Művház
Oscar-díj: itt vannak a jelöltek
David Fincher Mank című filmje kapta a legtöbb, 10 jelölést az idei Oscar-díjakra. Az amerikai filmakadémia bejelentése szerint az Oscar-esélyesek között szerepel a legjobb színésznő kategóriában Vanessa Kirby is Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című filmjében nyújtott alakításáért.
A koronavírus-járvány miatt a nagy mozis kasszasikerek az elmúlt évben elmaradtak, többnyire a streamingszolgáltatásokon látható filmek voltak versenyben. Az idei Oscar-jelölések a rendezői és színészi kategóriában is változtak: szokatlanul sok nőt, ázsiai származású vagy fekete filmalkotót és színészt jelöltek az elismerésre.
A legjobb film mezőnyébe nyolc alkotás jutott be: az 1930-as évek Hollywoodjáról szóló fekete-fehér Mank mellett a The Father, a Judas and the Black Messiah, a Minari, A nomádok földje, az Ígéretes fiatal nő, a Sound of Metal és A chicagói 7-ek tárgyalása lett jelölt az akadémia tagjainak szavazatai alapján.
A Mank forgatókönyvét David Fincher néhai apja írta, a film az Aranypolgár társforgatókönyvírójáról, Herman Mankiewiczről szól, akinek megformálásáért Gary Oldman is Oscar-jelölést kapott.
A legjobb nemzetközi film kategória jelöltjei közé került a dán Még egy kört mindenkinek, a hongkongi Better Days, a román Collective, a tunéziai The Man Who Sold His Skin és a Quo Vadis, Aida? című produkció Bosznia-Hercegovinából.
A rendezők mezőnyében két nő, A nomádok földjét rendező Chloé Zhao és az Ígéretes fiatal nő című filmet készítő Emerald Fennell is szerepel.
A kínai származású Zhao az első nem fehér nő lehet, aki rendezői kategóriában elnyeri az Oscart. Zhao és Fennell előtt csak öt nő kapott jelölést ebben a kategóriában.
A rendezői díjért Lee Isaac Chung (Minari), David Fincher (Mank) és Thomas Vinterberg (Még egy kört mindenkinek) van még versenyben.
A legjobb színésznő kategóriában Carey Mulligan (Ígéretes fiatal nő) Frances McDormand (A nomádok földje), Viola Davis (Ma Rainey – A blues nagyasszonya), Andra Day (The United States vs. Billie Holiday) és Vanessa Kirby, Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című filmjének főszereplője esélyes az Oscarra.
Kirbyt ezért az alakításáért Golden Globe- és BAFTA-díjra is jelölték, és tavaly elnyerte a velencei filmfesztivál díját.
A színészek közül posztumusz Chadwick Boseman is Oscart kaphat a Ma Rainey – A blues nagyasszonya című filmért.
A legjobb színész mezőnyben Riz Ahmed (Sound of Metal), Anthony Hopkins (The Father), Gary Oldman (Mank) és Steven Yeun, a Minari férfi főszereplője szintén esélyes a díjra.
A női mellékszereplők közül Maria Bakalova, Glenn Close, Olivia Colman, Amanda Seyfried és Yuh-Jung Youn kapott jelölést, a férfi mellékszereplők mezőnyében pedig Sacha Baron Cohen, Leslie Odom Jr., Daniel Kaluuya, Paul Raci vagy LaKeith Stanfield lehet díjazott.
A dokumentumfilmek Oscar-díjára jelölték a Collective című produkciót, amely a legjobb nemzetközi film kategóriába is bejutott. A román film a Crip Camp: A Disability Revolution, a chilei El Agente Topo, a Tanítóm, a polip és a Time című produkciókkal versenyez a díjért.
Az animációs filmek közül az Előre, a Lunaria – Kaland a Holdon, a Shaun, a bárány és a farmonkívüli, a Lelki ismeretek és a Wolfwalkers című alkotásokat jelölték Oscarra.
A legjobb eredeti filmdal kategóriába az Eurovíziós Dalfesztivál: A Fire Saga története című filmből a Husavik című szám, a Judas and the Black Messiah című filmből a Fight for You, az Előttem az életből az Io Si, a One Night in Miami című filmből a Speak Now és A chicagói 7-ek tárgyalása című filmből a Hear My Voice című dal jutott be.
A legjobb filmzenéért járó Oscar-díjért Az 5 bajtárs, a Mank, a Minari, A kapitány küldetése és a Lelki ismertetek muzsikája versenyez.
A legjobb eredeti forgatókönyv Oscarjára esélyes a Judas and the Black Messiah című filmmel Shaka King és Will Berson, a Minari írójaként Lee Isaac Chung, az Ígéretes fiatal nő című filmjével Emerald Fennell, a Sound of Metal írójaként Darius Marder és Abraham Marder, valamint A chicagói 7-ek tárgyalását író Aaron Sorkin.
Az adaptált forgatókönyvek közül a Borat utólagos mozifilm, a The Father, A nomádok földje, a One Night in Miami és A Fehér Tigris kapott Oscar-jelölést.
Az operatőri munkáért a Judas and the Black Messiah, a Mank, A kapitány küldetése, A nomádok földje és A chicagói 7-ek tárgyalása lett Oscar-jelölt.
A filmakadémia díjait április 25-én adják át, a pandémia miatt idén a gála megszokott időpontjánál két hónappal később.
A ceremónia műsorának producerei – Jesse Collins, Stacey Sher és Steven Soderbergh – egyelőre nem osztottak meg részleteket a műsorról, de a jelölések bejelentése előtt a filmakadémia elnöke, David Rubin megerősítette, hogy a gálát két helyszínen, a Dolby Színházban és a Los Angeles-i Union Station pályaudvaron rendezik meg.
Borítókép: illusztráció
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.