Kövess minket!

Művház

November 1-jéig tart a Spanyol Filmhét az Urániában

A rendezvényen még tizenhárom alkotást láthatunk a mediterrán ország legfrissebb filmterméséből.

Képkocka a Párhuzamos anyák című filmből, fotó: Uránia Nemzeti Filmszínház

A Spanyol Filmhetet Anunciada Fernandez de Córdova, Spanyolország budapesti nagykövete nyitotta meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban kedden, a mustra Pedro Almodóvar Párhuzamos anyák című alkotásának telt házas vetítésével és a Las Migas flamencoegyüttes fellépésével indult kedden. Jelen volt és köszöntötte a közönséget a Párhuzamos anyák férfi főszereplője, Israel Elejalde is, aki egyenesen Madridból érkezett az eseményre. A színész a vetítést követő, késő esti pódiumbeszélgetésen elmondta, hogy az Almodóvarral való forgatás közben végig azt érezte, a filmtörténet fontos fejezetének résztvevője lehet. A film, amely amellett, hogy két egyedülálló nő – Janis (Penelope Cruz) és Ana (Milena Smit) – fordulatos történetén keresztül az anyaság témáját járja körül, a Franco-diktatúra részben máig feldolgozatlan örökségével is vállalja a szembenézést. Utóbbi talán szokatlan lehet Almodóvar idehaza is széles rajongótáborának, hiszen a rendező korábban nem foglalkozott ilyen módon a történelemmel, de most, hetven felett elérkezettnek látta az időt, hogy nyíltan beszéljen az elhallgatott múltról. A történelmi szembenézés kapcsán Elejalde Strindbergre hivatkozott, aki szerint a művészet feladata az, hogy arra irányítsa rá az emberek tekintetét, amit nem akarnak meglátni. 

A Velencében bemutatott és díjazott Párhuzamos anyák egyébként előreláthatóan 2022 elején érkezik majd a magyar mozikba. Egy másik Almodóvar-mű, a mindössze 30 perces Emberi hang viszont még elcsíphető az egyhetes spanyol filmünnep keretében. Tilda Swinton a főszereplője ennek a kis gyöngyszemnek, amely Jean Cocteau azonos című színházi monológja nyomán készült, akárcsak a rendező 1988-as nagy sikere, az Asszonyok a teljes idegösszeolmás szélén. A filmhét műsorában egyébként többségében olyan alkotások szerepelnek, amelyek egyszeri alkalommal láthatók itthon mozivásznon. Segítségükkel pedig valóságos körutazást tehetünk az Ibériai-félszigeten, hiszen Baszkföldtől Andalúziáig és Aragóniától Extremadúráig régiók sokasága jelenik meg a filmkínálatban. A műfajilag is gazdag program természetesen eredeti nyelven, magyar felirattal látható. 

Szokás szerint nagy hangsúlyt kapnak a komoly díjakkal elismert alkotások, így az idei Goya-gála nagy nyertese, A lányok című film, amely egy apácák vezette zaragozai leánygimnázium falai közé visz el bennünket. Az elsőfilmes rendezőnő, Pilar Palomero  ezért a munkájáért megkapta a legjobb filmnek járó Goya-díjat, Daniela Cajías pedig a legjobb operatőri munkáért járó szobrocskát. Malagai és San Sebastian-i fesztiváldíjakkal büszkélkedhet a formabontó Vakító villanás, amely egy másik régió és korosztály: egy extremadúrai, elnéptelenedő falucska asszonyainak világába enged bepillantást. Ainhoa Rodríguez rendezőnő kilenc hónapot töltött a faluban, rögzítve a helyiek történeteit, és ezekből állt össze a valós szereplőkkel forgatott film, amelyben a naturalizmus és a mágikus realizmus keveredik. Sok díjjal büszkélkedhet a válogatás egyik legpopulárisabb darabja, Cesc Gay Szenvedélyes szomszédokja is, amely nemrég a kolozsvári TIFF nyitófilmje is volt. A frivol kapcsolati komédiában egy középkorú madridi házaspár próbálja megfejteni, mitől működik jobban a szomszéd házspár szerelmi élete.

