Kövess minket!

Művház

Rost Andrea és Kovács Zoltán kapta a Bartók-Pásztory-díjat

Rost Andrea operaénekesnek és Kovács Zoltán zeneszerző-fagottművésznek ítélte a Bartók-Pásztory-díjat idén a kuratórium, az átadóünnepséget a hagyománynak megfelelően Bartók születésnapján, de online tartották csütörtök délután.

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján, március 25-én hozza nyilvánosságra a Bartók-Pásztory-díjjal kitüntetett két művész – egy hangszeres zenész és egy komponista – nevét.     

Az elismerést a zongoraművész-zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta alapította végrendeletében, és 1984 óta minden esztendőben egy-egy kimagasló tevékenységet végző magyar anyanyelvű előadó és zeneszerző kaphatja meg.

Olyanoknak ítélik oda, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, a bartóki szellemiség megőrzéséhez – közölte a Zeneakadémia csütörtökön az MTI-vel.     

Idén a járványhelyzet miatt zárt körben, fokozott egészségvédelmi intézkedések mellett zajlott az ünnepélyes ceremónia csütörtökön.     

A kitüntetettekről határozó kuratórium elnöke a Zeneakadémia mindenkori rektora, jelenleg Vigh Andrea, tagjai pedig az intézmény oktatói, Fekete Gyula Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, tanszékvezető egyetemi tanár, nemzetközi és tudományos rektorhelyettes; Kutnyánszky Csaba karvezető, tanszékvezető egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes; Onczay Csaba Kossuth-díjas gordonkaművész, professor emeritus; Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester, címzetes egyetemi tanár; Hőna Gusztáv Liszt-díjas harsonaművész, professor emeritus, valamint Dráfi Kálmán Liszt-díjas zongoraművész, egyetemi tanár.     

Rost Andreáról szóló méltatásában Medveczky Ádám így idézi fel az operaénekes zeneakadémiai felvételijét: “megjelent egy kedves fiatal hölgy, megállt a színpadon, és kinyitott egy könyvet. Természetesen rögtön sejtettük, hogy Norina áriáját fogja énekelni, hiszen az kezdődik egy romantikus regény felolvasásával. Ahogy dalra nyitotta ajkait, elfelejtkeztünk könyvről, mindenről. Elmerültem hangjának színében, kifejezésének gazdagságában.”

Mint hozzáteszi, Rost Andrea pályafutása viharos gyorsasággal ívelt fölfelé, hiszen még növendékként debütált Gounod Júliájaként, ám sűrű foglalkoztatottsága ellenére lelkiismeretesen, felkészülten látogatta a szerepgyakorlat órákat, és nem felmondta a leckét, hanem előadta. “Szakmai tökéletesség és költészet, ezek sikerének alappillérei. A bel canto nála anyanyelvként szerepel, de koncertjein bebizonyította, hogy minden zenei stílusban képes nagyszerűt produkálni. Gyönyörűen énekel dalokat, és megigéző kedvességgel olykor operettet” – hangsúlyozza Medveczky Ádám.     

Kovács Zoltánról Fekete Gyula írt laudációt, amelyben rámutat: akadémiai székfoglalóját a komponista “Beszéld el nekem a múltat, s megismerem belőle a jövőt!” – ókori legenda egy XXI. századi programzenében címmel tartotta meg 2015-ben, és a választott idézet egyben hitvallása is, hiszen egész életművét áthatja e konfuciusi gondolat.     

Műveinek hosszú sora a szóló művektől a kamarazenén át a versenyművekig, szimfóniákig, oratorikus kompozíciókig terjed – olvasható a méltatásban. Hangszere, a fagott természetesen több kompozíciójában is kiemelt szerepet kap. Legutóbbi művei közül kiemelkedik többek között a Missa Pannonica című oratóriuma, valamint a Három tánc és a Taorminai képek című szimfonikus alkotásai.

Művház

Fiataloknak szóló filmtervek fóruma nyitja az idei Cinemira Filmfesztivált

A nemzetközi gyerek- és ifjúsági filmfesztivál szakmai programját október 7-én rendezik meg a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen.

