Művház
Ők a Magyar Filmakadémia életműdíjasai
András Ferenc Kossuth-díjas rendező, Huszti Péter színművész, Rófusz Ferenc Oscar-díjas animációs rendező, Szakács Györgyi jelmeztervező és Udvaros Dorottya színművésznő kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Filmakadémia Egyesület életműdíjjal. A magyar filmművészet legendás operatőre, a nemrégiben elhunyt Hildebrand István életművét posztumusz díjjal ismerik el.
Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, 2022. június 11-én este Balatonfüreden a Kisfaludy galériában kerül majd sor. A június 9-12. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő hazai filmes mustra megemlékezik a 100 éve született Pécsi Sándorról, a 120 éve született Jávor Pálról és a 150 éve született Janovics Jenőről. Így a legfrissebb hazai filmtermés mellett több klasszikust is láthat majd a fesztivál közönsége.
András Ferenc Kossuth-díjas rendezőnek két film is elég volt ahhoz, hogy beírja nevét a magyar mozgókép történetébe. Az 1977-es, Balaton-felvidéken játszódó Veri az ördög a feleségét társadalmi szatírája a gulyáskommunizmus világának tartott görbe tükröt, míg a Dögkeselyű az értelmiség lecsúszásáról tudósított egy izgalmas bűnügyi történet keretei közt. 1977-ben aláírta a Demokratikus Chartát, emiatt évekig nem forgathatott. Június 12-én 21 órakor Balatonalmádiban a Wesselényi Strandon óriás kivetítőn láthatja majd a közönség a legendás Dögkeselyű-t.
Huszti Péter a főiskolát Várkonyi Zoltán osztályában végezte el, aki később a hetvenes évek egyik legnagyobb közönségsikerében, a Fekete gyémántok című Jókai-adaptációban rendezte őt, amit június 11-én 14 órakor vetítenek Veszprémben a Latinovits-Bujtor Játékszínben. Több mint száz tévé- és mozifilmben tűnt fel. 1974 óta tanít, 1994 és 2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora volt. Sokoldalú színészi pályafutása mellett színházi rendezőként és íróként is elismertségnek örvend.
Rófusz Ferenc, Kossuth-díjas animációs rendező, a Nemzet Művésze 1981-ben A légy című rövidfilmért megkapta az Oscar-díjat. 1988-ban kivándorolt Kanadába, ahol saját stúdiót alapított. 2001 óta ismét Budapesten él, az animációs projektek mellett tanítással is foglalkozik. 2019-ben – a megálmodása után 40 évvel – sikerült bemutatnia Az utolsó vacsorá-t. Június 10-én 11 órakor a Latinovits-Bujtor Játékszínben a közönség válogatást láthat alkotásaiból.
Szakács Györgyi a magyar jelmeztervezés egyik megújítója, több mint 800 színdarab munkálataiban vett részt, a nyolcvanas évek óta pedig több mint 30 mozifilmben viselték az ő ruháit: Ralph Fiennes A napfény ízében, a Napszállta titokzatos kalapos lányát alakító Jakab Juli, vagy éppen A martfűi rém szereplői. A filmet június 11-én 14 órakor a veszprémi Agórában nézheti meg a közönség.
Udvaros Dorottya Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a filmes mellett a magyar színházi életnek is megkerülhetetlen alakja. Olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Sándor Pál, Szabó István vagy Jancsó Miklós. Játszott az ikonikus magyar krimiben, a Dögkeselyű-ben. A Te rongyos élet! című szatírájában kitelepített dívaként egy falu életét bolygatta fel. Bacsó Péter filmjében június 10-én 23 órakor láthatják a fimbarátok a Latinovits-Bujtor Játékszínben.
Hildebrand István a magyar filmművészet legendás operatőre volt. Pályáját a Filmhíradó operatőreként kezdte, a hatvanas években Keleti Márton és Várkonyi Zoltán látványos szuperprodukcióiban dolgozott, ő fényképezte többek közt az Egy magyar nábob-ot, a Kárpáthy Zoltán-t és A kőszívű ember fiai-t. Stílusát a kísérletező kedv is jellemezte, amelynek legszebb példája Bódy Gábor Psyché-je. Emléke előtt egyik legkiemelkedőbb munkájával, a ritkán látható Katonazene vetítésével tiszteleg a Fesztivál, mely június 12-én 17.30-kor a veszprémi Hangvillában lesz látható.
