Művház
Premiervetítés a Dunán a kommunizmus elfelejtett áldozatáról
Hamarosan debütál Vitézy László új játékfilmje, Az énekesnő. Az alkotás Szűcs Sándor futballista és Kovács Erzsi táncdalénekesnő tragikus történetének állít emléket és a kommunista rendszer kegyetlenségeit jeleníti meg. Premiervetítését március 25-én, 20:45-től láthatják a Duna nézői.
Az ötvenes évek Magyarországának rideg valóságát mutatja be Az énekesnő című tévéfilm. A korabeli diktatúrarendszer egy elfeledett tragédiáját vette alapul Vitézy László rendező, melyben két fiatal szerelmes kapcsolatát használták fel politikai nyomásgyakorlásra. A főszerepekben Bánovits Vivianne-t és Herczeg Pétert láthatjuk. Tóth Ildikó, Szarvas József, Györgyi Anna, Fesztbaum Béla és Reviczky Gábor mesterien jelenítik meg az elnyomó rendszer agresszorait. Az Újpesti Dózsa elnökét Dörner György, Sebes Gusztávot, az Aranycsapat szövetségi kapitányát pedig Pindroch Csaba alakítják. A Megafilm produkcióját a Helmeczy Dorottya – Kálomista Gábor producerpáros jegyzi.
Vince, a nagy karrier előtt álló focista beleszeret a tehetséges énekesnőbe, Valiba. Az elvált asszony és a még házasságban élő futballista románca ellentmond a szocialista erkölcs alapelveinek. A pár a disszidáláson gondolkodik, miután Vincét egy olasz csapat akarja szerződtetni. A magyar válogatott több klasszisa kap hasonló ajánlatot, ezzel a hatalom is tisztában van, ezért drasztikusan lép fel.
Az Államvédelmi Osztály feladata, hogy a futballistákat itthon tartsák, ehhez az erőszak és a megfélemlítés módszerét választják. Az elvtársak úgy döntenek, Nagy Vince életmódja alkalmas arra, hogy példát statuáljanak vele. Barátokon keresztül csalják tőrbe a védőt, aki végül egy koncepciós pernek esik áldozatul. Nemcsak személyét, emlékét is megpróbálja eltörölni a rendszer.
Vitézy László már több ízben foglalkozott ezzel az időszakkal, és kiemelten fontosnak tartja, hogy a közelmúlt történelme is megjelenjen a hazai filmművészetben: „Számos kérdés tisztázatlan azzal kapcsolatban, hogy mi történt 1945 és 1949 között a magyar kisemberekkel, milyen eszközökkel próbálták őket ellehetetleníteni és vagyonuktól megfosztani. Ennek a korszaknak a megjelenítésére hihetetlen nagy szükség van. Ez nem egy leíró film, főként a lélektani történésekre épít, pontosan ezért szándékosan vannak túlsúlyban a közeli képek, hiszen a szemek tükrözik leginkább az érzelmi folyamatokat és a szereplők közti viszonyokat. Nagyon fontos volt számomra a megfelelő karakterek megtalálása, több esetben is jó szándékú arcokkal párosulnak a kegyetlenségek, hiszen „az ember annál szörnyebb, minél emberibb.”
Vali szerepében Bánovits Vivianne-t láthatjuk, akinek ez már az ötödik közös munkája a rendezővel: „Első tévéjátékfilmemet húsz évesen készítettem Lászlóval, ami Móricz Zsigmond Pillangó című művének filmadaptációja volt. Tekintettel a korábbi sikeres együttműködésekre, most is nagy örömmel fogadtam a felkérést, hogy én formáljam meg Vali karakterét. Elképzelni is nehéz, hogyan tudta ez a nő ennyi átélt szörnyűség, meghurcoltatás és több év börtön után folytatni az életét. Egy ilyen szerep mindig megterhelő lelkileg, és alapos felkészülés előzte meg, amihez számos archív felvételt használtam fel. Lászlóval is nagyon sokat beszélgettünk a korszakról, melyet úgy gondolom fontos, hogy az én generációm is megismerjen. Főszereplőtársammal, Herczeg Péterrel korábban még nem játszottunk együtt, de így is tökéletes volt az összhang, rendkívül tehetséges színésznek tartom.”
Kivételes atmoszférát teremt a film, melyben drámai sorsokon keresztül válik átélhetővé, átérezhetővé a szocializmus szörnyűsége. Bár a történet az ’50-es években játszódik, és egyértelműen megmutatja a kommunizmus borzalmait, azt is láttatja, hogy mindez az emberi lelkekben nem volt „fekete-fehér”. Az egyedi alkotói koncepció a szűk, közeli képi világgal teszi hangsúlyossá az érzelmeket, Pap Ferenc operatőr beszédes portréi segítségével. Emellett a kiváló színészi alakításokon keresztül is beleélheti magát a néző a kínzások, megaláztatások utáni kiüresedettség érzésébe.
Az énekesnő című tévéfilmet március 25-én, 20:45-től vetíti a Duna.
Borítókép: Bánovits Vivianne
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.