Kövess minket!

Művház

Pilinszky 100: VersIma címmel indított programot a Magyar Írószövetség

Több történelmi egyházzal közösen a száz éve született Pilinszky János életműve előtt tiszteleg a kezdeményezés.

Borítókép: Pilinszky János költő, forrás: Fortepan / Hunyady József

Négy kiemelt helyszínen, Budapesten és Kolozsváron hangzik el neves színészek előadásában Pilinszky János Egyenes labirintus című verse november 28-án, vasárnap, a költő születésnapját követő napon – olvasható a Magyar Írószövetség MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint írják, a Magyarországi Református Egyház részéről Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház részéről Fabiny Tamás elnök-püspök, a Magyar Unitárius Egyház (Kolozsvár) részéről Rácz Norbert Zsolt lelkész, főjegyző, a Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete részéről pedig Czire Szabolcs lelkész által tartott istentisztelet keretében emlékeznek a költőre.

Pilinszky János születésének századik évfordulója alkalmából többféle megemlékezés, konferencia, ünnepség zajlik az országban. A Magyar Írószövetség is szeretné elérni, hogy minél többen halljanak az előző század egyik legkiválóbb költőjéről, megismerhessék műveit és mély hitét.

“Úgy gondoljuk, hogy a művekből áradó hit lehet az a kapocs, amely a kiemelkedő költőt a mához köti”

– írják a közleményben.

A négy kiemelt helyszín mellett több gyülekezetben és egyházi iskolában is előadják Pilinszky János versét. Ennek segítségével együttesen mutatkozhat meg a költészet és a hit, és eléri azokat a közösségeket, akik számára mindkettő fontos lelki erőforrás.

Az Írószövetség szándékai szerint a jövőben a program folytatódik, hiszen a magyar költészet és irodalom kifogyhatatlan a hitről szóló művekből és alkotókból – áll a közleményben.

A VersIma programról szólva Balog Zoltán püspök elmondta, hogy azért csatlakoztak a kezdeményezéshez, mert

“Pilinszky versei a hit sóvárgásával és boldogságával ajándékoznak meg bennünket, ezért helyük van a templomokban, az istentiszteleten is”.

Fabiny Tamás elnök-püspök számára azért fontos ez a kezdeményezés, mert “Pilinszky János világhírű költőnk, akinek különleges, egyedien tömör hangvételű verseiben az emberi lélek legnehezebb gondolatai törnek a felszínre”. Az egyház éppen ezekkel foglalkozik: a bűn kérdése, a lelki vívódás, útkeresés, az élet és az ember értéke, a kapcsolatok egésze és széttöredezettsége, a helyünk a világban, isten előtt – fogalmazott.

Czire Szabolcs, a Budapesti Unitárius Egyházközség lelkésze elmondta, hogy

“Pilinszky János a végső emberi kérdéseket a keresztény hit és az egyetemesség metszésében szólaltatja meg”.

A kolozsvári Rácz Norbert Zsolt főjegyző elmondta, hogy határon túli egyházi vezetőként azért tartja támogatandónak a programot, mert “a vers nem ismer politikai határokat. Szabadon átkel az ilyen akadályokon, és láthatatlan szálakkal fűzi össze azokat, akiket egy adott ponton elszakított egymástól a történelem”. Ez a határtalanság pedig közösséget teremt, aminek tere a vers, most Pilinszky költészete – mondta.

Művház

Javában forog A helység kalapácsa című tévéfilm

Javában zajlik A helység kalapácsa című tévéfilm forgatása Dombrovszky Linda rendezésében. Petőfi Sándor azonos című komikus eposzának adaptációját a tervek szerint jövő januárban mutatják be a Duna televízióban a Petőfi-bicentárium alkalmából.

Közzétéve:

A helység kalapácsa egy hősköltemény paródiája. “Ez egy westernfilm magyaros elemekkel megbolygatva, például matyómotívumok jelennek meg a jelmezekben, Ferenczi György által megzenésített Petőfi-versek pedig egy furcsa egyveleget adnak, amely erősíti a paródiát” – hangsúlyozta Dombrovszky Linda rendező a tordasi Westernfaluban zajló forgatás szerdai sajtótájékoztatóján.

Az eredeti szöveg megmaradt, csak filmnyelvileg és látványban teremtettek új világot. Somogyi György forgatókönyvíróval az eposzt dialógusba ültették át, pár leírósort kihúztak, de ez nem törte meg a költemény ritmikáját – tette hozzá.

Nem modernizálták a történetet, csak vizuálisan izgalmassá és fogyaszthatóvá tették, de van olyan szándéka is a filmnek, hogy jelen problémákat is feszegessen azon túl, hogy feltűnnek benne az örök emberi érzések, mint a szerelem, gyűlölet vagy a bosszú. A rendező szerint az eposz aktualitása elrejtve ugyan, de egy-két sorban megjelenik a szövegben.

