Kövess minket!

Művház

Segít a magyar zenészeknek a Gold Record

A Zene Ünnepe alkalmából példaértékű megállapodást kötött az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) és a Gold Record Music Kft.

A Gold Record vállalta, hogy a jogdíjak kifizetésének meggyorsítása érdekében a gondozásukban megjelenő dalok és albumok pontos adatsorát folyamatosan átadja az EJI részére.

Több évtizedes probléma ugyanis, hogy a kiadott hangfelvételekre vonatkozó és a rádiós jogdíjak felosztásához szükséges adatok csak pontatlanul és gyakran ellentmondásosan állnak az EJI rendelkezésére. Ezen adatsorok alapján lehet kiszámolni, hogy az előadók mennyi jogdíjat kapnak a rádiós lejátszások után. Az adatsort a rádiók és az érintett előadók sokszor pontatlanul adják át az EJI részére és az adatokban lévő minden egyes hiba nehezíti és lassítja a jogdíjak arányos felosztását és kifizetését.

„Örülök, hogy a Gold Record felelős, elkötelezett kiadóként gyorsan és rugalmasan reagált megkeresésünkre. Ilyen kooperációra egyetlen jogszabály sem kötelez bennünket, együttműködésünk azon felismerésen alapul, hogy innovatív megoldásokra van szükség ahhoz, hogy gyorsabb, hatékonyabb és olcsóbb jogkezelést biztosíthassunk az előadóművészeknek. Ennek érdekében dolgozunk digitális ügyfélportálunk, az EJI fiók kialakításán is, amely jelentősen leegyszerűsíti majd előadóink számára a személyes adatok és felvételek regisztrációját” – mondta dr. Tomori Pál, az EJI igazgatója. Hozzátette: „A most bejelentett együttműködés minden kiadó felé nyitott, bármelyikük csatlakozhat.”

„A különleges vírushelyzet, melyben a zenészek elestek a koncertezés lehetőségétől és fő bevételi forrásuktól megmutatta, hogy egy ilyen együttműködés mekkora segítség lehet. Márpedig számunkra a zenészek és az előadóink az elsők” – mondta el Molnár Gábor a Gold Record ügyvezetője.

Hozzátette: „Mi zenei menedzsment oldalról érkeztünk a lemezkiadói pozícióba. Az elmúlt pár hónap megmutatta, hogy minden kis bevétel mekkora segítség lehet a zenészeknek és az előadóknak. Ennek üzenetét megértve kezdtünk az EJI-vel közösen kidolgozni egy rendszert, amellyel segíteni tudunk.”

Művház

Trill Zsolt fogja játszani Erőss Zsolt hegymászót

A Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjában születő első egészestés filmben Erőss Zsoltot a Nemzeti Színház nagy színésze alakítja majd, Sterczer Hilda szerepében pedig az eddig kevésbé ismert Pál Emőkét láthatjuk.

Közzétéve:

MTI/Gál László

Ötezer-háromszáz méter magasságot is megmászott Nepálban az első nagyfilmjére készülő Csoma Sándor, mert eredeti elképzelése az volt, hogy Erőss Zsolt hegymászó életét vigye filmre – számol be róla az Origo.

Nagyon tartok a kudarctól, ezért sok időt és energiát ölök abba, hogy pontosan és maradéktalanul megértsem azt az élethelyzetet, amit filmen meg szeretnék mutatni. De hiszek abban, hogy az élet írja a legjobb forgatókönyvet, és a dél-ázsiai országban rengeteg dolgot tapasztalhattam, ami végül hozzáadott a filmemhez. Egyik legfontosabb élményem az oxigénhiány, ami 50 százalékra csökken ezen a szinten. Novemberben voltam covidos, akkor éltem meg ehhez hasonló légzési nehézséget, mint a magaslati pontokon

– emlékezett a rendező.

A hegymászó életét azonban nagyon költséges lett volna egy egész estét betöltő filmen bemutatni, leginkább ezért állt el eredeti elképzeléseitől a rendező. Akkoriban édesanyja betegsége miatt kezdte el foglalkoztatni, a halál és a gyász folyamata körül jártak gondolatai, és egyre mélyebbre került ebbe a gondolatkörbe. Elolvasta a Hópárduc felesége című interjúkötetet, miközben egyre érdekesebbnek érezte a női sorsot, ami nagyrészt a várakozásról szól. “Egészen véletlenül egy üzletben futottam össze Sterczer Hildával, és akkor már biztos voltam benne, hogy az ő történetét kell filmre vinnem.
A gyász és Erőss Zsolt iránti érdeklődésem Sterczer Hildában ért össze” – állapította meg a rendező.

