Kövess minket!

Művház

Petőfi Zenei Díjátadó január 23-án a Duna Televízión

Immár hatodik alkalommal ismerik el hazánk népszerű könnyűzenei előadóit a Petőfi Zenei Díjakkal. A kétórás gálaműsor január 23-án lesz látványos show-műsorral, a magyar könnyűzenei élet legjobbjaival a Duna Televízión.

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az elismeréseket tizenegy kategóriában nyújtják át; az életműdíjat idén Szakcsi Lakatos Béla veheti át. A díjátadót és a gálaműsort a koronavírus-járvány terjedése miatt idén is televíziós felvételről tekinthetik meg a nézők – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) kedden az MTI-vel.

“A közmédia a könnyűzene kapcsán érintett rádiós és televíziós felületeivel összhangban a Petőfi Zenei Díjon keresztül is kommunikálja, hogy támogatja a magyar könnyűzene fejlődését, az innovatív, különleges, egyedi, produkciókat, a tömegkultúrában értéket képviselő alkotókat, fiatal tehetségeket és a zeneiparban dolgozókat. Hosszú távú célunk, hogy a Petőfi Zenei Díj állandó helyiértékkel bíró, de trend- és tendenciakövető elismerés maradjon mind a közönség, mind a szakma szemében”

– idézte Béli Ádámot, a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV csatornaigazgatóját a kommüniké.

A jelöltekre, 2021 legjobbjaira a Petőfi Rádió és az M2 Petőfi TV zenei szerkesztői tettek javaslatot a rádió lejátszási listája alapján. Arról a csatornaigazgató és egy szakmai zsűri dönt, kikhez kerülnek az elismerések.

Három díjazott már A Dal 2021-ben ismertté vált. A dalválasztót az Egyetlen szó című dallal megnyerő Kaukázus együttes egyben a Petőfi Zenei Díj Év Dala elismerést is kiérdemelte, a zenekar frontembere, Kardos-Horváth János pedig A Dal 2021 legjobb dalszövegírójaként a Petőfi Zenei Díj dalszövegírói különdíjasa lett. A Dal 2021 Felfedezettje, Katona Petra szintén Petőfi Zenei Díjas is az Év Felfedezettje kategóriában.

A január 23-án látható gálaműsorban a korábbi évekhez hasonlóan méltatják a hazai könnyűzenei élet elmúlt egy évben elhunyt nagyjait.

Idén is átadják az Életműdíjat, amelyet 2016-ban Bereményi Géza, 2017-ben Demjén Ferenc, egy évvel később Tátrai Tibor, 2019-ben Nagy Feró vehetett át. Tavaly Horváth Charlie kapta az életműért járó Petőfi-szobrot.

Ebben az évben a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész és zeneszerző, Szakcsi Lakatos Béla részesül ebben az elismerésben. A zenész munkássága jelentős hatást gyakorolt a magyar könnyűzenére, kiváltképp a dzsessz, etno dzsessz műfajra.

Az év zenekara díj jelöltjei: Platon Karataev, Carson Coma, Margaret Island, Elefánt, 4S Street. Az év férfi előadó kategóriában Szakács Gergő, Köteles Leander (Leander Kills), Beton.Hofi, Vitáris Iván (Ivan & The Parazol) és Nagy Barnabás (Pontiac) a díj várományosa, Az év női előadója díjért Zóra (Urbányi Zóra), Brenka (Dárdai Blanka), Deva (Takács Dorina), Hegyi Dóri (Ohnody) és Schloblocher Barbara (Blahalouisiana) van versenyben.

Az év idegen nyelvű magyar szerzeménye kategóriában lett jelölt Áron András and the Black Circle Orchestra a Dance with the Devilsszel, Saya Noé az Under the Riverrel, Lengyel Johanna és Benkő Dávid a Never Be-vel, Mörk ft. Takuya Kuroda a Baby-vel, illetve a Run Over Dogs a Crocodiles on the Leash című dallal. Az év multimédiás projektje díjazottja a Hajógyár, a Be Massive Horizon, a Roadmovie, a BP Underground rockfilm és a Quixotic közül kerül ki.

Az év elektronikus zenei előadója jelöltje az Analog Balaton, Jay Lumen, Maddow, Jumodaddy, valamint az Anahit, Az év hangszeres előadója kategóriában pedig Geröly Mátyás (dob), Bodor Máté (gitár), Meggyes Ádám (hangszerelés, trombita), Varga Nóri (harsona) vagy Kóródi Tamás (gitár) lesz a befutó.

Művház

Nagy sikert arattak a 2015-ös párizsi merényletekről készült filmek Cannes-ban

A terrortámadást követő napokban a terroristák utáni hajtóvadászatról szóló November című alkotást Cédric Jimenez rendezésében versenyen kívül mutatták be, míg a túlélők szemszögéből készült Revoir Paris (Párizst újralátni) című dráma, Alice Winocour alkotása, a Rendezők kéthete elnevezésű programban versenyez.

Közzétéve:

Miközben a párizsi különleges esküdtszéken június végén hirdetnek ítéletet a 2015. november 13-i, 130 halálos áldozatot követelő párizsi iszlamista merényletsorozatot végrehajtó terrorkommandó tagjainak a perében, elkészültek az első nagyjátékfilmek, amelyek a terrortámadás különböző aspektusait dolgozzák fel – adta hírül az MTI.

A November című alkotás a rendőri erők munkájába vezeti be a nézőket. A történet a támadás estéjén a bűnügyi rendőrség terrorelhárítás igazgatóságán kezdődik, ahol egyszerre szólal meg több tucat telefon.