“Petőfi üzenete az, hogy mi, emberek pici porszemek vagyunk a világegyetemben, apró-cseprő dolgokkal küzdünk, miközben a világ elpusztul, ez az üzenet a film fináléjában teljesedik ki ” – magyarázta.
 Bekerült a történetbe a mesélő karaktere, akit Zayzon Zsolt alakít, ő kalauzol végig az eseményeken. “Ez az élő figura segített minket abban, hogy a sok szöveg megmozduljon és filmesebb világ jöjjön létre” – magyarázta.

Kortárs nyelven nyúlni Petőfihez

A forgatás két hetet vesz igénybe, augusztus 21-én fejeződik be, a tordasi Westernfalu mellett Nagyszékelyen, Ráckeve mellett, Visegrádon, Etyeken és Mátyásföldön vettek fel jeleneteket.
 Ember Márk, aki Csepű Palkót alakítja, karakteréről elmondta, látszólag egy félelmet nem ismerő ember. Kiemelte: szereti ezt a történetet, a humorát, játékosságát és emberségét.

Nagy Viktor színész, aki a tévéfilmben Bagarja uramot alakítja, arról beszélt, hogy “Petőfi Sándor költeményeit kisiskolás korunk óta valamennyi jól ismerjük, felnőtt fejjel már tudjuk, hogy Petőfi külföldön az egyik legnépszerűbb magyar költő, aki után világirodalmi rangú életmű maradt fenn, amelyek mind, ahogy A helység kalapácsa is megfilmesítésre várnak”.

Kálomista Gábor producer hangsúlyozta: a Megafilm sokat foglalkozik a közelmúlt és régmúlt történelmével, többek között Trianonról is készítettek filmet. Felidézte azt is, hogy Petőfi komikus eposzából 1965-ben készült már filmes adaptáció Zsurzs Éva rendezésében. Az új adaptáció a közmédia és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával valósul meg – tette hozzá.

“Petőfi Sándor, a nemzet költője nemcsak a közeledő bicentárium miatt fontos a közmédiának, hanem azért is, mert ő volt az a költőnk, aki a korában összefogta a nemzetet, megtestesítette a szabadságharcot és az együvé tartozást” – hangsúlyozta Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója. Hozzátette: a közszolgálati média feladata, hogy őrizze a magyar nemzet kulturális értékeit, ezért is tartotta fontosnak, hogy megrendelje és teljes körűen finanszírozza a most készülő filmet.

Petőfi komikus eposzát több mint ötven éve nem dolgozták fel filmben, a közmédia számára pedig fontos, hogy változatos módon, a mai kor szellemének megfelelően mutassa be a költő életművét. A helység kalapácsa egy kortalan mű, amely a különféle generációk számára többféle stílusban is bemutatható – mondta, hozzátéve: a közmédia tervei szerint a bicentenárium alkalmából különféle formában szeretnék bemutatni Petőfi valamennyi művét.

Demeter Szilárd, a Petőfi Kulturális Ügynökség igazgatóságának elnöke hangsúlyozta: a Nemzeti Kulturális Alappal közösen több milliárd forintot szánnak a Petőfi-bicentenárium megünneplésére: egyebek mellett vidéki múzeumok kiállításai, irodalmi emlékházak újulnak meg. Terveik szerint olyan produkciókat hoznak létre, amelyek a magyar anyanyelvi kultúrát “a maga sokszínűségében tudják megmutatni”.

“Célunk, hogy kortárs nyelven nyúljunk Petőfihez vissza és mindenki számára élővé tegyük az alakját, költészetét” – hangsúlyozta, hozzátéve: Futaki Attila rajzoló képregényt készít Petőfi Az apostol című elbeszélő költeményéből, a jövőben megvalósuló nagyszabású Petőfi-filmben pedig egyebek mellett egy olyan szemlélet is megjelenik, amely a költő vagányságát helyezi a középpontba – magyarázta.

A helység kalapácsa további szerepeit Pindroch Csaba, Cserna Antal, Szervét Tibor, Györgyi Anna, Hunyadkürti István és Gubás Gabi alakítják. A film operatőre Hartung Dávid, vágója Pap Levente.

Tovább olvasom

Művház

Jövő hétfőn kezdődik az 50. Tokaji Írótábor

A zempléni településen augusztus 25-ig szakmai előadások, kerekasztal-beszélgetés, bemutatók, esténként koncertek várják az érdeklődőket.

Közzétéve:

Borítókép: A 43. Tokaji Írótábor záróünnepsége a Tokaji Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban 2015-ben. MTI Fotó: Vajda János

A Kárpát-medencei írók egyik legnagyobb irodalmi találkozójának megnyitója után Sütő András Káin és Ábel című művével lép színpadra a Paulay Ede Színház Kis Domonkos Márk rendezésében – olvasható az esemény programjában.

