Kövess minket!

Művház

Öt dolog, amit nem tudtál Hugh Hefnerről

Egyes felmérések szerint a Playboy márkaismertsége világszinten 97 százalékos. A nyuszis lap átfogalmazta a szexualitás narratíváját az amerikai társadalomban, az általa generált társadalmi és kulturális viták pedig felrúgták az addigi status quót.

A szexuális forradalom egyik vezéregyéniségéről nem sokan gondolták volna, hogy kisfiúként kimondottan szégyellős gyerek volt. Hugh Hefner közép-nyugati, konzervatív protestáns családba született. Szorongásain képregények rajzolásával próbált enyhíteni. A középiskolában Iskolai zűr címmel adott ki képregényt, és az iskolaújság szerkesztését is magára vállalta. Szülei legszívesebben misszionáriusként látták volna fiukat felnőttként, de végül Hugh nem ezt az utat választotta.

Fotó: Hugh Hefner munka közben

Hefner pszichológusként végzett, az Illinois Egyetemet tanult, emellett kreatív írásból is diplomát szerzett. Munkája során sokat merített a szexualitás természetét vizsgáló lélektani tanulmányokból. Szakirányú műveltsége és komplex látásmódja segítségével sikeresen felismerte a háború utáni kábult korhangulatban férfitársai vágyait, fogyasztói attitűdjeit. Az elfojtások, a szigorú társadalmi struktúrák közepette több kalandra, szabadságra, sőt szabadosságra – és persze meztelenségre – vágytak. A társadalmi gátakat természetesen hosszú folyamat volt áttörni. Hefner eleinte maga sem hitte, hogy ez sikerülhet, egyszer így nyilatkozott:

Lehetetlen álmokat álmodtam, de ezek az álmok kitörve meghaladtak mindent, amit csak elképzeltem.

Az igényes magazin a kezdet kezdetén azonban még korántsem a csillogásról szólt. A legelső Playboy meglepően fapados módszerrel készült. Hugh a szülei konyhájában készítette el az újságot saját kezűleg, olló és cellux segítségével. De persze nála volt a legnagyobb ütőkártya: Marilyn Monroe meztelen képei. Így indult útjára a korszakalkotó nyuszis magazin 1953-ban.

Fotó: Hugh Hefner és a Playboy

Hefner az újság elindításával betört a médiapiacra, ezután a Playboy rövid úton betette a lábát a televíziózásba is. 1959-ben Hef elérkezettnek látta az időt, hogy egy kísérleti varietéműsorral jelentkezzen. A Playboy’s Penthouse, melyben dzsessz és R&B-sztárokat látott vendégül 44 adást ért meg. Az egyik adás különösen nagy port kavart. A Grateful Dead lépett fel, és az egész stáb meglehetősen furcsán viselkedett, de csak később derült ki, hogy mi okozta a felfordulást. Az egyik hangmérnök LSD-t csempészett az egész társaság kávéjába, de Hugh és csapata így is megállták a helyüket és a komoly hallucinációk közepette is végigcsinálták az egész adást.

Művház

Szombaton kiderül, melyik dal lesz az év magyar slágere

A nézők sms-ben szavazhatnak az általuk legjobbnak ítélt produkcióra.

Közzétéve:

Facebook / @adalshow

A Dal második elődöntőjében kialakult a finalista mezőny. A tizedik évad döntőjében nyolc produkciót hallhatnak a nézők szombaton 19 óra 35 perctől a Duna Televízióban, a győztes megkapja a Petőfi Zenei Díj Év Dala elismerést – közölte az MTVA Sajtó Osztálya az MTI-vel.

A döntőbe jutottak között van a Kaukázus, amelynek frontembere, Kardos-Horváth János Egyetlen szó című szerzeményéért a múlt szombati adásban átvehette A Dal 2021 Legjobb Dalszöveg Írója díjat, amely egyben a Petőfi Zenei Díj Az Év Szövegírója címet is jelenti.

A Kaukázus dala mellett versenyben van BariLaci (Féltelek), Az Év Felfedezettjének választott Katona Petra (Viszlát múlt), a Mudfield (Nincsen szerencsém), Radics Gigi (Egy vagy velem), Süle Zsolt (Befúj), a Swing á la Django és Herrer Sára feat. Sárközi Lajos (Maradok), valamint Andelic Jonathan (Áldom).

A döntőben a zsűri pontszámaival nyolcról négyre szűkül a mezőny, közülük az ötödik zsűritag szerepét betöltő közönség dönti el, melyik dal legyen a győztes.

A nézők sms-ben szavazhatnak, a legtöbb voksot kapó dal lesz 2021-ben az év magyar slágere.

Az év dalának előadójával a közmédia egy éven belül legfeljebb tíz dalból álló lemezfelvételt, egy zeneszámból videóklipet készít, a győztes emellett pénzjutalomban is részesül, amelyet zenei produkciójának fejlesztésére fordíthat.

