Kövess minket!

Művház

Öt rendezői interjú a Japán Filmfesztivál programjai között

Az online vetített filmeket bárki díjmentesen megnézheti, csupán regisztrálnia kell szándékát.

Pixabay

A JFF PLUS Online Japán Filmfesztivált február 26. és március 7. között tartják, az elmúlt évek japán filmterméséből 30 alkotást láthatnak az érdeklődők – tájékoztatták az MTI-t a szervezők. A Japán Alapítvány által szervezett esemény ebben az évben az eddigi legnagyobb repertoárt sorakoztatja fel. A programban egyaránt megtalálhatók kritikusok által elismert díjnyertes alkotások és mainstream szórakoztató filmek.

A Japán Alapítvány weboldalán beszélgetés lesz látható Takesi Jasiroval, a Gon, a kis róka című animáció alkotójával. Az animációs film több mint két év alatt készült el, főhőse pedig váltogatja róka és embergyermek alakját; a megható film egy régi japán gyerekmesén alapul. A beszélgetésen a japán animációs rendező egyebek mellett a stop-motion technika rejtelmeibe avatja be a nézőket.

Megszólal a kortárs japán filmművészet egyik legígéretesebb alakja, Suicsi Okita. Az interjúból kiderül egyebek mellett, hogy a rendező életében a legnagyobb áttörést eddig a Yonosuke története hozta, a Nézzük meg a vízesést! című vígjáték forgatókönyvébe pedig a szereplők saját életéből is illesztettek részleteket.

Kazuhiro Szoda alkotótól a Béke című fim lesz látható, amely a Hongkongi Nemzetközi Filmfesztivál Legjobb Dokumentumfilm díját nyerte el. A japán rendező az alkotói folyamatba ad betekintést.

Rikija Imaizumi, az Iszaka Kotaro regénye alapján készült Kis éji zene rendezője az irodalmi adaptáció lehetőségeit fejtegeti, míg Kazuja Siraisi az Egy éjszaka című, megrázó filmjének elkészítéséről beszél és olyan kérdéseket feszeget, mint hogy etikus-e bűncselekményt elkövetni, ha azzal nem ártani akarunk, hanem épp ellenkezőleg, családtagjainkat akarjuk megmenteni.

Február 26. és március 7. között, a fesztivál ideje alatt a https://watch.jff.jpf.go.jp weboldalon mindennap három film lesz elérhető 24 órán keresztül választható magyar vagy angol felirattal. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit az alábbi oldalon tehetnek meg az érdeklődők: https://watch.jff.jpf.go.jp/signup.html.

Borítóképünk illusztráció

Művház

Október 23. – folytatódik Bagi Iván Sétatörténelem című sorozata (videó)

Harmadik nemzeti ünnepünkön a népszerű humorista Sétatörténelem-sorozata is a harmadik részéhez érkezett. A nagy magyar sorsfordító eseményeknek emléket állító, finom, tiszteletteli humorral élő kisfilmek sorában az 1956-os eseményeket felelevenítő epizód is elsősorban a közönség fiatalabb tagjait kívánja megszólítani.

Közzétéve:

Borítóképünk kocka a Bagi Iván október 23-i kisfilmjéből

Bagi Iván az augusztus 20-i ünnep után most az 1956. október 23-i, illetve az azt követő forradalmi események néhány ikonikus helyszínére látogatott el Budapesten. Kísérője ezúttal is a történész szakot végzett stand up-os, Szép Bence, aki könnyed, mégis informatív módon beszél a magyar történelem egyik legfontosabb XX. századi eseménysorozatáról – írja az Origo.

„Fiatalosan, lazán, és csak nagyon finoman vegyítve a humort ezzel a történelmi formátummal”

– mondja Bagi Iván a harmadik „sétafilm” készítését bemutató werkfilmben arról, hogyan lehet megszólítani a fiatalokat az olyan súlyos témákkal, mint az október 23-i forradalom és annak felidézése.

Pontosan mikor és hol volt az első véres esemény 1956 őszén? Tényleg harcoltak lekvárral a szovjet páncélosok ellen a forradalmárok? Miért egy kamaszfiú szobra áll a Corvin köznél?

Ezekre és még sok más kérdésre is választ kaphat Bagi Ivántól és Szép Bencétől a harmadik sétatörténelmi kisfilmben. Nézze meg az alábbi videót!

