Kövess minket!

Művház

Önálló sorozat készül a Trónok harca Havas Jonjáról

A HBO streamingszolgáltató elkezdte óriási kasszasikert arató fantasysorozata első folytatásának fejlesztését, melynek középpontjában a kegyetlen világban családja nemes értékeiért harcoló hős, Havas Jon áll.

Borítókép: Kit Harington angol színész, aki Havas Jont alakította és alakítja majd, fotó: MTI/EPA/ANSA/Ettore Ferrari

A rajongók kedvencének számító szereplőt ismét Kit Harington fogja alakítani. A színészt kétszer jelölték Emmy-díjra a fantasysorozat hősének megformálásáért.

A Trónok harca utolsó évadában Havas Jon megtudta, hogy igazi neve Aegon Targaryen, a Vastrón lehetséges örököse. Az évad utolsó epizódjában elűzték Westerosból, és régi életét hátrahagyva a Vadakkal együtt a Faltól északra utazott.

A Trónok harca nyolc évada után Harington a Marvel-univerzumban bukkant fel, a 2021-ben bemutatott Örökkévalókban játszott.

Az új széria híre azt jelenti, hogy az augusztusban induló Sárkányok háza előzménysorozaton kívül már hét Trónok harca-projekt készül. A Sárkányok háza a Targaryen-házon belüli polgárháborúról mesél, az eredeti sorozat cselekménye előtt 200 évvel játszódik.

Művház

Premier előtt mutatják be a Víg Mihályról szóló portréfilmet

Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott.

Közzétéve:

Szeptember 1-jén kerül a mozikba a Víg Mihály zenészről szóló Ott torony volt: Víg Mihály-portré című egészestés dokumentumfilm, amelyet a mozibemutató előtt, koncerttel egybekötött premier előtti vetítésen láthat ingyenesen a közönség augusztus 25-én Budapesten, a Szeszgyár kertben és a Gólya közösségi térben.

Az egész estés dokumentumfilm vetítése után a Gólya Közösségi Házban zenél Víg Mihállyal együtt a Balaton, majd fellép a Kinetic Erotic együttes és az AZVLM csapatának DJ-szettje.

A portréfilmben a Trabant és Balaton együttesek alapítója, Tarr Béla állandó alkotótársa és a kultikus Sátántangó főszereplője mesél az életéről, az 1980-as és 90-es évek könnyűzenei kultúrájáról, a filmzeneszerzés fortélyairól, az alternatív kultúrához kapcsolódó meghatározó emberekről és a velük való kapcsolatáról.

A filmből kiderül, hogy életműve legfontosabb momentumának a Tarr Bélával való együttműködést tartja, emellett megosztja gondolatait irodalomról, zenéről, filmről, világról, számos soha nem látott archív felvétellel és sok zenével kísérve.

A tájékoztató idézi Kécza András rendezőt, akinek szándéka az volt, hogy úgy mutassa Vígh Mihályt, ahogyan saját magát látja, “ahogyan ő akarja megmutatni magát a világnak”. Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott – hangsúlyozta a rendező.  

A nyolcvanas évek első fele a “tűrt és tiltott” határán elhelyezkedő alternatív, underground művészet virágkora volt Magyarországon. Ennek a korszaknak meghatározó képviselője Víg Mihály, aki 1979-ben barátjával, Hunyadi Károllyal megalapította a mai napig működő Balaton együttest.

A később megalakuló és csak pár évig létező, de máig legendának számító Trabant együttesnek is oszlopos tagja volt. Víg Mihály számos filmzenét is írt, többek között Szabó Ildikónak, Szirtes Andrásnak és Xantus Jánosnak. Tarr Béla állandó zeneszerzője lett, a Sátántangó főszerepét ő játszotta.

A filmet a Kontra és a Cirko Film közösen forgalmazza Magyarországon.

Tovább olvasom

Művház

Átadták a Kulturális Filmek 8. Fesztiváljának díjait

Azoknak az alkotóknak kell esélyt adni, akik képesek a magyar jellem filmbéli megnyilvánulásainak egyetemes üzenetet és értéket adni – vélekedett Kövér László, az Országgyűlés elnöke az eseményen.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A szombati záróünnepségen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tállyán Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédében elmondta:

2010 óta a magyar állam a filmgyártásban pénzügyi esélyegyenlőséget akart biztosítani azoknak az alkotóknak, akik “magyar szemmel, szívvel, ésszel és tehetséggel” képesek elérni, hogy az eszme és az abból kisarjadó film ne csak másoké, hanem – több mint negyven év kommunizmus és húsz év posztkommunizmus után – “végre a miénk” legyen.

