Művház
Petőfi-sorozat jelenik meg a bicentenáriumra
Petőfi-sorozat jelenik meg az Osiris Könyvkiadó gondozásában a Petőfi-emlékév jegyében. A sorozatot és a már megjelent köteteket kedden mutatták be Budapesten.
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 és az NKA Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma vezetője a bemutatón kiemelte: a most megjelent nyolc kötet valójában egy sorozatnak csak az első nyolc darabja.
Hozzátette, hogy az irodalomtörténeti kötetek mellett művészettörténeti kiadványsorozatot is terveznek, és az új sorozatokat minden köz- és iskolai könyvtárba eljuttatják.
Gyurgyák János, az Osiris Könyvkiadó vezetője felidézte: a művek előkészítése már másfél évvel ezelőtt elkezdődött. Koncepciójuk egyik pillére az volt, hogy a kötetek témáját ne csak Petőfi Sándor és munkássága adja, hanem egy tágabb korszakot öleljen fel és annak legnagyobb alkotóival is foglalkozzon, Petőfi mellett többek között Vörösmarty Mihály, Arany János és Madách Imre is megjelenjen.
A megjelenő műveket és monográfiákat recepcióskötetek egészítik ki, amelyekbe összerendezik az elmúlt 200 év legfontosabb tanulmányait. A mintakötetet Margócsy István készítette el Petőfi Sándor emlékezete címmel – tette hozzá, kiemelve, hogy a többi szerző esetében is hasonlót terveznek.
Ezekhez a kötetekhez illeszkedve jelent meg a sorozatban – egyben a Nemzet és emlékezet sorozat utolsó köteteként – Hermann Róbert Az 1848-49 forradalom és szabadságharc című könyve, amely tágabb politikai szemlélettel vizsgálja ezt a korszakot, valamint Osztovits Szabolcs kronológiája, a “Sors, nyiss nekem tért” – Petőfi Sándor életének krónikája című kötet.
Petőfi Sándor összes prózai írása és levelezése, valamint próza- és drámafordításai Szalisznyó Lilla és Zentai Mária irodalomtörténészek szerkesztésében jelent meg a sorozatban, összes versei pedig Kerényi Ferenc szerkesztésében, aki a költő tudományos igényű kiadásának több mint egy évtizede szerkesztője és sajtó alá rendezője, több népszerű kiadás szövegének gondozója, számos emlékhely kiállításának rendezője.
Szintén Kerényi Ferenc jegyzi a Petőfi Sándor élete és költészete című munkát, amely kritikai életrajz, tartalmazza a költő részletes biográfiáját, feltárja életműve keletkezéstörténetét, bemutatja egykorú fogadtatását és a recepció legfontosabb irányait is.
A magyar romantika ikercsillagai – Jókai Mór és Petőfi Sándor című, Szilágyi Márton szeresztette tanulmánykötet pedig egymás tükrében próbálja meg értelmezni az 1840-es évek két legnagyobb magyar irodalmi tehetségének, Jókai Mórnak és Petőfi Sándornak az életművét.
Mint Gyurgyák János kiemelte, a könyvek már az évforduló előtt fél évvel elkészültek, ami Magyarországon egyedülálló. A következő másfél évben pedig a további tervezett kötetek is megszülethetnek.
Művház
Vasárnap estig ingyenesen látható három klasszikus magyar film a Filmión
Vasárnap estig ingyenesen látható három alkotás a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjából a Filmión: a frissen felújított Latabár-klasszikus, az 1943-ban készült Egy szoknya, egy nadrág, az 1937-es Pesti mese, valamint Gazdag Gyula 1971-es megjelenésekor betiltott szatírája, A sípoló macskakő csütörtöktől tekinthető meg ingyenesen a magyar filmek streamingplatformján – tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet (NFI) az MTI-t.
Mint felidézték, a Budapesti Klasszikus Film Maraton teltházas előadásain a hollywoodi produkciók és ritka gyöngyszemek mellett számos hazai klasszikust is vetítettek, így bemutatták a frissen restaurált Latabár-filmeket, megemlékeztek a 150 éves Budapestről, valamint külön válogatást szenteltek a Balázs Béla Stúdió alkotóinak, köztük Gazdag Gyula munkásságának.
Az NFI közleményében kiemelték, hogy
csütörtöktől vasárnap estig ingyenesen megtekinthető Latabár Kálmán fergeteges alakításával a frissen felújított Egy szoknya, egy nadrág című bohózat,
amelyben Sóvári Péter, a felkapott színész szerelmére más is szemet vetett, a nagyravágyó Ibolya azonban nem sejti, hogy grófi származású udvarlója valójában szegény, mint a templom egere és a vagyont, amellyel henceg, egy spanyol özvegytől reméli. Amikor a gróf rossz ripacsnak nevezi Sóvárit, a sértett férfi bosszút esküszik és színészi képességeit bevetve eljátssza a spanyol özvegy szerepét.