Közzétéve:

Borítókép: A Cinemira filmfesztivál logója, forrás: Facebook

Az idén ötéves fesztivál nagy hangsúlyt fektet arra, hogy újjáélessze a magyar gyerek- és ifjúsági film műfaját, ezért évről évre szakmai programokkal segíti a filmes és animációs szakembereket – áll a szervezők közleményében.

A Cinemira harmadszorra rendezi meg a Gyerek- és Ifjúsági Film Pitch Fórumot, amelyen a legfrissebb, fiataloknak szóló film- és sorozattervek versengenek egymással a legjobbnak járó Aranymókus-díjért, valamint a 300 ezer forintos fődíjért.

A program lehetőséget biztosít arra, hogy a forgatókönyvírók, rendezők és producerek egymásra találjanak.

A szekcióban idén 12 döntős adhatja elő ötletét a szakmai zsűri előtt, amelyben Ternovszky Béla rajzfilmrendező, Fonyódi Tibor forgatókönyvíró, Svéd Péter kreatív producer, Romwalter Judit producer, valamint Dombrovszky Linda rendező foglal helyet.

A program második felében magyar forgatókönyvírók és kreatív gondolkodók kapnak lehetőséget a fiatal közönséget célzó film- és sorozatterveik bemutatására. Ebbe a szekcióba idén mintegy 100 filmterv érkezett a szervezőkhöz.

A tinik filmtervei is mérlegre kerülnek

Másodszorra rendezik meg a fesztivál keretében a Junior Pitch Forumot, amelyen a 19 év alattiak mutathatják be filmterveiket. A program célja, hogy kamaszok által hozott ötleteken alapuló forgatókönyvek is szülessenek, hiszen így a korosztályt valóban érdeklő témák lehetnek a fiataloknak szóló filmek és sorozatok alapjai.

A kamaszok, prezentációikat a Nemzeti Filmintézet Fast Forward és a Cinemira közös nyári workshopján fejlesztették filmes szakemberek segítségével.

A fórum szakmai zsűrijében Kis Hajni és Gauder Áron rendezők, Osváth Gábor producer, valamint a tavalyi fesztiválon díjazott Szoboszlay Eszter animációs rendező és a fődíjas Felszeghy Ádám producer ülnek. A legjobb filmtervről kamaszokból álló zsűri dönt majd.

A Cinemira szakmai napjára a fesztivál honlapján, a www.kidfilmfestival.hu felületen lehet regisztrálni, a Cinemira Teen szekciójának vetítéseire pedig november 18. és 20. között kerül sor a budapesti Corvin Moziban.

Tovább olvasom

Művház

Restaurált és ritka filmek ingyenesen a Filmión

A Budapesti Klasszikus Film Maraton idei programjából az Álmodozások kora, az Égigérő fű, a Hófehér, a Hosszú alkony, a Hannibál tanár úr, valamint a Hosszú futásodra mindig számítunk című alkotások vasárnap estig ingyenesen megtekinthetők a Nemzeti Filmintézet (NFI) online streamingfelületén, a Filmión – közölte az NFI az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Képkocka az Álmodozások kora című filmből, forrás: Facebook/Filmio

A világ és Magyarország filmarchívumainak legjavából válogatott idén is a szeptember harmadik hetében rendezett Budapesti Klasszikus Film Maraton, amely egyben a mozi és a magyar film ünnepe is volt. A rendezvénysorozat keretében telt házzal vetítették például az 1964-ben készült Álmodozások korát, amely az Oscar-díjas Szabó István első mozifilmje volt. A filmben személyes hangú történetben mutatja be saját generációjának útkeresését, álmait és vágyait.

Az 1979-es Égigérő fű Palásthy György filmje, amely a közösség erejéről és az összefogás szükségességéről mesél, az 1983-as Hófehér pedig Nepp József első egész estés alkotása, a közismert Hófehérke és a hét törpe című Disney-klasszikus paródiája.

Az 1997-ben készült Hosszú alkony Törőcsik Mari főszereplésével Janisch Attila többszörösen díjazott lélektani alkotása, az 1956-os Hannibál tanár úr pedig Fábri Zoltán klasszikusa, amely a hétköznapi kisember politikával folytatott harcának örök érvényű története.