Külön érdekesség, hogy Csoma Sándor névrokona Kőrösi Csoma Sándornak, Erőss Zsolt és Sterczer Hilda pedig fiú gyermeküket, Csomát, róla nevezték el.

Az első játékfilmjét a Nemzeti Filmintézet Inkubátor programja 67 millió forinttal támogatja, ez évente egységes összeg, amit 5 pályakezdő filmrendező kap meg. A programban az elmúlt években olyan sikeres alkotások születtek, mint Szilágyi Zsófia Egy nap című munkája, amely a 71. cannes-i fesztivál FIPRESCI-díját kapta, vagy Csuja László Virágvölgy című road movie-ja, ami pedig a East of the West zsűri díját nyerte el.

Csoma Sándor egyébként a Casting című munkájáért az Év legjobb kisjátékfilmje elismerésben részesült 2019-ben a Magyar Filmkritikusok és a Magyar Filmakadémia tagsága egybehangzó véleménye alapján, és nemrég megkapta a Sára Sándor-díjat, amelyet a 40 év alatti filmesek érdemelhetnek ki.

A rendező eddigi filmjei főszerepeiben is női sorsokra fókuszál.

“Nagyon izgalmas nézőpont Sterczer Hilda házastársi vállalása, hiszen ő arra kényszerült, hogy élete nagy részében várjon a férjére. Sok történetet megírtak már, és úgy gondolom, hogy a hősök melletti háttérbe szorított szereplőkön keresztül újabb fénytörésbe hozhatók ezek a nagy tettek. Én hősnek találom Hildát, akinek egész életében azt a nyomást kell vinni, hogy elveszítette a férjét, és nagyobb mélységből kell felállnia, mint akár egy hegymászónak, aki balesetet szenvedett. Eddig egész életüket Zsolt köré szervezték. Neki saját magát is újra kellett definiálnia, körvonalazni, hogy Zsolt elvesztése után valójában kicsoda ő” – fogalmazott a rendező.

Budapest, 2012. május 19. Az Annapurna-expedíció tagját, Erõss Zsolt hegymászót – akit 2010. januárban a Magas-Tátrában lavinabaleset ért, és térdtõl lefelé amputálni kellett jobb lábát – felesége és leánya fogadja a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülõtér II. terminálján. A 8091 méter magas „halálhegy” – minden harmadik mászó életét veszti az Annapurnán – meghódítása kudarcba fulladt, Horváth Tibor életét vesztette. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

“Hilda kezdettől szerette a készülő film nézőpontját, attól azonban tartott volna, hogy Zsolt haláláról forgassunk. Hívő ember, és az egyik legnehezebb folyamat, hogy a tragédiával megtört az Istenbe vetett hite. A filmben azt az utat járom végig, amíg végre elkezd gyászolni, hiszen eleinte elnyomja az érzéseit, és a gyerekeit is ebben a szellemben neveli tovább. Rengeteg a média és a társadalom felé mutatott elvárt kényszer, ami meghatározza ezt az időszakot, és a hegymászói tudatos racionalizmus, amivel kezelni próbálja a helyzetet, míg rájön arra, hogy külső segítségre van szüksége. Idővel a hite is visszatér” – avat be a történetbe Csoma Sándor.

Trill Zsolt az Origónak elmondta, hogy mindig is csodálta a hegymászókat, lenyűgözte a vállalásuk, ő maga sohasem indult neki még komolyabb hegyi expedícióknak. “Látásból az Új Színházból ismertem Zsoltot, mert bejárt oda, amikor ott játszottam. Az egyik ügyelő kollégával szervezték a komolyabb expedíciókat a kétezres években. Külsőre talán kicsit hasonlítunk egymásra, de Zsolt zárkózottsága és szófukarsága nem jellemző rám. Nemrég jártunk a Pilisben egy próbatúrán, és azon mosolyogtunk Hildával, hogy én végig “csipogtam” az utat, míg Erőss Zsolt alig szólalt meg mászás közben, egyébként sem volt a szavak embere” – mondta a színész.

