Kövess minket!

Művház

Ősztől forgatják a Hadik Andrásról szóló filmet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) Filmszakmai Döntőbizottsága 1,6 milliárd forint gyártási támogatást szavazott meg a Hadik címmel készülő, 1757-ben játszódó nagyszabású mozifilmnek, amely felidézi Hadik András huszártiszt katonai bravúrját, amikor maroknyi csapatával megsarcolta Berlint.

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A Kis-Szabó Márk forgatókönyvéből készülő Hadik című látványos kalandfilm a magyar történelem egyik legdicsőbb mozzanatát dolgozza fel – közölte a Nemzeti Filmintézet (NFI).

A film főszerepét Trill Zsolt alakítja, a további szerepekben többek között László Zsolt, Hirtling István és Mucsi Zoltán lesz látható. A szereplőknek a hungarikumként jegyzett magyar huszárok világának megelevenítéséhez többek között magas fokú lovas tudásra van szükségük.

A Hadik rendezője Szikora János, operatőre Győri Márk. A film látványos, nagy statisztériát felvonultató lovas jelenetein Steve Dent angol akciórendező is dolgozni fog. A forgatás a tervek szerint ősszel kezdődik, a mozifilmet 2022 végén láthatják a nézők. A film producere Nagy Endre.
A film emléket állít a magyar huszárvirtusnak és Hadik András katonai bravúrjának.

Olyan történelmi kalandfilmet szeretnénk készíteni a Hadikból, amelynek főhősét két erő kormányozza: a bátorság és a becsület. Sodró lendületű képekből áll össze a történet, a film ritmusát tekintve az egész egy hihetetlen vágta lesz. A történet alig hagy egy szusszanásnyi időt a szerelem, család, barátság, kötelesség és árulás érzelmes epizódjainak, aztán újra, mint a forgószél, tovább ragadja hőseit és a nézőt

– olvasható a film tájékoztatójában.

Hadik András (1710-1790) katonatiszt, hadvezér, “a legvitézebb huszár”, aki hőstetteinek köszönhetően közlegényből lett gróf. Részt vett az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban. 1757-ben Berlin ellen küldték, a várost 3500 fős seregével október 6-án el is foglalta. Berlinre 600 ezer tallér sarcot vetett ki, Mária Teréziának 24 pár női kesztyűt is küldött ajándékba. Bár később kiderült, hogy valamennyi kesztyű balkézre való volt, az uralkodó 3000 dukáttal jutalmazta Hadikot és megkapta a Mária Terézia-rend nagykeresztjét is. 1758-ban lovassági tábornok lett, 1760-ban pedig még a német birodalmi és császári sereg ideiglenes fővezére is volt. 1762-ben és 1763-ban a Sziléziában harcoló császári fősereg parancsnokaként olyan vitézül küzdött, hogy grófi címet kapott. 1764 és 1768 között Erdély katonai parancsnoka és királyi biztosa volt.

Hadik András indítványozta először Magyarországon a jobbágyrendszer felszámolását. 1772-ben a Lengyelországot megszálló császári csapatok főparancsnoka és a birodalomhoz csatolt területek első polgári kormányzója volt. 1774-ben lett tábornagy és Mária Terézia még ugyanabban az évben kinevezte a bécsi Udvari Haditanács elnökévé. E tisztét haláláig megtartotta.

Kiváló katona volt, 1789-ben II. József őt nevezte ki a török elleni háború fővezérévé. Hadik András 79 éves volt akkor, II. József mégsem talált alkalmasabb embert nála.

Borítókép: Trill Zsolt Jászai Mari-díjas magyar színművész

Művház

Elbúcsúztatták a Szolnoki Szigligeti Színház leköszönő igazgatóját

Elbúcsúztatták Balázs Pétert, a Szolnoki Szigligeti Színházat 2007 óta vezető igazgatót a teátrum hétfői évadzáró társulati ülésén. A Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója július 1-jétől Barabás Botond Jászai Mari-díjas színművész lesz.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár köszöntőjében elmondta: végig következetes, a józan emberi értékekből nem engedő, megkérdőjelezhetetlenül magas színvonalú művészi és közösségi munka jellemzi a Balázs Péter igazgató által vezetett színházat.     Hozzátette: Balázs Péter felismerte és éltette a közösség erejében rejlő lehetőségeket, építette a rá bízott közösséget. Hozzátette: példát mutat mindannyiunknak vezetőként, művészként, emberként, olyan példát, amely időt álló, amely az egyetemes és nemzeti értékek megőrzéséhez szolgál a “legnemesebb sorvezetőként”.

