Kövess minket!

Művház

Premier előtt láthattuk Jankovics Marcell utolsó alkotását

Toldi-kritika.

Borítóképünk képkocka a Toldi című rajzfilmsorozatból, forrás: kaff.hu

Kisebb gyomogörccsel érkeztem meg szerdán 17 órakor a közmédia Kunigunda utcai épületébe, ahol a Toldi című rajzfilmsorozat sajtóvetítésére voltam hivatalos. A gyomorideg annak szólt, hogy ez az alkotás Jankovics Marcell utolsó befejezett rajzfilmje halála előtt, és számos dolog miatt szkeptikus voltam azt illetően, hogy a Toldiból születhet-e egyáltalán jó feldolgozás. De mégis, ki vagyok én, hogy Jankovics Marcell – utolsó – alkotásáról esetleg rosszat írjak, ha az tényleg rossz? Márpedig minden kritikának akkor van értelme, ha őszinte. Ha nem az, akkor azt az olvasó mérföldekről kiszagolja és a kritikus vicc tárgyává válik.

Úgy véltem, hogy egy Toldi-feldolgozás számos banánhéjon elcsúszhat. Hogyan oldják meg a narrációt? Egyszerűen csak elszavalja valaki a Toldit, miközben pörögnek a képek? A látványvilágnak nagyon ütősnek és egyedinek kell lennie, mivel olyan történetet mesélnek el, amelyet mindenki ismer. Miközben Toldi története a népmesék korában játszódik – ami készítőjének, a Kecskeméti Rajzfilmstúdiónak korábbi remekműve –, mégsem lenne szerencsés csupán erre a látványvilágra építeni, azt visszahozni, amely jól mutatott a képernyőn a ’80-as, ’90-es években, és ma is örök klasszikusnak számít, de mégsem vagyok benne biztos, hogy egy mai gyermek, aki a 2010-es évek rajzfilmjein szocializálódott, értékelné ezt a képi világot.

Ezeken kívül még egymillió problémát fel lehetne sorolni, amit a készítőknek meg kell oldaniuk ahhoz, hogy jól sikerüljön a Toldi-feldolgozás, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy ezekre mind egyszerre kell releváns választ adni, hogy a szöveg, kép és zene konzisztens rendszert alkotva be tudja szippantani a nézőt. Iszonyú kemény feladat.

Ilyenformán belesüppedtem a vetítőterem székébe, megmarkoltam a karfát, és hamarosan elkezdett pörögni a rajzfilm, amely az alföldi csillagos égbolttal és egy messziről látszó pásztortűzzel kezdődik.

„Mint ha pásztortűz ég őszi éjtszakákon,
Messziről lobogva tenger pusztaságon:
Toldi Miklós képe úgy lobog fel nékem
Majd kilenc-tíz ember-öltő régiségben.
Rémlik, mintha látnám termetes növését,
Pusztító csatában szálfa-öklelését,
Hallanám dübörgő hangjait szavának,
Kit ma képzelnétek Isten haragjának.”

Mire a legelső versszak végére értünk, nagyjából minden aggodalmam elszállt a látványvilágot illetően: különösen az „Isten haragjának” ábrázolása tetszett, amelyet egy külön, rövid snittben mutattak be.

Aligha lehet ezt a látványt úgy leírni, hogy minden elemében átjöjjön: egy felhőből formálódó óriási alak szórja a villámokat. Végső soron a hatás a lényeges: ha legközelebb valaki Isten haragját fogja emlegetni, akkor tuti, hogy ez a snitt fog eszembe jutni.

Arany János Toldijában sok a narráció, amikor a költő maga mondja el, hogy éppen mit kellene látnunk. Ezek a részek komoly irodalmi értéket képviselnek, így a készítők szerintem az egyetlen jó megoldást választották: Arany Jánost magát is beleszőtték a történetbe. A költő 29 évesen írta a Toldi első részét, így a fiatal Arany elevenedik meg a filmvásznon, aki afféle áttetsző szellemalakként meséli el, amit tudnunk kell.

