filmfesztiválon tartják a Horizon: An American saga című westernfilm-sorozat első részének világpremierjét, amelyet Kevin Costner rendezett, és ő játssza a főszerepet is. A Vadnyugat meghódításáról szóló alkotást versenyen kívül mutatják be a világ egyik legjelentősebb filmes találkozóján. Cannes-ban lesz a Furiosa: Történet a Mad Maxből című akciófilm világpremierje is, kilenc évvel azután, hogy a posztapokaliptikus sorozat negyedik részét, a Mad Max – A harag útja című alkotást is a világ egyik legjelentősebb filmes találkozóján mutatták be. George Miller rendező filmjét május 15-én mutatják be a cannes-i fesztiválpalotában Anja Taylor-Joy, Chris Hemsworth és Tom Burke színészek részvételével. A filmet, amely május 23-én kerül a magyar mozikba, versenyen kívül mutatják be Cannes-ban.
A 77. cannes-i fesztivált május 14. és 25. között rendezik meg, a seregszemle Quentin Dupieux francia rendező Le deuxieme acte (A második felvonás) című vígjátékának versenyen kívüli díszbemutatójával nyílik meg, a hivatalos versenyprogram nemzetközi zsűrijének elnöke Greta Gerwig, a Barbie című film rendezője, a nyitó- és a záróünnepség háziasszonya pedig Camille Cottin francia színésznő lesz. A május 25-i záróünnepségen tiszteletbeli Arany Pálma-díjjal tüntetik ki George Lucast, a Csillagok háborúja-sorozat rendezőjét.