Kiemelte: Balázs Péter igazgatósága idején a Szolnoki Szigligeti Színház látogatóinak száma folyamatosan nőtt, a teltházas előadások népszerűsége irigylésre méltónak bizonyult.

Kállai Mária, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, hogy Balázs Pétert vezetőként igényesség, csapatépítés, értékvezéreltség, együttműködés jellemezte. Mint fogalmazott: a színház az átépítés, újjáépítés, pandémia ellenére lüktető, eleven és “vállaltan szolnoki”.

Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) nagyon jó embernek és barátnak nevezte Balázs Péter, aki 2007-ben vállalta vidéket, Szolnokot egy olyan időben, “amikor a közélet nem nagyon akarta”. Szolnok nem engedte, hogy bárki felülírja a döntését és “ez a döntés Balázs Péter volt” – idézte fel a polgármester. Méltatta a leköszönő igazgató munkáját és azt mondta, hogy a tapasztalatára számítanak a továbbiakban is. A kultúrának, az oktatásnak egy ország, város életében kiemelt helyen kell állnia – mondta.

a Szolnoki Szigligeti Színház leköszönő igazgatója arról beszélt, hogy hatalmas, mindennapos erőfeszítések árán a lehető legjobban sikerült átvészelni a pandémia időszakát, ezért köszönetet mondott mindenkinek. Elmondta: a bérleteseknek lejátszották az előadásokat online formában, ünnepi műsoraikkal a város kulturális életének megkerülhetetlen intézményévé váltak, a művészeket megkedvelte a közönség. A százszázalékot meghaladó nézőszám, a teltházas bemutatók magukért beszélnek, a bérletek minden évben elkeltek – fűzte hozzá.

Balázs Péter átadta a Szigligeti-díjakat, amelyet idén Barabás Nóra marketing- és sajtóvezető, valamint Kerekes Zsolt gépkocsivezető kapott.

A társulat a pandémia idején is együtt tudott maradni és a közönség újra özönlik a színházba, szebben nem is zárulhatott volna az elmúlt eredményes tizennégy év, amelynek a színház minden tagja tevékeny részese volt – zárta szavait az igazgató.

A beszédek után Balázs Péter munkásságának, színészi szerepeinek részleteit bemutató filmet vetítettek le a jelenlevőknek, majd a színház társulata meglepetésként énekes, zenés előadással köszönt el Balázs Pétertől.

Tovább olvasom

Művház

Ingyenes futballtörténeti kiállítást nyitott az MTI Nemzeti Fotótár

Ingyenes futballtörténeti kiállítást nyitott A magyar labdarúgás története címmel az MTI Nemzeti Fotótár a labdarúgó Eb ideje alatt hét magyarországi nagyvárosban; a szabadtéri tárlat a magyar labdarúgás emlékezetes pillanatait dolgozza fel az Aranycsapattól a jelenig.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Budapesten, Debrecenben, Esztergomban, Győrben, Kaposváron, Székesfehérváron és Zalaegerszegen megtekinthető kiállítás képei bepillantást adnak a válogatott és a magyar klubcsapatok felejthetetlen pillanataiba: világbajnoki és Európa-bajnoki szereplések, olimpiai győzelmek, Albert Flórián aranylabdája, ikonikus játékosok, akik karrierjük során a világ legjobbjai közé tartoztak – tájékoztatta az MTI-t hétfőn az MTVA Sajtó- és Marketingirodája.

A közlemény szerint a közmédia válogatásában helyet kapott mások mellett Puskás Ferenc, Mészöly Kálmán, Albert Flórián, Törőcsik András, Nyilasi Tibor és a válogatottsági rekorder Király Gábor is.

Répászky Lipót, a kiállítás képeit biztosító MTVA Archívum vezetője elmondta, hogy az MTI Nemzeti Fotótár Közép-Európa egyik legnagyobb sajtófotó archívuma, amely egyrészt korábban az MTI és jogelődjei által készített és gyűjtött mintegy 13 millió fotónegatívval, a gyűjteményhez tartozó képszövegekkel és riportkönyvekkel rendelkezik, másfelől az ezredfordulótól digitálisan rögzített több százezer felvételt őriz, gondoz, szolgáltat.

“A Fotóarchívumot 1993-ban védett muzeális gyűjteménnyé nyilvánították, amely őrzi, feldolgozza és digitalizálja a korábbi állományt, illetve hozzáférést biztosít a 2001 után digitálisan készült fotókhoz. A gyűjteménynek része a Magyar Televízió (MTV) egykori Fotóarchívuma is, mintegy egymillió fotónegatívval. Örömünkre szolgál, hogy ebből a gazdag gyűjteményből összeállhatott az Európa-bajnokságra A magyar labdarúgás története kiállítás” – idézi a közlemény Répászky Lipótot.

