Kövess minket!

Művház

Szent Benedek válaszútján: magyarul is megjelent a könyv

Hagyományos keresztény nézőpontból bírálja az újkori nyugati kultúrát Rod Dreher amerikai író, újságíró, a The American Conservative folyóirat főmunkatársa.

Flickr

Ez a könyv talán nem is lehetne aktuálisabb máskor, mint napjainkban: az identitásküzdelmek, az intellektuális elbizonytalanodás korát éljük, az igaz és a hamis elhatárolása nem megy könnyen manapság

– hangsúlyozta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, az MCC kuratóriumi elnöke a kötet bemutatóján.

Mint hozzátette, Rod Dreher könyve azért is fontos, mert megmutatja, hogy Magyarország jó úton halad, és egy bizonytalan korban is tud a “béke szigete” lenni.

A nemzet, a hit, a család, a lokalitás tisztelete olyan, univerzális értékek, amelyek minden korban megvédésre méltóak, Rod Dreher könyve ezek mellett tesz hitet egy személyes történeten keresztül

– szólt a kötetről.

Orbán Balázs elmondása szerint az amerikai szerző munkájából azt a tanulságot lehet levonni, hogy Magyarországnak érdemes kitartania a jó úton, még akkor is, ha kívülről érkező “intellektuális gyarmatosító törekvések” megpróbálják ettől eltántorítani.

Mint emlékeztetett, a Mathias Corvinus Collegium egy 25 éve működő tehetséggondozó intézmény, amely az általános iskolától az egyetem végéig, sőt azon túl is nyújt ingyenes képzési programokat magyar fiatalok számára. Az MCC két alapelvben hisz: a patriotizmusban és a nemzetközi kiválóságban, ezen alapul könyvkiadási programja is – emelte ki Orbán Balázs, hozzátéve: Rod Dreher munkája egy új könyvsorozat, az Idea Conservativa egyik első köteteként jelent meg, együttműködésben az Osiris Könyvkiadóval.

Rod Dreher saját kötetéről szólva elmondta, hogy

a könyv Nursiai Szent Benedek példáját mutatja fel: a bencés rend alapítója abban a korban élt, amikor a Nyugat-római Birodalom összeomlott, és az volt a fő kérdés, hogy a kereszténység miként éli túl ezt a nehéz, kaotikus időszakot. Ma a keresztényeknek és a konzervatívoknak sok szempontból hasonló helyzettel kell szembenézniük a világban. Magyarország is küzd a tradicionális értékek, például a család védelméért, amiért elismerés illeti

– közölte a szerző.

Rod Dreher elmondása szerint a keresztény hit válsága az Egyesült Államokat is utolérte, a mai fiatalok az első nemzedék, amely már nem azonosítja magát egyetlen vallással sem. Az európaiak ezzel szemben már évszázadok óta tapasztalják a szekularizációt, ezért a válasz erre valószínűleg Európából fog kiindulni – vélekedett az író.

Patrick J. Deneen politológus, az amerikai Notre Dame Egyetem professzora többek között a fogyasztói társadalom pusztító hatásaira hívta fel a figyelmet, hozzátéve azonban: ez még nem a liberalizmus bukásának a jele, de a sikertelenségét jól mutatja.

A kutató szerint számos szempontból inspirálódni lehet abból, amit Magyarország az elmúlt néhány évben letett az asztalra, például ahogyan a migráció kezelésével kapcsolatban képes volt józanul végiggondolni a helyzetet, még ha ez komoly konfliktust is hozott az EU-val.

A politológus hangsúlyozta a hagyományos család megvédésének fontosságát is, hozzátéve azonban, hogy ennek nemcsak az ideológiai, hanem a gazdasági vetülete is fontos, ezért az amerikai gazdaságpolitikában családpolitikai szemléletre lenne szükség. Magyarországtól ezen a téren is sokat lehet tanulni – közölte Patrick J. Deneen.

Borítókép: illusztráció

Művház

Tucatnyi új magyar játékfilmet vetítenek az erdélyi Filmtettfeszten

Közöttük több erdélyi vonatkozású alkotás is szerepel.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A két hét múlva rajtoló 21. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle október 6. és 10. között zajlik, kivételt képez Temesvár, ahol október 15-én és 16-án lesznek a vetítések.

A szervezők kiemelték az erdélyi vonatkozású alkotások közül a nyitófilmet, a Lőrincz Nándor és Nagy Bálint által rendezett Legjobb tudomásom szerint című párkapcsolati drámát, amelynek két főszerepét Hámori Gabriella és a marosvásárhelyi Bodolai Balázs alakítja. Utóbbi felbukkan Krasznahorkai Balázs Hasadék című, a Máramarosi-havasokban forgatott filmjében is, amelynek főszerepét a kolozsvári Molnár Levente játssza. Rajta kívül több erdélyi kollégája, köztük a csíkszentmiklósi születésű Orbán Levente is látható a filmben.

