Kövess minket!

Művház

Rekord nézőszám a Budapesti Klasszikus Film Maratonon (videó)

Több mint negyven telt házas vetítéssel és rekord nézőszámmal zárult a mustra, a Nemzeti Filmintézet felújított mozgóképeket bemutató rendezvényén húszezer néző vett részt.

Borítókép: A Macskafogó vetítése a Szent István-bazilikánál, fotó: nfi.hu

A Budapest-Bécs-Hollywood mottóval megrendezett eseményen csaknem száz alkotást láthatott a közönség hat napon át, négy helyszínen. A vasárnap zárult fesztiválon közönségtalálkozókkal és nemzetközi szakmai programokkal is várták az érdeklődőket.

A Nemzeti Filmintézet hétfői közleménye szerint telt házas volt a fesztivált megnyitó King Creole című, Elvis Presley főszereplésével készült Kertész Mihály-film vetítése is. Kiemelkedő sikert arattak a Szent István téren megrendezett ingyenes vetítések Magyarország legnagyobb, 21 méter széles szabadtéri mozivásznán.

Összesen mintegy ötezren nézték meg a Macskafogót, a Szelíd motorosok és Szárnyas fejvadász című klasszikusokat, valamint Kertész Mihály A tolonc című némafilmjét, amelynek vetítését a Győri Filharmonikus Zenekar kísérte.

Először a filmmaratonon voltak láthatók felújítva olyan alkotások, mint Az oroszlán ugrani készül Bujtor Istvánnal, a Sziget a szárazföldön Kiss Manyival, a Szürkület Haumann Péterrel és a Hosszú alkony Törőcsik Mari alakításával. Bemutatták a Pannónia Filmstúdió legendás alkotásait. A Macskafogó, a Hófehér, Kovásznai György Habfürdő című filmje, valamint a csaknem száz reklám és animációs rövidfilm szintén a népszerű programok közé tartozott.

A filmeseknek, a diákoknak és a tanároknak a szervezők az idén először ingyenes akkreditációs karszalagot biztosítottak. A diákvetítéseken és oktatási programokon mintegy háromezren vettek részt.

A közleményben kiemelik, hogy a filmmaraton meghívására Budapestre érkezett Thierry Frémaux, a lyoni Lumiere Intézet és a Cannes-i Filmfesztivál igazgatója. A filmtörténet kezdeteiről szóló Lumiere! – A kaland kezdete című filmet hozta el Budapestre, amelyet élő narrációjával mutatott be. Előadása végén elismerően nyilatkozott a filmmaratonról és hangsúlyozta a restaurált klasszikus filmeket bemutató fesztiválok és cinématheque-ek jelentőségét.

Mint írják, számos neves magyar alkotó és filmszakember, köztük András Ferenc, Bánsági Ildikó, Bleier Edit, Kő Edit, Elek Judit, Galambos Erzsi, Kende János, Steve Kovács, Pacsay Attila, Rófusz Ferenc, Ternovszky Béla, Enyedi Ildikó, Bacsó Zoltán, Varga György, Ragályi Elemér és Ullmann Mónika is részt vett a vetítéseken, és megosztotta a filmekhez kapcsolódó emlékeit a közönséggel.

A fesztiválról készült videós összefoglalót itt tudja megtekinteni:

Népszerűek voltak Billy Wilder filmjei, a Van aki forrón szereti, A vád tanúja és az Egy, kettő, három, az Alain Delon és Romy Schneider főszereplésével készült A medence című alkotás és a Romy Schneiderről készült dokumentumfilm, valamint Kertész Mihály filmjei.

Csaknem ötven külföldi filmarchívum és filmintézet vezető munkatársa érkezett az eseményre az Egyesült Államoktól Szerbiáig számos országból, hogy bemutassa a programba küldött filmjeit, továbbá a Budapest Classics Lab elnevezésű konferenciasorozaton megossza tapasztalatait a klasszikus filmek restaurálásáról, terjesztéséről és az oktatásban való felhasználásáról.

A párizsi Pathé-Seydoux Alapítvánnyal közösen a magyar filmörökségből a Pathé gyűjteményében fellelhető anyagok felkutatására közös programot indít a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum, a washingtoni Kongresszusi könyvtár gyűjteményében pedig eddig elveszettnek hitt, Janovics Jenő és Kertész Mihály által rendezett filmeket azonosítottak be, amelyeknek hazahozataláról és a további magyar filmek felkutatásáról állapodtak meg a fesztivál alatt

– hangsúlyozzák az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Kitérnek arra is, hogy a fesztivál idején az Európai Filmarchívumok Szövetségének vezetőségi tagjai, köztük Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatója évközi szakmai egyeztetést tartottak a 2023-as tervekről.

Művház

Ők a Magyarország 365 fotópályázat idei díjazottjai

A neves szakemberekből álló zsűritől 16 pályázó kapott elismerést.

