Művház
Nyílt levelet írtak a színházi és filmes szakma kiválóságai
A Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyében írtak levelet a színházművészet és a filmművészet jeles képviselői az Országgyűlésnek.
A levelet változtatás nélkül közüljük:
“Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak
Dr. Palkovics László miniszter úrnak
az Országgyűlés képviselőinek
A Színház-és Filmművészeti Egyetemen százötvenöt éve generációk adják egymásnak tovább a tudást és a szakma szeretetét. Nemzeti kultúránk védelmében kinyilvánítjuk, hogy nem támogatunk, sőt, veszélyesnek tartunk minden olyan átalakítást, mely az egyetemen felhalmozott hatalmas tapasztalatot semmibe véve történik.
Az elmúlt hetek történései azt bizonyítják, hogy a tervezett, minden hatástanulmányt nélkülöző, indokolatlanul felgyorsított ütemű modellváltást az SZFE vezetése, oktatói, volt és jelenlegi hallgatói és felelős szakmai szervezetek meggondolatlannak és előkészítetlennek tartják.
Ezért kérjük Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes urat, vonja vissza az általa benyújtott törvényjavaslatot. Kérjük Dr. Palkovics László miniszter urat, kezdjen érdemi tárgyalásokat az egyetemi közösség képviselőivel. Ültesse le egy asztalhoz az érintetteket, és hatáselemzésekre, kidolgozott közép- és hosszútávú tervekre épüljön az újító szándékú változás. Kérjük az Országgyűlés képviselőit, jelenlegi formájában ne szavazzák meg a törvényt.
Csakis kölcsönös tiszteletre és együttműködésre épülhet az a felelősségteljes, építő munka, mely hosszú évtizedekre meghatározza a nagymúltú intézmény és a magyar színház- és filmművészet jövőjét.
Budapest, 2020. július 1.
Ragályi Elemér Emmy-díjas, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész
Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas
Ascher Tamás Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Básti Juli Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas
Bíró Kriszta Jászai Mari-díjas
Borbély Alexandra Jászai Mari-díjas, Európai Film-díjas
Börcsök Enikő Jászai Mari-díjas, érdemes művész, kiváló művész
Csákányi Eszter Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Csáki Judit A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje díjas
Cserhalmi György a nemzet színésze, Kossuth-díjas, érdemes művész
Cserhalmi Sára
Cserna Antal
Csillag Ádám Balázs Béla-díjas
Dés László Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas
Erdély Mátyás Kossuth-díjas
Fodor Tamás Jászai Mari-díjas
Galkó Balázs
Gállfi László Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Garaczi László József Attila-díjas, Márai-díjas
Görgey Gábor Kossuth-díjas, József Attila-díjas
Grecsó Krisztián József Attila-díjas
Halász Judit Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Hámori Gabriella Jászai Mari-díjas
Hernádi Judit Jászai Mari-díjas
Jancsó Nyika Balázs Béla-díjas
Jordán Adél Junior Príma-díjas
Jordán Tamás a nemzet színésze, Kossuth-díjas, érdemes művész
Kende János Kossuth-díjas, érdemes művész, kiváló művész
Kern András Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Koltai Róbert Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Kornis Mihály József Attila-díjas
Kovács Gábor Balázs Béla-díjas
Kovács Patrícia
Kováts Adél Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas
Kulka János Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Kútvölgyi Erzsébet Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes művész
László Zsolt Jászai Mari-díjas
Lázár Kati Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, kiváló művész
Mácsai Pál Kossuth-díjas, érdemes művész
Máté Gábor Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Mohácsi István
Mohácsi János Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Molnár Piroska a nemzet színésze, Kossuth-díjas, érdemes művész
Nádas Péter Kossuth-díjas, József Attila-díjas, Márai-díjas
Nagy Ervin Jászai Mari-díjas
Nagy Zsolt
Nagy-Kálózy Eszter Kossuth-díjas, érdemes művész, kiváló művész
Nyáry Krisztián
Pálfi György Balázs Béla-díjas
Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas, József Attila-díjas
Péterfy Bori A Magyar Köztársasági Lovagrend érdemkeresztje
Péterfy Gergely József Attila-díjas
Pogány Judit Kossuth-díjas, érdemes művész
Pokorny Lia
Presser Gábor Kossuth-díjas, Erkel Ferenc-díjas, érdemes művész
Puskás Tamás
Rév Marcell
Rudolf Péter Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, kiváló művész
Salamon András Balázs Béla-díjas
Scherer Péter Jászai Mari-díjas
Schulze Éva Balázs Béla-díjas
Spiró György Kossuth-díjas, József Attila-díjas
Szabó Kimmel Tamás Junior Príma-díjas
Szalai Kriszta
Szirtes Ági Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Sztarenki Dóra
Thuróczy Szabolcs
Tóth Krisztina József Attila-díjas, Márai-díjas
Török Ferenc Balázs Béla-díjas
Török-Illyés Orsolya
Udvaros Dorottya Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas
Valló Péter Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes művész
Vészits Andrea Balázs Béla-díjas
Znamenák István Jászai Mari-díjas
Zsámbéki Gábor Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, érdemes művész”
Művház
Látta már? Íme a S.E.R.E.G. első képkockái (videó)
A készülő akciósorozat címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze.
