Kövess minket!

Művház

Szente Vajk: hosszú évtizedekig érvényes filmet szeretnénk alkotni

A Kőszívű – A Baradlay-legenda esetében az alapművet dolgoztuk fel, sűrítettük bele egy musicalbe, a Most vagy soha! című film esetében pedig a történelmi források voltak a segítségünkre – mondta Szente Vajk. A Jászai Mari-díjas színész, rendező és drámaíró a musical születéséről, Jókai Mór jelentőségéről, valamint a márciusi ifjakról szóló film forgatásáról is mesélt.

Bach Máté/Magyar Nemzet

Szente Vajk a Magyar Nemzetnek adott interjút.

– Korábban úgy nyilatkozott, hogy óriási elmaradásunk van magyar regények, történelmi események, történelmi nagyjaink, fontos személyiségeink életének zenés átiratát ille­tően. A Puskás- és a Kőszívű – A Baradlay-legenda musical ezt a hiátust kezdi betölteni.

– Úgy vélem, hogy az út legelején járunk, van még mit és szerencsére van kivel pótolnunk. Ehhez kell egy olyan kreatív alkotói csapat, amely képes arra, hogy ezt méltó módon megfogalmazza zeneileg, dramaturgiailag és a dalszöveg oldaláról. És kellenek nagy­szerű színészek, táncművészek, akik ezt olyan minőségben el tudják játszani, hogy elérje a nézőt. Mindemellett viszont ­hiába írok mondjuk egy remek darabot, hiába rendezem meg mondjuk lenyűgözően, mindez mit sem ér, ha nem nézi meg senki. 

A Puskás, a musicalt hatvanötezren látták az elmúlt két évben, 2021-ben az év legnézettebb előadása volt. Mindez azt mutatja, hogy az embereket érdeklik nagyjaink.

A musical műfaj nem garancia a sikerre, csupán egy lehetőség arra, hogy olyan témákról beszéljünk, amelyek a magyar kultúra fontos ügyei.

– A liberális szellemiségűek száműznék Jókai Mórt a kötelező olvasmányok listájáról évek óta, ön musicalt rendez A kőszívű ember fiai című regényből, ami azt gondolom, jelzésértékű. Miért tartja e művet, egyáltalán Jókai munkásságát fontosnak?

– Nem tudom, hogy a liberálisoknak mi az egzakt problémájuk Jókai­val, de ha nem tévedek, a szocializmus több mint negyven évében kötelező olvasmány volt. A kőszívű ember fiai két alapérzelmünk, a szeretet és a gyűlölet minden árnyalatát elmeséli: az anyai és a testvéri szeretetet, a hazaszeretet, a plátói és a lángoló szerelmet, valamint a féltékenységet, az árulást és a bosszút. 

Épp ezért Jókai az élet nagy tanítómestere, emellett komoly szókincset, mondatszerkesztést tanulhatunk tőle. Műveinek irodalmi értéke megkérdőjelezhetetlen. Szabó László producerrel nyilvánvaló volt számunkra, hogy a Baradlay fiúk a magyarságot szimbolizálják nemcsak az elmúlt, hanem a következő évszázadokban is.

A hazájukat szerető, önfeláldozó, becsületes Baradlayak ott voltak 1848-ban, 1956-ban és 1989-ben is, s ha ott lesznek a magyar történelem következő fordulópontján, akkor nincs félnivalónk.

– A regényben Jókai a függetlenség célkitűzése mellett állt ki. A musicalben ez mekkora hangsúlyt kap?

– A mű a kiegyezés politikai harcai­nak közepén íródott s jelent meg. Érdekes, Jókai Mór úgy ír benne a magyar forradalomról, hogy csak mesél róla Bécsben, igazából a bécsi forradalmat bontja ki. A negyvenes éveiben járó Jókai talán nem mer írni arról a magyar forradalomról, aminek aktív részese volt. Ekkor már látszott, a magyar nép egyetlen lehetséges útja az, ha kiegyezik a császársággal, s elindul a dualizmus útján. Bevallom, az előadásunkban sokkal nagyobb szerepet kap a magyar forradalom, s lényegesen kevesebbet a bécsi. Baradlay Richárd hazatérése Bécsből az első felvonás egyik fontos jelenete lesz. Szeretnénk megmutatni, hogy egy léha, link fiatalember hogyan fordul át egy felelősségteljes, magyarságtudattal rendelkező szabadságharcossá. Baradlay Ödönnél fontos szerepet kap az, hogyan áll a csaták élére, míg Baradlay Jenőnél a felismerés válik hangsúlyossá. Rájön, hogyan tékozolta el azokat a hónapokat, éveket, amiket a harccal tölthetett volna, s mit lép ezután. Aki olvasta a művet, az tudja.