Az emberi viszonyok sokfélesége, a legszorosabb kapcsolatok törékenysége a témája a filmhét több alkotásának is. Az  Egy kis kellemetlenség két magányos nő és egyben két generáció egymásra utaltságának és egymásra találásának érzelmes komédiája, a lehengerlő Juana Acosta és Kiti Mánver alakításában. A fekete humorral átitatott Normális világban Achero Mañas rendező egy különc madridi színházrendező életközepi válságáról mesél egy szürreális road movie keretében. 

A filmhét több alkotásának témája a nyomozás. Isabel Coixet új filmje, a Benidormban havazik egy magányos, rigolyás angol banki alkalmazott története, aki fivére után kutat a spanyol tengerpart népszerű üdülőhelyén, s ez a nyomozás önmaga megtalálásához vezet. A Goya gyilkosságok című thrillerben egy rejtélyes sorozatgyilkos borzolja a kedélyeket, aki Goya rémképekkel teli rézkarc-sorozatának ihletében szedi áldozatait. A nyomozástörténetek olykor tabutémákat is érintenek. A díjakkal elhalmozott Ane főhőse egy baszkföldi építkezésen biztonsági őrként dolgozó nő, aki a helyi zavargásokban eltűnt lánya után kutat. A Guillem halála című film pedig egy megtörtént bűnesetet dolgoz fel: egy 1993-as, politikai hátterű gyilkoságot, egy 18 éves fiú meggyilkolását. 

A filmhét a Spanyol Nagykövetség, a Budapesti Cervantes Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház közös szervezésében valósul meg.

Művház

Az NFT került az ArtReview művészeti magazin idei toplistájának élére

A londoni székhelyű nemzetközi művészeti magazin, az ArtReview idén az NFT-t (nem helyettesíthető tokent) írta fel százas toplistájának csúcsára.

Közzétéve:

Flickr

A Power 100-as listát korábban a máskéntgondolkodó kínai művész, Aj Vej-vej és a globális galériatulajdonos Gagosian vezette, de a művészeti világ legbefolyásosabb személyiségeinek rangsora meghajolt az NFT hatása előtt.

A Hiscox biztosítótársaság jelentése szerint az augusztusig eltelt egy év alatt 3,5 milliárd dollár (1126 milliárd forint) folyt be NFT-k eladásából.

Az NFT alapja az ERC-721, a blokklánc-technológia, amely a digitálisan generált “kriptoalkotások” értékesítését teszi lehetővé egyedi digitális “tokenek” formájában, amelyek igazolják a tulajdonjogot.

Mindeddig az Everydays, a grafikus Beeple digitális kollázsa a világ legértékesebb NFT-je, amely márciusban 69 millió dollárért (22,2 milliárd forintért) kelt el a Christie’s árverésén. Ez volt a harmadik legmagasabb ár, amelyet élő művész munkájáért kifizettek, csak David Hockney és Jeff Koons előzte meg.

Az ArtReview közleménye szerint “az NFT-k (és velük együtt a kriptovaluta és minden, ami vele jár) felforgatták a művészeti piacot.”

A magazin úgy értékelte, hogy az elmúlt évben a Beeple és mások műveiért elért elképesztő árakkal a művészeti piac a gyűjtők új generációját fedezte fel, s közben a művészek is világszerte felfedezték alkotásaik értékesítésének egy olyan módját, amely megkerüli a régi műkereskedői rendszert.

“Hogy ez egy új módszer vagy a császár új ruhája, azt még nem tudni, de a művészek, a galériások és a múzeumok világszerte megmozdultak az elmúlt évben, hogy felzárkózzanak az eseményekhez”

– írta a magazin.