Látványos képi világot és izgalmas történetvezetést ígér az idén ősszel debütáló, S.E.R.E.G. című katonai sorozat hat epizódja, amelyekből az első képkockákat a Digital-Media Hungaryn láthatták a konferencia résztvevői. A Megafilm Service katonai sorozata – amelyben a Magyar Honvédség is közreműködött – izgalmakat sejtető akciót ígér – hívta fel a figyelmet cikkében a Magyar Nemzet.
Az alkotás címe egy mozaikszó, amely a Szolgálat, Erény, Rend, Erkölcs és Gondviselés szavakból áll össze (S.E.R.E.G.), és már az első hangulatkeltő képkockákból is kirajzolódnak ezek a tulajdonságok. A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól, akit Csórics Balázs alakít. Győrbírónak egyetemista fiával való rossz kapcsolata is megnehezíti az életét és számot kell vetnie a bajtársiasság fogalmával is, miközben újra bevetésre készül csapatával. A férfiak mellett természetesen megjelennek a nők és a bonyolult szerelmi szálak is.
A film előzetesét itt tudja megtekinteni:
A forgatásról a Magyar Nemzet készített werkfilmet:
Művház
Folytatódnak a Metropolitan Opera közvetítései az Urániában
Folytatódnak októbertől a New York-i Metropolitan Opera közvetítései az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelynek kínálatában nyolc új előadás, Offenbach, Mozart, Beethoven, Puccini, Richard Strauss, Verdi és Rossini örökzöld művei mellett egy kortárs darab, Jeanine Tesori Grounded című operája is helyet kapott.
A Metropolitan Opera Live in HD közvetítéseinek 2024/25-ös programjában a nézők új rendezésben láthatják New Yorkból Verdi Aidáját és Strauss Saloméját is, olyan művészek előadásában, mint Lise Davidsen, Angel Blue, Piotr Beczala, Peter Mattei, Quinn Kelsey vagy Kutasi Judit és Kálmán Péter – áll a filmszínház pénteki közleményében.
Az évadot október 5-én Offenbach műve, a Hoffmann meséi nyitja. A főszerepet a francia tenor, Benjamin Bernheim alakítja, három egykori szerelmét pedig Erin Morley, Pretty Yende és Clémentine Margaine. Az előadást Marco Armiliato vezényli.
Október 19-én a kétszeres Tony-díjas zeneszerző, Jeanine Tesori kifejezetten a Met számára írta Grounded című új operáját. A kortárs mű Michael Mayer LED-képernyőket és légifelvételeket is használó rendezésében kerül színpadra, története pedig a 21. századi háború etikai és pszichológiai problémái körül forog. Főhőse, Jess első vonalbeli vadászpilóta, aki váratlan terhessége miatt kikerül a pilótafülkéből, és a földre kényszerülve drónokkal vesz részt a támadásban. A főhőst Emily D’Angelo, az opera egyik fiatal művésze személyesíti meg.
Az évad kiemelkedő eseményei közé tartozik a norvég szoprán, Lise Davidsen visszatérése aki először november 23-án lesz látható Puccini Tosca című operájának címszerepében. Freddie De Tommaso tenor mint Cavaradossi tűnik fel, Quinn Kelsey bariton pedig Scarpia rendőrfőnökként látható.
Az Urániában már hagyomány, hogy karácsony körül minden évben levetítik A varázsfuvola 2006-os felvételét. Idén december 26-án lesz látható Mozart művének rövidített, ifjúsági előadása, amelyben Miklósa Erika énekli az Éjkirálynő szerepét.
Verdi Aidájával 2025. január 25-én folytatódik a sorozat Michael Mayer látványos új rendezésével, amelyben Kutasi Judit Amneris egyiptomi hercegnőt alakítja. A temesvári születésű mezzoszoprán Verdi A végzet hatalma című dalművében az idén debütált a Metropolitan Operában. Az Aida főbb szerepeit Kutasi Judit mellett Angel Blue, Piotr Beczala, Quinn Kelsey és Dmitrij Belosszelszkij éneklik.
Március 15-én Beethoven Fidelióját közvetítik, amelyet Jürgen Flimm rendező a jelenkorra adaptálva, mai környezetbe helyezett. A darab főhősnőjét Lise Davidsen alakítja.
Két, Baumarchais-vígjátékból készült klasszikus opera is része a programnak. A Figaro házassága, Mozart operája április 26-án lesz látható Michael Sumuel basszbaritonnal a címszerepben és az angol Richard Eyre rendezésében.
