Kövess minket!

Művház

Spanyol-olasz film nyerte az Arany Medvét

Carla Simón katalán rendező Alcarras című, spanyol-olasz koprodukcióban készített alkotását tüntették ki a legjobb filmnek járó Arany Medve díjjal a 72. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) szerda esti díjkiosztóján.

Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Carla Simón új filmje ismét a spanyolországi Katalónia tartomány vidéki életét mutatja be, ezúttal egy család drámáján keresztül, amelynek földjét a kisajátítás fenyegeti, mert a barackfák helyére napelemtelepet terveznek a hatóságok.

Carla Simón másodszor szerepel a legrangosabb nemzetközi szemlék közé tartozó Berlinalén, és másodszor szerez díjat; 2017-ben a legjobb elsőfilm 50 ezer euróval járó különdíjával jutalmazták Estiu 1993 (1993 nyara) című munkájáért, amely egy árva kislányról szól.

Az idei Berlinale versenyfilmes mezőnyében a fődíj mellett majdnem minden más díjat is nők nyertek el. A legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét a francia Claire Denis kapta meg Avec amour et acharnement (Szeretettel és elszántsággal) című filmjéért, a mexikói-bolíviai Natalia López Gallardo pedig a zsűri különdíját – ugyancsak egy Ezüst Medvét – kapta meg Robe of gems (Drágaköves palást) című alkotásáért, első nagyjátékfilmjéért.

A legjobb főszereplőnek járó Ezüst Medvét ugyancsak nő, Meltem Kaptan – egy eddig főleg szórakoztató televíziós műsorok vezetőjeként ismert németországi török művész – nyerte el a Rabiye Kurnaz gegen George W. Bush (Rabiye Kurnaz George W. Bush ellen) című német versenyfilmben nyújtott alakításért. A legjobb mellékszereplőnek járó díjat a Nana című indonéziai film egyik szereplője, Laura Basuki indonéziai modell és színésznő kapta meg. A legjobb forgatókönyvért járó Ezüst Medve is ebbe a sorba tartozik, a díjjal a német Laila Stielert, a Rabiye Kurnaz George W. Bush ellen forgatókönyvíróját tüntették ki.

Az M. Night Shyamalan vezette nemzetközi zsűri által kiosztott nyolc díjból csak kettőt kaptak férfiak. Hong Szangszu dél-koreai rendezőt a zsűri nagydíjával – egy Ezüst Medvével – jutalmazták a The Novelist’s Film (A regényíró filmje) című munkájáért. A valamely alkotói területen – zene, díszlet, vágás, kameramunka – mutatott kiemelkedő teljesítményért járó Ezüst Medvével Rithy Panh kambodzsai-francia rendező többi között gyurmafilmes jelenetekből álló esszéfilmjét, az Everything Will Be Ok-t (Minden rendben lesz) tüntették ki.

A díjkiosztót a koronavírus-járvány miatt a hagyományoktól eltérően nem a szemle utolsó napja előtti estén – egy szombat estén – tartották meg, jóval kevesebb vendéget hívtak meg a rendezvényre, és nem tartottak fogadást utána.

A járvány miatt az egész fesztivált szigorú korlátozásokkal rendezték meg, a vírus okozta betegség (Covid-19) elleni védőoltás nélkül például nem is lehet bejutni a vetítésekre, amelyeken minden második helyet üresen kell hagyni és FFP-2 minősítésű maszkot kell viselni.

A vasárnapig tartó szemlén valamennyi szekciót együttvéve 69 országból 256 alkotást mutatnak be. Magyar filmet ezúttal nem hívtak meg a fesztiválra.

A Berlinale a cannes-i és a velencei mellett a legjelentősebb a vezető nemzetközi filmfesztiválok sorában, látogatóinak száma a világjárvány előtt rendre félmillió körül volt. Költségvetése általában 25 millió euró (8,8 milliárd forint) körül van, legnagyobb finanszírozója a német szövetségi és a berlini tartományi kormány. A szemle a magyar filmművészet számára is fontos bemutatkozási fórum, fődíját, az Arany Medvét 2017-ben Enyedi Ildikó nyerte el Testről és lélekről című alkotásával, és tavaly Nagy Dénes a Természetes fény című munkájával elnyerte a legjobb rendezésért járó Ezüst Medve-díjat.

Művház

Jövő hétfőn kezdődik az 50. Tokaji Írótábor

A zempléni településen augusztus 25-ig szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetés, bemutatók, esténként koncertek várják az érdeklődőket.

Közzétéve:

Borítókép: A 43. Tokaji Írótábor záróünnepsége a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban 2015-ben. MTI Fotó: Vajda János

A Kárpát-medencei írók egyik legnagyobb irodalmi találkozójának megnyitója után Sütő András Káin és Ábel című művével lép színpadra a Paulay Ede Színház Kis Domonkos Márk rendezésében – olvasható az esemény programjában.

Másnap a plenáris ülésen Alexa Károly és Márkus Béla irodalomtörténészek és Mezey Katalin író tart előadást.

A második plenáris ülésen a Rákóczi Pince és Udvarház teraszán Soltész Márton irodalomtörténész a Tokaji Írótábor történetéről, Bertha Zoltán irodalomtörténész “Harangzúgásos” magyar irodalomról beszél, míg Kelemen Erzsébet író, irodalomtörténész az irodalomnak a magyar nemzeti identitás formálásában és erősítésében nyújtott szerepéről tart előadást.

A jubileumi írótáborban mutatják be az 1986-os Tokaji Írótábor eddig kiadatlan évkönyvét Soltész Márton szerkesztésében. Bemutatkozik a Magyar Kultúra című új folyóirat, felolvasást tartanak a korábbi évek Tokaji Írótábor-díjasai.

