Művház
Pörgős és izgalmas politikai krimi lett az Elk*rtuk
Egészen elképesztő módon izgalmas, a feszültséget a teljes film alatt fenntartani képes alkotás lett az Elk*rtuk című film, amely a 2006-os eseményeket mindenki számára érthető módon dolgozta fel. Műfaját tekintve egy politikai krimiről van szó, amelyet Keith English rendező és Josep M. Civit operatőr komolyan is vett.
A politikai kriminek az egyetemes filmtörténetben igencsak nagy hagyománya van. Mindjárt eszébe is jut a moziba járó embernek Alan J. Pakula 1976-os filmje, Az elnök emberei. Emlékeznek, kik voltak a főszereplők? Robert Redford és Dustin Hoffman. Az ugye fel sem merült annak idején, hogy fenyegessék őket, mert főszerepet vállaltak egy olyan politikai krimiben, amely az amerikai elnök lemondásához vezető igencsak kellemetlen ügyről szólt, a Watergate-botrányról. Annak idején izgalmas film volt az is, hogy miért kellett lemondania Nixonnak a hatalomról, ahogy most
Keith English is egy olyan alkotással lepte meg a magyar közönséget, amelyről még sokáig fognak beszélni.
– olvasható a Magyar Nemzet filmkritikájában.
Méghozzá azért, mert egy igencsak elgondolkodtató mozi született egy olyan filmműfajban, amely a fiatalok számára is élvezhető. Ha Az elnök embereivel hasonlítjuk össze Keith English filmjét, akkor egészen zavarba ejtő az, hogy 1976-ban azért kellett távoznia a világ egyik leghatalmasabb vezetői pozíciójából Nixonnak, mert lehallgatták az ellenzéket.
2006-ban viszont még akkor se mondott le hazánk akkori miniszterelnöke, amikor egy olyan hangfelvétel látott napvilágot, amelyben a saját hangján vallja be, hogy becsapta a népet, hogy hazudott.
Miközben a néző drukkol a Bánovits Vivianne és Mózes András által igazán hitelesen alakított fiatal hősöknek, hogy igazukért ki tudjanak állni, hogy ne törje meg az erkölcstelen hatalmi manipuláció az igazságba vetett hitüket, aközben azon veszi észre magát, hogy egy egészen nagy horderejű történetbe csöppent. Az Elk*rtuk esetében ugyanis nemcsak arról van szó, hogy ki kell deríteni a rejtélyt: ki szivárogtatta ki azt a beszédet, amely normális esetben egy kormány bukásához vezetett volna, hanem arról is szó van, hogy meg kell értenie a nézőnek azt a még bonyolultabb történetet, miért maradhatott ilyen mértékű morális csőd után mégis hatalmon a Gyurcsány-kormány.
Josep M. Civit operatőr igazi akciófilmhez illő kameramozgások révén mutatja be az utcán zajló tüntetéseket, és a szívet facsaró rendőri terrort, amelynek kettős célja volt. Egyrészt a tüntetőket kellett az utcáról elzavarni, másrészt olyan mértékben megfélemlíteni a magyar népet, hogy jó időre elmenjen a kedve attól, hogy véleményének utcai tüntetés révén adjon hangot. A film azért is pörgős és izgalmas, mert párhuzamos montázs révén halad egymás mellett két szál. Az egyik szálban kiderül a politikai hazugság és ez utcai zavargásokhoz vezet, melyeket brutálisan lever a rendőrség, a másik szálban egy fiatal szerelmespár – egy újságíró fiú és egy marketinges lány – szembeszáll a hatalommal azért, hogy kiderüljön az igazság. Bendi Balázs forgatókönyvírót dicséri, hogy nem ítélkezik szereplői felett, ezt a nézőkre bízza. A történet hőseinek viszont tényleg egy egészen izgalmas rejtélyt kell megfejteniük.
Mégpedig azt, milyen politikai marketingfogással terelte el a Gyurcsány-kabinet a világrengetően botrányos hangfelvétel nyilvánosságra hozásáról az emberek figyelmét.
A Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya producerek által jegyzett alkotás egyik legnagyobb érdeme, hogy tényleg megérti a néző, milyen mesterterv alapján volt képes hatalomban maradni Gyurcsány. A filmnek egyébként van még egy főszereplője, Dobrev Klára, akit Gubás Gabi alakít úgy, hogy még a mozgásában is sikerült megidéznie a baloldali politikusnőt. Ő beszél arról a filmben, hogy lesznek járulékos veszteségek.
A film megnézése után, az őszi utcán sétálva ott motoszkál még az ember fejében ez a két szó, és azon gondolkodik, milyen összefüggésben hallotta ezt korábban. Ám elég csak ránézni a naptárra. 1956 novemberében is voltak járulékos veszteségek.
Borítókép: Részlet a filmből. Forrás: Elk*rtuk
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.