Több helyszínen vetítik Felméri Cecília kolozsvári rendező első egész estés alkotását, a Spirált, valamint Hajdu Szabolcs részben erdélyi helyszíneken forgatott filmantológiáját, a Békeidőt. A válogatásba két dokumentumfilm is került: a kolozsvári Maksay Ágnes rendezte Lángolj és világíts!, valamint Nagy Viktor Oszkár csángó témájú portréfilmje, a Tündérország – Ferenc útja.

Kevesebb mint 3 hónappal a cannes-i bemutató után a kolozsvári és a csíkszeredai nézőkhöz is eljut Enyedi Ildikó legújabb filmje, A feleségem története, Füst Milán több mint 20 nyelvre lefordított és irodalmi Nobel-díjra felterjesztett regényének mozgóképes adaptációja. A magyar-német-olasz koprodukcióban francia részvétellel készült alkotást román felirattal és magyar szinkronnal nézheti meg az erdélyi közönség.

A filmszemle műsorát a műfaji sokszínűség jellemzi. A közönség megtekintheti a Szabó István által rendezett Zárójelentést, a Magyarország idei Oscar-díjra javasolt filmjét, a Horvát Lili rendezte Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmdrámát, a Nagy Dénes által jegyzett Természetes fény történelmi filmet, a Bergendy Péter által jegyzett Post Mortemet, Badits Ákos Űrpiknikjét, valamint több romantikus vígjátékot, így Lakos Nóra Hab, Varsics Péter Így vagy tökéletes, Orosz Dénes Seveled, Nagy Viktor Oszkár Becsúszó szerelem című alkotását.

A programot két órányi, nemzetközi fesztiválokon díjazott magyar rövidfilm, legendás filmklasszikus és gyerekvetítések egészítik ki.

A dokumentumfilmes műsort a Filmgalopp nevű versenyszekció is erősíti, az idén hét erdélyi dokumentumfilm méretik meg benne.

A Filmtettfeszt központi helyszíne Kolozsvár, a további helyszínek között van Arad, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Kovászna, Marosvásárhely, Nagyszalonta, Nagyszeben, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szamosújvár, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely és Temesvár.

Tovább olvasom

Művház

Herczeg Ferenc-szobrot avattak a Nemzeti Színházban

– Legfőbb életcélja az volt, hogy a magyar nemzetet művelje, segítse hazája felemelkedését, ápolja és gyarapítsa páratlan kultúráját – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere az ünnepségen.

Közzétéve:

Borítókép: Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (j) és Takaró Mihály irodalomtörténész leleplezi Herczeg Ferenc író szobrát a Nemzeti Színházban, fotó: MTI/Kovács Tamás

Mellszobrot állítottak Herczeg Ferencnek (1863-1954) a magyar dráma napján, kedden a Nemzeti Színház épületében. A két világháború közötti korszak legnépszerűbb íróját megörökítő művet Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Takaró Mihály, a Herczeg Ferenc Társaság elnöke leplezte le.

“Bár német származású volt, szívében és lelkében is teljesen magyarrá lett. A két világháború között Magyarország legismertebb, legnagyobb hatású írója volt. Műveinek legfőbb témája a Kárpát-medencei, ezer évre visszanyúló magyar múlt és hagyományok, a keresztény hit” – mondta Kásler Miklós az ünnepségen.

A miniszter hangsúlyozta:

Herczeg Ferenc legfőbb életcélja az volt, hogy a magyar nemzetet művelje, segítse hazája felemelkedését, ápolja és gyarapítsa páratlan kultúráját.

“Pontosan látta a trianoni békediktátum történelmi következményeit, társadalmi hatásait, és arra törekedett, hogy erősítse és meghatározza a jövő számára a magyar identitást, az összetartozás gondolatát. Tette mindezt könyvei hasábjain, cikkeiben és a korszak meghatározó közszereplőjeként, írófejedelemként, a Petőfi Társaság elnökeként, a Magyar Tudományos Akadémia társelnökeként is. Tehetségét a Kárpát-medence és egész Európa csodálta” – jegyezte meg Kásler Miklós.