Közzétéve:

Daróczi Csaba, az épített és tárgyi örökség kategória győztese (j), miután átvette A Magyar Zene Háza című fotójáért odaítélt díját Haris László érdemes művész fotóművésztől, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Nehéz időszakokban és a bizonytalanságban szükség van arra, hogy észrevegyük a szépet és jót, nehéz időkben kell igazán az, ami helyes úton tart bennünket – hangsúlyozta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az Eiffel Műhelyházban tartott csütörtöki díjátadón.

Idén 3500-an jelentkeztek az amatőr és professzionális fotósoknak meghirdetett pályázatra, a szakmai zsűri csaknem 38 ezer fotó közül választotta ki a díjazott felvételeket.

Dömötör Csaba szerint a fotózás állandóvá tesz egy pillanatot: megörökít, kiemel és megőriz, mindezt pedig egy gyorsan változó és bizonytalan világban teszi. Úgy vélte, különleges érzék kell ahhoz, hogy felismerjük az állandóságot.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a tavalyi díjátadó óta a pályázat újabb és újabb utakat járt be: megjárta a Duna-korzót, jelenleg pedig Debrecenben mutatkozik be szabadtéri kiállításon, de terveik szerint a fotók több városban is láthatók lesznek majd országszerte.

Dömötör Csaba köszönetet mondott munkatársainak és a zsűritagoknak, akik “régóta dolgoznak azon, hogy ez a pályázat az ország legnagyobb ilyen kezdeményezése lett”. Beszélt arról is, hogy

a képek látleletet adnak 2021 Magyarországáról és többféle nézőpontból megmutatják hazánk legszebb arcait. Kiderül belőlük, hogy sok magával ragadó és felemelő hely, korszakos épület és élni akaró közösség van Magyarországon.

Végül Klebelsberg Kunót idézve hangsúlyozta: egy nép csak azzal szerez jogot ahhoz a földhöz, amely a hazája, ha azt halhatatlan művekkel kapcsolja magához. 

A díjátadó helyszíne az Eiffel Műhelyházban 2022. december 1-jén, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ebben az évben ismét az Eiffel Műhelyház adott otthont a fotópályázat ünnepélyes díjátadójának – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, aki szerint a fotózás a képzőművészet azon ága, amely “az emberi érzéket, ízlést és művészi attitűdöt a technikával kombinálja. Az ember és a technika együttműködéséből valami magasabb rendű születik, egyfajta transzcendens alkotás jön létre” – fogalmazott a főigazgató.

A Magyarország 365 fotópályázatra idén is három – természet és táj, épített és tárgyi örökség, valamint életképek – kategóriában jelentkezhettek professzionális és amatőr fotográfusok. A szakmai zsűri mindhárom kategóriában három díjat osztott ki, az első helyezett 1 millió, a második 500 ezer, a harmadik pedig 300 ezer forintot kapott. A közönségszavazás győztesei ugyancsak 1 millió forint jutalomban részesültek kategóriánként.

Ők lettek idén a legjobbak

A szakmai zsűri döntése alapján a természet és táj kategória első helyezettje Daróczi Csaba A halak csillagképe, második helyezettje Litauszki Tibor Áthúzás, harmadik helyezettje pedig Prisznyák Tibor Hajnali látomás című képe lett. Közönségdíjat kapott Makai Balázs Harmatos szitakötő című felvétele. A Magyar Természetjáró Szövetség különdíját Radisics Milán kapta Roxy, a szomszédunk című sorozatáért.

Daróczi Csaba, a természet és táj kategória győztese (j), miután átvette A halak csillagképe című fotójáért odaítélt díját Potyó Imre környezetkutatótól, a 2020-as pályázat díjazottjától, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Épített és tárgyi örökség kategóriában a zsűri első díját Daróczi Csaba A Magyar Zene Háza, a második díjat Novák Gábor Ködtakaró, a harmadikat pedig Hodossy Ilona Csúcsra fel című fotója kapta. Közönségdíjat nyert Herman Dóra A mesebeli kastély című felvétele. A Magyar Turisztikai Ügynökség különdíját Holczer Tibor Pentele híd című fotója érdemelte ki.

Kerekes M. István, az életképek kategória győztese, miután átvette A pillanat varázsai című fotójáért odaítélt díját Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfustól, fotó: MTI/Máthé Zoltán

Életképek kategóriában a zsűri első helyezettje Kerekes M. István lett A pillanat varázsai című sorozatával, a második Mohos Márton Búcsú, a harmadik pedig Kiss Andrea BuSHOW című sorozatával. A közönségdíjat Orbán Péter Első sorból című fotója nyerte. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete különdíját Szabó Nándor kapta Az élet útja című képéért, az Operaház különdíját Zsila Sándor Az Öreg Hölgy című sorozata érdemelte ki.

Neves fotóművészekből állt a zsűri

A pályázatot ebben az évben negyedik alkalommal hirdette meg Magyarország kormánya a Magyar Természetjáró Szövetséggel, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével és a Magyar Turisztikai Ügynökséggel együttműködésben.

