Művház
Premier előtt láthattuk Jankovics Marcell utolsó alkotását
Toldi-kritika.
Kisebb gyomogörccsel érkeztem meg szerdán 17 órakor a közmédia Kunigunda utcai épületébe, ahol a Toldi című rajzfilmsorozat sajtóvetítésére voltam hivatalos. A gyomorideg annak szólt, hogy ez az alkotás Jankovics Marcell utolsó befejezett rajzfilmje halála előtt, és számos dolog miatt szkeptikus voltam azt illetően, hogy a Toldiból születhet-e egyáltalán jó feldolgozás. De mégis, ki vagyok én, hogy Jankovics Marcell – utolsó – alkotásáról esetleg rosszat írjak, ha az tényleg rossz? Márpedig minden kritikának akkor van értelme, ha őszinte. Ha nem az, akkor azt az olvasó mérföldekről kiszagolja és a kritikus vicc tárgyává válik.
Úgy véltem, hogy egy Toldi-feldolgozás számos banánhéjon elcsúszhat. Hogyan oldják meg a narrációt? Egyszerűen csak elszavalja valaki a Toldit, miközben pörögnek a képek? A látványvilágnak nagyon ütősnek és egyedinek kell lennie, mivel olyan történetet mesélnek el, amelyet mindenki ismer. Miközben Toldi története a népmesék korában játszódik – ami készítőjének, a Kecskeméti Rajzfilmstúdiónak korábbi remekműve –, mégsem lenne szerencsés csupán erre a látványvilágra építeni, azt visszahozni, amely jól mutatott a képernyőn a ’80-as, ’90-es években, és ma is örök klasszikusnak számít, de mégsem vagyok benne biztos, hogy egy mai gyermek, aki a 2010-es évek rajzfilmjein szocializálódott, értékelné ezt a képi világot.
Ezeken kívül még egymillió problémát fel lehetne sorolni, amit a készítőknek meg kell oldaniuk ahhoz, hogy jól sikerüljön a Toldi-feldolgozás, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ezekre mind egyszerre kell releváns választ adni, hogy a szöveg, kép és zene konzisztens rendszert alkotva be tudja szippantani a nézőt. Iszonyú kemény feladat.
Ilyenformán belesüppedtem a vetítőterem székébe, megmarkoltam a karfát, és hamarosan elkezdett pörögni a rajzfilm, amely az alföldi csillagos égbolttal és egy messziről látszó pásztortűzzel kezdődik.
„Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.
Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa-öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.”
Mire a legelső versszak végére értünk, nagyjából minden aggodalmam elszállt a látványvilágot illetően: különösen az „Isten haragjának” ábrázolása tetszett, amelyet egy külön, rövid snittben mutattak be.
Aligha lehet ezt a látványt úgy leírni, hogy minden elemében átjöjjön: egy felhőből formálódó óriási alak szórja a villámokat. Végső soron a hatás a lényeges: ha legközelebb valaki Isten haragját fogja emlegetni, akkor tuti, hogy ez a snitt fog eszembe jutni.
Arany János Toldijában sok a narráció, amikor a költő maga mondja el, hogy éppen mit kellene látnunk. Ezek a részek komoly irodalmi értéket képviselnek, így a készítők szerintem az egyetlen jó megoldást választották: Arany Jánost magát is beleszőtték a történetbe. A költő 29 évesen írta a Toldi első részét, így a fiatal Arany elevenedik meg a filmvásznon, aki afféle áttetsző szellemalakként meséli el, amit tudnunk kell.
Ebben a bekezdésben fenntartom a tévedés lehetőségét. Emlékezetem szerint a Toldi nyelvezete archaikusabb, „régiesebb”, mint ahogy az a rajzfilmsorozatban megjelent, vélhetően egy-egy szót megváltoztattak a készítők a strófákban, hogy befogadhatóbb legyen a mű. Sokszor olyan érzésem is volt, hogy kimaradtak bizonyos részek, amelyeket az alkotók képekkel mutattak meg. Mindez semmit nem rontott a Toldi irodalmi értékén, sőt,
az az érzésem támadt, mintha Arany a Toldit eleve rajzfilmre írta volna
– ami ugye képtelenség, viszont ez az elkészült mű erényeire világít rá.