Új produkcióként, húsz év után tér vissza a Met színpadára Richard Strauss Saloméja. Claus Guth rendező viktoriánus környezetbe helyezi a bibliai tárgyú történetet, amelynek május 17-i közvetítésén a dél-afrikai Elza van den Heever szoprán énekli a címszerepet, Keresztelő Szent Jánost pedig Peter Mattei bariton alakítja.
Az évad utolsó operája a másik híres Baumarchais-adaptáció, A sevillai borbély, Rossini műve lesz. Bartlett Sher csaknem húszéves rendezése május 31-én új szereposztásban, az olasz Giacomo Sagripanti vezényletével kerül színre. Bartolo doktort Kálmán Péter énekli, Rosina szerepében pedig az orosz-kirgiz mezzoszoprán, Aigul Akhmetshina lesz látható.
Az Uránia honlapján meghirdetett élő és ismétlő előadásokra május 7-én kezdődik a jegyárusítás. Minden darab angol és magyar felirattal látható.
Művház
Kövér László: a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni
A mai progresszívok nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön a IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztivál megnyitóján elmondott beszédében a huszonegyedik századot a vizualitás, a látvány évszázadának nevezte, amelyben a kép, a mozgókép „a legveszélyesebb fegyver”.
Azonban – mint mondta – felmerül a kérdés, hogy a film támadó vagy védekező fegyver-e, illetve mit kell támadni vagy védeni a „film fegyverével”. Erre a magyarok válasza az, hogy a filmmel mindenekelőtt az emberi szabadságot kell megvédeni – hangsúlyozta a házelnök.
Kövér László szerint három oka van annak, hogy Magyarország a legjobb hely egy ilyen fesztiválnak. Elsőként: a magyarok egyáltalán nem hisznek abban, hogy a történelem véget ért, ellentétben azokkal, akik 1989-ben a világ urainak képzelték magukat, és egy ideológusuk által azt üzenték a nagyvilágnak, hogy a történelem véget ért – emelte ki.
A magyart „ezeréves rebellis hajlamú nemzetnek” nevezte, amely az idegen elnyomásnál csak egyvalamit utál jobban: ha az idegen elnyomók ostobának nézik.
„Mi abban hiszünk, hogy a történelmet a maga érdekében és hasznára senki sem tudja kisajátítani” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
Kövér László megjegyezte: régebben a magyarok az ilyeneket egyszerűen csak kommunistáknak hívták, de a mai politikailag korrekt világban ezek az emberek már progresszívoknak nevezik magukat.
Ők nemcsak énekelnek a múlt eltörléséről, hanem döntik a szobrokat, cenzúrázzák a könyveket, és technológiailag uralni akarják a XXI. század teljes nyugati tudatiparát, benne a filmipart is azért, hogy akadálytalanul érvényesíthessék a múltat eltörlő ideológiájukat
– jelezte a házelnök.
Az Országgyűlés elnöke arra is kitért: a magyarok nem hisznek abban „a hamis technológiai fétisizmusban”, hogy a művészeti alkotásban az emberi lélek kiváltható volna a mesterséges intelligencia algoritmusai által. Emberi lélek nélkül minden művészet, így a filmművészet is, halott dologgá válik, ami csak ideológiai indoktrinációs eszközzé silányítja az alkotást – jelentette ki.
Egyre nagyobb az érdeklődés
Kövér László Pápa városát méltatva arról is beszélt: a város büszke a múltjára, illetve a történelmi kulturális teljesítményére, amellyel mindig lélekszámán és erején felül járult hozzá a magyar és az európai kultúra szabadságához. Ezért is volt jó választás Pápa a rendezvény helyszínéül – tette hozzá a házelnök.
Áldozó Tamás (Fidesz–KDNP), Pápa polgármestere örömét fejezte ki, hogy egyre többen fogadják el a meghívást a filmfesztiválra, egyre nagyobb érdeklődés övezi a programjaikat.
Pozsgai Zsolt fesztiváligazgató hangsúlyozta:
rendezvényük nem a kosztümös történelmi filmek, a romantikus mesék fesztiválja, itt minden filmnek köze van a mai valósághoz, a mai fájdalmainkhoz vagy boldogságunkhoz, de közös bennük, hogy a múltban gyökereznek.
A fesztiváligazgató köszönetet mondott a Nemzeti Filmintézet támogatásáért, amellyel lehetővé tették, hogy a meghívott alkotók szinte mindannyian jelen lehetnek a fesztiválon.
A IV. Pápai Nemzetközi Történelmi Filmfesztiválon hat kategóriában – játékfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, rövid dokumentumfilm, animációs film és kísérleti film – mutatnak be alkotásokat, Európa egyetlen több kategóriás történelmi filmfesztiváljaként.