A fotópályázat célja, hogy az alkotók lencséjén keresztül, egyedi látásmóddal mutassa be hazánk természeti és épített örökségét, az itt élők ünnepeit és mindennapjait, mindazt amire büszkék lehetünk Magyarországon.

A kezdeményezés lehetőséget nyújt a résztvevőknek arra is, hogy alkotásaikat a nagyközönség előtt is megmutassák, népszerűsítsék.

A zsűri elnöke Kaiser Ottó fotográfus volt, tagja Keleti Éva Kossuth-díjas fotográfus, Haris László fotóművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja, Potyó Imre környezetkutató, a 2020-as pályázat díjazottja, 2018-ban és 2020-ban az év természetfotósa, valamint Rizsavi Tamás fotográfus volt.

Tovább olvasom

Művház

Bruce Lee-ről forgat életrajzi filmet Ang Lee

A főszerepet az Oscar-díjas rendező fia, Mason Lee alakítja majd.

Közzétéve:

Bruce Lee szobra Hongkongban, fotó: Pixabay

A harcművészet legendás mesteréről forgatott produkció a Sony 3000 Pictures filmstúdiójában készül. A forgatókönyvet Dan Futterman írja. A történet korábbi változatain Jean Castelli, Alex Law, Mabel Cheung és Wells Tower dolgozott – számolt be róla a Variety.com nyomán az MTI.

Bruce Lee, aki 1973-ban, 32 évesen halt meg,

nagy hatással volt Hollywoodra színészként, rendezőként és harcművészeti szakértőként is.

Emlékezetes munkái között szerepelt A nagyfőnök, a Tomboló ököl, A Sárkány útja és a Halálos játszma, valamint a The Green Hornet című sorozat. Filmjei a hatvanas és hetvenes években az egész világon népszerűvé tették a harcművészeteket.

“Bruce Lee, akit teljesen sem amerikaiként, sem kínaiként nem fogadtak el, híd volt Kelet és Nyugat között” – mondta Ang Lee. Hozzátette:

az ikonikus előadóművész forradalmasította a harcművészetet és az akciófilmeket.

A film producere Lawrence Grey, Shannon Lee, Ang Lee, Ben Everard és Brian Bell lesz.

Ang Lee, aki a Tigris és Sárkány, a Pi élete és a Brokeback Mountain – Túl a barátságon című filmjével is Oscar-díjat nyert, jó ideje dédelgette a Bruce Lee-ről szóló film tervét.

A 32 éves Mason Lee korábban a Billy Lynn hosszú, félidei sétája és a Másnaposok 2. című filmekben is szerepelt. Legutóbb a Stand By Me című tajvani, romantikus vígjátékban vagy a Limbo című hongkongi drámában láthatta a közönség.

Tovább olvasom

Művház

Az M5 díjnyertes drámáját nézve mindenki átérezheti, milyen az élet egy diktatúrában

A politikai rendőrség túlkapásait mutatja be az M5 kulturális csatorna Elveszett idők című történelmi drámájának epizódja, amely november 29-én az ABU Prizes TV-dráma kategóriájának díjnyertes alkotása lett.

Közzétéve:

Mediaklikk/MTVA

A nívós nemzetközi elismerés kapcsán Merkl László, a televíziós dráma forgatókönyvírója, valamint Nagy István rendező meséltek részleteket.

Az M5 Elveszett idők című történelmi drámájának epizódja egy március 15-re készülő hivatalnok halálra verésének története bizonyult a legjobb televíziós drámának az idei ABU Prizes-on. A magyar közmédia televíziós tartalma – mások mellett – Ausztrália, Németország, Anglia, Olaszország, Japán és Kína milliók által követett műsoraival versenyzett. Bár közülük sokak nem ismerik hazánk történelmi múltját a szocializmus vonatkozásában, mégis sikerült egy különleges történeten keresztül megszólítani a nemzetközi zsűrit és a közönséget.

Olyan embereket is képes megérinteni ez a történet, akik nem feltétlenül ismerik részleteiben a magyar történelmet, a Kádár-rendszer korszakait és a Rákosi-rendszer szörnyűségeit. Mi azt reméljük, az elismerés a sztorinak szól, mely a rendszerről, a hatalomról és az elnyomásról mesél el egy történetet

– kezdte az M5 Librettó című műsorának vendégekét Merkl László, a csatorna vezető szerkesztője, az Elveszett idők forgatókönyvírója. A történelmi dráma rendezője, Nagy István hozzátette, szándékosan pályáztak az ABU Prizes-ra egy olyan epizóddal, amely dramaturgiájában nagyban eltért a többitől.

“Ebben az epizódban az a különleges, hogy nem egy lázadó, hanem a rendszer emberének szemszögéből dolgoztuk fel a történetet. Kihívás volt csupa antihősben valami emberit találni. Történetünk főszereplője meg akar felelni a hatalom elvárásainak, embertelen tetteknek, és hiába menti fel őt a rendszer, emberként mindenképpen elbukik“– fogalmazott az Elveszett idők rendezője, aki a stábbal együtt nagyon örül a nemzetközi díjnak.

Tovább olvasom