A Pesti mese főszerepeiben Turay Ida, Páger Antal és Kabos Gyula brillírozik.
A filmben Kis Klári, a lenézett kalapos lány egy napon váratlanul hatalmas amerikai vagyont örököl, csőd szélén álló munkaadójának testvére ezért a közelébe akar férkőzni, hogy rátehesse a kezét a pénzre. A munkahelyén Copfosnak csúfolt lány azonban nem olyan butuska, amilyennek felettesei hiszik, ezért tervet eszel ki kapzsi udvarlója leleplezésére – áll a közleményben.
A sípoló macskakőben, a Kádár-rendszer sokáig betiltott szatirikus parabolájában diákok érkeznek egy vidéki építőtáborba dolgozni, azonban a földeken épp nincs tennivaló, a vezetők ezért különféle programok szervezésével igyekeznek leplezni a kínos hibát.
A fiatalok hamarosan rájönnek, mi a pótcselekvések célja, amit követően egyre nehezebb fenntartani a táborban a rendet.
Gazdag Gyula első játékfilmjét rendszerkritikussága miatt először betiltották, majd 1972-ben mégis bemutatták, a hetvenes években formálódó fiatal ellenzék egyik fontos kultuszfilmje lett.
Az NFI a mozgóképipar magyar csúcsszervezeteként az egész hazai filmes szakmára fókuszál, szerteágazó tevékenységeinek közös célja az ágazat átfogó fejlesztése és versenyképességének biztosítása hosszú távon a régióban, valamint fő küldetése, hogy a magyar mozgóképipar és mozgókép-alkotások ismertségét és elismertségét itthon és külföldön egyaránt növelje – olvasható a közleményben.
Művház
Öt dokumentumfilmet és 17 fikciós alkotást vetítenek a 23. Filmtettfeszten
Öt dokumentumfilmet és 17 egész estés fikciós alkotást vetítenek a 23. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemlén, amelyet október 4. és 8. között tartanak Kolozsváron és 15 további erdélyi településen – közölték a szervezők az MTI-vel.
A levetítendő alkotások között van az elmúlt év két animációs sikerfilmje: Magyarország idei Oscar-nevezettje, a Kojot négy lelke és a Berlinalén bemutatott Műanyag égbolt is
– áll a közleményben.
A 23. Filmtettfeszt programjában pár hete bemutatott magyar alkotások is szerepelnek, köztük a Sopsits Árpád rendezte Mellékszereplők, Szabó Mátyás Látom, amit látsz és Buvári Tamás A másik érintése című mozija. Több, korábban debütált, kiemelkedő színészi teljesítményeket felvonultató alkotást is láthat az erdélyi közönség, például a Larry, a Veszélyes lehet a fagyi, a Hat hét, valamint a Magasságok és mélységek című filmet.
Vetítik a szemlén Rohonyi Gábor és Vékes Csaba Szia, Életem!, Lévai Balázs és Tiszeker Dániel Nyugati nyaralás és Baranyi Gábor Benő Zanox – kockázatok és mellékhatások című moziját is.
Az erdélyi magyar filmszemlén látható lesz a Hadik című kosztümös, történelmi kalandfilm, a megtörtént eseményeket feldolgozó Blokád és a Hatalom című politikai filmdráma.
A 23. Filmtettfeszt nyitófilmje az idén 20 éves, Antal Nimród rendezte Kontroll lesz, amelyet hat helyszínen vetítenek. Az október 4-i kolozsvári közönségtalálkozón a főszereplőt alakító Csányi Sándor is részt vesz.
A dokumentumfilmek közül a szervezők kiemelték a dokumentarizmus és fikció határán egyensúlyozó Háromezer számozott darab és a Jóreménység-sziget című alkotásokat.
Az erdélyi témát feldolgozó filmek között lesz Lakatos Róbert Ki kutyája vagyok én? című mozija, az Olimpiai álom Erdélyben és a Petőfi Sándor erdélyi útját követő “Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én.”.
A program a magyar vízilabda-válogatottról szóló A nemzet aranyai, valamint A döntés című nagysikerű dokumentumfilmekkel egészül ki.
A 23. Filmtettfeszt október 4. és 8. között zajlik Kolozsvár központtal, de Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagybánya, Temesvár, Arad, Szamosújvár, Tordaszentlászló, Nagyszeben, Brassó, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Kovászna magyar közönségét is várják a mozivásznak elé.
