Művház
November 14-én tartják az Európai Art Mozi Napot
Fesztiváldíjas alkotások premier előtti vetítéseivel várja a filmrajongókat az Európai Art Mozi Nap, amelyet Európa-szerte több száz filmszínházban rendeznek meg november 14-én. A határokon átívelő eseményhez 25 magyarországi művészmozi is csatlakozott öt új európai és három magyar filmmel.
Hatodik alkalommal várja a művészmozik és az európai filmek kedvelőit az Európai Art Mozi Nap, amely az európai filmművészet sokszínűségére és az art mozi mint kulturális és közösségi tér fontosságára hívja fel figyelmet. Az Art Mozik Nemzetközi Szövetsége (CICAE) és az Europa Cinemas égisze alatt 2016 óta minden évben megrendezett nemzetközi eseményt idén már 37 ország több mint 600 art mozijában rendezik meg egy időben.
A magyarországi vetítéssorozat az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Művelődési Intézet támogatásával, az Art-Mozi Egyesület szervezésében valósul meg – közölték a szervezők.
Közleményük szerint
november 14-én a programban részt vevő filmszínházak – köztük 25 magyarországi művészmozi, az Art-Mozi Egyesület csaknem összes tagmozija – díjnyertes filmkülönlegességek premier előtti vetítésével várják a közönséget.
A magyarországi kínálatban Cannes-ban, Berlinben, Velencében és további neves fesztiválokon díjazott, új európai és magyar filmek szerepelnek, a drámától a thrilleren, filmszatírán és romantikus sci-fi-vígjátékon át az animációig, a legkülönbözőbb műfajokban.
A programot restaurált filmklasszikusok színesítik, a közelmúltban elhunyt jeles hazai alkotók: Jankovics Marcell animációs filmrendező és Szomjas György filmrendező előtti tisztelgésként.
Az Európai Art Mozi Napon műsorra kerülő filmek sorát a 2021-es Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmje, a francia kultrendező, Leos Carax Annette című musical-drámája nyitja. Az Adam Driver és Marion Cotillard főszereplésével és a Sparks együttes közreműködésével készült alkotás a legjobb rendezés és a legjobb filmzene díját hozta el Cannes-ból.
Az örökbeadás című olasz dráma érzékeny témát dolgoz fel. A valós eseményeken alapuló történet főhőse egy harmincas évei közepén járó egyedülálló apa, aki megtudja, hogy súlyos betegsége miatt csupán néhány hónapja van hátra, ezért keresésnek indul, hogy megfelelő nevelőszülőket találjon kisfiának.
A Hajtóvadászat című dán thriller Jussi Adler-Olsen bestseller krimisorozata egyik darabjának adaptációja: a sötét hangulatú történetben egy 14 éves utcakölyköt letartóztat a dán határőrség, egy pedofíliával megvádolt, eltűnt köztisztviselő útlevelének birtoklása miatt, a traumatizált fiú azonban nem hajlandó beszélni.
Vincent Cassel és Bérénice Bejo főszereplésével érkezik a Mese a barátságról című „vígdráma”, amelyben két francia házaspár évek óta tartó barátságát alapjaiban rengeti meg az a hír, hogy egyikük titokban regényt írt, amely a bestsellerlisták élére kerül.
Különleges színfolt a kínálatban az Én vagyok a te embered című német romantikus sci-fi vígjáték, amelynek múzeumi kutatóként dolgozó főhősnőjét a főnöke ráveszi, hogy vegyen részt egy rendkívüli kísérletben: ha hajlandó három hétig együtt élni egy humanoid robottal, megkaphatja a kutatási összeget egy régóta tervezett projektjéhez.
Több mint egy hónappal az országos premier előtt látható a Legjobb tudomásom szerint című, új magyar film. A Lőrincz Nándor és Nagy Bálint által rendezett pszichológiai dráma egy örökbefogadó házaspár (Hámori Gabriella és Bodolai Balázs) kálváriáját mutatja be, miután a nő egy átmulatott éjszakát követően azt állítja férjének: szexuálisan bántalmazták.
