Kövess minket!

Művház

Pilinszky100 – Féléves programsorozat indul

Féléves programsorozattal emlékezik a negyven éve elhunyt és száz éve született Pilinszky Jánosra a Kertész Imre Intézet. A Kossuth-díjas költőre emlékezve csütörtökön tablókiállítás nyílt az intézet előtt, egykori lakóhelyén emléktáblát avattak.

Borítókép: A Pilinszky János születésének 100. évfordulója alkalmából nyílt, A szeretet több a hitnél címû kiállítás a Kertész Imre Intézet elõtt 2021. május 27-én. MTI/Soós Lajos

“Pilinszky elsősorban titok, amelyet mindenki megfejthet a maga számára. Programjainkkal eljutunk iskolákba, vidéki településekre és minden érdeklődőhöz” – mondta Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója a sajtótájékoztatón.

Ezt az Intézetet amikor létrehoztuk, akkor az volt a legfőbb szándékunk, hogy olyan találkozóhely és kultúrtér jöjjön létre, ahol különböző művészeti ágak segítségével hozzuk közel a szélesebb közönséghez azokat a nagyon jelentős művészeket, a Nobel-díjas Kertész Imrét, Sziveri Jánost, Pilinszky Jánost, Petri Györgyöt és Arthur Koestlert, akik számunkra a XX. század legjelentősebb alkotói közé tartoztak és akiknek a tevékenysége, gondolatai és szellemisége közelebb viszik hozzánk azt a történelmi korszakot, amelynek feldolgozásával és bemutatásával a Közalapítvány elsősorban foglalkozik – tette hozzá a főigazgató.

A Kertész Imre Intézet a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.

Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója kiemelte: a 20. század második felének egyik legfontosabb költői életművének, a még ma sem teljes hagyaték kutatásához negyven évvel a költő halála után végre minden feltétel adott.

“Életében megjelent művei együttesen alig egy vékony kötetet tettek ki, ma már öt-hat vaskos kiadványt. Felbecsülhetetlen értékű az az irategyüttes, benne több mint 650 levéllel, amelyet Pilinszky legnagyobb szerelme, Jutta Scherrer Párizsban élő nemzetközi hírű szlavista egyetemi tanár adott át kezelésre az Intézet számára. Tartjuk a kapcsolatot a kéziratgyűjtőkkel és ott vagyunk az aukciókon is” – hangsúlyozta Hafner Zoltán.

Az intézet a sajtótájékoztatón bemutatta a költő első kötete, az 1946-ban megjelent Trapéz és korlát dedikált példányait, a Harmadnapon (1959) című kötete szamizdat példányát, 1948 és 1976 közötti kéziratokat, fotókat, feljegyzéseket. A csütörtökön megnyílt Benczúr utcai kültéri tárlat, amely Pilinszky pályája legfontosabb állomásait saját idézeteivel és fotókkal eleveníti fel, vándorkiállításként az ország számos pontjára eljut a következő fél évben. A következő hónapokban a tervek szerint több kiadvány megjelentetését is tervezik.

Szabó Tamás programigazgató arról beszélt, hogy Pilinszky műveinek népszerűsítésére zenei, képzőművészeti és vers-megfilmesítési pályázatot is hirdet az Intézet, amely új, általa ihletett alkotások születésével is szeretne tisztelegni a költő emléke előtt.

A zenei pályázatra mától augusztus 31-ig várják az anyagokat, a MANK-kal együttműködésben írják ki a pályázatot a Pilinszky munkássága által inspirált képzőművészeti, iparművészeti, video- és fotóművészeti alkotásokra, a versmegfilmesítési pályázat pedig a középiskolásokat célozza, ősztől pedig irodalmi foglalkozások is lesznek a Kertész Imre Intézetben.

Szerveznek továbbá egy beszélgetés-sorozatot a költő életművéről (ez június 9-én indul, az első vendég Hafner Zoltán lesz), tematikus sétákat Pilinszky életének fontos állomásaira, a Magyar Posta pedig emlékbélyeget bocsát ki a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közalapítvány együttműködésével.

Csütörtökön Schmidt Mária és Hafner Zoltán emléktáblát avatott az VI. kerület Izabella utca 52. számú ház falán. Pilinszky 1962 és 1969 között élt ebben a házban, egy sötét, udvarra néző szoba-konyhás földszinti tanácsi kislakásban. Itt írta Fabula, című versét. Az emléktáblán, az Aranykori töredék egy részlete olvasható: “Minden tetőről látni a napot.” A két verset Lukács Sándor színművész adta elő az eseményen.