Ebben a bekezdésben fenntartom a tévedés lehetőségét. Emlékezetem szerint a Toldi nyelvezete archaikusabb, „régiesebb”, mint ahogy az a rajzfilmsorozatban megjelent, vélhetően egy-egy szót megváltoztattak a készítők a strófákban, hogy befogadhatóbb legyen a mű. Sokszor olyan érzésem is volt, hogy kimaradtak bizonyos részek, amelyeket az alkotók képekkel mutattak meg. Mindez semmit nem rontott a Toldi irodalmi értékén, sőt,

az az érzésem támadt, mintha Arany a Toldit eleve rajzfilmre írta volna

– ami ugye képtelenség, viszont ez az elkészült mű erényeire világít rá.

A karakterek tökéletesen megrajzoltak, nagyon jól átjönnek az érzéseik, indulataik. Ha már indulat, akkor érdemes arról szót ejteni, hogy amikor Toldi Miklós berág valakire, akkor ennek illusztrálására egy különleges ábrázolásmódot használnak. Őszintén meglepődnék, ha kiderülne: aki ezt kitalálta, sosem hallott még a Dragon Ball Z című anime-ról. Nem akarok nagyon elkalandozni, a lényeg, hogy amikor a Dragon Ballban Son Goku és társai „idegállapotba jöttek”, akkor nagy csinnadratta és fényjelenségek közepette átváltoztak szuper csillagharcossá, az erejük megnőtt, a hajuk kiszőkült. A magyar rajzfilm készítői nagyon hasonló ábrázolásmódot választottak, például amikor főhősünk azon fortyog, hogy Laczfi Endre parasztként szólítja meg, útbaigazítást kérve Buda felé. Így leírva ez a megoldás furcsának tűnhet – már annak, aki látta a Dragon Ballt –, de teljesen jól működik. Ezt azzal is érdemes kiegészíteni, hogy ez az eszköz megjelenik más Jankovics-alkotásban hasonló formában: az 1981-es Fehérlófiában. Mindenesetre a Toldiban látott megjelenítés szerintem közelebb jár a képregényből létrehozott anime-hoz, mint a korábbi Jankovics-rajzfilmhez. Az alkotó szándéka azonban világos: Toldi karakterének emberfeletti képességeit igyekezett kihangsúlyozni, vagyis az erejét, elszántságát, bátorságát.

Ami a rajzfilmsorozat további különlegessége, és amelyből virtuóz módon erényt tudtak kovácsolni az alkotók, az az, hogy egyetlen ember hangja szólaltat meg Toldi anyjától kezdve a bátyján és a királyon át szó szerint mindenkit: Széles Tamás.

Az ő hangját mindenki hallotta már valahol, de amit a Toldiban művel, arra alig lehet szavakat találni. Ilyen elcsépelt jelzők jutnak eszembe, hogy fenomenális, brilliáns, zseni. Az ég szerelmére, valaki adjon neki csak ezért valami rangos díjat!

A rajzfilmsorozat további erényei közé tartozik a humor, amelyet jó arányérzékkel és ügyesen csempésztek a történetbe a készítők. Nemcsak emiatt, de emiatt is a felnőttek is élvezni fogják ezt a rajzfilmsorozatot.

Szót kell ejtenünk a negatívumokról is. Első megtekintésre egyetlen helyen véltem felfedezni egy tipikus filmes bakit: Toldi Miklós megsérül a vállán az egyik jelenetben, a seb helyén véres lett az inge. Az egyik snittben eltűnik a folt, majd a következőben ismét felbukkan, de nagyjából pár másodpercről van szó. Emellett a további kritika nem is a készítőknek, inkább Arany Jánosnak szól, aki miután tökéletesen előkészítette Toldi első, igazán embert próbáló megméretését tíz éneken keresztül, öldöklő tusa helyett csupán egy véres kézszorításról ír néhány versszakot, amelytől már félig földet fog a brutális cseh vitéz. A Toldi rajzfilmsorozat alkotói hűek maradtak a történethez, de manapság, az akciófilmek korában valami komolyabb csatajelenet beleférhetett volna. A Médiapiacnak nyilatkozva Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Filmstúdió vezetője elmondta: a sorozatból egy egész estés produkció is készül, ahol már látványosabb lesz az összecsapás.

