Kövess minket!

Művház

Premier előtt láthattuk Jankovics Marcell utolsó alkotását

Toldi-kritika.

Borítóképünk képkocka a Toldi című rajzfilmsorozatból, forrás: kaff.hu

Kisebb gyomogörccsel érkeztem meg szerdán 17 órakor a közmédia Kunigunda utcai épületébe, ahol a Toldi című rajzfilmsorozat sajtóvetítésére voltam hivatalos. A gyomorideg annak szólt, hogy ez az alkotás Jankovics Marcell utolsó befejezett rajzfilmje halála előtt, és számos dolog miatt szkeptikus voltam azt illetően, hogy a Toldiból születhet-e egyáltalán jó feldolgozás. De mégis, ki vagyok én, hogy Jankovics Marcell – utolsó – alkotásáról esetleg rosszat írjak, ha az tényleg rossz? Márpedig minden kritikának akkor van értelme, ha őszinte. Ha nem az, akkor azt az olvasó mérföldekről kiszagolja és a kritikus vicc tárgyává válik.

Úgy véltem, hogy egy Toldi-feldolgozás számos banánhéjon elcsúszhat. Hogyan oldják meg a narrációt? Egyszerűen csak elszavalja valaki a Toldit, miközben pörögnek a képek? A látványvilágnak nagyon ütősnek és egyedinek kell lennie, mivel olyan történetet mesélnek el, amelyet mindenki ismer. Miközben Toldi története a népmesék korában játszódik – ami készítőjének, a Kecskeméti Rajzfilmstúdiónak korábbi remekműve –, mégsem lenne szerencsés csupán erre a látványvilágra építeni, azt visszahozni, amely jól mutatott a képernyőn a ’80-as, ’90-es években, és ma is örök klasszikusnak számít, de mégsem vagyok benne biztos, hogy egy mai gyermek, aki a 2010-es évek rajzfilmjein szocializálódott, értékelné ezt a képi világot.

Ezeken kívül még egymillió problémát fel lehetne sorolni, amit a készítőknek meg kell oldaniuk ahhoz, hogy jól sikerüljön a Toldi-feldolgozás, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ezekre mind egyszerre kell releváns választ adni, hogy a szöveg, kép és zene konzisztens rendszert alkotva be tudja szippantani a nézőt. Iszonyú kemény feladat.

Ilyenformán belesüppedtem a vetítőterem székébe, megmarkoltam a karfát, és hamarosan elkezdett pörögni a rajzfilm, amely az alföldi csillagos égbolttal és egy messziről látszó pásztortűzzel kezdődik.

„Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.
Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa-öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.”

Mire a legelső versszak végére értünk, nagyjából minden aggodalmam elszállt a látványvilágot illetően: különösen az „Isten haragjának” ábrázolása tetszett, amelyet egy külön, rövid snittben mutattak be.

Aligha lehet ezt a látványt úgy leírni, hogy minden elemében átjöjjön: egy felhőből formálódó óriási alak szórja a villámokat. Végső soron a hatás a lényeges: ha legközelebb valaki Isten haragját fogja emlegetni, akkor tuti, hogy ez a snitt fog eszembe jutni.

Arany János Toldijában sok a narráció, amikor a költő maga mondja el, hogy éppen mit kellene látnunk. Ezek a részek komoly irodalmi értéket képviselnek, így a készítők szerintem az egyetlen jó megoldást választották: Arany Jánost magát is beleszőtték a történetbe. A költő 29 évesen írta a Toldi első részét, így a fiatal Arany elevenedik meg a filmvásznon, aki afféle áttetsző szellemalakként meséli el, amit tudnunk kell.

Ebben a bekezdésben fenntartom a tévedés lehetőségét. Emlékezetem szerint a Toldi nyelvezete archaikusabb, „régiesebb”, mint ahogy az a rajzfilmsorozatban megjelent, vélhetően egy-egy szót megváltoztattak a készítők a strófákban, hogy befogadhatóbb legyen a mű. Sokszor olyan érzésem is volt, hogy kimaradtak bizonyos részek, amelyeket az alkotók képekkel mutattak meg. Mindez semmit nem rontott a Toldi irodalmi értékén, sőt,

az az érzésem támadt, mintha Arany a Toldit eleve rajzfilmre írta volna

– ami ugye képtelenség, viszont ez az elkészült mű erényeire világít rá.

