Művház
Sikerfilmek és klasszikusok a magyar film napjához kapcsolódóan a közmédián
A következő napok arról szólnak, hogy a mérhetetlenül gazdag magyar filmtermésből bemutassanak egyet-egyet a legkülönfélébb platformokon.
Egyhetes filmmaratonnal ünnepli a közmédia a magyar film napját, melynek alkalmából különböző évtizedek legemlékezetesebb hazai alkotásai kerülnek műsorra. Szinte valamennyi műfaj képviselteti magát, és nemcsak a játék- és művészfilmek kedvelőire, hanem a rajzfilm rajongóira is gondolnak a csatornák – tudatta a közmédia pénteken az MTI-vel.
Káel Csaba, a mozgóképiparért felelős kormánybiztos a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a magyar film napja alkalmából pénteken kiemelte:
a következő napok arról szólnak, hogy a mérhetetlenül gazdag magyar filmtermésből bemutassanak egyet-egyet a mozikban, a közmédiában és a különböző kereskedelmi csatornákon, valamint a streamingplatformokon is.
A magyar filmek a saját közös történeteinket mesélik el a saját stílusunkban, melyekbe gyakran belecsöppen a humor és a szerethető karakterek – fogalmazott Káel Csaba, hozzátéve, hogy mindez már jellemző volt a Zsitkovszky Béla által rendezett A Táncz című filmre is, melyben a kor legnagyobb művészei, többek között Blaha Lujza, Fedák Sári és Hegedűs Gyula szerepeltek.
A magyar filmek fesztiválsikerei mellett érdemes azt is kiemelni, a hazai tehetségnek és szaktudásnak köszönhetően London után Budapest vált Európa második legnagyobb filmgyártó bázisává
– mondta a kormánybiztos.
Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója a filmünnep kapcsán az M1 aktuális csatornán felidézte, hogy 122 évvel ezelőtt, 1901. április 30-án mutatták be a tánc történetét ismertető A táncz című ismeretterjesztő filmet, melyben már dramatizált elemek is szerepeltek.
A játékfilmgyártás viszont csak tíz évvel később, 1912-ben indult el Magyarországon, ezt követően a magyar filmipar folyamatosan működött – fűzte hozzá a Filmarchívum igazgatója.
A 2021-ben a Ludwig Múzeumban látható, a magyar film 120 éves történetét bemutató Nagylátószög című tárlat online térbe költöztetett verzióját vasárnaptól láthatják az interneten az érdeklődők – emelte ki Ráduly György.
A közmédia idén is csatlakozik a Nemzeti Filmintézet kezdeményezéséhez ahol április utolsó hétvégéjén tartják a filmünnepet, a Dunán, a Duna World-ön, az M5 kulturális csatornán és az M2-n is a magyar filmek kerülnek középpontba
– olvasható a közmédia pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Hosszú Katinkától Lúdas Matyiig
Mint írják, a Duna a magyar film napján 14 óra 20 perctől vetíti az 5 óra 40 című filmet, amelynek főszereplője a legendás memóriájú Makay Margit, aki rendszerint egy éjszaka alatt megtanulta a szerepeket. Szász Attila több nemzetközi fesztiváldíjjal is kitüntetett filmjét, az Apró meséket 10 órától adja a Duna.
A tájékoztatás szerint hétközben színészóriásokkal érkeznek a kultfilmek is, mint a Dögkeselyű Cserhalmi Györggyel, vagy Koltai Róberttel az Indul a bakterház és a Sose halunk meg, amely a magyar filmgyártás egyik legmaradandóbb alkotásává vált. A hét vége is tartogat meglepetéseket, május 5-én érkezik a Körhinta az ifjú Törőcsik Marival és a tragikusan fiatalon elhunyt Soós Imrével.
Május 7-én, vasárnap este a Katinka című tévépremier látható a Dunán. A háromszoros olimpiai, huszonhatszoros világ- és harmincnégyszeres Európa-bajnok Iron Lady-t egy egészen más oldaláról mutatja meg a dokumentumfilm, amely stábja két éven át követte végig az élsportoló mindennapjait – írják.
Kovásznai György 1980-ban készült, Habfürdő című, a magyar animáció történetében egyedülálló alkotását vasárnap 23 órakor tűzi műsorára a Duna World – olvasható a közleményben.
Május elsején látható majd Az akiket a pacsirta elkísér, május 3-án a Gyávaság vagy a Feldobott kő, amelyek a 40-es és 60-as évek ikonikus filmjei. Macskássy Gyula Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező A kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Két bors ökröcske, valamint a Kutyakötelesség című alkotásait május 4-én láthatják a nézők.
Az összegzés kiemeli, hogy az M2 Gyerekcsatorna az 1976-ban készült Lúdas Matyi rajzfilmmel, valamint az Isten hozta, Őrnagy úr! című alkotással emlékezik a magyar film napjára április 30-án.
Az alapfilmek között az M5 kulturális csatornán látható április 30-án Mosonyi Szabolcs és Bagladi Erika ismeretterjesztő filmje, a Vad Dráva. Május 2-án a Fotó Háber Latinovics Zoltánnal, amelyet a legjobb magyar krimik között tartanak számon, május 3-án a Régi idők focija című alkotást tűzi műsorára a csatorna – írják a tájékoztatásban.
A nézők május 5-én a Pogány Madonna, május 7-én pedig a Bereményi kalapja című filmalkotásokat tekinthetik meg – áll a közmédia pénteki közleményben.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.