Herczeg Ferenc író újonnan felavatott szobra, Törley Mária szobrászművész alkotása a Nemzeti Színházban. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Beszélt arról, hogy Herczeg Ferenc íróként, illetve a Magyar Revíziós Liga vezetőjeként egyaránt a trianoni békediktátum igazságtalanságára hívta fel a figyelmet. Kitért arra, hogy a kommunista diktatúra nemcsak ignorálta őt, hanem el is akarta feledtetni műveit, a rendszer bukásával azonban ismét kiadták műveit,

“mondanivalója ma is aktuális és figyelemreméltó, a nevét viselő díj Magyarországon az egyik legnagyobb irodalmi elismerés”.

Takaró Mihály irodalomtörténész azt mondta, Herczeg Ferenc életművét három fogalom jellemezte: az értékelvűség, a tisztánlátás és az elfogulatlanság. Felsorolta, hogy Bizánc című történelmi drámája (1904), majd Kék róka című polgári vígjátéka (1914) Rómától Moszkváig ismertté tette a nevét. Nem sokkal később – mint mellszobrán a felirat is rögzíti – ő lett az első, irodalmi Nobel-díjra jelölt magyar író, mégpedig egymás utáni három évben (1925-1927) Az élet kapuja című kisregényéért.

A Herczeg Ferenc Társaság elnöke felidézte, hogy az író méltatói közé tartozott mások mellett a nyugatos Schöpflin Aladár vagy Kosztolányi Dezső. Hozzáfűzte: a második világháborút követően, a Révai-korszakban sok más alkotóval együtt kisöpörték az irodalmi kánonból.

“A 20. század legnagyobb száműzött írója tér most vissza közénk, hetvenéves szellemi száműzetéséből. E szobor most méltó helyre került, s vele Herczeg Ferenc is megkapja a kései elégtételt, ismét elfoglalja helyét a magyar irodalom óriásai között”

– fogalmazott Takaró Mihály.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója kiemelte, hogy Herczeg Ferenc él, létezik a magyar színházak repertoárjában, “bármit próbáltak is meg vele elkövetni, jelen volt és marad”.

Herczeg Ferenc mellszobrát, amelyet a Herczeg Ferenc Társaság és az Emmi állított, Törley Mária szobrászművész készítette. Az alkotó korábbi, Herczeg Ferencet ábrázoló szobrát 2013-ban avatták fel Badacsonytördemicen.

Tovább olvasom

Művház

Kálomista Gábor: Karácsonyék ideológiai okokból akadályozzák az Elk*rtuk forgalmazását

A producer politikai ellencsapásnak tartja, hogy az Elk*rtuk című filmjét kevés moziban vetítik a premier hetében. Az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy a Budapest Filmet Gyurcsány Ferenc irányítja.

Közzétéve:

Megafilm

Kálomista Gábor szerint politikai okokból akadályozzák meg az Elk*rtuk forgalmazását, mert a Budapest Filmhez tartozó hat moziból a Corvin egyetlen termében adnak egy délutáni előadást a premier hetében (a film október 21-én debütál), a Cinema City pedig még nem is válaszolt a megkeresésükre – írja a Magyar Nemzet az Indexre hivatkozva.

Ez a film tele van kiváló alkotókkal, nagyon jól néz ki, történelmi témát dolgoz fel – DK-s politikusok mondogatják előszeretettel, hogy hagyjuk, mert ez már történelem –, bemennek az emberek, és a pénztárnál kérdezik, hogy mikortól vetítik. Hatalmas marketingje van, és nem vetítik

– mondta az Indexnek adott interjújában Kálomista Gábor, aki szerint a forgalmazási tárgyalások egyáltalán nem haladnak.

A producer szerint eddig a színészeit gyalázták, a kollégáit fenyegették, a forgatási helyszíneken is keresztbe tettek nekik, ahol csak lehetett. Ám mivel rájöttek, hogy nem tudják megállítani a forgatást, a baloldali körök most úgy döntöttek, hogy egyszerűen nem engedik be a filmet a mozikba, és mivel a főváros tulajdonában van a Budapest Film, ezt el is tudják érni.

Kálomista Gábor szerint a baloldali városvezetés cenzort játszik és visszaél a hatalmával. Arra a kérdésre, hogy kinek a befolyását látja abban, hogy a Budapest Film napi egy délutánt adott az Elk*rtuknak, a producer karakánul kijelentette, hogy Gyurcsány Ferencét.

Kálomista hozzátette: nem hiszi, hogy bárki felhatalmazta Karácsonyt Gergely arra, hogy ideológiai alapon kitiltson a fővárosból egy magyar filmet, amit nagyon sok budapesti meg szeretne nézni.

A borítóképen részlet az Elk*rtuk című filmből. Forrás: Megafilm Kft.

Tovább olvasom