Művház
November 1-jéig tart a Spanyol Filmhét az Urániában
A rendezvényen még tizenhárom alkotást láthatunk a mediterrán ország legfrissebb filmterméséből.
A Spanyol Filmhetet Anunciada Fernandez de Córdova, Spanyolország budapesti nagykövete nyitotta meg az Uránia Nemzeti Filmszínházban kedden, a mustra Pedro Almodóvar Párhuzamos anyák című alkotásának telt házas vetítésével és a Las Migas flamencoegyüttes fellépésével indult kedden. Jelen volt és köszöntötte a közönséget a Párhuzamos anyák férfi főszereplője, Israel Elejalde is, aki egyenesen Madridból érkezett az eseményre. A színész a vetítést követő, késő esti pódiumbeszélgetésen elmondta, hogy az Almodóvarral való forgatás közben végig azt érezte, a filmtörténet fontos fejezetének résztvevője lehet. A film, amely amellett, hogy két egyedülálló nő – Janis (Penelope Cruz) és Ana (Milena Smit) – fordulatos történetén keresztül az anyaság témáját járja körül, a Franco-diktatúra részben máig feldolgozatlan örökségével is vállalja a szembenézést. Utóbbi talán szokatlan lehet Almodóvar idehaza is széles rajongótáborának, hiszen a rendező korábban nem foglalkozott ilyen módon a történelemmel, de most, hetven felett elérkezettnek látta az időt, hogy nyíltan beszéljen az elhallgatott múltról. A történelmi szembenézés kapcsán Elejalde Strindbergre hivatkozott, aki szerint a művészet feladata az, hogy arra irányítsa rá az emberek tekintetét, amit nem akarnak meglátni.
A Velencében bemutatott és díjazott Párhuzamos anyák egyébként előreláthatóan 2022 elején érkezik majd a magyar mozikba. Egy másik Almodóvar-mű, a mindössze 30 perces Emberi hang viszont még elcsíphető az egyhetes spanyol filmünnep keretében. Tilda Swinton a főszereplője ennek a kis gyöngyszemnek, amely Jean Cocteau azonos című színházi monológja nyomán készült, akárcsak a rendező 1988-as nagy sikere, az Asszonyok a teljes idegösszeolmás szélén. A filmhét műsorában egyébként többségében olyan alkotások szerepelnek, amelyek egyszeri alkalommal láthatók itthon mozivásznon. Segítségükkel pedig valóságos körutazást tehetünk az Ibériai-félszigeten, hiszen Baszkföldtől Andalúziáig és Aragóniától Extremadúráig régiók sokasága jelenik meg a filmkínálatban. A műfajilag is gazdag program természetesen eredeti nyelven, magyar felirattal látható.
Szokás szerint nagy hangsúlyt kapnak a komoly díjakkal elismert alkotások, így az idei Goya-gála nagy nyertese, A lányok című film, amely egy apácák vezette zaragozai leánygimnázium falai közé visz el bennünket. Az elsőfilmes rendezőnő, Pilar Palomero ezért a munkájáért megkapta a legjobb filmnek járó Goya-díjat, Daniela Cajías pedig a legjobb operatőri munkáért járó szobrocskát. Malagai és San Sebastian-i fesztiváldíjakkal büszkélkedhet a formabontó Vakító villanás, amely egy másik régió és korosztály: egy extremadúrai, elnéptelenedő falucska asszonyainak világába enged bepillantást. Ainhoa Rodríguez rendezőnő kilenc hónapot töltött a faluban, rögzítve a helyiek történeteit, és ezekből állt össze a valós szereplőkkel forgatott film, amelyben a naturalizmus és a mágikus realizmus keveredik. Sok díjjal büszkélkedhet a válogatás egyik legpopulárisabb darabja, Cesc Gay Szenvedélyes szomszédokja is, amely nemrég a kolozsvári TIFF nyitófilmje is volt. A frivol kapcsolati komédiában egy középkorú madridi házaspár próbálja megfejteni, mitől működik jobban a szomszéd házspár szerelmi élete.
Az emberi viszonyok sokfélesége, a legszorosabb kapcsolatok törékenysége a témája a filmhét több alkotásának is. Az Egy kis kellemetlenség két magányos nő és egyben két generáció egymásra utaltságának és egymásra találásának érzelmes komédiája, a lehengerlő Juana Acosta és Kiti Mánver alakításában. A fekete humorral átitatott Normális világban Achero Mañas rendező egy különc madridi színházrendező életközepi válságáról mesél egy szürreális road movie keretében.
A filmhét több alkotásának témája a nyomozás. Isabel Coixet új filmje, a Benidormban havazik egy magányos, rigolyás angol banki alkalmazott története, aki fivére után kutat a spanyol tengerpart népszerű üdülőhelyén, s ez a nyomozás önmaga megtalálásához vezet. A Goya gyilkosságok című thrillerben egy rejtélyes sorozatgyilkos borzolja a kedélyeket, aki Goya rémképekkel teli rézkarc-sorozatának ihletében szedi áldozatait. A nyomozástörténetek olykor tabutémákat is érintenek. A díjakkal elhalmozott Ane főhőse egy baszkföldi építkezésen biztonsági őrként dolgozó nő, aki a helyi zavargásokban eltűnt lánya után kutat. A Guillem halála című film pedig egy megtörtént bűnesetet dolgoz fel: egy 1993-as, politikai hátterű gyilkoságot, egy 18 éves fiú meggyilkolását.
A filmhét a Spanyol Nagykövetség, a Budapesti Cervantes Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház közös szervezésében valósul meg.
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.
Művház
Május közepén rendezik az Art Mozik éjszakáját
Május 17-én a Művészben, a Puskinban, a Toldiban, a Kino Caféban, a Tabánban és a Corvinban is sikerfilmmekkel és premier előtti előadásokkal is várják a közönséget.
A mozimaraton műsorán lesz az országos bemutató előtt például Az arcuk mindig előttem lesz című francia dráma, de olyan népszerű, már bemutatott alkotásokat is be lehet majd pótolni, mint az Érdekvédelmi terület, A szenvedély íze, a Parasztok, a Smoke Sauna Sisterhood vagy az Oscar-díjas Oppenheimer – áll a programot szervező Budapest Film közleményében.
Az Oscar-díjra jelölt filmek közül látható lesz még az Előző életek című amerikai–dél-koreai romantikus dráma, az Egy zuhanás anatómiája vagy Jorgosz Lantimosz Szegény párák és Wes Andersen Asteroid City című filmje, de olyan korábbi kedvenceket is újra vetítenek, mint a Bálna, a Dűne 2, a Minden Mindenhol Mindenkor, a Pókember: A Pókverzumon át vagy a Barbie.
A magyar filmek kínálatában többek közt a Kék pelikán, a Lefkovicsék gyászolnak, a Magyarázat mindenre, az Ernelláék Farkaséknál és a Kálmán-nap, de a Semmelweis is látható lesz.
Az összes helyszínre érvényes karszalag április 18-tól megvásárolható a mozik pénztárában és online.