Borítókép: jelenetfotó a Hadik című filmből
Művház
Nézőrekorddal zárult a Klasszikus Film Maraton
110 vetítésen több mint 20 ezer néző vett részt, megdöntve a korábbi évek látogatószámát.
Rekordszámú teltházas vetítéssel, közönségtalálkozókkal és nemzetközi szakmai programokkal, köztük az első archív filmvásárral zajlott a Budapesti Klasszikus Film Maraton. A Nemzeti Filmintézet (NFI) restaurált mozgóképeket ünneplő rendezvényén 110 vetítésen több mint 20 ezer néző vett részt, megdöntve a korábbi évek látogatószámát.
A Szent István-bazilika előtti, szabadtéri vetítéseken mind a négy este megtelt a Szent István tér, ahol többek közt John Travoltát, Garas Dezsőt, Johnny Deppet és Lugosi Bélát is láthatták a nézők frissen restaurált filmklasszikusokban a 130 négyzetméteres óriásvásznon – idézte fel a Filmintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A vasárnap zárult Klasszikus Film Maraton meghívására
Magyarországra érkeztek a világhírű miskolci származású filmes, Emerich Pressburger (Pressburger Imre) unokái, az Oscar-díjas Kevin Macdonald és a BAFTA-díjas Andrew Macdonald, a Trainspotting nemzedéki kultfilm producere, akiknek régi álmuk vált valóra azzal, hogy felvették a magyar állampolgárságot, amelyet erdélyi magyar nagyapjuktól Trianon idején vettek el
– emlékeztettek a közleményben.
Mint a szervezők kiemelték, Kevin Macdonald és Andrew Macdonald mellett a közönség olyan alkotókkal találkozhatott, mint Koltai Lajos, Sándor Pál, Gazdag Gyula, Gárdos Péter, Kern András, Thierno Souleymane Diallo és Pierre Földes.
Mintegy ötven, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum és Filmlabor által frissen restaurált magyar alkotást a maratonon láthatott először a közönség, köztük legendás Latabár-filmeket, Gazdag Gyula rendezéseit, az 1930-as évek ifjú tehetsége, Tóth Endre alkotásait, aki André de Toth néven lett korszakalkotó filmes Hollywoodban.
A Sir Alexander Kordaként, a brit filmipar megalapítójaként világhírűvé vált Korda Sándor látványos szuperprodukciói is műsoron voltak a fesztiválon.
Rekordszámú teltházas vetítést tartottak a maratonon az Urániában és a Toldi moziban is.
A Fogjunk tolvajt! című Hitchcock-film, Jean Renoir romantikus vígjátéka, a Mezei kirándulás, Francis Ford Coppola klasszikusa, A keresztapa, az első magyar életrajzi film, Tóth Endre 1939-es Semmelweis című alkotása, a Robert de Nirót világsztárrá emelő Dühöngő bika és a generációs kultfilm, a Trainspotting felújított változata is telt házzal ment.
A maraton keretében Matthijs Wouter Knol, az Európai Filmakadémia igazgatója, Claire Legras, Franciaország magyarországi nagykövete és Káel Csaba filmipari kormánybiztos felavatta az Európai Filmkultúra Kincse emléktáblát a Nyugati pályaudvar épületén, amely csodás filmek helyszíneként jelentős szerepet játszott az európai filmtörténetben – áll az NFI visszatekintésében.
A filmeseknek, a diákoknak és a tanároknak a szervezők ingyenes akkreditációt biztosítottak, amelyet több mint ezren vettek igénybe, a diákvetítéseken és oktatási programokon pedig közel 3500-an vettek részt.
Új helyszínként csatlakozott a maratonhoz a Budapest Music Center, ahol filmkoncerteket élvezhetett a közönség a magyar kortárs jazz olyan kimagasló képviselőivel, mint Harcsa Veronika, Lukács Miklós, Dés András és Gőz László.
A maraton szakmai programjaira 19 országból 85 külföldi résztvevő érkezett, hogy bemutassa újonnan restaurált filmjeit és a Budapest Classics Lab konferenciasorozaton megossza tapasztalatait a filmek restaurálásáról, terjesztéséről és azok oktatási célú felhasználásáról. Először rendezték meg a nemzetközi archív filmvásárt, ahol a magyar mellett külföldi archívumok és televíziócsatornák is megjelentek kiállítóként és előadóként.
A Filmintézet szervezésében megvalósult Budapesti Klasszikus Film Maraton partnere volt Martin Scorsese filmmegőrzést és filmrestaurálást támogató alapítványa (The Film Foundation), a Brit Filmintézet (BFI), a Cinématheque française, a Paramount Archívum, kiemelt támogatója pedig a MOL – zárul a közlemény.