– Egy regényt színpadra vinni sohasem egyszerű feladat, már csak azért sem, mert szükség van a történet rövidítésére. Alkotótársaival, Galambos Attilával és Juhász Leventével hogyan oldották ezt meg?

– Ha színpadra állítanánk a körülbelül hatszáz oldalas regényt, akkor húszórás darab születne, ehhez képest háromórás darabot írtunk. Az első dolgunk az volt, hogy mindannyian újraolvastuk a művet, és jegyzeteltünk, mi maradjon meg belőle, s mi nem. Nyilvánvalóvá vált, hogy a Baradlay fiúk történetére kell fókuszálnunk, míg Boksa Gergőnek, Szalmás Mihálynak nincs szerepe a történetünkben. Ahogy már említettem, a bécsi forradalomról keveset, a magyar forradalomról pedig többet mesélünk. Ami ilyenkor megszületik, az valójában egy novella, amelyben elhelyezzük a dalokat. Az, hogy az íráskor már tudom rendezni a darabot, hatalmas segítség, mert van olyan jelenet, amit nem kell megírni, hiszen az előző dalba bele tudom rendezni. Amikor Rideghváry Bence csalódottan távozik arról az esküvőről, amiről kiderül, hogy nem az ő esküvője, az egy dalnak a helye, amelyben bosszút esküszik. Erre Baradlayné válaszol, és ez az a jelenet, amikor a protagonistát és antagonistát szembe tudjuk állítani egymással. Ezt pedig egy duettben adja elő Feke Pál és Polyák Lilla. A dal alatt azonban meg tudom mutatni, ahogy Ödön főbíró lesz, ahogy Aranka gyermeket vár, ahogyan eltelik egy év a történetben.

– A Kőszívű – A Baradlay-legendát június 17-én és 18-án mutatják be a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A dallam- és látványvilágot illetően milyen produkcióra számíthat a közönség?

– Mindenképpen szem előtt kell tartanunk, hogy ne akarjunk hasonlítani már meglévő mintákra. Nem szabad olyan musicalt írnunk, ami akár zeneileg, akár dramaturgiailag hasonlít például A nyomorultakra. Pedig adná magát, hiszen mindkét darab cselekménye több szálon fut, sokszereplős és nagyjából ugyanabban a korban, a XIX. században játszódik. 

Ezt az egész alkotói folyamatot a bungee jumpinghoz tudom hasonlítani, ugyanis fejest ugrunk egy történetbe a legjobb tudásunk szerint, ami a zenés előadások tekintetében egyáltalán nem mondható alacsony szintűnek.

A Kőszívű látványvilága a XIX. századot ötvözi a XXI. századdal, hiszen a klasszikus díszletet és jelmezeket LED-fal és háttérvetítések egészítik ki.

– Javában zajlik a Most vagy soha! című magyar történelmi kalandfilm forgatása, amely az 1848-as forradalom cselekményeit dolgozza fel Petőfi és a márciusi ifjak szemszögéből. Érdekes párhuzam, hogy más műfajban és más aspektusból, de ugyanazzal a történelmi időszakkal foglalkozik.

– A film munkálatai 2019 őszén kezdődtek el, míg két évvel ezelőtt, amikor a Puskás-musicalt bemutattuk, akkor döntöttük el, hogy mi legyen a következő darab, amit megírunk. Ez a döntés nem azt jelentette, hogy kerestünk egy következő témát, hanem a már meglévő nyolc-tíz musicaltéma közül kellett kiválasztanunk, melyik legyen az a történet, amit fontos elmesélni. Szinte azonnal tudtuk, hogy a Kőszívűt szeretnénk színpadra vinni. A musicaleket rengetegen szeretik, így kézenfekvő volt, hogy az egyik legismertebb magyar regényből musicalt írjunk. A kőszívű ember fiaiból készült több színházi, zenés előadás és film is. Bár azt kell mondjam – a legnagyobb tisztelettel a film alkotói iránt –, hogy az ­1965-ös film szavatossági ideje kezd lejárni. Az elmúlt évtizedekben nem született történelmi film az 1848. március 15-i eseményekről sem. Ezt az űrt tölti be a Most vagy soha! című történelmi kalandfilm, ami azt meséli el, hogy a márciusi ifjak mit tettek, honnan hova mentek március 15-én. A valós eseményeket pedig a fikciós részek teszik izgalmasabbá.

– A Puskás, a musical írásakor apai nagyapja történeteit, visszaemlékezéseit is felhasználta. A Kőszívű – A Baradlay-legenda és a Most vagy soha! esetében milyen történelmi forrásokra támaszkodtak?

– A Kőszívű esetében az alapművet dolgoztuk fel, sűrítettük bele egy musicalbe, a Most vagy soha! esetében pedig a történelmi források voltak a segítségünkre. 