A digitálisan restaurált magyar filmklasszikusok között látható lesz az 1981-es Kopaszkutya, az idén elhunyt Szomjas György zenés kultuszfilmje és Jankovics Marcell 1973-ban bemutatott rajzfilmklasszikusa, a János vitéz is.
A 6. Európai Art Mozi Nap részletes magyarországi programja a https://www.artmoziegyesulet.hu honlapon olvasható.
Művház
Szombat este adják át az Európai Fimdíjakat, két magyar jelölt is van (videó)
A legjobb animációs film és a legjobb rövidfilm kategóriában is van magyar jelölt az Európai Filmdíjak szombat esti berlini gáláján, amelyen 24 kategóriában adják át a rangos elismerést.
Az év legjobb animációs film díjáért van versenyben a Műanyag égbolt, Bánóczki Tibor és Szabó Sarolta alkotása. Az Európai Filmdíjak mintegy négy évtizedes történetében most először jelöltek magyar alkotást ebben a kategóriában.
“Nagyon izgalmas, lényegi változásokkal teli időszakát éli az animációs ágazat világszerte, manapság alig készül élőszereplős film animációs szakemberek utómunkája nélkül. Új dimenziók felé tart ez az iparág, így még jelentősebbek a magyar alkotócsapatok és kreatív szakemberek sikerei, amiket az elmúlt évben a rekordszámú új filmmel a nagy fesztiválokon értek el” – idézte a filmügyi kormánybiztost a Nemzeti Filmintézet közleménye.
Káel Csaba kiemelte: az NFI átfogó stratégiai tervet egyeztet az animációs ipar szereplőivel, hogy az ágazat további fejlődéséhez, sikereihez hozzájáruljon, és helyzetbe hozza nemzetközi viszonylatban is.
A Filmión is megtekinthető, rotoszkóp technikával készült Műanyag égbolt 2123-ban játszódik, egy olyan jövőben, ahol a Föld növény- és állatvilágának teljes pusztulása után a tudósok egy hihetetlenül tápláló, az emberi testbe ültetett növényt kísérleteznek ki.
Az alkotás világpremierje a Berlinalén volt az év elején, azóta sikerrel járja a nagy presztízsű fesztiválokat, a strasbourgi mustráról a legjobb film Ezüst Mélies-díját hozta el.
Szombaton Berlinben díjat nyerhet Buda Flóra Anna 27 című, Cannes-ban, Annecyban és Szarajevóban is díjazott műve is, amely a legjobb rövidfilm díj jelöltjei között van. A tizenegy perces alkotás főszereplője a huszonhét éves Alíz, akiben egy átmulatott éjszaka során tudatosul, hogy ideje megélni az őt körülvevő valóságot. A 27 a francia Miyu és a magyar Boddah cég gyártásában készült.
A német fővárosban az Európai Filmakadémia (EFA) életműdíjával tüntetik ki Tarr Béla filmrendezőt, és a díjátadók között lesz Borbély Alexandra színművész.
A legtöbb – öt – kategóriában Jonathan Glazer Zone of Interest című holokausztdrámáját jelölték Európai Filmdíjra. A film, amely Rudolf Höss auschwitzi táborparancsnokról és családjáról szól, a legjobb film, rendező és forgatókönyv díját is elnyerheti, emellett a színészi kategóriákban két főszereplője, Sandra Hüller és Christian Friedel is esélyes az Európai Filmdíjra.
A legjobb európai film mezőnyében szerepel még a finn Aki Kaurismäki Hulló levelek című románca, a francia Justine Triet Egy zuhanás anatómiája című családi drámája, az olasz Matteo Garrone Io Capitano című bevándorlódrámája és a lengyel Agnieszka Holland Green Border című, a lengyel-fehérorosz határon játszódó menekültdrámája.
A legjobb rendező-kategóriába mind az öt film rendezője bejutott. Az Egy zuhanás anatómiája, amely idén elnyerte az Arany Pálma díjat Cannes-ban, négy kategóriában kapott jelölést az Európai Filmdíjra. Sandra Hüllert a Zone of Interest és az Egy zuhanás anatómiája című filmben nyújtott alakításáért is jelölték a legjobb európai színésznő díjára.