A karakterek tökéletesen megrajzoltak, nagyon jól átjönnek az érzéseik, indulataik. Ha már indulat, akkor érdemes arról szót ejteni, hogy amikor Toldi Miklós berág valakire, akkor ennek illusztrálására egy különleges ábrázolásmódot használnak. Őszintén meglepődnék, ha kiderülne: aki ezt kitalálta, sosem hallott még a Dragon Ball Z című anime-ról. Nem akarok nagyon elkalandozni, a lényeg, hogy amikor a Dragon Ballban Son Goku és társai „idegállapotba jöttek”, akkor nagy csinnadratta és fényjelenségek közepette átváltoztak szuper csillagharcossá, az erejük megnőtt, a hajuk kiszőkült. A magyar rajzfilm készítői nagyon hasonló ábrázolásmódot választottak, például amikor főhősünk azon fortyog, hogy Laczfi Endre parasztként szólítja meg, útbaigazítást kérve Buda felé. Így leírva ez a megoldás furcsának tűnhet – már annak, aki látta a Dragon Ballt –, de teljesen jól működik. Ezt azzal is érdemes kiegészíteni, hogy ez az eszköz megjelenik más Jankovics-alkotásban hasonló formában: az 1981-es Fehérlófiában. Mindenesetre a Toldiban látott megjelenítés szerintem közelebb jár a képregényből létrehozott anime-hoz, mint a korábbi Jankovics-rajzfilmhez. Az alkotó szándéka azonban világos: Toldi karakterének emberfeletti képességeit igyekezett kihangsúlyozni, vagyis az erejét, elszántságát, bátorságát.
Ami a rajzfilmsorozat további különlegessége, és amelyből virtuóz módon erényt tudtak kovácsolni az alkotók, az az, hogy egyetlen ember hangja szólaltat meg Toldi anyjától kezdve a bátyján és a királyon át szó szerint mindenkit: Széles Tamás.
Az ő hangját mindenki hallotta már valahol, de amit a Toldiban művel, arra alig lehet szavakat találni. Ilyen elcsépelt jelzők jutnak eszembe, hogy fenomenális, brilliáns, zseni. Az ég szerelmére, valaki adjon neki csak ezért valami rangos díjat!
A rajzfilmsorozat további erényei közé tartozik a humor, amelyet jó arányérzékkel és ügyesen csempésztek a történetbe a készítők. Nemcsak emiatt, de emiatt is a felnőttek is élvezni fogják ezt a rajzfilmsorozatot.
Szót kell ejtenünk a negatívumokról is. Első megtekintésre egyetlen helyen véltem felfedezni egy tipikus filmes bakit: Toldi Miklós megsérül a vállán az egyik jelenetben, a seb helyén véres lett az inge. Az egyik snittben eltűnik a folt, majd a következőben ismét felbukkan, de nagyjából pár másodpercről van szó. Emellett a további kritika nem is a készítőknek, inkább Arany Jánosnak szól, aki miután tökéletesen előkészítette Toldi első, igazán embert próbáló megméretését tíz éneken keresztül, öldöklő tusa helyett csupán egy véres kézszorításról ír néhány versszakot, amelytől már félig földet fog a brutális cseh vitéz. A Toldi rajzfilmsorozat alkotói hűek maradtak a történethez, de manapság, az akciófilmek korában valami komolyabb csatajelenet beleférhetett volna. A Médiapiacnak nyilatkozva Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Filmstúdió vezetője elmondta: a sorozatból egy egész estés produkció is készül, ahol már látványosabb lesz az összecsapás.
Összességében kiemelkedő rajzfilmsorozat született, amely akár nemzetközi szinten is komoly sikereket arathat. Ehhez annyi kellene, hogy a mű elejére bekerüljön egy rövid magyarázat arról, hogy ki volt Arany János, illetve mikor és hol játszódik Toldi Miklós története (ami nekünk evidens, de Magyarországon kívül nem az), illetve valahogy meg kellene kísérelni angol felirattal visszaadni az eredeti, rímes szöveget, ami nem ígérkezik egyszerű feladatnak.
Jankovics Marcell utolsó munkája mestermű, amelyet mindenkinek látnia kell és amelyet kicsik és nagyok egyaránt élvezni fognak.
A mű hároméves munka eredménye, a tizenkét részt egyben még volt szerencséje látni Jankovics Marcellnek is, aki a Toldival tette fel a koronát életművére.
A rajzfilmsorozat szeptember 19-én este lesz látható majd először a Duna Televízió műsorán. Az alkotás az Arany János-emlékévhez kapcsolódva az MTVA pályázatának keretében és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott támogatási összegből valósult meg a Kecskemétfilm Kft. műhelyében.
Bácskai Balázs
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.