Kövess minket!

Művház

Népszerű produkciók az idei Nagyerdei Szabadtéri Játékokon

Az elmúlt évben – noha megtartották a Nagyerdei Szabadtéri Játékokat – a vírusjárvány első és második hulláma között az előadások zömét újra kellett ütemezni.

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A közönség érdeklődését jelzi, hogy csak négyezerrel csökkent a fizető nézők száma a 2019-es teljes évadhoz képest. Remélik, az idén újra elérik a „békelétszámot”. Annál is inkább, mert – miközben, Debrecenben két színházi beruházás (a Csokonai Színház épületének teljes felújítása és a Latinovits Színház befejezése) is folyik – a figyelem a Nagyerdei Szabadtéri Játékok felé irányul. Az idén nyáron nyolc vendégtársulat tíz, a Csokonai Színház kilenc előadásán kívül a Nagyerdei Szabadtéri Játékok saját ősbemutatójával találkozhat a publikum.

Így a nézők láthatják többek között A Pál utcai fiúkat, a Tesztoszteront, a Csárdáskirálynőt és az új rendezésű Óz, a csodák csodája című musicalt. Ennek hősnőjét, a Dorothyt alakító Zsitva Réka meg is jelent a szabadtéri évadot bejelentő sajtótájékoztatón. Egy bemutatóval vesz részt a játékokon a Madách Színház (Páratlan páros), a Thália Színház (Oscar), a nagyváradi Szigligeti Színház (Lila ákác), az Orlai Produkciós Iroda (Válaszfalak), a Centrál Színház (Házassági leckék középhaladóknak), a Recirquel Újcirkusz Társulat (My Land) és a Játékszín (A szőke ciklon). Külön kiemelhető a játékok saját darabja, Wass Albert Tűzlilioma, amely néptáncjáték a szerző A funtineli boszorkány című művéből készült.

Az opera is képviselteti magát, az Operaligetben kétszer is járhatnak a nézők, előbb az operairodalom legizgalmasabb találkozásait, majd a legszebb operakórusokat láthatják, hallhatják. A Nagyerdei Szabadtéri Színpad egyébként a gyermeknapon nyit, amikor a Vojtina bábszínház tart előadást a regisztrált gyerekeknek.

Az előadások június–júliusban 20.30-tól, augusztusban és szeptemberben 20 órától kezdődnek. Először adnak kedvezményt a Debrecen-kártyára: birtokosa egy jegyet 500 forinttal olcsóbban vásárolhat meg. A jegyekkel ingyen utazhatnak a helyszínre a városban és haza a nézők. A hosszabb előadások után különjáratokon – írja a Magyar Nemzet.

Művház

Elhunyt Alekszandr Rogozskin, a Kiskakukk rendezője

Rogozskin 73. életévében, Szentpéterváron halt meg, hosszas betegség után.

Közzétéve:

A különös orosz-finn-számi szerelmi háromszögről szóló Kiskakukkal a rendező 2002-ben elnyerte a legrangosabb orosz filmes elismerést, a Nyika-(Niké-)díjat.



A művészettörténész végzettségű Rogozskin 1972-től a leningrádi televíziónál helyezkedett el fogatókönyvíróként, majd a Lenyfilm filmstúdióban dolgozott.

Az országos ismertséget hazájában a Magyarországon Az állami vadászat különös vonásai címen bemutatott, 1995-ben mozivászonra vitt vígjátéka hozta el számára. Ez később a Nemzeti horgászat sajátosságai (1998) és a Nemzeti téli vadászat sajátosságai (2000) című darabbal egészült ki az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb orosz mozifilm-trilógiájává.

A kilencvenes évek szentpétervári bűnözői alvilágáról forgatott, nagy nézettségű tévésorozatok is fűződtek a nevéhez.

A rendező az Oroszország népművésze elismerés birtokosa és állami díjas művész volt.

Tovább olvasom

Művház

A közönség kérdezte az Elk*rtuk alkotóit

Szereplők, alkotók és a 2006-os őszi események elszenvedői beszélgettek az Elk*rtuk című nagyjátékfilm után a közönséggel – a baloldali politikusok nem kívántak csatlakozni a párbeszédhez.

Közzétéve:

Megafilm/Dombóvári Tamás

Hatalmas érdeklődés övezte az Elk*rtuk című politikai krimi első budapesti közönségtalálkozóját szombat este a Mom parkban, a CinemaMOM moziban. Az őszödi beszéd kiszivárgása utáni forradalmi hangulatot feldolgozó történetet már az első napokban nagy érdeklődés övezte országszerte, a közönségtalálkozón is teltház előtt játszották a Megafilm produkcióját. A közönségtalálkozót Császár Attila szerkesztő-riporter vezette, aki maga is részese volt a 2006-os őszi eseményeknek, a színpadon Bánovits Vivianne, Kruchina Károly, Kruchina Vince, Kálomista Gábor, Helmeczy Dorottya, Bendi Balázs, Gubás Gabi, Mózes András, Szőke Richárd és meglepő módon egy üres szék foglalt helyet. Helmeczy Dorottya producer a színpadon látható üres székről elmondta:

“Úgy terveztük ezt a mai közönségtalálkozót, hogy szerettünk volna valakit meghívni valakit a 2006-os aktorok közül, szerettünk volna beszélni, vitázni, vagyis párbeszédet folytatni. Nagyon sok mindenkit hívtam fel az akkori baloldalról, akik közül sokan ma is aktív politikai szereplők, részesei az ellenzéki összefogásnak, de mindenkitől nemet kaptam. Az akkori, 2006-os politikai szereplőket ez az üres szék képviseli, pedig szerettük volna megadni nekik a lehetőséget.”

