Kövess minket!

Művház

Pörgős és izgalmas politikai krimi lett az Elk*rtuk

Egészen elképesztő módon izgalmas, a feszültséget a teljes film alatt fenntartani képes alkotás lett az Elk*rtuk című film, amely a 2006-os eseményeket mindenki számára érthető módon dolgozta fel. Műfaját tekintve egy politikai krimiről van szó, amelyet Keith English rendező és Josep M. Civit operatőr komolyan is vett.

Megafilm

A politikai kriminek az egyetemes filmtörténetben igencsak nagy hagyománya van. Mindjárt eszébe is jut a moziba járó embernek Alan J. Pakula 1976-os filmje, Az elnök emberei. Emlékeznek, kik voltak a főszereplők? Robert Redford és Dustin Hoffman. Az ugye fel sem merült annak idején, hogy fenyegessék őket, mert főszerepet vállaltak egy olyan politikai krimiben, amely az amerikai elnök lemondásához vezető igencsak kellemetlen ügyről szólt, a Watergate-botrányról. Annak idején izgalmas film volt az is, hogy miért kellett lemondania Nixonnak a hatalomról, ahogy most

Keith English is egy olyan alkotással lepte meg a magyar közönséget, amelyről még sokáig fognak beszélni.

– olvasható a Magyar Nemzet filmkritikájában.

Méghozzá azért, mert egy igencsak elgondolkodtató mozi született egy olyan filmműfajban, amely a fiatalok számára is élvezhető. Ha Az elnök embereivel hasonlítjuk össze Keith English filmjét, akkor egészen zavarba ejtő az, hogy 1976-ban azért kellett távoznia a világ egyik leghatalmasabb vezetői pozíciójából Nixonnak, mert lehallgatták az ellenzéket.

2006-ban viszont még akkor se mondott le hazánk akkori miniszterelnöke, amikor egy olyan hangfelvétel látott napvilágot, amelyben a saját hangján vallja be, hogy becsapta a népet, hogy hazudott.

Miközben a néző drukkol a Bánovits Vivianne és Mózes András által igazán hitelesen alakított fiatal hősöknek, hogy igazukért ki tudjanak állni, hogy ne törje meg az erkölcstelen hatalmi manipuláció az igazságba vetett hitüket, aközben azon veszi észre magát, hogy egy egészen nagy horderejű történetbe csöppent. Az Elk*rtuk esetében ugyanis nemcsak arról van szó, hogy ki kell deríteni a rejtélyt: ki szivárogtatta ki azt a beszédet, amely normális esetben egy kormány bukásához vezetett volna, hanem arról is szó van, hogy meg kell értenie a nézőnek azt a még bonyolultabb történetet, miért maradhatott ilyen mértékű morális csőd után mégis hatalmon a Gyurcsány-kormány.

Josep M. Civit operatőr igazi akciófilmhez illő kameramozgások révén mutatja be az utcán zajló tüntetéseket, és a szívet facsaró rendőri terrort, amelynek kettős célja volt. Egyrészt a tüntetőket kellett az utcáról elzavarni, másrészt olyan mértékben megfélemlíteni a magyar népet, hogy jó időre elmenjen a kedve attól, hogy véleményének utcai tüntetés révén adjon hangot. A film azért is pörgős és izgalmas, mert párhuzamos montázs révén halad egymás mellett két szál. Az egyik szálban kiderül a politikai hazugság és ez utcai zavargásokhoz vezet, melyeket brutálisan lever a rendőrség, a másik szálban egy fiatal szerelmespár – egy újságíró fiú és egy marketinges lány – szembeszáll a hatalommal azért, hogy kiderüljön az igazság. Bendi Balázs forgatókönyvírót dicséri, hogy nem ítélkezik szereplői felett, ezt a nézőkre bízza. A történet hőseinek viszont tényleg egy egészen izgalmas rejtélyt kell megfejteniük.

Mégpedig azt, milyen politikai marketingfogással terelte el a Gyurcsány-kabinet a világrengetően botrányos hangfelvétel nyilvánosságra hozásáról az emberek figyelmét.

A Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya producerek által jegyzett alkotás egyik legnagyobb érdeme, hogy tényleg megérti a néző, milyen mesterterv alapján volt képes hatalomban maradni Gyurcsány. A filmnek egyébként van még egy főszereplője, Dobrev Klára, akit Gubás Gabi alakít úgy, hogy még a mozgásában is sikerült megidéznie a baloldali politikusnőt. Ő beszél arról a filmben, hogy lesznek járulékos veszteségek.

A film megnézése után, az őszi utcán sétálva ott motoszkál még az ember fejében ez a két szó, és azon gondolkodik, milyen összefüggésben hallotta ezt korábban. Ám elég csak ránézni a naptárra. 1956 novemberében is voltak járulékos veszteségek.

Borítókép: Részlet a filmből. Forrás: Elk*rtuk

Művház

Pilinszky 100: VersIma címmel indított programot a Magyar Írószövetség

Több történelmi egyházzal közösen a száz éve született Pilinszky János életműve előtt tiszteleg a kezdeményezés.

Közzétéve:

Borítókép: Pilinszky János költő, forrás: Fortepan / Hunyady József

Négy kiemelt helyszínen, Budapesten és Kolozsváron hangzik el neves színészek előadásában Pilinszky János Egyenes labirintus című verse november 28-án, vasárnap, a költő születésnapját követő napon – olvasható a Magyar Írószövetség MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a Magyarországi Református Egyház részéről Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről Fabiny Tamás elnök-püspök, a Magyar Unitárius Egyház (Kolozsvár) részéről Rácz Norbert Zsolt lelkész, főjegyző, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete részéről pedig Czire Szabolcs lelkész által tartott istentisztelet keretében emlékeznek a költőre.