A film forgatókönyvét Rákay Philippel és Kis-Szabó Márkkal írtuk. Mindhárman évtizedeken keresztül foglalkoztunk a XIX. századi magyar történelemmel, s ezt igyekszünk a filmben megmutatni. Akik valamiféle rosszindulattal viseltetnek Rákay Philip vagy az én személyem iránt, azoknak azt mondanám, hogy üljenek le velünk beszélgetni erről a korról. Rákay Philip olyan felkészültséggel bír ebben a témában, amilyennel még nem találkoztam.

– Mit tudhatunk a forgatás hátteréről?

– A Magyar Nemzeti Múzeum előtti jelenettel kezdtük a forgatást áprilisban, ami a film egyik csúcspontja. Az ország különböző helyszínein forgattunk-forgatunk szeptemberig, és júliusra elkészül Fóton az a gran­diózus díszlet, amellyel rengeteg helyszínt meg tudunk mutatni. És fontos azt is hangsúlyozni, hogy ezt a díszletet számos hazai és külföldi film tudja majd használni. A főszereplők között olyan fiatal tehetségek tűnnek fel a vásznon, mint Berettyán Nándor, aki Petőfi Sándort alakítja és Koltai-Nagy Balázs, aki Jókai Mórt formálja meg. Hiszem, hogy a filmbe fektetett rengeteg munka és idő megéri, mert hosszú évtizedekig érvényes filmet szeretnénk alkotni.

A Magyar Nemzet interjúja IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Szente Vajk (Fotó: Bach Máté)

Művház

A Szelíd és a Zanox című filmek is elérhetők a Filmio kínálatában

A Szelíd című “testmelodrámát” augusztus 11-től, míg a Zanox – Kockázatok és mellékhatások című vígjátékot augusztus 26-tól lehet megtekinteni a Nemzeti Filmintézet (NFI) streamingplatformján.

Közzétéve:

Borítókép: Jelenet a Zanox című vígjátékból, forrás: Facebook / @zanox.film

Az NFI MTI-hez eljuttatott közleménye szerint Csuja László és Nemes Anna Szelíd című filmje egy női testépítőről szól, aki együtt él edzőjével. Annak érdekében, hogy megnyerjék a világbajnokságot, a nőnek komoly áldozatot kell hoznia. Eközben különös kapcsolatba kerül egy titokzatos férfival, a találkozás pedig mindent megváltoztat, amiben a nő addig hitt.

A magyar-német koprodukcióban készült “testmelodrámát” a Sundance filmfesztiválon mutatták be először, ahol első magyar mozifilmként kapott meghívást a versenyprogramba. A filmalkotás tavasszal díjat nyert Clevelandban, a németországi Wiesbaden rendezett GoEast fesztiválon pedig a legjobb rendezésért járó elismerést ítélték oda a rendezőpárosnak.

A film előzetesét itt tudja megnézni:

A különleges mozifilmet bemutatták a Sydney Filmfesztiválon, Karlovy Vary-ban, és műsoron lesz Szarajevó és Hongkong rangos nemzetközi fesztiváljain.

A film főszereplője Csonka Eszter testépítő világbajnok, partnere a szintén amatőr Turós György, testépítő-fitnesz edző. A film a Muhi András és Ferenczy Gábor producerek vezette FocusFox gyártásában, a Komplizen Film koprodukciójában, az NFI és az ARTE/ZDF támogatásával készült.

Baranyi Benő Gábor Zanox – Kockázatok és mellékhatások című vígjátéka egy érettségiző fiatal kalandjairól szól, aki egy borzalmas napot követően a kórházban köt ki, ahol szobatársa házipálinkájának és saját gyógyszerének együttes hatására képes visszautazni az időben. A kivételes lehetőséggel élve a félénk fiúból egyből hős lesz, a házipálinka azonban egyre csak fogy. A minden korosztály számára szórakoztató, romantikus és sci-fi elemekkel átszőtt vígjáték főszereplője Bálint Előd.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

A vígjátékot Baranyi Benő Gábor írta és rendezte, producere Gyurin Zsuzsanna és Molnár Dániel. A film a Salamandra Film és a Sparks gyártásában készült, az NFI Inkubátor Programjában.

Tovább olvasom

Művház

Ünnepi programsorozattal várja az érdeklődőket a 100 éves Corvin mozi

A jubileum alkalmából a látogatókat a filmtörténet kiemelkedő alkotásai mellett többek között meglepetésvendégek és mozitörténeti séta is várja szeptembertől november végéig – tudatta a Budapest Film Zrt. csütörtökön.

