Művház
Pilinszky100 – Féléves programsorozat indul
Féléves programsorozattal emlékezik a negyven éve elhunyt és száz éve született Pilinszky Jánosra a Kertész Imre Intézet. A Kossuth-díjas költőre emlékezve csütörtökön tablókiállítás nyílt az intézet előtt, egykori lakóhelyén emléktáblát avattak.
“Pilinszky elsősorban titok, amelyet mindenki megfejthet a maga számára. Programjainkkal eljutunk iskolákba, vidéki településekre és minden érdeklődőhöz” – mondta Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója a sajtótájékoztatón.
Ezt az Intézetet amikor létrehoztuk, akkor az volt a legfőbb szándékunk, hogy olyan találkozóhely és kultúrtér jöjjön létre, ahol különböző művészeti ágak segítségével hozzuk közel a szélesebb közönséghez azokat a nagyon jelentős művészeket, a Nobel-díjas Kertész Imrét, Sziveri Jánost, Pilinszky Jánost, Petri Györgyöt és Arthur Koestlert, akik számunkra a XX. század legjelentősebb alkotói közé tartoztak és akiknek a tevékenysége, gondolatai és szellemisége közelebb viszik hozzánk azt a történelmi korszakot, amelynek feldolgozásával és bemutatásával a Közalapítvány elsősorban foglalkozik – tette hozzá a főigazgató.
A Kertész Imre Intézet a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet kutatási igazgatója kiemelte: a 20. század második felének egyik legfontosabb költői életművének, a még ma sem teljes hagyaték kutatásához negyven évvel a költő halála után végre minden feltétel adott.
“Életében megjelent művei együttesen alig egy vékony kötetet tettek ki, ma már öt-hat vaskos kiadványt. Felbecsülhetetlen értékű az az irategyüttes, benne több mint 650 levéllel, amelyet Pilinszky legnagyobb szerelme, Jutta Scherrer Párizsban élő nemzetközi hírű szlavista egyetemi tanár adott át kezelésre az Intézet számára. Tartjuk a kapcsolatot a kéziratgyűjtőkkel és ott vagyunk az aukciókon is” – hangsúlyozta Hafner Zoltán.
Az intézet a sajtótájékoztatón bemutatta a költő első kötete, az 1946-ban megjelent Trapéz és korlát dedikált példányait, a Harmadnapon (1959) című kötete szamizdat példányát, 1948 és 1976 közötti kéziratokat, fotókat, feljegyzéseket. A csütörtökön megnyílt Benczúr utcai kültéri tárlat, amely Pilinszky pályája legfontosabb állomásait saját idézeteivel és fotókkal eleveníti fel, vándorkiállításként az ország számos pontjára eljut a következő fél évben. A következő hónapokban a tervek szerint több kiadvány megjelentetését is tervezik.
Szabó Tamás programigazgató arról beszélt, hogy Pilinszky műveinek népszerűsítésére zenei, képzőművészeti és vers-megfilmesítési pályázatot is hirdet az Intézet, amely új, általa ihletett alkotások születésével is szeretne tisztelegni a költő emléke előtt.
A zenei pályázatra mától augusztus 31-ig várják az anyagokat, a MANK-kal együttműködésben írják ki a pályázatot a Pilinszky munkássága által inspirált képzőművészeti, iparművészeti, video- és fotóművészeti alkotásokra, a versmegfilmesítési pályázat pedig a középiskolásokat célozza, ősztől pedig irodalmi foglalkozások is lesznek a Kertész Imre Intézetben.
Szerveznek továbbá egy beszélgetés-sorozatot a költő életművéről (ez június 9-én indul, az első vendég Hafner Zoltán lesz), tematikus sétákat Pilinszky életének fontos állomásaira, a Magyar Posta pedig emlékbélyeget bocsát ki a Kertész Imre Intézetet fenntartó Közalapítvány együttműködésével.