A fesztivál a Kár a benzinért című film vetítésével emlékezik meg a 100 éve született Pécsi Sándorról, a 120 éve született Jávor Pál tiszteletére látható lesz a Toprini nász című felújított klasszikus, a 150 éve született Janovics Jenő előtt pedig Kertész Mihály A tolonc című 1941-es filmjének vetítésével tiszteleg, melynek producere volt.
Borítókép: A magyar színház- és filmművészet kategóriában Prima Primissima Díjra jelölt Rófusz Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas rajzfilmrendező budapesti otthonában 2021. november 1-jén
Művház
Országos premierrel és közönségtalálkozóval kezdődik a bűnügyi filmfesztivál
Egy országos premierrel, az Éger című magyar film bemutatójával és közönségtalálkozóval nyit a MetroPOLICE néven megrendezendő bűnügyi filmfesztivál Kecskeméten – közölte az MTI-vel a szervezők nevében a Hírös Agóra Otthon mozi vezetője.
Csenkiné Túri Edit elmondta: a Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ és a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság együttműködésében zajló négynapos fesztivál csütörtöki megnyitóját követően az Éger című magyar bűnügyi filmet vetítik le.
A premieren jelen lesz a film rendezője és forgatókönyvírója, Nagy Borús Levente és a főszerepet játszó Szilágyi Csenge, akik vetítés után beszélgetnek is az érdeklődőkkel.
A rövidfilmekből összeállított válogatásokban Jamrik Levente A Sakál, a Patkány, a Kádár és a Laci, Schneider Tibor Rókagomba, Dóczé Péter Starter, Hajmási Péter Tigris, Füzes Dániel Hogy ne győzzünk és Farkas András Attila Marylin című alkotása lesz látható. Deák Kristóf Az unoka című filmjének pénteki vetítése előtt a bűnözői nyelvhasználatról Ránki Sára bűnügyi nyelvész előadását hallhatják az érdeklődők. Bodzsár Márk rendezővel szombaton találkozhatnak a nézők, akik megnézhetik az éppen 10 éve készült Isteni műszak című alkotását is. Ezen a napon – a magyar népmese napja alkalmából – a fesztívál kísérőrendezvényeként a Kecskemétfilm Kft. által gyártott magyar népmese-válogatást is műsorra tűznek.
A MetroPOLICE-ra szeptember első hetéig magyar és magyar koprodukcióban 2020-ban vagy azután készült, a bűnügyi filmműfaj kategóriájába sorolható nagyjátékfilmmel, dokumentumfilmmel, kisjátékfilmmel és animációs alkotással lehetett nevezni.
A díjtátadót és a díjnyertes filmek vetítését vasárnap tartják. A szeptember 21. és 24. között megrendezendő filmfesztivál négy napján számtalan interaktív kísérőrendezvény, családi nap és kiállítás is várja az érdeklődőket. A résztvevők egyebek mellett válogatást láthatnak Urbán Ádám fotóművész az Aszódi Javítóintézetben készült felvételeiből, de találkozhatnak Dezső András íróval, újságíróval, aki könyvbemutató keretében dedikálja legújabb kötetét.
Művház
Vasárnap estig ingyenesen látható három klasszikus magyar film a Filmión
Vasárnap estig ingyenesen látható három alkotás a Budapesti Klasszikus Film Maraton programjából a Filmión: a frissen felújított Latabár-klasszikus, az 1943-ban készült Egy szoknya, egy nadrág, az 1937-es Pesti mese, valamint Gazdag Gyula 1971-es megjelenésekor betiltott szatírája, A sípoló macskakő csütörtöktől tekinthető meg ingyenesen a magyar filmek streamingplatformján – tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet (NFI) az MTI-t.
Mint felidézték, a Budapesti Klasszikus Film Maraton teltházas előadásain a hollywoodi produkciók és ritka gyöngyszemek mellett számos hazai klasszikust is vetítettek, így bemutatták a frissen restaurált Latabár-filmeket, megemlékeztek a 150 éves Budapestről, valamint külön válogatást szenteltek a Balázs Béla Stúdió alkotóinak, köztük Gazdag Gyula munkásságának.
Az NFI közleményében kiemelték, hogy
csütörtöktől vasárnap estig ingyenesen megtekinthető Latabár Kálmán fergeteges alakításával a frissen felújított Egy szoknya, egy nadrág című bohózat,
amelyben Sóvári Péter, a felkapott színész szerelmére más is szemet vetett, a nagyravágyó Ibolya azonban nem sejti, hogy grófi származású udvarlója valójában szegény, mint a templom egere és a vagyont, amellyel henceg, egy spanyol özvegytől reméli. Amikor a gróf rossz ripacsnak nevezi Sóvárit, a sértett férfi bosszút esküszik és színészi képességeit bevetve eljátssza a spanyol özvegy szerepét.