Összességében kiemelkedő rajzfilmsorozat született, amely akár nemzetközi szinten is komoly sikereket arathat. Ehhez annyi kellene, hogy a mű elejére bekerüljön egy rövid magyarázat arról, hogy ki volt Arany János, illetve mikor és hol játszódik Toldi Miklós története (ami nekünk evidens, de Magyarországon kívül nem az), illetve valahogy meg kellene kísérelni angol felirattal visszaadni az eredeti, rímes szöveget, ami nem ígérkezik egyszerű feladatnak.

Jankovics Marcell utolsó munkája mestermű, amelyet mindenkinek látnia kell és amelyet kicsik és nagyok egyaránt élvezni fognak.

A mű hároméves munka eredménye, a tizenkét részt egyben még volt szerencséje látni Jankovics Marcellnek is, aki a Toldival tette fel a koronát életművére.

A rajzfilmsorozat szeptember 19-én este lesz látható majd először a Duna Televízió műsorán. Az alkotás az Arany János-emlékévhez kapcsolódva az MTVA pályázatának keretében és az Emberi Erőforrások Minisztériuma által nyújtott támogatási összegből valósult meg a Kecskemétfilm Kft. műhelyében.

Bácskai Balázs

Művház

Sikeres volt a Magyar Zene Háza akusztikai tesztelése (videó)

A műveletet a világhírű japán Nagata Acoustics végezte el. A Liget Budapest projekt keretében épülő zenei beavató intézmény az év végére elkészül és 2022 év elejétől várja a látogatókat.

Közzétéve:

Borítókép: Akusztikai tesztelés a Magyar Zene Háza üvegfalú koncerttermében, fotó: Liget Budapest Projekt

Az elmúlt napokban először hallottunk zenét a Magyar Zene Háza háromszáz fős nagyteremében és százfős kistermében, az eredmény pedig minden várakozásunkat felülmúlta – mondta el az MTI-nek a Magyar Zene Háza ügyvezetője.

Batta András hozzátette: az akusztikai teszteléssel a Nagata Acoustics irodát bízták meg, amely Japán számos nagy koncertterme mellett dolgozott például a Los Angeles-i Walt Disney Concert Hall, a hamburgi Elbphilharmonie, a szentpétervári Mariinszkij Színház koncertterme és a Philharmonie de Paris akusztikai beállításán is.

A Magyar Zene Háza akusztikai tesztelése azért is volt különösen izgalmas, mert az épület jelenős részben üvegből van, a homlokzati üvegfal 94 darab egyedileg gyártott, osztatlan és hőszigetelt panelből áll, amelyek a ház egyes szakaszain megközelítik a 12 méteres magasságot. Csakhogy az üveg az akusztikának nem kedvez túlságosan, mert a hang “visszapattan” ezekről a sík felületekről, és ez a hangzásnak nem szokott jót tenni – jegyezte meg.

Batta András elmondása szerint azonban kiderült, hogy

az épületet megálmodó világhírű japán építész, Fudzsimoto Szú már az épület tervezése során figyelembe vette az akusztikai kérdéseket, így a teremnek várakozáson felüli lett a hangzása.

A Nagata Acoustics munkatársai egy héten keresztül végeztek méréseket: a termeket először hangosítás nélkül, akusztikus hangszerekkel – szóló fuvolával, illetve egy vonósnégyessel, majd népi hangszerekkel tesztelték, végül hangosítással is – számolt be az igazgató.

