Kövess minket!

Művház

Sikeres volt a Magyar Zene Háza akusztikai tesztelése (videó)

A műveletet a világhírű japán Nagata Acoustics végezte el. A Liget Budapest projekt keretében épülő zenei beavató intézmény az év végére elkészül és 2022 év elejétől várja a látogatókat.

Borítókép: Akusztikai tesztelés a Magyar Zene Háza üvegfalú koncerttermében, fotó: Liget Budapest Projekt

Az elmúlt napokban először hallottunk zenét a Magyar Zene Háza háromszáz fős nagyteremében és százfős kistermében, az eredmény pedig minden várakozásunkat felülmúlta – mondta el az MTI-nek a Magyar Zene Háza ügyvezetője.

Batta András hozzátette: az akusztikai teszteléssel a Nagata Acoustics irodát bízták meg, amely Japán számos nagy koncertterme mellett dolgozott például a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a hamburgi Elbphilharmonie, a szentpétervári Mariinszkij Színház koncertterme és a Philharmonie de Paris akusztikai beállításán is.

A Magyar Zene Háza akusztikai tesztelése azért is volt különösen izgalmas, mert az épület jelenős részben üvegből van, a homlokzati üvegfal 94 darab egyedileg gyártott, osztatlan és hőszigetelt panelből áll, amelyek a ház egyes szakaszain megközelítik a 12 méteres magasságot. Csakhogy az üveg az akusztikának nem kedvez túlságosan, mert a hang “visszapattan” ezekről a sík felületekről, és ez a hangzásnak nem szokott jót tenni – jegyezte meg.

Batta András elmondása szerint azonban kiderült, hogy

az épületet megálmodó világhírű japán építész, Fudzsimoto Szú már az épület tervezése során figyelembe vette az akusztikai kérdéseket, így a teremnek várakozáson felüli lett a hangzása.

A Nagata Acoustics munkatársai egy héten keresztül végeztek méréseket: a termeket először hangosítás nélkül, akusztikus hangszerekkel – szóló fuvolával, illetve egy vonósnégyessel, majd népi hangszerekkel tesztelték, végül hangosítással is – számolt be az igazgató.

Érdekesség, hogy a terem bármelyik pontján ugyanaz az akusztikai hangminőség, a zenészek is jól hallották magukat és egymást a színpadon, ami nem minden koncertteremben magától értetődő

– jegyezte meg, hozzátéve: mivel a kisterem fala a jó hangzást segítő faelemekkel egészült ki, így ott eleve jó akusztikára számítottak.

Az üvegfalú koncertterem akusztikájának teszteléséről készült videót itt tekintheti meg:

Batta András elmondta: csendben is végeztek méréseket, hogy teszteljék, mennyire szűrődnek be a környezet hangjai és hogy mennyire hallatszik a ház gépészete, de az épület ezeken a vizsgálatokon is megfelelt, a japán szakemberek csupán néhány apró korrekcióra tettek javaslatot.

Így már biztonsággal kijelenthető, hogy a Magyar Zene Háza egyaránt be tud fogadni klasszikus, jazz, világ-, nép- és könnyűzenei koncerteket is, ráadásul a tető által még fedett részen kialakítottak egy 200 fős szabadtéri színpadot is – közölte.

Igazi zenei beavató intézmény

Batta András hangsúlyozta azonban, hogy a Magyar Zene Háza igazi zenei beavató intézményként fog működni, amibe a koncerteken és rendezvényeken túl beletartozik a rendhagyó zenepedagógiai tevékenység és az állandó, illetve időszaki kiállítások is.

Térszint alatt épül a kiállítótér, benne egy egyedülálló hangdómmal, amely ebben a méretben, állandó jelleggel nem található sehol máshol a világon – emelte ki, hozzáfűzve: ide nagyrészt beépítették már a projektorokat, a 360 fokos vetítővásznat és a hangszórókat.

Az igazgató beszámolója szerint

az állandó kiállítás egy zenetörténeti élménysétát kínál majd egy különleges, interaktív installációban.

Ehhez egy ezer négyzetméteres teret építenek be tematikusan, és párhuzamosan készülnek a kiállítás tartalmi elemei is: zajlik a több száz zenei részlet, filmbejátszás, videomapping, animáció és egyéb multimédiás tartalom kivitelezése.

Tartjuk magunkat a menetrendhez, így néhány héten belül megkezdődhet a ház tesztüzeme, és még az idén befejeződik a kivitelezés,

a jövő év elején pedig a nagyközönség előtt is megnyitja a kapuit a Magyar Zene Háza

– közölte Batta András.

Ezt követően is várnak még újdonságok a látogatókra – jegyezte meg: az első időszaki kiállítást valamivel későbbre tervezik, hiszen a ház megnyitásakor így is éppen elég újdonsággal és élménnyel találkozhat majd a közönség. Az állandó kiállítás után a “zenei csodák palotájaként” működő kreatív hangtér is látogathatóvá válik, majd a ház mellett tavasztól a szabadtéri zenei játszóteret is birtokba vehetik a gyerekek. Tehát: Városliget hangulat, a zene ligetében – tette hozzá Batta András.

Művház

Pilinszky 100: VersIma címmel indított programot a Magyar Írószövetség

Több történelmi egyházzal közösen a száz éve született Pilinszky János életműve előtt tiszteleg a kezdeményezés.

Közzétéve:

Borítókép: Pilinszky János költő, forrás: Fortepan / Hunyady József

Négy kiemelt helyszínen, Budapesten és Kolozsváron hangzik el neves színészek előadásában Pilinszky János Egyenes labirintus című verse november 28-án, vasárnap, a költő születésnapját követő napon – olvasható a Magyar Írószövetség MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a Magyarországi Református Egyház részéről Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről Fabiny Tamás elnök-püspök, a Magyar Unitárius Egyház (Kolozsvár) részéről Rácz Norbert Zsolt lelkész, főjegyző, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete részéről pedig Czire Szabolcs lelkész által tartott istentisztelet keretében emlékeznek a költőre.