Az év dala énekesének nyereménye tízmillió forint. A zsűri pontjai alapján legjobb négy közé kerülő másik három produkció öt-öt millió forinttal gazdagodik, a további négy döntős versenyző egy-egy millió forintot fordíthat zenei produkciója fejlesztésére.

A szombati adásban adják át A Dal 2021 Akusztik fődíját is. A közönség idén is online szavazáson döntheti el, melyik feldolgozás nyerje az online Akusztik Dalversenyt. A negyven produkcióra március 10. éjfélig lehet szavazni. A versenydalok meghallgathatók a műsor hivatalos online felületén, szavazni szintén ezen az oldalon lehet.

Az élő adás után az előadók és a zsűri tagjai visszaidézik a show-ban történteket az M2 Petőfi TV műsorában, A Dal Kulisszában és számos érdekességgel szolgálnak a produkciókról. A műsorok hatvan napig visszanézhetők a MédiaKlikk oldalán.

Tovább olvasom

Művház

Két lemeze is megjelenik a Fonó életműdíjas Dresch Mihálynak

Az etnodzsessz kiemelkedő képviselője a napokban kapta meg a Fonó Budai Zeneház életműdíját, emellett három további kategóriában díjazták.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

Két kvartettjével is lemezmegjelenés előtt áll Dresch Mihály.

Nem vagyok igazán elégedett azzal, amit eddig csináltam. Az egykori öntudatlan zenélés utólag másként szól számomra, mint a megszületés pillanatában. És nem vagyok szórakoztató színpadi ember, csak egy olyan figura, aki egyszerűen kiáll és zenél

– mondta a 65 éves fúvós zenész.

Dresch Mihály csaknem négy évtizede meghatározó szereplője a hazai zenei életnek; az afroamerikai fekete dzsessz harmóniavilága és improvizációs technikája, valamint az autentikus magyar népdalkincs ötvözésével műfajt teremtett. Saját együttesével 1984, vonós kvartettjével 2014 óta dolgozik, emellett számos egyéb formációban, projektben, lemezfelvételen volt fontos szereplő.

“A dzsessz és a magyar népzene látszólag egymástól távol álló két világ, de számomra ugyanaz az emberi megnyilatkozás, miközben stilárisan sok a különbség. A bartóki utat követve beépülnek a zenémbe a különböző hatások, és szeretném megmutatni, mit gondolok én értéknek. Lehet, hogy ha most kezdeném, nem ebbe az irányba indulnék el, mert nagyon nehéz út” – jegyezte meg.

A zenész a napokban négy Fonó-díjat kapott. A negyedszázados fennállását nemrég ünnepelt Fonó Budai Zeneház első díjátadóját a visszatekintés jegyében a napokban tartották,

Dresch Mihályt az életműdíj mellett a legjobb koncert, a legjobb jazz album, valamint a legjobb hangszeres művész kategóriában is elismerte a közönség és a szakmai zsűri.


“Nagyon megtisztelő ez, egyben érdekes érzés szembesülni számos régi élménnyel. A Mozdulatlan utazás című lemezt, amiért most Fonó-díjat kaptam, 2000-ben készítettem a kvartettel, és azon kevés anyagom közé tartozik, amelyet most is büszkén vállalok. Az elemek talán először ezen az albumon kezdtek összeállni egy szervesebb zenévé” – idézte fel Dresch Mihály.

Szintén Fonó-díjat kapott az a koncert, amelyet a Dresch Quartet Archie Shepp amerikai szaxofonos legendával közösen adott 2001-ben. Az együttműködésből egy évvel később lemez is lett Hungarian Bebop címmel. “Az öreg most 85 éves, még mindig aktív. Tavaly ősszel találkoztam a Párizsban élő Szandai Matyi bőgőssel, a kvartettem akkori tagjával, aki most Shepp formációjában muzsikál”.

Dresch szaxofonosként végzett 1979-ben a Zeneakadémia dzsessz tanszakán, de fő hangszere mellett furulyán és jó ideje a saját maga által kifejlesztett hangszeren, a fuhunon (ami egy fából készült furulya szaxofonbillentyűkkel) is játszik koncertjein és lemezein. Fuhun címmel 2011-ben lemezt is készített a Dresch Quartettel.

“A fuhunnak különleges hangszíne van, de nem egyszerű rajta játszani, érzékenyebb a hangképzésre, mint a szaxofonon. Tíz évig tartott, amíg a mostani formáját kialakítottam, de nem volt tudatos dolog, hogy egy új hangszert hozzak létre” – fűzte hozzá.

Az elmúlt évtizedekben számos külföldi sztárral játszott együtt, Archie Shepp mellett köztük volt Chris Potter, Chico Freeman, John Tchicai, Roscoe Mitchell, Lee Konitz, David Murray vagy Dewey Redman.