A karakterek tökéletesen megrajzoltak, nagyon jól átjönnek az érzéseik, indulataik. Ha már indulat, akkor érdemes arról szót ejteni, hogy amikor Toldi Miklós berág valakire, akkor ennek illusztrálására egy különleges ábrázolásmódot használnak. Őszintén meglepődnék, ha kiderülne: aki ezt kitalálta, sosem hallott még a Dragon Ball Z című anime-ról. Nem akarok nagyon elkalandozni, a lényeg, hogy amikor a Dragon Ballban Son Goku és társai „idegállapotba jöttek”, akkor nagy csinnadratta és fényjelenségek közepette átváltoztak szuper csillagharcossá, az erejük megnőtt, a hajuk kiszőkült. A magyar rajzfilm készítői nagyon hasonló ábrázolásmódot választottak, például amikor főhősünk azon fortyog, hogy Laczfi Endre parasztként szólítja meg, útbaigazítást kérve Buda felé. Így leírva ez a megoldás furcsának tűnhet – már annak, aki látta a Dragon Ballt –, de teljesen jól működik. Ezt azzal is érdemes kiegészíteni, hogy ez az eszköz megjelenik más Jankovics-alkotásban hasonló formában: az 1981-es Fehérlófiában. Mindenesetre a Toldiban látott megjelenítés szerintem közelebb jár a képregényből létrehozott anime-hoz, mint a korábbi Jankovics-rajzfilmhez. Az alkotó szándéka azonban világos: Toldi karakterének emberfeletti képességeit igyekezett kihangsúlyozni, vagyis az erejét, elszántságát, bátorságát.

Ami a rajzfilmsorozat további különlegessége, és amelyből virtuóz módon erényt tudtak kovácsolni az alkotók, az az, hogy egyetlen ember hangja szólaltat meg Toldi anyjától kezdve a bátyján és a királyon át szó szerint mindenkit: Széles Tamás.

Az ő hangját mindenki hallotta már valahol, de amit a Toldiban művel, arra alig lehet szavakat találni. Ilyen elcsépelt jelzők jutnak eszembe, hogy fenomenális, brilliáns, zseni. Az ég szerelmére, valaki adjon neki csak ezért valami rangos díjat!

A rajzfilmsorozat további erényei közé tartozik a humor, amelyet jó arányérzékkel és ügyesen csempésztek a történetbe a készítők. Nemcsak emiatt, de emiatt is a felnőttek is élvezni fogják ezt a rajzfilmsorozatot.

Szót kell ejtenünk a negatívumokról is. Első megtekintésre egyetlen helyen véltem felfedezni egy tipikus filmes bakit: Toldi Miklós megsérül a vállán az egyik jelenetben, a seb helyén véres lett az inge. Az egyik snittben eltűnik a folt, majd a következőben ismét felbukkan, de nagyjából pár másodpercről van szó. Emellett a további kritika nem is a készítőknek, inkább Arany Jánosnak szól, aki miután tökéletesen előkészítette Toldi első, igazán embert próbáló megméretését tíz éneken keresztül, öldöklő tusa helyett csupán egy véres kézszorításról ír néhány versszakot, amelytől már félig földet fog a brutális cseh vitéz. A Toldi rajzfilmsorozat alkotói hűek maradtak a történethez, de manapság, az akciófilmek korában valami komolyabb csatajelenet beleférhetett volna. A Médiapiacnak nyilatkozva Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Filmstúdió vezetője elmondta: a sorozatból egy egész estés produkció is készül, ahol már látványosabb lesz az összecsapás.

Összességében kiemelkedő rajzfilmsorozat született, amely akár nemzetközi szinten is komoly sikereket arathat. Ehhez annyi kellene, hogy a mű elejére bekerüljön egy rövid magyarázat arról, hogy ki volt Arany János, illetve mikor és hol játszódik Toldi Miklós története (ami nekünk evidens, de Magyarországon kívül nem az), illetve valahogy meg kellene kísérelni angol felirattal visszaadni az eredeti, rímes szöveget, ami nem ígérkezik egyszerű feladatnak.

Jankovics Marcell utolsó munkája mestermű, amelyet mindenkinek látnia kell és amelyet kicsik és nagyok egyaránt élvezni fognak.

A mű hároméves munka eredménye, a tizenkét részt egyben még volt szerencséje látni Jankovics Marcellnek is, aki a Toldival tette fel a koronát életművére.

A rajzfilmsorozat szeptember 19-én este lesz látható majd először a Duna Televízió műsorán. Az alkotás az Arany János-emlékévhez kapcsolódva az MTVA pályázatának keretében és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott támogatási összegből valósult meg a Kecskemétfilm Kft. műhelyében.