A kiállítás az Európa-bajnokság végéig ingyenesen látogatható a budapesti Szabadság téren, a debreceni Nagyerdei Stadion mellett, az esztergomi Széchenyi téren, a győri Megyeháza téren, a kaposvári Kossuth téren, a székesfehérvári Sóstói stadion belső kerengőjében és a zalaegerszegi Ruszt téren (színház előtt), illetve megtekinthető online is, a nemzetifototar.hu oldalon.

Tovább olvasom

Művház

Bemutatták a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszát és imázsfilmjét

A “Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat” kezdetű himnuszt, ahol magyar ember él a világban, mindenhol ismerik, tudják és szeretik.

Közzétéve:

Borítókép: Erdő Péter bíboros, esztergom budapesti érsek a világesemény 12 hírnökének sajtóbemutatóján, fotó: MTI / Balogh Zoltán

Erdő Péter elmondta: az ének az 1938-as budapesti Eucharisztikus Világkongresszus himnuszának újragondolt, áthangszerelt változata. Úgy fogalmazott:

a “Győzelemről énekeljen napkelet és napnyugat” kezdetű himnuszt, “ahol magyar ember él a világban, mindenhol ismerik, tudják és szeretik”.

Példaként említette, hogy 2019 júniusában Csíksomlyón, a pápai misén százezer ember énekelte fejből, valamennyi versszakával.

Ezért döntött úgy a püspöki kar, hogy amit lehet, megőriznek a himnuszból. Megmaradt a Bangha Béla jezsuita szerzetes által írt szöveg, de új, “modern zenei köntöst” kapott az ének – mondta a bíboros.

Erdő Péter reményét fejezte ki, hogy a “régi-új himnusz” eljut “minden nemzedék szívéhez”.

A himnuszt producerként jegyző Kovács Ákos Kossuth-díjas zeneszerző, énekes ismertette:

hét különböző variációban vették fel az éneket, van angol és magyar nyelvű, csak hangszeres változat, illetve az eredeti kotta alapján is előadják.

A zenei hátteret az Operaház Zenekara és Kórusa adja, a három énekes a televíziós tehetségkutatókból ismert Nagy Bogi, Czinke Máté és Dánielfy Gergő.

Kovács Ákos zenész az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus himnuszának és a világesemény 12 hírnökének sajtóbemutatóján Budapesten a D50 Kulturális Központban 2021. június 14-én, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Erdő Péter a rendezvényen átadta a kongresszus népszerűsítésével megbízott tizenkét hírnökének oklevelét. A NEK hírnökei: Baricz Gergő zenész, Böjte Csaba ferences szerzetes, Csókay András idegsebész, Dolhai Attila színész, Kubik Anna színész, Lackfi János költő, műfordító, Petrás Mária népdalénekes, Pindroch Csaba színész, Szalóki Ágnes népzenész, Sena Dagadu zenész, Szikora Róbert zenész és Ürge-Vorsatz Diána fizikus.

A szervezők közölték: a szeptemberi rendezvényre eddig 2700 önkéntes jelentkezett, a jelentkezési határidőt június 24-ig meghosszabbították.

Baricz Gergõ zenész (b), Böjte Csaba szerzetes (b4), Csókay András idegsebész (b5), Dolhai Attila színész, énekes (b3), Kubik Anna színész (b6), Lackfi János író, költő (b2), Petrás Mária népdalénekes (b8), Pindroch Csaba színész (b6), Szalóki Ági énekes (j2), Sena Dagadu énekes (j3), Szikora Róbert énekes (j6), Ürge-Vorsatz Diána fizikus (j) az esemény hírnökei, illetve Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (j5) és Fábry Kornél, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus főtitkára (j4) az eseményen, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A 2020 őszéről elhalasztott kongresszust idén szeptember 5. és 12. között rendezik meg Budapesten. A találkozó programjában a liturgikus események mellett konferencia, előadások, koncertek is szerepelnek. A rendezvény záró szentmiséjét Ferenc pápa mutatja be a Hősök terén.

A katolikus egyház az oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztust hirdető és ünneplő egyhetes kongresszust általában négyévente rendezi meg. Magyarország másodszor ad majd otthont az eseménynek. Az 1938 májusában Budapesten tartott 34. Eucharisztikus Világkongresszus záró miséjén, a Hősök terén félmillió hívő vett részt.

Tovább olvasom