Érdekesség, hogy a terem bármelyik pontján ugyanaz az akusztikai hangminőség, a zenészek is jól hallották magukat és egymást a színpadon, ami nem minden koncertteremben magától értetődő

– jegyezte meg, hozzátéve: mivel a kisterem fala a jó hangzást segítő faelemekkel egészült ki, így ott eleve jó akusztikára számítottak.

Az üvegfalú koncertterem akusztikájának teszteléséről készült videót itt tekintheti meg:

Batta András elmondta: csendben is végeztek méréseket, hogy teszteljék, mennyire szűrődnek be a környezet hangjai és hogy mennyire hallatszik a ház gépészete, de az épület ezeken a vizsgálatokon is megfelelt, a japán szakemberek csupán néhány apró korrekcióra tettek javaslatot.

Így már biztonsággal kijelenthető, hogy a Magyar Zene Háza egyaránt be tud fogadni klasszikus, jazz, világ-, nép- és könnyűzenei koncerteket is, ráadásul a tető által még fedett részen kialakítottak egy 200 fős szabadtéri színpadot is – közölte.

Igazi zenei beavató intézmény

Batta András hangsúlyozta azonban, hogy a Magyar Zene Háza igazi zenei beavató intézményként fog működni, amibe a koncerteken és rendezvényeken túl beletartozik a rendhagyó zenepedagógiai tevékenység és az állandó, illetve időszaki kiállítások is.

Térszint alatt épül a kiállítótér, benne egy egyedülálló hangdómmal, amely ebben a méretben, állandó jelleggel nem található sehol máshol a világon – emelte ki, hozzáfűzve: ide nagyrészt beépítették már a projektorokat, a 360 fokos vetítővásznat és a hangszórókat.

Az igazgató beszámolója szerint

az állandó kiállítás egy zenetörténeti élménysétát kínál majd egy különleges, interaktív installációban.

Ehhez egy ezer négyzetméteres teret építenek be tematikusan, és párhuzamosan készülnek a kiállítás tartalmi elemei is: zajlik a több száz zenei részlet, filmbejátszás, videomapping, animáció és egyéb multimédiás tartalom kivitelezése.

Tartjuk magunkat a menetrendhez, így néhány héten belül megkezdődhet a ház tesztüzeme, és még az idén befejeződik a kivitelezés,

a jövő év elején pedig a nagyközönség előtt is megnyitja a kapuit a Magyar Zene Háza

– közölte Batta András.

Ezt követően is várnak még újdonságok a látogatókra – jegyezte meg: az első időszaki kiállítást valamivel későbbre tervezik, hiszen a ház megnyitásakor így is éppen elég újdonsággal és élménnyel találkozhat majd a közönség. Az állandó kiállítás után a “zenei csodák palotájaként” működő kreatív hangtér is látogathatóvá válik, majd a ház mellett tavasztól a szabadtéri zenei játszóteret is birtokba vehetik a gyerekek. Tehát: Városliget hangulat, a zene ligetében – tette hozzá Batta András.

Tovább olvasom

Művház

OneRepublic-koncert lesz jövő májusban a Sportarénában

Újra a magyar fővárosban ad koncertet az alterpop amerikai kedvence.

Közzétéve:

Flickr

A OneRepublic hét év szünet után tér vissza és 2022. május 13-án lép fel a Papp László Budapest Sportarénában – közölte a szervező Live Nation.

A 2002-ben Ryan Tedder énekes, dalszerző és Zach Filkins gitáros által alapított, középiskolai barátokból álló csapat (további tagok: Drew Brown – gitár; Brent Kutzle – basszusgitár, cselló; Brian Willett – billentyűs hangszerek; Eddie Fisher – dob) először akkor került a zeneipari szakemberek látóterébe, amikor teljesen ismeretlenül, lemezkiadói szerződés és támogatás nélkül komoly kereskedelmi sikert ért el a MySpace-en.