Esténként koncertek lesznek a város főterén. Fellép a Vintage Dolls, a Sárik Péter Trió, kortárs költők megzenésített verseivel az Eleven Költők Társasága, valamint Pély Barna.

Az Egy irodalmi nemzedék a rendszerváltozás forgatagában című kerekasztal-beszélgetésen Kukorelly Endre, Petőcz András, Turczi István és Zalán Tibor vesz részt.

Az esemény zárónapján Horváth Júlia Borbála író, antropológus, Borvendég Zsuzsanna történész és Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásain szó lesz egyebek mellett a magyar kultúrában máig élő szocializmusról, a kádári rendszer lebontásáról, valamint a kultúra, tudomány és politika jövőképéről.

Ugyancsak az utolsó napon a jubileum alkalmából ünnepélyes keretek között átadják a felújított Millenniumi Irodalmi Emlékparkot, ahol egyebek mellett domborművet avatnak a 100 éve született Fekete Gyula író, valamint Antall István rádiós szerkesztő emlékére, Oláh Jánosra és Hubay Miklósra pedig faültetéssel emlékeznek. A jubileumi találkozó a díjátadóval ér véget.

Tovább olvasom

Művház

Körtvélyesi László organikus képeiből nyílik kiállítás Pécsett

A több mint ötven éve aktív fotográfus, fotóművész utoljára hét éve mutatta be műveit önálló kiállítás keretében, most augusztus 25-től a pécsi Művészetek és Irodalom Házában lesznek láthatók alkotásai.

Közzétéve:

Az eredetileg erdészeti-vadászati technikumi végzettségű Körtvélyesi László az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy a kiállítás ars poeticája a “hajolj közelebb, nézz a szemembe, fényképezz le, vigyél magaddal és mutass meg másoknak” gondolatai köré rendeződik.

“A kövekben, a patakokban, az évszakok változásában, a körülöttünk lévő mikrovilágban olyan gyönyörűséges értékek lakoznak, amelyeket észre kell venni”

– fogalmazott.

A tárlaton a közönség egyebek mellett átvilágított termésekről, különleges formájú gyümölcsökről és bomlófélben lévő falevelekről láthat kisméretű, 18-szor 24 centiméteres képeket, amelyekhez – mint a fotóművész rámutatott – “garantáltan közelebb kell hajolni”.

Körtvélyesi László kifejtette: az alkotások méretéből fakadóan a kiállított fotókat egyszerre csak egy ember tudja szemlélni, így “kényszeríti rá” a nézőt, hogy rászánja azokra az időt.

Hozzátette:

a túlnyomó többségben néhány négyzetméteren, “a lehető legegyszerűbb technológiával” készült képek esetében nem alkalmazta a fotográfia – mint fogalmazott – “jelenleg divatos” utómunkálatait.

Körtvélyesi László, becenevén Körte 1948-ban született Mosonmagyaróváron, szabadúszó fotográfus, 1992-től tanított a Janus Pannonius Tudományegyetem, később a Pécsi Tudományegyetem művészeti karán gyakorlati fotográfiát. Az 1970-es évektől kezdve a polgári légi fotózás magyarországi újjáélesztésének egyik központi alakja, úttörője volt, emellett több mint harminc éve fényképezi a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Balett előadásait a társulatok hivatalos fotósaként.

Az Artportal művészlexikonjának ismertetése a Mecseki Fotóklub tagja, fotózta a siklósi művésztelep életét, munkáit, aktfotóiról ismert szélesebb körben, de készít műtárgyfotókat, reklámfelvételeket, pécsi városképeket földről és levegőből egyaránt. Hosszú ideje dokumentálja a magyarországi németek, újabban a baranyai horvátok életét, szokásait, népviseletét. Az e témában eddig megjelent köteteken túl továbbiakat is tervez kiadatni a jövőben.

Tovább olvasom

Művház

Kerekes Péter Cenzor című filmje nyerte a romániai Anonimul fesztivál nagydíját

Így a felvidéki filmrendező és csapata kapta meg az OTP Bank által a nagydíjra felajánlott 3 ezer eurót is – közölték vasárnap a szervezők.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a film előzeteséből, forrás: YouTube/Punkchart films

A független filmesek támogatására alapított nemzetközi seregszemlét augusztus 8. és 14 között immár 19. alkalommal tartották meg a Duna-delta és a Fekete-tenger torkolatánál található Szentgyörgy (Sfantu Gheorghe) településen. Az eseményen a kassai születésű rendező szlovák-cseh-ukrán koprodukcióban forgatott első fikciós nagyjátékfilmje bizonyult a legjobbnak.

A film az odesszai női börtönben játszódik, ahova Kerekes és Ivan Ostrochovsky társ-forgatókönyvíró és producer hat éven át járt forgatni. A Cenzorka számos dokumentarista elemet tartalmazó fikciós történet a börtön lakóinak életéről. Az alkotásban az elítéltek önmagukat alakítják, és csak a három főszerepet játsszák színésznők.

A film előzetesét itt tudja megtekinteni:

A Cenzorkát tavaly a Velencei Filmfesztivál Kitekintő (Orizzonti) szekciójában mutatták be, és ott elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó díjat. A romániai fesztivál nagydíjáért kínai, spanyol, német és török film volt még versenyben.

A legjobb román rövidfilmnek járó díjat a zsűri Miruna Minculescunak ítélte oda a Fragmentari (Törések) című alkotásért. A legjobb külföldi rövidfilmnek járó díjat a brazil Leonardo Martinelli kapta a Fantasma Neon című filmért.

Tovább olvasom