Művház
Nemzetközileg elismert alkotók munkája az őszödi beszédről szóló film
Úgy vélem, ez egy elég meglepő film lesz. Én csak annyit mondok, hogy nem az lesz, aminek gondolják. Azt remélem, hogy a nézők élvezni fogják – mondta róla a brit rendező, Keith English.
Az őszödi beszéd elhangzásának 15. évfordulóján megjelent az Elk*rtuk című nagyjátékfilm első előzetese. Magyarország első, valós eseményeken alapuló politikai krimije 2006 botrányokkal teli őszén játszódik. A nagyszabású forgatási munkálatok az elmúlt napokban zárultak le, a Megafilm a 110 perces filmet hamarosan a mozikban is bemutatja.
– Arra vállalkoztunk, mint ami Amerikában vagy Nyugat-Európában rendszeres a filmes kultúrában: játékfilmként feldolgozni egy történetet, amit úgy gondolunk, hogy érdemes elmesélni – mondta Kálomista Gábor, az Elk…rtuk című új film producere a filmről kiadott hivatalos sajtóanyagban, és hozzátette:
– A 2006 őszén történt események sorozata a rendszerváltozás utáni Magyarország valószínűleg legnagyobb politikai, közéleti, emberjogi botránya.
A Médiapiac is megírta, egész estés film készült a 2006 ősze során történt eseményekből, amelynek trailere most jelent meg. A film története szerint, amikor egy fiatal, ambiciózus elemzőlány rájön, hogy a főnöke részt vett egy botrányos miniszterelnöki hangfelvétel kiszivárogtatásában, úgy dönt, fényt derít az igazság részleteire, hogy azzal jobb pozíciót zsarolhasson ki magának. Összeáll az MTV-nél újságíró-gyakornokként dolgozó szerelmével, és nyomozni kezd, de mivel lebukik a főnöke előtt, egy nagy hatalmú kör célpontjává válnak. Ezért miközben a beszéd kiszivárogtatásának hátterét, a tévészékház ostromát és a budapesti rendőrattakokat kutatja, nem csak a karrierje kerül veszélybe.
Látványos produkció készült
A produkció ötvennapos forgatásán több mint százfős forgatócsoport dolgozott, a legbonyolultabb jeleneteknél 140 fő volt jelen. Az összesen 1200 főnyi statisztéria mellett több mint negyven színész szerepel a filmben.
A forgatás 31 különböző helyszínen zajlott, Budapest hét különböző kerületében, többek között az egykori MTV-székházban, az alagútnál és a Lánchídon, az Alkotmány utcában, a Szabadság téren, továbbá műteremben megépített két díszlet között.
A film hetven százaléka éjszaka forgott, egyebek mellett a kaszkadőrős, autós jelenetek is. Az utómunkálatokon is 25-30 fős stáb dolgozik, akik már a terepszemlék alatt bekapcsolódtak a megvalósításba, hogy a CGI-trükkök észrevehetetlenül egybesimuljanak a forgatott felvételekkel, látványos mozis élményt biztosítva. A forgatás a járványügyi intézkedések és a produkció egészségvédelmi terve alapján a lehető legnagyobb körültekintéssel zajlott.
Nemzetközi szakmai tekintélyek
A főleg magyar alkotókból álló stáb munkáját két nemzetközileg elismert szaktekintély irányította. A film rendezője a brit Keith English, akinek legutóbbi, The More You Ignore Me címet viselő filmje 2019-ben elnyerte a brit National Film Awardson a legjobb vígjátéknak járó elismerést. – Ez a film egy politikai thriller, de valójában inkább morális thriller, ami arról szól, hogy a hatalmon lévőkkel kapcsolatos események, az akkori kormány döntései hogyan befolyásolják a hétköznapi emberek életét. Ez nem csupán egy magyar történet, hanem egy nagyon emberi, globális mese – árulta el a nemzetközileg ismert rendező.
– Úgy vélem, ez egy elég meglepő film lesz. Sokan találgatják, hogy vajon miről szól majd és mi a célja? Én csak annyit mondok, hogy nem az lesz, aminek gondolják. Azt remélem, hogy a nézők élvezni fogják
– fejtette ki a rendező.
Operatőrként csatlakozott a filmhez a barcelonai születésű Josep M. Civit, aki több évtizedes pályafutása alatt olyan nemzetközileg ismert alkotókkal is dolgozott, mint Brian de Palma, Penelope Cruz, Agustí Villaronga és Bigas Luna.
Ha még nem látta, itt is megnézheti az előzetest:
– Úgy gondoltuk, hogy ennek a történetnek nagyon filmesnek kell lennie, képi világában is ugyanolyan színvonalúnak, mint egy nemzetközi mozinak. Olyan kamerákkal dolgoztunk, amilyeneket a James Bond-filmekben is használtak. Közben pedig mindennek nagyon naturálisnak kellett lennie, hogy hihető legyen, hiszen eredeti felvételeket is használtunk az MTV ostromáról. Össze kellett fésülni a világítást és az igazi felvétel hangulatát – mondta a nemzetközileg elismert operatőr. – A valós események súlyosak és erősek. Lenyűgöztek az emberek mögötti arcok: minden alkalommal, amikor a kamera elhaladt egy arc mellett, megpróbálja felfedezni egy kicsit, hogy mi van mögötte. És ez a visszatükröződés az, ami nagyon fontos a rendőrség és a tüntetők oldalán is. Volt valami a lelkükben, amit megpróbáltuk lefényképezni és megmutatni. Éreztem, hogy meg kell csinálnunk ezt a filmet, mert úgy gondolom, hogy a főszereplő lánynak a története univerzális történet. Helyi és egyetemes egyszerre – fejtette ki az operatőr.
A filmet Bendi Balázs jegyzi forgatókönyvíróként, akinek Golden Age című sorozatterve a 2019-es Hypewriter pályázaton 260 terv közül végzett az első helyen. A film producerei Kálomista Gábor és Helmeczy Dorottya, vágója Rumbold László, látványtervezője Pintér Réka, jelmeztervezője Zelenka Nóra, zeneszerzője Rakonczai Viktor, valamint a CGI- és VFX-trükkök Mórádi Gábor és Asi Ashraf Hassan Elsayed vezetésével készülnek.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.