Kövess minket!

Művház

Ők ketten és Az ötödik pecsét felújítva a Lumière fesztiválon Lyonban

A hétvégén kezdődött Lyonban Európa legjelentősebb klasszikus film ünnepe, a 11. Lumière Grand Lyon Filmfesztivál, ahol a felújított Ők ketten és Az ötödik pecsét című magyar alkotásokat is vetítik.

Több mint 300 klasszikust vonultat fel az október 12-én kezdődött Lumière Grand Lyon Filmfesztivál. A díszvendégek között van Francis Ford Coppola, Martin Scorsese, Donald Sutherland, Frances McDormand és Marina Vlady színésznő, akinek tiszteletére retrospektív vetítéseket tartanak.

Marina Vlady többek között Marco Ferreri, Jean Luc Godard, Jancsó Miklós és Mészáros Márta filmjeiben nyújtott felejthetetlen alakítást. Legkedvesebb szerepeinek egyike az Ők ketten (1977), melyben férjével, Vlagyimir Viszockijjal játszhatott. A film két nő barátságának, házasságainak, szerelmi kapcsolatainak különös mélységű rajza, ahol Marina Vlady további partnerei Monori Lili, Jan Nowicki és Czinkóczi Zsuzsa voltak. Az Ők ketten teljeskörű, 4K felbontású restaurálása a film felvételi negatívja és az eredeti hangfelvételek felhasználásával, Kende János operatőr részvételével készült.

A Lumière Grand Lyon Filmfesztivál már harmadik alkalommal tiszteleg a modern magyar filmművészet nagy klasszikusa, Fábri Zoltán életműve előtt. 2017-ben a Körhinta, 2018-ban a Hannibál tanár úr, s az idei válogatásba pedig Az ötödik pecsét kapott meghívást.

Fábri Zoltán Sánta Ferenc műve alapján, 1976-ban készült drámája a nyilasuralom idején játszódik, és a történelem viharába keveredett kisember morális választásairól szól, Őze Lajos, Márkus László, Bencze Ferenc, Horváth Sándor, Dégi István, Cserhalmi György kiemelkedő alakításával. A film felejthetetlen csúcspontja az utolsó filmszerepében látható Latinovits Zoltán hátborzongató monológja a megfélemlítés eszközeiről. Az ötödik pecsét restaurálása Koltai Lajos operatőr közreműködésével, a Fábri Zoltán életmű felújítás keretében, az eredeti kameranegatívról és hangfelvételről készült.

A Magyar Nemzeti Filmalap 2017-ben hirdette meg a magyar filmkincs hosszútávú megőrzését szolgáló Nemzeti Filmdigitalizálási és Restaurálási Programot, melynek keretében a Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságok összehangolt munkájának köszönhetően évi 25-30 magyar játékfilm újul meg. A Lumière fesztivál immár ötödik alkalommal vetít restaurált magyar filmet Lyonban, a Lumière Intézet és a Magyar Nemzeti Filmalap együttműködésének köszönhetően.

Művház

A Magyar Nemzet fotóriportereinek 2006-os képeiből nyílt kiállítás

Meggyalázott demokrácia címmel nyílt ma fotókiállítás a Nemzeti Múzeumban. A tárlat célja, hogy a Magyar Nemzet fotóriporterei által készített felvételeken keresztül bemutassa: az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista–liberális kormánykoalíció az erőszak eszközét alkalmazva lépett fel békés demonstrálók ellen.

Közzétéve:

Burger Zsolt/Magyar Nemzet

A kiállításról, valamint a 2006 őszén történtekről L. Simon László, a múzeum főigazgatója nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, aki elmondta, hogy a hatalom embertelen fellépése, valamint cinizmusa olyan történelmi esemény volt, amit a muzeológia eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni.

“A jelenlegi állandó kiállításunk 1990-ig foglalkozik a magyar történelemmel, azonban az nem ért véget a rendszerváltással, ezért is fontos a ma nyíló szabadtéri tárlat, amely a 2006. október 23-án történt eseményeket mutatja be” – nyilatkozta L. Simon László, a múzeum főigazgatója.

“Gyurcsány Ferenc még mindig köztünk van, és aktív alakítója a magyar belpolitikának, ami a 2006-os események fényében elkeserítő. Ugyanakkor az általa vezetett hatalom embertelen fellépése olyan történelmi esemény volt, amit a tudomány, a muzeológia vagy a művészet eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni”

– rögzítette L. Simon. Kitért rá, hogy 2006 gyalázatos eseményei a magyar történelem részét képezik, azokat majd az új, állandó kiállításon is be kell mutatni.