A Pesti mese főszerepeiben Turay Ida, Páger Antal és Kabos Gyula brillírozik.
A filmben Kis Klári, a lenézett kalapos lány egy napon váratlanul hatalmas amerikai vagyont örököl, csőd szélén álló munkaadójának testvére ezért a közelébe akar férkőzni, hogy rátehesse a kezét a pénzre. A munkahelyén Copfosnak csúfolt lány azonban nem olyan butuska, amilyennek felettesei hiszik, ezért tervet eszel ki kapzsi udvarlója leleplezésére – áll a közleményben.
A sípoló macskakőben, a Kádár-rendszer sokáig betiltott szatirikus parabolájában diákok érkeznek egy vidéki építőtáborba dolgozni, azonban a földeken épp nincs tennivaló, a vezetők ezért különféle programok szervezésével igyekeznek leplezni a kínos hibát.
A fiatalok hamarosan rájönnek, mi a pótcselekvések célja, amit követően egyre nehezebb fenntartani a táborban a rendet.
Gazdag Gyula első játékfilmjét rendszerkritikussága miatt először betiltották, majd 1972-ben mégis bemutatták, a hetvenes években formálódó fiatal ellenzék egyik fontos kultuszfilmje lett.
Az NFI a mozgóképipar magyar csúcsszervezeteként az egész hazai filmes szakmára fókuszál, szerteágazó tevékenységeinek közös célja az ágazat átfogó fejlesztése és versenyképességének biztosítása hosszú távon a régióban, valamint fő küldetése, hogy a magyar mozgóképipar és mozgókép-alkotások ismertségét és elismertségét itthon és külföldön egyaránt növelje – olvasható a közleményben.
Művház
Öt dokumentumfilmet és 17 fikciós alkotást vetítenek a 23. Filmtettfeszten
Öt dokumentumfilmet és 17 egész estés fikciós alkotást vetítenek a 23. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemlén, amelyet október 4. és 8. között tartanak Kolozsváron és 15 további erdélyi településen – közölték a szervezők az MTI-vel.
A levetítendő alkotások között van az elmúlt év két animációs sikerfilmje: Magyarország idei Oscar-nevezettje, a Kojot négy lelke és a Berlinalén bemutatott Műanyag égbolt is
– áll a közleményben.
A 23. Filmtettfeszt programjában pár hete bemutatott magyar alkotások is szerepelnek, köztük a Sopsits Árpád rendezte Mellékszereplők, Szabó Mátyás Látom, amit látsz és Buvári Tamás A másik érintése című mozija. Több, korábban debütált, kiemelkedő színészi teljesítményeket felvonultató alkotást is láthat az erdélyi közönség, például a Larry, a Veszélyes lehet a fagyi, a Hat hét, valamint a Magasságok és mélységek című filmet.
Vetítik a szemlén Rohonyi Gábor és Vékes Csaba Szia, Életem!, Lévai Balázs és Tiszeker Dániel Nyugati nyaralás és Baranyi Gábor Benő Zanox – kockázatok és mellékhatások című moziját is.
Az erdélyi magyar filmszemlén látható lesz a Hadik című kosztümös, történelmi kalandfilm, a megtörtént eseményeket feldolgozó Blokád és a Hatalom című politikai filmdráma.
A 23. Filmtettfeszt nyitófilmje az idén 20 éves, Antal Nimród rendezte Kontroll lesz, amelyet hat helyszínen vetítenek. Az október 4-i kolozsvári közönségtalálkozón a főszereplőt alakító Csányi Sándor is részt vesz.
A dokumentumfilmek közül a szervezők kiemelték a dokumentarizmus és fikció határán egyensúlyozó Háromezer számozott darab és a Jóreménység-sziget című alkotásokat.
Az erdélyi témát feldolgozó filmek között lesz Lakatos Róbert Ki kutyája vagyok én? című mozija, az Olimpiai álom Erdélyben és a Petőfi Sándor erdélyi útját követő “Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én.”.
A program a magyar vízilabda-válogatottról szóló A nemzet aranyai, valamint A döntés című nagysikerű dokumentumfilmekkel egészül ki.
A 23. Filmtettfeszt október 4. és 8. között zajlik Kolozsvár központtal, de Nagyvárad, Szatmárnémeti, Nagybánya, Temesvár, Arad, Szamosújvár, Tordaszentlászló, Nagyszeben, Brassó, Székelyudvarhely, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Kovászna magyar közönségét is várják a mozivásznak elé.
Borítókép: jelenetfotó a Hadik című filmből