A programsorozat november 27-én, Pilinszky János születésének századik évfordulója napján egy egész napos rendezvénnyel zárul.

Művház

Fiataloknak szóló filmtervek fóruma nyitja az idei Cinemira Filmfesztivált

A nemzetközi gyerek- és ifjúsági filmfesztivál szakmai programját október 7-én rendezik meg a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen.

Közzétéve:

Borítókép: A Cinemira filmfesztivál logója, forrás: Facebook

Az idén ötéves fesztivál nagy hangsúlyt fektet arra, hogy újjáélessze a magyar gyerek- és ifjúsági film műfaját, ezért évről évre szakmai programokkal segíti a filmes és animációs szakembereket – áll a szervezők közleményében.

A Cinemira harmadszorra rendezi meg a Gyerek- és Ifjúsági Film Pitch Fórumot, amelyen a legfrissebb, fiataloknak szóló film- és sorozattervek versengenek egymással a legjobbnak járó Aranymókus-díjért, valamint a 300 ezer forintos fődíjért.

A program lehetőséget biztosít arra, hogy a forgatókönyvírók, rendezők és producerek egymásra találjanak.

A szekcióban idén 12 döntős adhatja elő ötletét a szakmai zsűri előtt, amelyben Ternovszky Béla rajzfilmrendező, Fonyódi Tibor forgatókönyvíró, Svéd Péter kreatív producer, Romwalter Judit producer, valamint Dombrovszky Linda rendező foglal helyet.

A program második felében magyar forgatókönyvírók és kreatív gondolkodók kapnak lehetőséget a fiatal közönséget célzó film- és sorozatterveik bemutatására. Ebbe a szekcióba idén mintegy 100 filmterv érkezett a szervezőkhöz.

A tinik filmtervei is mérlegre kerülnek

Másodszorra rendezik meg a fesztivál keretében a Junior Pitch Forumot, amelyen a 19 év alattiak mutathatják be filmterveiket. A program célja, hogy kamaszok által hozott ötleteken alapuló forgatókönyvek is szülessenek, hiszen így a korosztályt valóban érdeklő témák lehetnek a fiataloknak szóló filmek és sorozatok alapjai.

A kamaszok, prezentációikat a Nemzeti Filmintézet Fast Forward és a Cinemira közös nyári workshopján fejlesztették filmes szakemberek segítségével.

A fórum szakmai zsűrijében Kis Hajni és Gauder Áron rendezők, Osváth Gábor producer, valamint a tavalyi fesztiválon díjazott Szoboszlay Eszter animációs rendező és a fődíjas Felszeghy Ádám producer ülnek. A legjobb filmtervről kamaszokból álló zsűri dönt majd.

A Cinemira szakmai napjára a fesztivál honlapján, a www.kidfilmfestival.hu felületen lehet regisztrálni, a Cinemira Teen szekciójának vetítéseire pedig november 18. és 20. között kerül sor a budapesti Corvin Moziban.

Tovább olvasom

Művház

Restaurált és ritka filmek ingyenesen a Filmión

A Budapesti Klasszikus Film Maraton idei programjából az Álmodozások kora, az Égigérő fű, a Hófehér, a Hosszú alkony, a Hannibál tanár úr, valamint a Hosszú futásodra mindig számítunk című alkotások vasárnap estig ingyenesen megtekinthetők a Nemzeti Filmintézet (NFI) online streamingfelületén, a Filmión – közölte az NFI az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Képkocka az Álmodozások kora című filmből, forrás: Facebook/Filmio

A világ és Magyarország filmarchívumainak legjavából válogatott idén is a szeptember harmadik hetében rendezett Budapesti Klasszikus Film Maraton, amely egyben a mozi és a magyar film ünnepe is volt. A rendezvénysorozat keretében telt házzal vetítették például az 1964-ben készült Álmodozások korát, amely az Oscar-díjas Szabó István első mozifilmje volt. A filmben személyes hangú történetben mutatja be saját generációjának útkeresését, álmait és vágyait.

Az 1979-es Égigérő fű Palásthy György filmje, amely a közösség erejéről és az összefogás szükségességéről mesél, az 1983-as Hófehér pedig Nepp József első egész estés alkotása, a közismert Hófehérke és a hét törpe című Disney-klasszikus paródiája.