Az Európai Filmdíj-jelölésekről a 4600 fős filmakadémia tagsága döntött. A 36. díjátadó ceremóniára, amelyet az Arena Berlinben rendeznek szombaton este, ezer vendéget várnak.
A díjátadók között lesz Borbély Alexandra mellett Sandra Hüller német, Alina Serban román, Branka Katic szerb, Guslagie Malanda francia színész, Maria Schrader német színész, forgatókönyvíró és rendező, Thea Ehre osztrák színész, a házigazda pedig Britta Steffenhagen német újságíró, színész lesz.
Művház
A Tomi, Polli és a varázsfény című bábanimáció karácsonyra kerül a mozikba (videó)
Íme a Nemzeti Filmintézet (NFI) támogatásával készült alkotás előzetese.
A barátságról, első szerelemről, fényről és sötétségről mesélő Tomi, Polli és a Varázsfény főszereplője az ódon bérházban élő 11 éves Tomi, aki születése óta rendelkezik egy rendkívüli tulajdonsággal: a szó szoros értelmében ragyog. Bár a szülei mindentől védik, a szomszédjába költöző különc kislány, Polli kicsalogatja a csigaházából. Együtt vállalkoznak arra, hogy megfejtik a ház szellemének rejtélyét, legyőzik a házukat egyre jobban beterítő sötétséget és újra napfényt hoznak a lakók életébe.
A cseh, szlovák és magyar összefogással készült bábanimációs film forgatása 2020-ban kezdődött. A felvételek a prágai Barrandov stúdióban folytak épített díszletek közt. Már ezekbe a munkálatokba is bekapcsolódott magyar részről Papp Károly Kása animátor.
A számtalan trükktechnika megvalósítását igénylő utómunka jelentős része Magyarországon valósult meg és ennek részeként a speciális effektek (VFX), valamint a hangdizájn véglegesítése is,
utóbbi Lukács Péter Benjámin vezetésével.
A Tomi, Polli és a Varázsfény forgatókönyvét Filip Posivac és Jana Srámková jegyzi, rendezője Filip Posivac, aki a prágai művészeti egyetemen szerzett animációs diplomát. Nevéhez több díjnyertes animáció fűződik, többek között a 2015-ben bemutatott Deep in Moss, folytatása a 2016-os Live from the Moss című websorozat, valamint a 2019-ben bemutatott Overboard. Az alkotó filmes munkái mellett mind a mai napig gyerekkönyvek illusztrálásával is foglalkozik. Magyar részről az Osváth Gábor vezette Filmfabriq segítette a film elkészülését. A producer korábban olyan alkotások megvalósításában vett részt a műfajon belül, mint a Hajótöröttek című sorozat, valamint az idei cannes-i filmfesztiválon a rövidfilmes szekcióban Arany Pálmát elnyert 27 című animációs film.
A film előzetesét itt tekintheti meg:
A Tomi, Polli és a Varázsfény világpremierjét a 47. Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon tartották, ahol a Contrechamp elnevezésű versenyprogramban a zsűri díját nyerte el. A filmet Magyarországon a Vertigo Média forgalmazza – közölte az NFI az MTI-vel.
Művház
A muzsika hullámhosszán címmel jelent meg kötet a Rádiózenekar történetéről
A muzsika hullámhosszán – a Rádiózenekar története 1943-2023 címmel jelent meg könyv a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara alapításának 80. évfordulójára. A gazdagon illusztrált kötetet László Ferenc és Devich Márton jegyzi.
A Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek első tagjaként 1943-ban alapították a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarát, amely számos hazai és nemzetközi hangversennyel, a szinte teljes szimfonikus és oratorikus repertoárral vívta ki helyét a nagyzenekarok élmezőnyében.
Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei ügyvezető igazgatója a Budapest Music Centerben tartott szerdai könyvbemutatón úgy fogalmazott: a kötet ajándék a zenekarnak és ajándék a magyar zenei életnek. Egy olyan munka született, amely nemcsak a szépre emlékezik, hanem hitelesen adja vissza a Rádiózenekar 80 éves történetét.