Pilinszky János születésének századik évfordulója alkalmából többféle megemlékezés, konferencia, ünnepség zajlik az országban. A Magyar Írószövetség is szeretné elérni, hogy minél többen halljanak az előző század egyik legkiválóbb költőjéről, megismerhessék műveit és mély hitét.

“Úgy gondoljuk, hogy a művekből áradó hit lehet az a kapocs, amely a kiemelkedő költőt a mához köti”

– írják a közleményben.

A négy kiemelt helyszín mellett több gyülekezetben és egyházi iskolában is előadják Pilinszky János versét. Ennek segítségével együttesen mutatkozhat meg a költészet és a hit, és eléri azokat a közösségeket, akik számára mindkettő fontos lelki erőforrás.

Az Írószövetség szándékai szerint a jövőben a program folytatódik, hiszen a magyar költészet és irodalom kifogyhatatlan a hitről szóló művekből és alkotókból – áll a közleményben.

A VersIma programról szólva Balog Zoltán püspök elmondta, hogy azért csatlakoztak a kezdeményezéshez, mert

“Pilinszky versei a hit sóvárgásával és boldogságával ajándékoznak meg bennünket, ezért helyük van a templomokban, az istentiszteleten is”.

Fabiny Tamás elnök-püspök számára azért fontos ez a kezdeményezés, mert “Pilinszky János világhírű költőnk, akinek különleges, egyedien tömör hangvételű verseiben az emberi lélek legnehezebb gondolatai törnek a felszínre”. Az egyház éppen ezekkel foglalkozik: a bűn kérdése, a lelki vívódás, útkeresés, az élet és az ember értéke, a kapcsolatok egésze és széttöredezettsége, a helyünk a világban, isten előtt – fogalmazott.

Czire Szabolcs, a Budapesti Unitárius Egyházközség lelkésze elmondta, hogy

“Pilinszky János a végső emberi kérdéseket a keresztény hit és az egyetemesség metszésében szólaltatja meg”.

A kolozsvári Rácz Norbert Zsolt főjegyző elmondta, hogy határon túli egyházi vezetőként azért tartja támogatandónak a programot, mert “a vers nem ismer politikai határokat. Szabadon átkel az ilyen akadályokon, és láthatatlan szálakkal fűzi össze azokat, akiket egy adott ponton elszakított egymástól a történelem”. Ez a határtalanság pedig közösséget teremt, aminek tere a vers, most Pilinszky költészete – mondta.

Tovább olvasom

Művház

Halott Pénz: idén könyv, jövőre koncert

A jövő héten könyv jelenik meg a Halott Pénz zenekarról, amely jövőre, 2022. április 9-én nagyszabású koncerttel ünnepli 18. születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában.

Közzétéve:

MTI/Mohai Balázs

Marsalkó Dávid 2004-ben határozta el, hogy Halott Pénz néven belevág a zene- és szövegírásba. Az elmúlt évek alatt számos sláger, elismerés és díj mutatta sikerük útját, a szakma és a közönség elismerését – szerepel a szervezők közleményében.

A többszörös Fonogram-díjas hiphop formáció több meglepetéssel készül jubileumi koncertjére, amelyen mások mellett az Amikor feladnád, a Szívedből minden kell, az Élnünk kellett volna és a Darabokra törted a szívem című dal is elhangzik.

A Halott Pénz az évforduló alkalmából könyvvel is jelentkezik. A Na még mit nem?! Történetünk, hajtól szívig című kötet november 30-án jelenik meg, tele sztorikkal és korábban nem látott képekkel. A Csapody Kinga, Gelencsér Milán és Jávor Bence által írt könyv a tagokat megszólaltatva mutatja be a csapat tizennyolc évét.

Borítókép: Marsalkó Dávid énekes a 15 éves Halott Pénz zenekar jubileumi koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2019. december 29-én

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Csanády János költő, író

89 éves korában meghalt Csanády János, kétszeres József Attila-díjas költő, író – tudatta a Magyar Nemzettel a család.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Csanády János 1932. május 26-án született Lajoskomáromban. 1953–1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán tanult. 1948–1952 között Budapesten és Salgótarjánban autószerelőként dolgozott. 1959-ig az Élet és Irodalom szerkesztője volt. 1973–1975 között a Népszava Szép Szó című irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1975-től tíz évig az Arany János Színház dramaturgja volt. Csanády János verseit elsőként a 15 fiatal költő 105 verse című gyűjtemény mutatta be. Önálló kötettel (Felzúdul a táj) 1958-ban jelentkezett. A hatvanas években rendszeresen jelentek meg kötetei (Áttört egek, Hegyélen, Új törvény, Európai ősz).

Válogatott verseinek kötete 1969-ben Atomkori próbatétel címmel jelent meg.

A hetvenes években Csanády János örökké harcos, háborgó indulatai lehiggadtak, lírájában felerősödött az elégikus, meditáló hang. A történetiség, az emberi és a magyar történelem iránti érdeklődés kerül előtérbe. 

1986–1991 között született verseit Meotisz címmel adták ki 1992-ben. Utolsó verseskötete Kicsi vagy, világ! címmel  2006-ban jelent meg a Széphalom Könyvműhely gondozásában – írta a Magyar Nemzet.

Csanády János egyik legszebb, legtömörebb verse így szól: „Fának virága, / ágnak gyümölcse, / gyümölcsnek magva, / magnak csírája, / csírának hajtása: / Világnak Virága.” (Virágok)

Tovább olvasom