Pilinszky János születésének századik évfordulója alkalmából többféle megemlékezés, konferencia, ünnepség zajlik az országban. A Magyar Írószövetség is szeretné elérni, hogy minél többen halljanak az előző század egyik legkiválóbb költőjéről, megismerhessék műveit és mély hitét.

“Úgy gondoljuk, hogy a művekből áradó hit lehet az a kapocs, amely a kiemelkedő költőt a mához köti”

– írják a közleményben.

A négy kiemelt helyszín mellett több gyülekezetben és egyházi iskolában is előadják Pilinszky János versét. Ennek segítségével együttesen mutatkozhat meg a költészet és a hit, és eléri azokat a közösségeket, akik számára mindkettő fontos lelki erőforrás.

Az Írószövetség szándékai szerint a jövőben a program folytatódik, hiszen a magyar költészet és irodalom kifogyhatatlan a hitről szóló művekből és alkotókból – áll a közleményben.

A VersIma programról szólva Balog Zoltán püspök elmondta, hogy azért csatlakoztak a kezdeményezéshez, mert

“Pilinszky versei a hit sóvárgásával és boldogságával ajándékoznak meg bennünket, ezért helyük van a templomokban, az istentiszteleten is”.

Fabiny Tamás elnök-püspök számára azért fontos ez a kezdeményezés, mert “Pilinszky János világhírű költőnk, akinek különleges, egyedien tömör hangvételű verseiben az emberi lélek legnehezebb gondolatai törnek a felszínre”. Az egyház éppen ezekkel foglalkozik: a bűn kérdése, a lelki vívódás, útkeresés, az élet és az ember értéke, a kapcsolatok egésze és széttöredezettsége, a helyünk a világban, isten előtt – fogalmazott.

Czire Szabolcs, a Budapesti Unitárius Egyházközség lelkésze elmondta, hogy

“Pilinszky János a végső emberi kérdéseket a keresztény hit és az egyetemesség metszésében szólaltatja meg”.

A kolozsvári Rácz Norbert Zsolt főjegyző elmondta, hogy határon túli egyházi vezetőként azért tartja támogatandónak a programot, mert “a vers nem ismer politikai határokat. Szabadon átkel az ilyen akadályokon, és láthatatlan szálakkal fűzi össze azokat, akiket egy adott ponton elszakított egymástól a történelem”. Ez a határtalanság pedig közösséget teremt, aminek tere a vers, most Pilinszky költészete – mondta.

Tovább olvasom

Művház

Halott Pénz: idén könyv, jövőre koncert

A jövő héten könyv jelenik meg a Halott Pénz zenekarról, amely jövőre, 2022. április 9-én nagyszabású koncerttel ünnepli 18. születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában.

Közzétéve:

MTI/Mohai Balázs

Marsalkó Dávid 2004-ben határozta el, hogy Halott Pénz néven belevág a zene- és szövegírásba. Az elmúlt évek alatt számos sláger, elismerés és díj mutatta sikerük útját, a szakma és a közönség elismerését – szerepel a szervezők közleményében.

A többszörös Fonogram-díjas hiphop formáció több meglepetéssel készül jubileumi koncertjére, amelyen mások mellett az Amikor feladnád, a Szívedből minden kell, az Élnünk kellett volna és a Darabokra törted a szívem című dal is elhangzik.

A Halott Pénz az évforduló alkalmából könyvvel is jelentkezik. A Na még mit nem?! Történetünk, hajtól szívig című kötet november 30-án jelenik meg, tele sztorikkal és korábban nem látott képekkel. A Csapody Kinga, Gelencsér Milán és Jávor Bence által írt könyv a tagokat megszólaltatva mutatja be a csapat tizennyolc évét.

Borítókép: Marsalkó Dávid énekes a 15 éves Halott Pénz zenekar jubileumi koncertjén a Papp László Budapest Sportarénában 2019. december 29-én

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Csanády János költő, író

89 éves korában meghalt Csanády János, kétszeres József Attila-díjas költő, író – tudatta a Magyar Nemzettel a család.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Csanády János 1932. május 26-án született Lajoskomáromban. 1953–1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturgia szakán tanult. 1948–1952 között Budapesten és Salgótarjánban autószerelőként dolgozott. 1959-ig az Élet és Irodalom szerkesztője volt. 1973–1975 között a Népszava Szép Szó című irodalmi mellékletének szerkesztője volt. 1975-től tíz évig az Arany János Színház dramaturgja volt. Csanády János verseit elsőként a 15 fiatal költő 105 verse című gyűjtemény mutatta be. Önálló kötettel (Felzúdul a táj) 1958-ban jelentkezett. A hatvanas években rendszeresen jelentek meg kötetei (Áttört egek, Hegyélen, Új törvény, Európai ősz).

Válogatott verseinek kötete 1969-ben Atomkori próbatétel címmel jelent meg.

A hetvenes években Csanády János örökké harcos, háborgó indulatai lehiggadtak, lírájában felerősödött az elégikus, meditáló hang. A történetiség, az emberi és a magyar történelem iránti érdeklődés kerül előtérbe. 

1986–1991 között született verseit Meotisz címmel adták ki 1992-ben. Utolsó verseskötete Kicsi vagy, világ! címmel  2006-ban jelent meg a Széphalom Könyvműhely gondozásában – írta a Magyar Nemzet.

Csanády János egyik legszebb, legtömörebb verse így szól: „Fának virága, / ágnak gyümölcse, / gyümölcsnek magva, / magnak csírája, / csírának hajtása: / Világnak Virága.” (Virágok)

Tovább olvasom