A debütáló album, a Dreaming Out Loud mégis csak jóval később, 2007-ben jelent meg, miután első kiadójuk a megjelenés előtt két hónappal kirúgta őket, amit valószínűleg azóta sokszor megbánt. Az első kislemez, az Apologize azonnal berobbant a nemzetközi élvonalba, húszmillió példányban kelt el, tizenhat országban vezette a slágerlistát, további ötven országban Top 10-ben szerepelt és Grammy-díjra is jelölték.

A második album Waking Up címmel 2009-ben jött ki és az elsőhöz hasonló kritikai és kereskedelmi sikereket ért el, többek között a Good Life és az All The Right Moves című dalnak köszönhetően. A harmadik stúdióanyag, a tavaly megjelent Native is rögtön a listák élvonalába került: a nagy sláger a Counting Stars lett, amely negyven millió példányban talált gazdára világszerte.



Negyedik albumuk, az Oh My My 2016-ban jelent meg, az eddigi utolsó, ötödik stúdiólemez, a Human idén. Az album dalai, a Run, a Wanted, a Didn’t I, a Better Days, a Someday és a Rescue Me együttesen 3 milliárd lejátszást tudhatnak magukénak.

A zenekar a Spotify-on több mint hatmilliárd lejátszásnál tart; Ryan Tedder a OneRepublic mellett Adele, Taylor Swift, Beyoncé, Leona Lewis, a Backstreet Boys, Jennifer Lopez, Demi Lovato, a Maroon 5 vagy Ariana Grande számára is dolgozott már.

Tovább olvasom

Művház

Szavak nélkül kommunikál a Rozmaring kunyhó legújabb lakója

A fogyatékossággal élők megismerése és elfogadása volt a Rozmaring kunyhó második részének fő témája, a nézők ugyanis megismerhették Deskét, a kedves sárga gubát, aki azért olyan csendeske, mert nem beszél.

Közzétéve:

Zih Zsolt/MTVA

Szeret játszani, imádja a finomságokat és hall mindent, szóval olyan mint bárki más, csak nem beszél. Ő Deske, a Rozmaring kunyhó legújabb lakója, akivel szombaton este ismerkedhettek meg a nézők és láthatták azt is, milyen nyelven kommunikálnak, akik hozzá hasonlóan nem tudnak beszélni.

Deske által a bábsorozat alkotói egy komoly, a bolygónkat érintő problémára is felhívták a figyelmet. A csupa-csupa szeretet kis guba ugyanis azért költözik a kunyhóba, mert a gépek elpusztították lakóhelyét, az erdőt. A szavak nélkül bemutatott pusztítás megrázó pillanatait végül a mosolygóssá varázsolt kunyhó oldja fel, mely otthon teremt mindazoknak, akik beköltöznek a biztonságot nyújtó falak közé.

A Rozmarin kunyhó 2. része IDE kattintva nézhető újra!

Az adás tematikájához kapcsolódva a gyereknevelés érzékeny témáival foglalkozó Rozmaring pillanatok a családnak-podcast is az elfogadást, az empátiát helyezte középpontba. A Rozmaring kunyhó weboldalán meghallgatható beszélgetésben dr. Polányi Viktória szakpszichológus és a bábjáték szerzője és főszereplője, Trömböczky Napsugár ezúttal Illés Fanni paralimpiai bajnok paraúszóval beszélget a témában.

A mediaklikk.hu/rozmaringkunyho oldalon újranézhetők az epizódok, meghallgathatók a podcastok, sőt további extra tartalmak is találhatók itt, többek között a rajzpályázati felhívás, amelyre óvodások és általános iskolások alkotásait várja az MTVA két kategóriában. Pályázni október 30-ig lehet „Ő a kedvenc gubám” és „Ez történik a Rozmaring kunyhóban” témákban a hetedhetkaland@mtva.hu címen. A legjobb rajzokat a Hetedhét kaland című műsorban is láthatják a nézők.

Tovább olvasom