A Power 100-as listán idén Aj Vej-vej a 39., Gagosian a 25. lett, James Murdoch, Rupert Murdoch fia, aki az Art Basel művészeti vásár többségi részvényese lett, a 70., húga, Elisabeth Murdoch pedig, aki a Turner-díjas Keith Tyson felesége, valamint az angol Művészeti Tanács tagja, a 90. helyen szerepel.

A világ legbefolyásosabb embereiről szóló felmérések élén általában a Facebook alapítója, Mark Zuckerberg áll, a művészeti Power 100-as listán azonban most az utolsó helyen végzett. A Metaverse, a virtuális valóság világa, amivé Zuckerberg a Facebookot szeretné átalakítani, ugyanakkor az NFT-művészet fontos piacterévé válhat a magazin szerint.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Művház

Kialakult a Virtuózok V4+ nemzetközi mezőnye

A második adásból az is kiderült, melyik négy ifjú tehetség képviselheti Magyarországot a klasszikus zenei tehetségkutatón.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

“Meglepően sok magyar tehetség próbált bekerülni a Virtuózok versenysorozat nemzetközi változatába, miközben egy klasszikus zenésznek nagy kihívás ilyen fiatalon ezen a szinten megméretni” – mondta Miklósa Erika Kossuth-díjas operaénekesnő, a nemzetközi zsűri tagja az M1 aktuális csatornán.

A műsort 2021-ben másodszor rendezik meg a visegrádi együttműködésben résztvevő országokkal, Magyarország mellett Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával, és idén Horvátország is csatlakozott a Virtuózokhoz.

A Virtuózok V4+ mezőnyében Oláh Vilmos, Mészáros Jázon, Kádár Viktória és Braun Áron képviselheti Magyarországot.

Miklósa Erika kitért arra, hogy a tehetségek felfedezésénél is nagyobb felelősség számukra az utánkövetés, vagyis miként tudják a későbbiekben figyelni és támogatni az ifjú zenészek fejlődését.

“Nagy dolog, hogy a virtuózok idén mintegy hetvenmillió embernek mutathatják meg a televízión keresztül tudásukat. Szlovákiában, Csehországban már hónapokkal ezelőtt személyesen tapasztaltam, mennyire várják ott is ezt a megméretést.”

Az operaénekes örömét fejezte ki, hogy a Virtuózok ügye mögé állt a szuperzsűriben helyet foglaló világhírű tenor, Plácido Domingo is, hiszen személye óriási vonzóerőt jelent a tehetségeknek.

A Virtuózok pénteken esténként látható a Duna Televízión.

Tovább olvasom

Művház

Könyv jelent meg Kassai Viktor futballbíró pályafutásáról

Könyv jelent meg a korábban a világ legjobb labdarúgó játékvezetőjének megválasztott Kassai Viktorról.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Az Alexandra Kiadó gondozásában kiadott életrajzi műben – amelyet a főszereplő és Somogyi Zsolt közösen jegyez – Kassai Viktor elmeséli, miért követte édesapját ezen a különleges pályán és lett bíró, elárulja, milyen meccset vezetni Lionel Messinek vagy éppen Cristiano Ronaldónak, beavatja az olvasót abba is, hogyan tette túl magát az ukrajnai rossz döntésén, ahogy szóba kerül például a Ferencváros, Tököli Attila és a Lipták Zoltán-per is.

“Önéletrajzom egyik célja, hogy betekintést engedjen a futballbírók életébe és mindenki láthassa, hogyan élünk és dolgozunk a színfalak mögött. Biztos vagyok benne, hogy pályatársaim, akikkel az edzéseken és teszteken izzadtunk és a mérkőzéseken szerepeltünk, kellemes nosztalgiával idézik majd fel a közös élményeket. De leginkább azt remélem, hogy a játékvezetésben aktívan működő fiatal kollégák megfelelő motivációt találnak majd életutamban, hiszen az én példám is azt mutatja: tehetséggel és szorgalommal bármit el lehet érni” – idézte Kassai Viktort a kiadócsoport közleménye.

Tovább olvasom