Úgy vélte, azoknak az alkotóknak kell esélyt adni, akik képesek a magyar jellem filmbéli megnyilvánulásainak egyetemes üzenetet és értéket adni. Ez a nemzeti kultúrpolitika és a nemzeti filmgyártás lényege és célja – hangsúlyozta Kövér László.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2) és Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára (j) átadja az első helyezettnek járó elismerést Magyari Teklának (b2) és Simó Csabának (b), a Csibészek patrónusa című film alkotóinak a Kulturális Filmek 8. Fesztiválján Tállyán 2022. augusztus 6-án, fotó: MTI/Vajda János

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett: az elmúlt tíz évben sok minden történt, komoly erőfeszítéseket tett a filmszakma, és ismét bebizonyosodott, hogy csak a minőség, csak az érték, és csak a jó színvonalon elvégezett munka számít.

Ezen a fesztiválon mindenki megtapasztalhatta, mi mindent lehet elmondani az életünkről, sorsunkról öt percben, és láthattuk, milyen sok ember és sokféle hivatás tartja össze a kulturálisan és lelkileg egységes magyar nemzet szövetét alkotó közösségeket

– mondta Kövér László.

A helyi magyar kultúrát feldolgozó, Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világ magyarok lakta területein leforgatott versenyfilmeket előbb a közönség online értékelhette, a legjobb alkotásokról pedig a Koltai Gábor filmrendező vezette zsűri a fesztivál keretében megrendezett döntőben mondott véleményt.

Az első helyezett filmet, Magyari Tekla (b2) és Simó Csaba (b) Csibészek patrónusa című alkotását itt is meg tudja tekinteni:

A huszonnégy, online is megtekinthető kisfilm közül két alkotás generálta a legnagyobb nézői aktivitást: az Alföld TV A Puszta varázsa, A csikós apáról fiúra című filmjének alkotói 600 ezer, míg az Antika című kisfilm három délvidéki készítője 500 ezer forintos különdíjat vehetett át.

A további díjazottak névsora a 8.kultfilm.hu oldalon olvasható.

Tovább olvasom

Művház

Októbertől látható a mozikban az egész estés Toldi

Jankovics Marcell születésnapjához igazítva, október 20-tól vetítik a tavaly elhunyt rajzfilmrendező utolsó munkáját.

Közzétéve:

Jankovics Marcell születésnapjához igazítva, október 20-tól látható a mozikban a tavaly elhunyt rajzfilmrendező utolsó munkája, a Toldi című egész estés animációs film – tájékoztatta az MTI-t hétfőn a Kecskemétfilm.

A rendkívüli igényességgel megalkotott, festői szépségű animációs film a Magyar népmesék sorozatot is jegyző Kecskemétfilm 80 alkotója több mint háromévi munkájának eredménye. Az alkotás szöveghűen viszi vászonra Arany János költeményét, miközben történelmi hitelességgel ábrázolja a középkori Magyarországot – olvasható a közleményben.

“Arany János elbeszélő költeményének főszereplője igazi magyar szuperhős. Toldi Miklós történetén keresztül tanúi lehetünk egy irgalmatlan erejű kamaszfiú felnövésének, aki megtanulja használni és uralni a saját képességeit, hogy Nagy Lajos király leghíresebb lovagjává válhasson”

– tették hozzá.

Jankovics Marcell és Csákovics Lajos rendezők animációs filmjében nemcsak az ármánykodó báttyal való viszályt és az önmagát kereső ifjú belső vívódásait éljük át, de teljes gazdagságában megjelenik benne a lovagi világ és a magyar puszta és a lápvidék. Együtt barangolunk Toldival a mocsárban és a XIV. századi Pest utcáin, ahogy mindennel és mindenkivel szembeszállva küzd az igazságáért – fogalmaztak.

Az animáció a Kecskemétfilm gyártásában készült. A forgatókönyvet írta, a figuraterveket készítette és a filmet rendezte Jankovics Marcell, a társrendező Csákovics Lajos. A producer Mikulás Ferenc, a zeneszerző Selmeczi György, a látványtervező és színdramaturg Maticska Zsolt és Richly Zsolt, a gyártásvezető Vécsy Vera. A Toldi mesélője Széles Tamás. A film támogatói a Nemzeti Filmintézet és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap. Az animációs film október 20-án kerül a magyar mozikba a Kecskemétfilm és Mozinet forgalmazásában.

Tovább olvasom