Csütörtökön Schmidt Mária és Hafner Zoltán emléktáblát avatott az VI. kerület Izabella utca 52. számú ház falán. Pilinszky 1962 és 1969 között élt ebben a házban, egy sötét, udvarra néző szoba-konyhás földszinti tanácsi kislakásban. Itt írta Fabula, című versét. Az emléktáblán, az Aranykori töredék egy részlete olvasható: “Minden tetőről látni a napot.” A két verset Lukács Sándor színművész adta elő az eseményen.
A programsorozat november 27-én, Pilinszky János születésének századik évfordulója napján egy egész napos rendezvénnyel zárul.
Művház
Dupla résszel debütál a Tündérkert sorozat október közepén a Dunán (videó)
A sztori szerelmet, szenvedélyt, csatát, hatalmi harcot, árulást és hűséget ígér egy viharvert történelmi időszakban.
Dupla résszel debütál október 13-án, pénteken este a Dunán a Tündérkert című történelmi kalandfilmsorozat – tájékoztatta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az MTI-t hétfőn.
A Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első, Tündérkert című kötete alapján készült 8 részes sorozat további epizódjait péntek esténként láthatják majd a nézők – olvasható a közleményben.
Mint írják,
a Tündérkert története szerelmet, szenvedélyt, csatát, hatalmi harcot, árulást és hűséget ígér egy viharvert történelmi időszakban. Vajon ellent tudnak-e állni hőseink – a szemtelenül fiatal és vakmerő fejedelem, Báthory Gábor, a komoly és harcedzett Bethlen Gábor, a véres grófnő néven ismert Báthory Erzsébet és valamennyi hozzájuk kapcsolódó történelmi személyiség – a kísértéseknek egy olyan korban, amikor elég volt egy pillanat, hogy a barátból ellenség váljon, amikor mindenki csak magában bízhatott és néha már magában sem?
Az október 13-án 21 órakor debütáló első két részt követően másnap, október 14-én 16:30-kor a sorozat kulisszatitkaiba is betekintést nyerhet a közönség a Hogy készült a Tündérkert? című werkfilmből. Kiderül például, hogy milyen instrukciókat adott a rendező, hogyan oldották meg a kaszkadőrök a legveszélyesebb feladatokat, hogyan készültek az élethű maszkok és véres sebhelyek, és mit csináltak a színészek két felvétel között a mintegy 100 napos forgatás alatt.
A film előzetesét itt láthatja:
A Nemzeti Filmintézet támogatásával, a MEGAFILM Service és az MTVA koprodukciójában készült fordulatos történelmi sorozat nem csak férfiaknak szóló politikai dráma, megjelennek benne izgalmas női karakterek is – és velük együtt a szenvedély ezer színe – emelik ki a közleményben.
Báthory Gábor szerepét Katona Péter Dániel, Bethlen Gábort Bokor Barna játssza.
A Tündérkert női karaktereit mások mellett Szamosi Zsófia, Szőke Abigél, Dobos Evelin, Gáspár Kata, Balsai Móni, Parti Nóra és Éder Enikő alakítják, mellettük főbb szerepekben többek között Kálloy Molnár Péter, Rajkai Zoltán, Pataki Ferenc, Lukács Dániel, Pál D. Attila, Dimény Levente, Henn János és Németh B. Kristóf látható.
A Tündérkert sodró lendületű főcímdala, ifj. Balogh Ferenc szerzeménye többféle hangszerelésben, telefonos csengőhangként is letölthető lesz iPhone-ra és Android készülékekre egyaránt. A QR-kód október 5-től lesz elérhető a Megafilm és az MTVA Facebook-oldalain.