Közzétéve:

Borítókép: Az 1922-ben épült és 1996-ban újjáépült Corvin Filmszínház a főváros VIII. kerületében a Corvin közben, fotó: MTVA/MTI/Róka László

A Corvin mozgóképszínházat száz éve, 1922. november 21-én nyitották meg, ennek alkalmából Kosztolányi Dezső verssel köszöntötte a mozit. További érdekesség, hogy a régi filmszínházak közül az egyetlen, melynek neve a nyitás óta nem változott. A filmszínház a kilencvenes évek közepe óta a legnagyobb mozisikereket vetíti, és különböző kulturális események, díszbemutatók és filmfesztiválok helyszínéül is szolgál – olvasható a közleményben.

Mint írják, a tervek szerint ősztől a mozi Jávor és Karády terme is csatlakozik a Budapest Film artmozi hálózatához, így a nézők, a korábbinál még színesebb kínálattal találkozhatnak. A mozi a továbbiakban 5 teremmel – Korda, Kabos, Jávor, Karády, Radványi – várja a közönséget.

Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatás szerint

az ünnepi programsorozat a huszadik század legfontosabb állomásait, legendás bemutatóit idézi fel.

A program maratoni filmnézéssel indul, a Corvin moziéjszaka a közelmúlt egyik legsikeresebb eseménye, s ahogy mindig, úgy most is egyetlen karszalaggal látogatható.

Ezt követően kerül sorra a Névadók mozija sorozata, melynek részeként a nyitástól az ötvenes évekig vetített fontos alkotások láthatók a magyar filmtörténet kiemelkedő alkotóitól, Az aranyembertől az Állami áruházig, az előadások előtt korabeli filmhíradóval.

A közlemény felidézi, hogy a Best of sorozatban a külföldi legendás bemutatókat idézik fel, többek között olyan filmekkel, mint az E. T., a Csillagok háborúja, valamint a Ben-Hur. A magyar kasszasikerek közül szintén levetítik a Kontrollt, az Üvegtigrist, a Macskafogót, a Vukot, valamint a Csinibabát is.

A szervezők meglepetésvendégekkel, közönségtalálkozóval és mozitörténeti sétával is készülnek. A Best of Corvin néhány vetítését bevezeti, s az egyes magyar filmekhez kapcsolódó közönségtalálkozókat moderálja Kovács Gellért Filmszerész, filmes újságíró.

A teljes programról programfüzet is készült. A Moziéjszakára karszalagokat és Corvin 100 többi vetítésére augusztus 11-től lehet jegyeket vásárolni. Bővebb információk a programokról a www.corvinmozi.hu weboldalon találhatók – áll az összegzésben.

Tovább olvasom

Művház

Még lehet szavazni a Kaszás Attila-díj jelöltjeire

Még tíz napig, augusztus 21. éjfélig lehet szavazni a Kaszás Attila-díj 2022. évi jelöltjeire: Harsányi Attilára, a Miskolci Nemzeti Színház, Ötvös Andrásra, a 6Szín és Rába Rolandra, a Proton Színház jelöltjére a www.kaszasattiladij.hu oldalon – tudatta a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

A Kaszás Attila-díj rendkívüli elismertséget vívott ki magának az évek során; nemcsak azért, mert a legkiválóbb művészek nyerték el eddig is, hanem mert a legdemokratikusabb elismerésként a szakma és a közönség választja ki a díjazottat – olvasható a közleményben.

“A Kaszás Attila-díj nem korlátozódik az országhatárokon belüli társulatokra, hanem nyitva áll minden magyar ajkú színművész, illetve színtársulat számára. Nagy örömünkre szolgál, hogy eddig öt alkalommal is határon túli színművész vehette át ezt az elismerést” – idézi a közlemény Richly Gábort, a díj lebonyolítását támogató Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkárát.

A közlemény felidézi, rekordszámú, negyven társulat jelölt idén, akik közül a közönség voksai alapján kerül ki a győztes.

A díj a magyar nyelven játszó színművészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila színművész szellemi hagyatékának ápolását szolgálja, hisz a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet vállalt azon társulatok közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt jelentős közösségépítő szerepet jelölték meg az alapítók – írják.

A díjat a XII. kerületi Önkormányzat alapította a Mozaik Művészegyesülettel közösen. Az elismerést a MANK gondozza az MMA támogatásával, a szakmai szavazatokat pedig a Magyar Teátrumi Társaság gyűjti össze.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium  díja jelentős anyagi megbecsüléssel, 800 ezer forinttal is jár, és pénzjutalomban részesíti a díjazottat a Raiffeisen Bank is. A jelöltekkel továbbá interjúkat készít a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap.

A díj átadásának pontos időpontjáról és helyszínéről a szervezők a későbbiekben nyújtanak tájékoztatást – áll az összegzésben.

Tovább olvasom