Ezen az estén 130-an haltak meg néhány óra alatt a francia fővárosban.  A Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. A merényletsorozatban csaknem ezren megsérültek.

Cédric Jimenez filmjében láthatjuk, ahogy a rendőrök Héloise (Sandrine Kiberlain) és Fred (Jean Dujardin) irányítása alatt azonnal megkezdik a nyomozást Franciaországban és Marokkóban, az interneten keresztül azért, hogy az életben maradt terroristák nyomára bukkanjanak.

Öt napon át küzdenek a fáradtság és a tehetetlenség, valamint elsősorban a téves és félrevezető információk ellen, egészen addig, amíg a jelenleg is zajló per egyik kulcstanúja nyomra nem vezeti őket. A rendőrségen jelentkező tanú a bujkáló terroristáknak szállást szerző nő barátnője volt, s az ő vallomásának köszönhetően sikerült a francia rendőrségnek meghiúsítania egy tervezett újabb merényletsorozatot, alig néhány nappal a november 13-i támadás után. A játékfilm végigköveti, ahogy az elit egységek hajnali 4-kor a Párizshoz közeli Saint-Denis-ben rátörték a lakást a bujkáló dzsihadistákra, akik közül az egyik felrobbantotta magát a testére erősített robbanóövvel, s ezzel megölte a társait is.

A film díszbemutatóján a közönség állva, hosszan ünnepelte a film alkotóit.  

A másik játékfilm a merényletsorozatot túlélők szemszögéből meséli el a merényletek következményeit: hogyan lehetséges egy ilyen jelentős trauma után érzelmi szempontból folytatni az életet. A Revoir Paris főhőse egy orosz tolmács, Mia (Virgine Efira), aki az egyik megtámadott kávéházban volt a merénylet idején. Bár csak kisebb sérülést szenvedett, három hónappal később sem tudja újrakezdeni a munkáját, és a barátaitól is elidegenedik. A saját emlékei után kutatva találkozik más túlélőkkel, hogy ismét megtalálja az utat a saját boldogsága felé. A film rendezőjét, Alice Winocourt a bátyja története inspirálta, aki a Bataclan elleni támadás egyik túlélője.

Tovább olvasom

Művház

Csaknem félszáz alkotás látható a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon

Negyvennyolc alkotás szerepel az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba állító szegedi nemzetközi filmfesztivál kedden kezdődő versenyprogramjában.

Közzétéve:

Flickr

Szabó Éva, a rendezvény művészeti vezetője a fesztivál programját bemutató sajtótájékoztatón azt mondta,

a nyolc nagyjátékfilmet, 14 dokumentumfilmet, 19 kisjátékfilmet és hét kísérleti alkotást az előzsűri több mint négyszáz nevezés közül választotta ki.

A filmeket a Szabó Gábor elnök irányította szakmai zsűri értékeli, emellett kiosztják a Kolozsi László dramaturg, forgatókönyvíró vezette kritikuszsűri díját, valamint egy középiskolások és egyetemisták által odaítélt elismerést is – közölte a szakember.

A szombatig tartó fesztivál szervezői az eddigi leggazdagabb versenyen kívüli programot állították össze, melyre az óvodásoktól kezdve az egyetemistákon át a nyugdíjasokig mindenkit várnak

– emelte ki a művészeti vezető.

Az idei fesztivál életműdíját Grunwalsky Ferencnek ítélte oda a zsűri. Az operatőrtől mesterkurzuson tanulhat a fiatalabb nemzedék, munkái közül pedig a Jancsó Miklós rendezte Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmet vetítik. A kísérőprogramok része az Oscar-díjas sorozat, amelyben a fesztivál nyitófilmjeként látható az idén ötvenéves Kabaré. A Magyar panoráma szekcióban az elmúlt egy-két év legjobb filmjeit mutatják be, köztük premier előtt vetítik Paczolay Béla rendező Pacsirta című alkotását, amelynek operatőre Balázs István Balázs volt, valamint a Ruth Platt rendezte és Győri Márk fotografálta Martyrs Lane című brit horrort.

Uniós támogatással magyarországi és szerbiai kulturális fesztiválok szervezői számára konferenciát is szerveznek a filmes seregszemléhez kapcsolódva, vajdasági és hazai fiatalok pedig háromnapos műhelymunkán vesznek majd részt, ahol mobilfilmek készítésével ismerkedhetnek.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Ablakból zuhanást is filmre vettek a Petőfi-mozi forgatásán (fotó)

Befejeződtek az 1848. március 15-ről szóló nagyszabású, látványos magyar film, a Most vagy soha! forgatásának soproni felvételei.

Közzétéve:

Most vagy soha! produkció

A stáb több mint két hetet töltött a nyugat-magyarországi városban, ahol számos akciójelenetet rögzítettek, köztük azt a látványos momentumot, amikor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia az emeleti albérletükből az ablakon át kiugorva menekülnek a nyomukban járó osztrák titkosrendőr és martalócai elől – írja az Origo.

A budapesti Dohány utcát “megformáló” soproni utcát aprólékos műgonddal igazították az 1848-as állapotokhoz, aminek megfelelve teljes hosszában beborították sárral a területet, amit a stáb ott tartózkodása alatt két alkalommal is végre kellett hajtani. Május közepére ugyanakkor minden ide tervezett jelenetet sikerült rögzíteni. A stáb innen Esztergomba, majd Komáromba megy tovább, és folytatja az augusztus végéig tartó forgatási munkálatokat.

Borítókép: jelenet a filmből/ Most vagy soha! produkció

Tovább olvasom