Mint elmondta, figyelemmel követi a nemzetközi dzsesszéletet, szívesen hallgatja az európai színtér számos fiatal előadóját, köztük a francia szaxofonost, Emile Parisient.

A Liszt-díjas, érdemes és kiváló művész a közeljövőben két új lemezzel jelentkezik a Fonónál, az egyiket a Dresch Vonós Quartet (további tagok: Csoóri Sándor Sündi – brácsa; Zimber Ferenc – cimbalom; Bognár András – bőgő) a másikat a Dresch Quartet (Lukács Miklós – cimbalom; Gyányi Marcell – nagybőgő; Csizi László – dob) rögzítette.

“A vonóskvartett anyagán saját szerzeményeim mellett szerepel két mezőségi zene, több darabban basszusklarinéton játszom. A hagyományos kvartett dzsesszesebb új lemezére friss kompozícióim kerültek. Az elmúlt egy év karanténidőszakában több online koncertünk volt, a két anyagot is bemutattuk a magyar kultúra napján, persze jobb lenne közönség előtt. A vonóskvartettel az áprilisi Budapest Ritmo fesztiválon is fellépünk online az Epreskertből” – mondta végül Dresch Mihály.

Borítókép: Dresch Mihály

Tovább olvasom

Művház

Az elsőfilmes Pilar Palomero nyerte a Goya-díjat

A lányok (Las ninas) című alkotás nyerte a legfontosabb spanyol filmes elismerés fődíját, amelyet egy virtuális gálán adtak át.

Közzétéve:

Flickr

A legjelentősebb spanyol filmes kitüntetés 35 éves történetében ötödik alkalommal jutalmaztak női alkotót a fődíjjal. A film operatőre, Daniela Cajías lett az első nő, aki győzött az operatőri kategóriában.

Mariano Barroso, a spanyol filmakadémia elnöke kiemelte: soha annyi női alkotót nem neveztek még Goya-díjra, mint ebben az évben. A kiemelkedő munkájukért jelölt filmesek 41 százaléka nő.

A lányok című film, amely bemutatkozhatott a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon is, egy apácák vezette zaragozai katolikus lányiskolában játszódik 1992-ben, abban az évben, amikor Spanyolország adott otthont az olimpiának és a világkiállításnak is. Miközben a társadalom modernizálódik, az iskola falain belül a konzervatív hagyományok az uralkodók. A történet főhőse a kamaszodó 11 éves Celia, aki rájön: nem félárva, hanem házasságon kívül született.

Az alkotás kilenc jelöléséből négyet váltott díjra, elnyerte a legjobb első rendezésnek és a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó, Francisco Goya spanyol festőt ábrázoló bronzszobrot is.

A fődíj átadására Ana María Ruiz López ápolónőt kérték fel, aki a madridi ideiglenes járványkórházban dolgozott tavaly tavasszal a koronavírus első hullámának idején.

Az akadémia elnöke beszédében köszönetet mondott az egészségügyi dolgozóknak, és hangsúlyozta a kultúra gyógyító erejét. Mint mondta, ebben a nehéz időszakban a filmek segítségével, ha csak néhány órára is, de ki lehet szabadulni a valóságból, a filmek segítenek leküzdeni a szomorúságot, a fájdalmat.

A gála kezdetén egyperces néma főhajtással adóztak a járványban elhunytak emlékének.

Külön emlékeztek meg az elmúlt egy évben elhunyt spanyol filmes szakemberekről, akiknek listája sosem volt még ilyen hosszú.

A koronavírus-járvány miatt virtuálisan megrendezett ünnepség televíziós közvetítése a málagai Soho Caixabank színházból zajlott közönség nélkül. A kategóriák 166 jelöltje sem volt jelen, hanem online kapcsolták őket, több alkalommal is mindannyiukat egyszerre lehetett látni a színpad háttérben álló óriási kivetítőn.

“A filmkészítőknek nincs nagyobb félelmük, mint az üres nézőtér” – mondta a gála egyik műsorvezetője, a világhírű színész, Antonio Banderas, aki tavaly elnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Goya-díjat.

A díjátadón csak a fellépő zenészek, táncosok és a kategóriák díjátadói vettek részt személyesen, mintegy negyvenen, köztük Pedro Almodóvar és Penélope Cruz Oscar-díjas művészek.

Az ünnepségre számos világsztár, mások mellett Robert de Niro, Al Pacino, Nicole Kidman, Helen Mirren és Emma Thompson küldött videóüzenetet, amelyben méltatták és támogatásukról biztosították a spanyol filmet, filmeseket.

A tervek szerint 2022-ben Valencia ad otthont a Goya-díj gálájának.

Borítókép: a film egyik jelenete

Tovább olvasom