Az 1997-ben készült Hosszú alkony Törőcsik Mari főszereplésével Janisch Attila többszörösen díjazott lélektani alkotása, az 1956-os Hannibál tanár úr pedig Fábri Zoltán klasszikusa, amely a hétköznapi kisember politikával folytatott harcának örök érvényű története.

A Hosszú futásodra mindig számíthatunk című 1968-as dokumentumfilmben a rendező, Gazdag Gyula a szocializmus groteszk valóságát igyekszik bemutatni.

A Nemzeti Filmintézet által indított Filmio magas minőségű, klasszikus filmek széles kínálatával várja a nézőket online. A tár kínálata hétről hétre újdonságokkal bővül, jelenleg mintegy 500 magyar film közül válogathat a közönség.

Tovább olvasom

Művház

Megnyílt a World Press Photo kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Csaknem 140 felvételt mutat be a világ minden tájáról a World Press Photo kiállítás péntektől a Magyar Nemzeti Múzeumban (MNM).

Közzétéve:

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Az itt kiállított fotók nem feltétlenül mérföldkövei az emberiség történetének, ugyanakkor visszahozhatatlan pillanatokat ábrázolnak, amelyekről később kiderülhet, sorsfordítók voltak – mondta el a kiállítás csütörtöki megnyitóján a honvédelmi miniszter.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf üdvözölte, hogy a nemzetközi pályázaton a regionalitás szerepe növekedett, valamint hogy előtérbe kerültek az elemzőbb látásmódú munkák.

Mint kiemelte, az idei World Press Photo kiállítás számos társadalmi igazságtalanságot mutat be, a megörökített pillanatok többsége sajnos nem derűs. Ez is azt bizonyítja, hogy a világ egy hosszabb nyugalmi korszak után sajnos veszélyesebb lett – mutatott rá.

A miniszter hangsúlyozta: ebben a helyzetben a magyar kormány végzi a dolgát és cselekszik, ahogy a kiállítás fotóinak készítői is végezték a dolgukat. A fotóriporterek kamerája egyfajta fegyver, de azzal remélhetőleg az igazságosságot és a békét szolgálják – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

L. Simon László, az MNM főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a World Press Photo válogatása egy 40 országot érintő turné során érkezett Magyarországra, mint immár hosszú évek óta, idén is a Nemzeti Múzeumba. Ezúttal is fantasztikus anyagból válogatott a nemzetközi zsűri: 4066 fotográfus 130 országból 64 823 fotóval pályázott – hangsúlyozta.

A főigazgató kiemelte, hogy a kiállítás alkotói nem csupán nagyszerű művészek, hanem a sajtó munkatársai is.

Bízunk benne, hogy a sajtószabadság továbbra is érvényesülni fog Magyarországon és Európában is – fogalmazott, hozzátéve: az Európai Lapkiadók Egyesülete éppen a napokban tiltakozott az EU szerintük a sajtószabadságot korlátozó tervei ellen.

A hagyományokhoz híven a World Press Photo kiállításhoz idén is kísérőtárlat társul, ezúttal Radisics Milán természetfotós munkáiból, Lábnyomunk – Az ember hatása bolygónkra címmel – közölte L. Simon László.

Désirée Bonis, a Holland Királyság budapesti nagykövete elmondta: a World Press Photo egy 1955-ben Amszterdamban alapított, független nonprofit szervezet, amely azóta is világszerte elismert platformja az újságírásnak.

Mint hozzáfűzte, a sajtószabadság fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, különösen ezekben a zaklatott időkben: néhány 100 kilométerre Budapesttől most is zajlik Ukrajna orosz inváziója, miközben gazdasági nehézségekkel és a klímaválsággal is meg kell küzdeni.

A kritikus, független oknyomozó újságírás minden demokrácia életerejét adja – hangsúlyozta Désirée Bonis, hozzátéve: a sajtószabadság megléte ezért is fokmérője annak, hogy egy ország készen áll-e az EU-csatlakozásra.

Marika Cukrowsky, az idei kiállítás kurátora elmondta: a World Press Photo csaknem hét évtizedes történetének legnagyobb változása, hogy a pályázat előzsűrizését regionálissá tették, így a helyi események értőbb értékelése várható. A globális zsűrizés előtt, külön-külön értékelik az afrikai, az ázsiai, az európai, az észak- és közép-amerikai, a dél-amerikai, a dél-kelet-ázsiai és óceániai régióból küldött pályaműveket.

A World Press Photo pályázat 2022-es kiállítása október 30-ig tekinthető meg a Nemzeti Múzeumban.

Tovább olvasom