Bácskai Balázs

Művház

43 évesen meghalt a magyar színész

Meghalt Mokány Csaba. A füleki származású színész, rendező 43 éves volt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Negyvenhárom éves korában meghalt Mokány Csaba füleki származású színész, rendező – írja a Színházonline.hu a Komáromi Jókai Színház bejegyzése alapján.

Mokány Csaba a Komáromi Jókai Színházban kezdte színházi pályafutását az 1999/2000-es évadban, a pozsonyi Színművészeti Főiskola elvégzése után főként Magyarországon dolgozott, egy-egy szerep erejéig tért vissza a hazai színházakba.

A kassai Thália Színházban 2006-ban szerepelt Moliére A fösvény című komédiájában.

A budapesti KoMoD Színházban színészként, rendezőként, sőt néhány előadásban díszlet- és jelmeztervezőként is dolgozott – olvasható az Origo.hu-n.

Tovább olvasom

Művház

Megváltoztatták a Harcosok klubja befejezését Kínában

Megváltoztatták David Fincher 1999-es kultfilmje, a Harcosok klubja befejezését a kínai nézők számára – írta a The Guardian online kiadása kedden.

Közzétéve:

MTI/EPA/Warren Toda

A filmrajongók körében felháborodást váltott ki az új zárójelenet. A hétvégén vették észre, hogy a Tencent streamingszolgáltatóján frissen elérhetővé tett klasszikus film végéről eltűnt az anarchista, antikapitalista üzenet, ami világsikerré tette az alkotást.

Az eredeti zárójelenetben az Edward Norton által játszott narrátor megöli képzeletbeli alteregóját, a Brad Pitt alakította Tyler Durdent, majd nézi, ahogy épületek robbannak fel, utalva arra, hogy Tyler tervének végrehajtása megkezdődött.

Az új verzióban az épületek nem robbannak fel, helyette a képernyő elsötétül és felirat jelenik meg rajta: “A rendőrség gyorsan felderítette az egész tervet, letartóztatta az összes bűnözőt, sikeresen megakadályozva a bomba felrobbanását”.

Hozzáteszik, hogy Tylert – eredetileg a narrátor képzeletének szüleményét – elmegyógyintézetbe küldték kezelésre, majd kiengedték.

A kínai nézők közül sokan, akik kalózverzióban láthatták az eredeti filmet, felháborodtak a megmásított befejezésen, a Tencentre írt kommentekben adtak ennek hangot.

A szolgáltató nem válaszolt arra, hogy kínai állami cenzorok vagy a filmkészítők műve az új befejezés.

Borítókép: Edward Norton

Tovább olvasom

Művház

Hazánk a világszintű filmes produkciókat készítő országok közé léphet (videó)

A filmipar kiemelt ágazattá fejlődőt a magyar gazdaságban. Bevétele tavaly a világjárvány ellenére is meghaladta a 200 milliárd forintot, az ágazat 20 ezer embernek ad munkát Magyarországon.

Közzétéve:

Borítóképünkön Varga Mihály pénzügyminiszter a Korda Filmstúdióban világhírű filmesek társaságában, fotó: Facebook / Varga Mihály közösségi oldala

“Ezen a rendkívüli helyszínen egy rendkívüli magyar befektetésről egyeztettünk. A befektetés történelmi jelentőséggel is bír. Magyarország filmes helyszínből a világszintű produkciókat készítő országok sorába léphet” – mondta Varga Mihály a Korda Filmstúdióban.

A politikus arról számolt be a közösségi oldalán, hogy Richard Saperstein producerrel és Mikael Hafström rendezővel együtt pillanthatott be a filmforgatás rejtelmeibe a Korda Filmstúdióban. A beszámolóban azt írta Varga Mihály, hogy a Laurence Fishburne és az Oscar-díjas Casey Affleck főszereplésével készülő hollywoodi produkció (Slingshot) teljes egészében Magyarországon forgatott film lesz.

“A filmipar kiemelt ágazattá fejlődőt a magyar gazdaságban. Bevétele tavaly a világjárvány ellenére is meghaladta a 200 milliárd forintot, az ágazat 20 ezer embernek ad munkát Magyarországon”

– közölte kedden Varga Mihály.

“Hazánk az egyik legkedveltebb európai forgatási helyszínné nőtte ki magát, amelyhez szakembereink, modern stúdióink mellett a magyar kormány által biztosított adókedvezmény is nagyban hozzájárul. Ez akár háromszorosan is megtérül a gazdaság teljesítményének növelésével” – tette hozzá a politikus.

Tovább olvasom