Művház
Június 4-én láthatjuk a Trianonról szóló filmet
Korhű látványvilág, kortalan zenék és remek színészi alakítások teszik emlékezetessé az Örök hűség című színházfilmet, amely Trianon következményeit az egyéni sorsok szintjén mutatja be. A Dolhai Attila ötlete alapján létrejött alkotást a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján, június 4-én tűzi műsorra a Duna Televízió.
Százkét évvel ezelőtt egyik pillanatról a másikra szakadtak szét szerelmek, családok, álmok a trianoni békediktátum aláírásával. Erről a szétszakítottságról, a józan emberi ésszel és szívvel felfoghatatlanról szól az Örök hűség című színházfilm, amely érzékletesen, magával sodró lendülettel ábrázolja egy család már-már idilli mindennapjait, majd széthullását. Teszi mindezt úgy, hogy a minden tekintetben korhű, ízléses látványvilág mellett megható történetmesélés bontakozik ki. És persze a zene is fontos szerepet kap – ismerteti a Magyar Nemzet cikke.
Cári Tibor zeneszerző és a dalszövegeket jegyző Dolhai Attila tizenhárom kortalan dalba sűrítette bele a szereplők, sőt az egész magyarság fájdalmát.
Így a dallamvilág a kamarazenétől egészen a szimfonikus hangzásig terjed, kiemelve a történet líraiságát és drámaiságát.
Az Örök hűség alapjául valós események, Dér Zoltán matematika–fizika tanár, polihisztor feljegyzései szolgáltak, melyeket a filmben a legidősebb testvér oszt meg a nézőkkel.
A Temesváron élő magyar állampolgár elbeszéléseiből értesülünk az első világháború végéről, annak következményeiről, ami korábban elképzelhetetlen volt, és kataklizmaként rázta meg nemcsak az országot, de az ő személyes életét is. Magyarország széthullását, szülővárosa, Temesvár előbb szerb, majd román megszállását, végleges elcsatolását, családja menekültté és nincstelenné válását.
A film a nagypolitikai döntéseket, Trianon következményeit az egyéni sorsok szintjén mutatja be. A polgári jólét, évszázados hagyományok, nagyhatalmi tudat, létbiztonság foszlik egyik hónapról a másikra semmivé.
És bár e nemzeti tragédia egyre távolabb kerül tőlünk időben, épp a fennmaradt személyes dokumentumok feldolgozásának köszönhetően egyre több emberhez juthat el. Dér Zoltán emlékei ugyanis nem több és nem kevesebb viszontagságot és borzalmat mutatnak be, mint ami kortársai közül a többségnek kijutott. Mindemellett azért is fontos e témáról beszélni, hogy az újabb nemzedékek ne csupán a történelemkönyvek lapjairól ismerjék meg ezt a kort, hanem az első kézből származó beszámolón át szinte tapasztalatokat szerezzenek arról, ami néhány generációval ezelőtt országunkban és országunkkal történt.
Az alkotás tehát az egyén szintjén elszenvedett veszteségekről szól. A legnagyobb veszteséget pedig Ibolya (Gubik Petra), a fiatal, Budapesten tanuló pozsonyi lány és Miklós (Dénes Viktor), a Bor család egyik fiúgyermeke szenvedi el. Az ő kapcsolatuk szokványos időkben, szokványos körülmények között házasságban, polgári miliőben zajló átlagos családi életben teljesedne ki. Ám a történelem átír mindent, nem hagyva választást a fiataloknak. Győz az időbeli és térbeli korlát. Az ő személyes sorsuk, tragédiájuk szimbolikus, hiszen szakításuk mögött egész országrészek egymástól való búcsúja húzódik meg, amelyet a film kulisszaként használ, és a személyesség mögött folyamatosan nyilvánvalóvá tesz.
A Budapesti Operettszínház színészei pedig remekelnek a színházfilmben, amely sokszor nagyon közeli képekben meséli el a történetet, színházi dramaturgiával.
Érdemes még szólnunk az alkotás másik erős szimbólumáról, a vasúthálózatról is, amelyet Iványi Marcell rendező és Németh Ákos forgatókönyvíró szépen végigvisz az egész történeten. Kevésbé közismert, de Magyarország jelenlegi határait a történelmi Nagy-Magyarország vasúthálózatának megcsonkításával alakították ki, hogy minél jobban lebénítsák az országot. Így a vonat, a vagonok, a vasútállomás, a vasúti hálózatok finom erezete az Örök hűség központi motívumává válik, ezt a szimbólumot testesíti meg a filmben a makettvasút.
Az Örök hűséget a trianoni békediktátum aláírásának évfordulóján vetíti a Duna Televízió, a szerződés aláírásának majdnem percre pontos időpontját felidézve, június 4-én 15 óra 41 perctől.
Borítókép: Jelenet a színházfilmből (Fotó: Tóth Eszter Anna)
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.