A Hosszú futásodra mindig számíthatunk című 1968-as dokumentumfilmben a rendező, Gazdag Gyula a szocializmus groteszk valóságát igyekszik bemutatni.

A Nemzeti Filmintézet által indított Filmio magas minőségű, klasszikus filmek széles kínálatával várja a nézőket online. A tár kínálata hétről hétre újdonságokkal bővül, jelenleg mintegy 500 magyar film közül válogathat a közönség.

Tovább olvasom

Művház

Megnyílt a World Press Photo kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Csaknem 140 felvételt mutat be a világ minden tájáról a World Press Photo kiállítás péntektől a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).

Közzétéve:

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az itt kiállított fotók nem feltétlenül mérföldkövei az emberiség történetének, ugyanakkor visszahozhatatlan pillanatokat ábrázolnak, amelyekről később kiderülhet, sorsfordítók voltak – mondta el a kiállítás csütörtöki megnyitóján a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf üdvözölte, hogy a nemzetközi pályázaton a regionalitás szerepe növekedett, valamint hogy előtérbe kerültek az elemzőbb látásmódú munkák.

Mint kiemelte, az idei World Press Photo kiállítás számos társadalmi igazságtalanságot mutat be, a megörökített pillanatok többsége sajnos nem derűs. Ez is azt bizonyítja, hogy a világ egy hosszabb nyugalmi korszak után sajnos veszélyesebb lett – mutatott rá.

A miniszter hangsúlyozta: ebben a helyzetben a magyar kormány végzi a dolgát és cselekszik, ahogy a kiállítás fotóinak készítői is végezték a dolgukat. A fotóriporterek kamerája egyfajta fegyver, de azzal remélhetőleg az igazságosságot és a békét szolgálják – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

L. Simon László, az MNM főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a World Press Photo válogatása egy 40 országot érintő turné során érkezett Magyarországra, mint immár hosszú évek óta, idén is a Nemzeti Múzeumba. Ezúttal is fantasztikus anyagból válogatott a nemzetközi zsűri: 4066 fotográfus 130 országból 64 823 fotóval pályázott – hangsúlyozta.

A főigazgató kiemelte, hogy a kiállítás alkotói nem csupán nagyszerű művészek, hanem a sajtó munkatársai is.

Bízunk benne, hogy a sajtószabadság továbbra is érvényesülni fog Magyarországon és Európában is – fogalmazott, hozzátéve: az Európai Lapkiadók Egyesülete éppen a napokban tiltakozott az EU szerintük a sajtószabadságot korlátozó tervei ellen.

A hagyományokhoz híven a World Press Photo kiállításhoz idén is kísérőtárlat társul, ezúttal Radisics Milán természetfotós munkáiból, Lábnyomunk – Az ember hatása bolygónkra címmel – közölte L. Simon László.

Désirée Bonis, a Holland Királyság budapesti nagykövete elmondta: a World Press Photo egy 1955-ben Amszterdamban alapított, független nonprofit szervezet, amely azóta is világszerte elismert platformja az újságírásnak.

Mint hozzáfűzte, a sajtószabadság fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, különösen ezekben a zaklatott időkben: néhány 100 kilométerre Budapesttől most is zajlik Ukrajna orosz inváziója, miközben gazdasági nehézségekkel és a klímaválsággal is meg kell küzdeni.

A kritikus, független oknyomozó újságírás minden demokrácia életerejét adja – hangsúlyozta Désirée Bonis, hozzátéve: a sajtószabadság megléte ezért is fokmérője annak, hogy egy ország készen áll-e az EU-csatlakozásra.

Marika Cukrowsky, az idei kiállítás kurátora elmondta: a World Press Photo csaknem hét évtizedes történetének legnagyobb változása, hogy a pályázat előzsűrizését regionálissá tették, így a helyi események értőbb értékelése várható. A globális zsűrizés előtt, külön-külön értékelik az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a dél-kelet-ázsiai és óceániai régióból küldött pályaműveket.

A World Press Photo pályázat 2022-es kiállítása október 30-ig tekinthető meg a Nemzeti Múzeumban.

Tovább olvasom