Tovább olvasom

Művház

A Magyar Nemzet fotóriportereinek 2006-os képeiből nyílt kiállítás

Meggyalázott demokrácia címmel nyílt ma fotókiállítás a Nemzeti Múzeumban. A tárlat célja, hogy a Magyar Nemzet fotóriporterei által készített felvételeken keresztül bemutassa: az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista–liberális kormánykoalíció az erőszak eszközét alkalmazva lépett fel békés demonstrálók ellen.

Közzétéve:

Burger Zsolt/Magyar Nemzet

A kiállításról, valamint a 2006 őszén történtekről L. Simon László, a múzeum főigazgatója nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, aki elmondta, hogy a hatalom embertelen fellépése, valamint cinizmusa olyan történelmi esemény volt, amit a muzeológia eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni.

“A jelenlegi állandó kiállításunk 1990-ig foglalkozik a magyar történelemmel, azonban az nem ért véget a rendszerváltással, ezért is fontos a ma nyíló szabadtéri tárlat, amely a 2006. október 23-án történt eseményeket mutatja be” – nyilatkozta L. Simon László, a múzeum főigazgatója.

“Gyurcsány Ferenc még mindig köztünk van, és aktív alakítója a magyar belpolitikának, ami a 2006-os események fényében elkeserítő. Ugyanakkor az általa vezetett hatalom embertelen fellépése olyan történelmi esemény volt, amit a tudomány, a muzeológia vagy a művészet eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni”

– rögzítette L. Simon. Kitért rá, hogy 2006 gyalázatos eseményei a magyar történelem részét képezik, azokat majd az új, állandó kiállításon is be kell mutatni.

“Régi idők legrosszabb emlékeit idézte vissza 2006 őszén a posztkommunista hatalom” – emlékeztetett a főigazgató, kiemelve, hogy a történelmi szakaszhatárok nem feltétlenül vágnak ketté életeket: a rendszerváltozást követő évtizedekben az 1990 előtti diktatúrát működtető személyek is közöttünk éltek, mint például a 2016-ban elhunyt Biszku Béla. Szerencsés esetben viszont nem kaptak többé szerepet.

“A 2010-es új alkotmányos időszakban is ezt vártuk volna, de Gyurcsány Ferenc ugyanúgy aktív maradt, mint a rendszerváltozást követően Horn Gyula, aki pedig karhatalmistaként az 1956-os forradalom leverésében is tevékeny szerepet vállalt”

– mutatott rá.

A véres tömegoszlatás, valamint a káosz és a zűrzavar kapcsán L. Simon közölte: számára Révész Máriuszról, a Fidesz országgyűlési képviselőjéről készült felvételek azok, amelyek leginkább kifejezik a 2006 őszén történteket. “Mindez megmutatja, hogy a hatalom nem válogatott” – rögzítette a főigazgató, aki felidézte azt is, hogy az SZDSZ akkori prominens politikusa, Kuncze Gábor frakcióvezető gúnyosan Révész „Mártíriusznak” nevezte a fideszes politikust. “Mérhetetlen arrogancia és cinizmus volt tapasztalható az akkori kormánypárti, szocialista és liberális politikusoktól. Ha ma történne hasonló, az egész nyugati sajtó a jelenlegi kormánynak rontana, és megjegyzem, teljes joggal tenné” – hangsúlyozta L. Simon. A főigazgató kiemelte, hogy a 2006. őszi eseményeket el kell magyarázni mindenkinek, és emlékeztetni kell a legújabb kori magyar történelem egyik legsötétebb napjára.

“A mi felelősségünk is, hogy rámutassunk az akkor történtekre” – hangsúlyozta.

L. Simon László felidézte: 2006-ban nem gondolta volna, hogy 15 évvel később Gyurcsány Ferenc még mindig meghatározó szereplője lesz a magyar politikának. “Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy mi van a ‘jófejség’ álarca mögött” – hívta fel a figyelmet a főigazgató, kiemelve, hogy ebben a politikusoknak és a kulturális élet szereplőinek, valamint a közintézményeknek is felelősségük van.

Borítókép: Burger Zsolt felvétele

Tovább olvasom

Művház

Itt az Áldozatok 2006 című film trailere!

Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás filmje a 2006-os véres eseményeket mutatja be a rendőri és civil áldozatok szemszögéből – írja a Mandiner.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a film előzeteséből
Tovább olvasom