A Tündérkert producerei Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor. A sorozatot Madarász Isti rendezte, a vezető író Bereményi Géza és Tasnádi István volt. A forgatókönyvek végleges verziójának írója Horváth András Dezső, az operatőr Garai Gábor, a vágó Rumbold László, a látványtervező Pintér Réka, a jelmeztervező Zelenka Nóra, a zeneszerző ifj. Balogh Ferenc, a gyártásvezető Endrődy Balázs volt, míg történész szakértőként Oborni Teréz működött közre – áll a közleményben.
Művház
Meghalt Bayer Ottmár, a Misi Mókus és más kultikus alkotások operatőre
A Mirr-murr kandúr kalandjai, a Krisztofóró, a Sebaj Tóbiás és A legkisebb ugrifüles az ő nevéhez kötődik.
Elhunyt a Magyar Televízió több kultikus produkciójának operatőre, Bayer Ottmár – közölte kedden a hirado.hu nyomán az MTI.
Azt írták, hogy a hazai animációs filmgyártás meghatározó operatőrére, Bayer Ottmárra emlékezik kedden a közmédia: az M2 Gyerekcsatorna kedden 10.45-től az 1982-es Misi Mókus kalandjai című bábfilmet tűzi műsorra, majd szombaton 18 órától megismétli.
Közölték azt is, hogy
Bayer Ottmár nevéhez a többi között olyan kultikussá vált alkotások is fűződnek, mint a Mirr-murr kandúr kalandjai, a Krisztofóró, a Sebaj Tóbiás vagy A legkisebb ugrifüles.
Rövidfilmjei közül az 1978-as A szék és az 1983-as Autótortúra a leghíresebbek – tették hozzá.
Egyik legkülönlegesebb munkája a Cakó Ferenccel közösen készített 1987-es Ab ovo/homoknyomok volt: a homokanimációval megjelenített történet az emberiség több évezredes küzdelmét ábrázolja – írták.
Művház
A játszma nyerte a legjobb filmnek járó díjat a pármai fesztiválon (videó)
Fazakas Péter rendező személyesen vette át a Violetta d’Argento díjat A játszma című filmért a pármai filmfesztiválon – közölte a Nemzeti Filmintézet hétfőn az MTI-vel.
Az olaszországi nemzetközi filmfesztivált 11. alkalommal rendezték meg a múlt héten. A szakmai zsűri a versenyprogramban vetített magyar filmnél indoklásában méltatta a “kiváló rendezést és színészi alakításokat, a kép és a zene pontosan összetartó egységét” – áll a közleményben.
A játszma a 2011-es A vizsga című film folytatása, amelynek ismert karakterei Kulka János, Nagy Zsolt, Hámori Gabriella és Scherer Péter alakításában tértek vissza a vászonra, új főszereplőként pedig Staub Viktória csatlakozott a színészgárdához.
Fazakas Péter filmjének a története 1963-ban játszódik Budapesten. Az állambiztonság tisztje, Jung András élete tökéletes, boldogan él feleségével, Évával és az egyetlen dolog, ami előléptetését hátráltatja, egy versengő kolléga, Kulcsár. Amikor felbukkan a múltból egy lezáratlan ügy kapcsán a legendás kém, Markó Pál, kezdetét veszi egy könyörtelen párharc, ahol senki és semmi nem az, aminek látszik, és egyetlen emberi gesztus a főszereplő életébe kerülhet.
A játszmában nyújtott alakításáért Kulka János tavaly elnyerte a legjobb főszereplőnek, Hámori Gabriella a legjobb mellékszereplőnek, Balázs Gábor pedig a legjobb hangért járó Magyar Mozgókép Díjat.
Tavasszal a portói filmfesztiválon Nagy Zsoltot a filmben nyújtott alakításáért a legjobb színésznek járó elismeréssel tüntettek ki, míg Köbli Norbert a legjobb forgatókönyvért járó elismerést kapta meg.
A játszma a Film Positive gyártásában készült, producere Lajos Tamás volt. A film megtalálható a FILMIO online kínálatában.
Borítókép: Fazakas Péter rendező Pármában