Az Origo teljes cikke itt olvasható.

Borítókép: Erőss Zsolt a 8516 méter magas Lhoce csúcsán 2011. május 21-én. A magyar hegymászó Gál László társaságában hódította meg a Mount Everest társhegyének csúcsát, ezzel 11-re növelték a magyarok által megmászott nyolcezres hegyek számát

Tovább olvasom

Művház

Dokumentumfilm-sorozat készül Fekete István életéről

Az alkotók várják az íróval kapcsolatos írott, tárgyi és audiovizuális emlékeket, történeteket.

Közzétéve:

Borítóképünkön Fekete István író, forrás: Fortepan / Hunyady József

Fekete István a legolvasottabb magyar írók egyike, számos műve közül a Tüskevárt és a Vukot szinte mindenki olvasta. A 120 évvel ezelőtt, 1900. január 25-én született író munkássága azonban jóval gazdagabb e két kötetnél, életét pedig a legtöbben alig ismerjük. Fekete Istvánról most dokumentumfilm-sorozat készül, melynek alkotói

szülőfalujától indulva meglátogatják életének legfontosabb színhelyeit, valamint történészek, kutatók és más szakértők segítségével elevenítik fel annak legfontosabb és legérdekesebb mozzanatait.

Az író a somogyi Göllén látta meg a napvilágot Fekete Árpád tanító, iskolamester és Sipos Anna első gyermekeként. A készülő dokumentumfilm-sorozathoz szülőfalu mellett többek között Kaposváron, Mezőkövesden, Ajkán, Bakócán és Budapesten is készülnek felvételek.

A háromrészes, epizódonként 52 perces doku-reality forgatása jelenleg is tart, a tervek szerint nyár elejére készítik el a nyersanyagot. A sorozatban láthatjuk majd többek között A kis Vuk, a Bogáncs és a Tüskevár írójának életútját, a csodálatos gyermekkoráról szóló történeteket, a szülői házat és szigorú édesapját, Fekete Árpádot is megismerhetjük. A filmsorozatban mások mellett megszólal Bodó Imre helytörténész, Fekete István-kutató és Horváth Tibor, a Fekete István Irodalmi Társaság elnöke is mint szakértő.

A Fekete Istvánról készülő dokumentumfilm-sorozat készítője Babay János producer és a film rendezője is, jelenleg szabadúszóként a TV2 egyik tavaszi műsorának a kreatív producere, akitől nem áll távol a filmkészítés, nem is olyan régen a Duna World műsorán láthattuk a Fekete Szivárvány című filmjét, amely egy öt hónapos afrikai küldetést mutat be saját szemszögéből.

A film rendezője kiemelte:

a forgatás még javában zajlik, ehhez keresnek Fekete Istvánnal kapcsolatos írott, tárgyi és audiovizuális emlékeket, történeteket.

Aki szívesen megosztaná ezeket, a babay.janos@babayjanos.tv címen teheti meg.

A készítők tervei szerint a sorozatot tévéképernyőkön és egyéni vetítések alkalmával is bemutatják majd.

Tovább olvasom

Művház

Pályázat kortárs költőknek a járványról

A költészet napján indít pályázatot az Emmi Kultúráért Felelős Államtitkársága a 30 év alatti kortárs költőknek. A téma a pandémia megélése, hatása az egyéni, családi és közösségi életre, illetve a járvány utáni újranyitás tervezett vagy remélt változásai.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

E napot hagyományosan felolvasóestekkel, könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal, színházi versestekkel, dedikálásokkal szoktuk ünnepelni.

A koronavírus-járvány azonban idén nem teszi lehetővé a programok szervezését, ezért indult pályázat április 11-én, a költészet napján a kortárs költők inspirálására a Köszönjük, Magyarország! program keretében – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának sajtóosztálya vasárnap az MTI-vel.

A pályázaton bárki indulhat verseivel, aki 1991. április 11. után született. A kiíráson induló alkotók pályázatonként egy művel nevezhetnek.

A rangos irodalmárok által zsűrizett pályázaton összesen harminc fiatal tehetség nyerhet egyenként 300 ezer forintról szóló szerződést. A pályaműveket április 30-ig lehet beadni.

A költészet napját József Attila születésének napján, április 11-én ünneplik 1964 óta.

Tovább olvasom