Másnap a plenáris ülésen Alexa Károly és Márkus Béla irodalomtörténészek és Mezey Katalin író tart előadást.

A második plenáris ülésen a Rákóczi Pince és Udvarház teraszán Soltész Márton irodalomtörténész a Tokaji Írótábor történetéről, Bertha Zoltán irodalomtörténész “Harangzúgásos” magyar irodalomról beszél, míg Kelemen Erzsébet író, irodalomtörténész az irodalomnak a magyar nemzeti identitás formálásában és erősítésében nyújtott szerepéről tart előadást.

A jubileumi írótáborban mutatják be az 1986-os Tokaji Írótábor eddig kiadatlan évkönyvét Soltész Márton szerkesztésében. Bemutatkozik a Magyar Kultúra című új folyóirat, felolvasást tartanak a korábbi évek Tokaji Írótábor-díjasai.

Esténként koncertek lesznek a város főterén. Fellép a Vintage Dolls, a Sárik Péter Trió, kortárs költők megzenésített verseivel az Eleven Költők Társasága, valamint Pély Barna.

Az Egy irodalmi nemzedék a rendszerváltozás forgatagában című kerekasztal-beszélgetésen Kukorelly Endre, Petőcz András, Turczi István és Zalán Tibor vesz részt.

Az esemény zárónapján Horváth Júlia Borbála író, antropológus, Borvendég Zsuzsanna történész és Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke előadásain szó lesz egyebek mellett a magyar kultúrában máig élő szocializmusról, a kádári rendszer lebontásáról, valamint a kultúra, tudomány és politika jövőképéről.

Ugyancsak az utolsó napon a jubileum alkalmából ünnepélyes keretek között átadják a felújított Millenniumi Irodalmi Emlékparkot, ahol egyebek mellett domborművet avatnak a 100 éve született Fekete Gyula író, valamint Antall István rádiós szerkesztő emlékére, Oláh Jánosra és Hubay Miklósra pedig faültetéssel emlékeznek. A jubileumi találkozó a díjátadóval ér véget.

Tovább olvasom

Művház

Körtvélyesi László organikus képeiből nyílik kiállítás Pécsett

A több mint ötven éve aktív fotográfus, fotóművész utoljára hét éve mutatta be műveit önálló kiállítás keretében, most augusztus 25-től a pécsi Művészetek és Irodalom Házában lesznek láthatók alkotásai.

Közzétéve:

Az eredetileg erdészeti-vadászati technikumi végzettségű Körtvélyesi László az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy a kiállítás ars poeticája a “hajolj közelebb, nézz a szemembe, fényképezz le, vigyél magaddal és mutass meg másoknak” gondolatai köré rendeződik.

“A kövekben, a patakokban, az évszakok változásában, a körülöttünk lévő mikrovilágban olyan gyönyörűséges értékek lakoznak, amelyeket észre kell venni”

– fogalmazott.

A tárlaton a közönség egyebek mellett átvilágított termésekről, különleges formájú gyümölcsökről és bomlófélben lévő falevelekről láthat kisméretű, 18-szor 24 centiméteres képeket, amelyekhez – mint a fotóművész rámutatott – “garantáltan közelebb kell hajolni”.

Körtvélyesi László kifejtette: az alkotások méretéből fakadóan a kiállított fotókat egyszerre csak egy ember tudja szemlélni, így “kényszeríti rá” a nézőt, hogy rászánja azokra az időt.

Hozzátette:

a túlnyomó többségben néhány négyzetméteren, “a lehető legegyszerűbb technológiával” készült képek esetében nem alkalmazta a fotográfia – mint fogalmazott – “jelenleg divatos” utómunkálatait.

Körtvélyesi László, becenevén Körte 1948-ban született Mosonmagyaróváron, szabadúszó fotográfus, 1992-től tanított a Janus Pannonius Tudományegyetem, később a Pécsi Tudományegyetem művészeti karán gyakorlati fotográfiát. Az 1970-es évektől kezdve a polgári légi fotózás magyarországi újjáélesztésének egyik központi alakja, úttörője volt, emellett több mint harminc éve fényképezi a Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Balett előadásait a társulatok hivatalos fotósaként.

Az Artportal művészlexikonjának ismertetése a Mecseki Fotóklub tagja, fotózta a siklósi művésztelep életét, munkáit, aktfotóiról ismert szélesebb körben, de készít műtárgyfotókat, reklámfelvételeket, pécsi városképeket földről és levegőből egyaránt. Hosszú ideje dokumentálja a magyarországi németek, újabban a baranyai horvátok életét, szokásait, népviseletét. Az e témában eddig megjelent köteteken túl továbbiakat is tervez kiadatni a jövőben.

Tovább olvasom