Kiemelte:
elképesztő az a művészi teljesítmény és az a mennyiségű hangverseny, felvétel, turné, amelyet a Rádiózenekar megvalósított ebben a 80 évben.
Az ember elképed, hogy mennyi érdekes történet, fantasztikus fellépés, micsoda karmesterek, muzsikusok jellemzik a zenekar életét – mondta.
A könyvben történeti dokumentumok, a zenekari napló, egykori zenekari muzsikusok visszaemlékezései, élménybeszámolók, interjúk, fényképek, dokumentumok, kritikák kaptak helyet.
Mint mondta, a képek, amelyeket a rádióarchívum mellett több helyről, köztük Geiger György és Fodor Artur fotógyűjteményéből válogatott, rengeteget hozzátesznek a történethez és az élményhez.
László Ferenc zenetörténész elmondta, hogy egy zenekar történetét a hangzó emlékek őrzik, szövegszerűen az intézménytörténet ragadható meg. A források közül kiemelte az évtizedeken át gyűlő zenekari naplót, amelybe az adatok mellett olyan élmények is bekerülnek, amelyek megragadhatóvá teszik, hogy milyen volt a Rádiózenekar mint közösség. Megjegyezte: számos egykori rádiózenekari taggal is beszélgethetett, hogy megtudja, milyen volt a zenekar belső élete, a tagok saját értékítélete – karmesterekről, vendégművészekről, kritikusokról.
László Ferenc elmondta: 1985-ben jelent meg utoljára évfordulós kötet a zenekar életéről, mivel a zenekar alapításának sokáig 1945-öt tekintették, az 1943-44-es működést előtörténetként kezelték.
A zenetörténész a zenekar vezetői közül Somogyi László karmestert és Lehel György karmestert emelte ki. Utóbbi 40 éven át dolgozott az együttessel. A vezetése által fémjelzett, 1964-ban kezdődő negyedszázados korszakot aranykorként emlegetik a muzsikusok.
A bemutatón elhangzott: az 1960-as évek második felétől számos vendégkarmester, nagy művész érkezett a zenekarhoz, köztük Claudio Abbado, Charles Münch, Lovro von Matacic. Ez a korszak a legjobb muzsikusokat is odavonzotta, köztük – csak néhány fúvóst megemlítve – Geiger Györgyöt, Vajda Józsefet, Veér Istvánt, Drahos Bélát, Tarjáni Ferencet, Hőna Gusztávot – mondták a kötet szerzői.
A zenetörténész hangsúlyozta: Lehel György kinyitotta a világot a zenekar előtt, megindultak olyan turnék, amelyekre korábban nem volt lehetőség.
Kiemelte: a Rádiózenekar “karmesternevelő” együttes, jelentős karmesterek a zenekarnak köszönhették első, megalapozó időszakukat. Példaként említette Kertész Istvánt és Vásáry Tamást, aki a Rádiózenekarral tanulta be karmesteri repertoárja döntő többségét, miközben már világhírű művészként érkezett.
László Ferenc arról is beszélt, hogy a Rádiózenekart a gyors reakciókészség, az adaptálódás készsége emeli ki a mezőnyből, hiszen napról napra új művészekkel kellett együttműködni, új műveket begyakorolni, felvételkészítési rutint szerezni.
Devich Márton elmondta: már zajlik a 80. évforduló ünnepe, december 11-től tematikus hetet rendeznek a Bartók Rádióban, számos műsor foglalkozik a zenekarral. December 19-én az együttes jubileumi koncertet ad a Müpában, amely élőben hallható a Bartók Rádión, valamint látható lesz az M5 kulturális csatornán.
Elmondta: az évfordulóra készült kötet az MTVA webshopjában vásárolható meg.
Borítókép: Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együttesei ügyvezető igazgatója, a kötet társszerzője, László Ferenc zenetörténész, a kötet társszerzője és Bazsinka József moderátor (b-j) A muzsika hullámhosszán – A Rádiózenekar története 1943-2023 című könyv bemutatóján a Budapest Music Center (BMC) könyvtártermében 2023. december 6-án