“Régi idők legrosszabb emlékeit idézte vissza 2006 őszén a posztkommunista hatalom” – emlékeztetett a főigazgató, kiemelve, hogy a történelmi szakaszhatárok nem feltétlenül vágnak ketté életeket: a rendszerváltozást követő évtizedekben az 1990 előtti diktatúrát működtető személyek is közöttünk éltek, mint például a 2016-ban elhunyt Biszku Béla. Szerencsés esetben viszont nem kaptak többé szerepet.

“A 2010-es új alkotmányos időszakban is ezt vártuk volna, de Gyurcsány Ferenc ugyanúgy aktív maradt, mint a rendszerváltozást követően Horn Gyula, aki pedig karhatalmistaként az 1956-os forradalom leverésében is tevékeny szerepet vállalt”

– mutatott rá.

A véres tömegoszlatás, valamint a káosz és a zűrzavar kapcsán L. Simon közölte: számára Révész Máriuszról, a Fidesz országgyűlési képviselőjéről készült felvételek azok, amelyek leginkább kifejezik a 2006 őszén történteket. “Mindez megmutatja, hogy a hatalom nem válogatott” – rögzítette a főigazgató, aki felidézte azt is, hogy az SZDSZ akkori prominens politikusa, Kuncze Gábor frakcióvezető gúnyosan Révész „Mártíriusznak” nevezte a fideszes politikust. “Mérhetetlen arrogancia és cinizmus volt tapasztalható az akkori kormánypárti, szocialista és liberális politikusoktól. Ha ma történne hasonló, az egész nyugati sajtó a jelenlegi kormánynak rontana, és megjegyzem, teljes joggal tenné” – hangsúlyozta L. Simon. A főigazgató kiemelte, hogy a 2006. őszi eseményeket el kell magyarázni mindenkinek, és emlékeztetni kell a legújabb kori magyar történelem egyik legsötétebb napjára.

“A mi felelősségünk is, hogy rámutassunk az akkor történtekre” – hangsúlyozta.

L. Simon László felidézte: 2006-ban nem gondolta volna, hogy 15 évvel később Gyurcsány Ferenc még mindig meghatározó szereplője lesz a magyar politikának. “Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy mi van a ‘jófejség’ álarca mögött” – hívta fel a figyelmet a főigazgató, kiemelve, hogy ebben a politikusoknak és a kulturális élet szereplőinek, valamint a közintézményeknek is felelősségük van.

Borítókép: Burger Zsolt felvétele

Tovább olvasom

Művház

Itt az Áldozatok 2006 című film trailere!

Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás filmje a 2006-os véres eseményeket mutatja be a rendőri és civil áldozatok szemszögéből – írja a Mandiner.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a film előzeteséből
Tovább olvasom

Művház

Szombat Éva nyerte az idei Capa-nagydíjat

A pályázathoz kapcsolódó kiállítás november 14-ig látható.

Közzétéve:

Szombat Éva nyerte el Orgazmust kérek, nem rózsát című munkájával idén a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ által alapított Capa-nagydíjat; a pályázathoz kapcsolódó kiállítás november 14-ig látható – közölte a Capa Központ pénteken.

A Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat minden évben olyan, a fotográfia bármely ágában dolgozó alkotó kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot.

A Capa-nagydíj zsűrije tavaly októberben három ösztöndíjast választott ki a beérkezett pályaművek alkotói közül: Bácsi Róbert László, Szombat Éva és Turós Balázs egy – koronavírus-járvánnyal nehezített – éven keresztül dolgoztak tovább munkáikon.

A Capa-nagydíjas Szombat Éva Orgazmust kérek, nem rózsát című anyagával a női szexualitást fókuszba téve tabudöntögető, de mégis játékos módon igyekszik a nők társadalmi helyzetére tágabban is reagálni.

Bácsi Róbert László Hegyi-Karabah – Hiányzó generációk című sorozatában az évtizedek óta bizonytalan politikai helyzetben billegő, katonai konfliktusok színteréül is szolgáló kaukázusi területen élő emberek sorsát mutatja be a dokumentarista fotográfia eszközeivel.

Turós Balázs pedig A dolgok természete című személyes hangú munkájában demens nagymamáját középpontba helyezve próbál közelebb kerülni az elmúlás örök kérdéséhez, miközben az anyaghoz kötődő saját viszonyát is górcső alá veszi.

Az ösztöndíjasok munkáiból rendezett kiállítás 2021. október 22. és november 14. között látható a Capa Központ Project Roomban. A tárlatot 18 év alattiak kizárólag nagykorú felügyelete mellett tekinthetik meg.

Tovább olvasom