A producer hozzátette, hogy „várjuk a pereket”, ugyanis kaptak már olyan híreket, hogy jövő héttől erre számíthatnak. Kálomista Gábor producer elmondta, hogy az Elk*rtuk című nagyjátékfilm valószínűleg nem készült volna el, ha 2006-ban, az őszödi beszéd kiszivárogtatása után Gyurcsány Ferenc, az akkori miniszterelnök felballag a Sándor-palotába és lemond. Ez nem történt meg.

Bendi Balázs forgatókönyvíró elmondta:

„Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy korábban együtt dolgozhattam a producerekkel és egy közös beszélgetés során azon gondolkodtunk, hogy milyen filmet csináljunk. Ezt a 2006-os történetet már régen feldolgozták volna filmesek, ha négy országgal odébb élnénk.”

A Rékát alakító Bánovits Vivianne elmesélte a közönségnek, hogy rengeteg archív anyagot tanulmányozott és ismerősök meséltek neki a 2006-os eseményekről.

A Dobrev Klárát alakító Gubás Gabi úgy fogalmazott, az volt a célja, hogy „habitusában hozzam, amit Klára képvisel. A férfiak tekintetében hatalmat parancsoló, akkoriban ‘first ladyként’ tevékenykedő Klára emberi arcát igyekeztünk kidomborítani”.

A színésznő hozzátette:

„Voltam már megosztó szerepben, átéltem már azt egy színdarab kapcsán. Nem szerettem volna újra átélni, hogy hajnal négykor jöjjenek az sms-ek. Aztán azt éreztem, hogy ha az élet hozza ezt a lehetőséget, akkor ennek oka van. Szembe kell néznem a traumával, hogy fel tudjam dolgozni és tovább tudjak lépni… Itt 2006-ban társadalmilag ért minket egy trauma, amivel társadalmilag is szembe kéne nézni a tagadás helyett.”

Mózes András arról beszélt, hogy az általa játszott karakter, Nándi, az oknyomozás során hogyan rakta össze a mozaikdarabkákat. A színész kiemelte: fontosnak tartja, hogy beszéljünk a 15 évvel ezelőtti eseményekről – akár a mozi nyelvén.

“A filmet a 2006-os események miatt és Attila karaktere miatt vállaltam” – mesélte Szőke Richárd. “A nagyszüleim éppen kint voltak az utcán 2006 október 23-án, a Fidesz nagygyűlésről tartottak hazafelé békésen, amikor repkedtek a gumilövedékek és kaptak a könnygázból. Szerencsésen megúszták. A másik nagyszülőm is kint volt a kanadai rokonnal. Szembe találták magukat a rendőrökkel és menekülniük kellett. Szerettem volna azokat az ártatlanokat képviselni, akik a rendőri túlkapások, brutalitás áldozatai lettek” – tette hozzá.

Kruchina Károly és Kruchina Vince fogdába került 2006-ban. Vince elárulta, 15 év után is felkavaró volt végignézni ezeket az eseményeket, a híradóból kivágott élőképeket.

„Próbálom elfelejteni, hisz az életünk megy tovább, de ezeket az élményeket nem lehet feledni… Ezek az emberek még mindig itt vannak a közéletben. Aki szerint ez politikai kérdés, az cseh kettőt néz”

– mondta Vince.

Kurchina Károly az utcán védte a testvérét a rendőröktől. „Ez a film, a nyíltszíni taps mutatja, hogy magasra került a mérce a politikai krimi műfajában. Akik ebben jelentős szerepet játszanak, azok félnek ettől a kétórás élménytől.”

Az Elk*rtuk című filmet országszerte játszák Bánovits Vivianne, Mózes András, Bokor Barna, Gubás Gabi, Szőke Richárd, Bede-Fazekas Szabolcs, Zayzon Zsolt, Csőre Gábor és Trill Zsolt főszereplésével.

Tovább olvasom

Művház

Október 23. – folytatódik Bagi Iván Sétatörténelem című sorozata (videó)

Harmadik nemzeti ünnepünkön a népszerű humorista Sétatörténelem-sorozata is a harmadik részéhez érkezett. A nagy magyar sorsfordító eseményeknek emléket állító, finom, tiszteletteli humorral élő kisfilmek sorában az 1956-os eseményeket felelevenítő epizód is elsősorban a közönség fiatalabb tagjait kívánja megszólítani.

Közzétéve:

Borítóképünk kocka a Bagi Iván október 23-i kisfilmjéből

Bagi Iván az augusztus 20-i ünnep után most az 1956. október 23-i, illetve az azt követő forradalmi események néhány ikonikus helyszínére látogatott el Budapesten. Kísérője ezúttal is a történész szakot végzett stand up-os, Szép Bence, aki könnyed, mégis informatív módon beszél a magyar történelem egyik legfontosabb XX. századi eseménysorozatáról – írja az Origo.

„Fiatalosan, lazán, és csak nagyon finoman vegyítve a humort ezzel a történelmi formátummal”

– mondja Bagi Iván a harmadik „sétafilm” készítését bemutató werkfilmben arról, hogyan lehet megszólítani a fiatalokat az olyan súlyos témákkal, mint az október 23-i forradalom és annak felidézése.

Pontosan mikor és hol volt az első véres esemény 1956 őszén? Tényleg harcoltak lekvárral a szovjet páncélosok ellen a forradalmárok? Miért egy kamaszfiú szobra áll a Corvin köznél?

Ezekre és még sok más kérdésre is választ kaphat Bagi Ivántól és Szép Bencétől a harmadik sétatörténelmi kisfilmben. Nézze meg az alábbi videót!

Tovább olvasom