Művház
Ne féljünk a csillagoktól!
A csúcsgasztronómia világában a főszerepet ma már egyre inkább az ember és a személyes élmény veszi át. Ezt vallja a két Michelin-csillagos Onyx étterem társtulajdonosa, Niszkács Anna és a séf, Mészáros Ádám is, akik rácáfolnak arra a közkeletű tévedésre, miszerint egy topvendéglátóhelyen feltétlenül a feszes elegancia az irányadó, vagy hogy csak nehezen érthető művészi ételek szerepelhetnek az étlapon. Félre a feszengéssel, legyünk nyitottak, és ne érjük be az elfogadhatóval! Az Alkotni születtünk interjúsorozat hetedik része.
Hogy néz ki a Gerbeaud Gasztronómia márkaportfóliója?
Niszkács Anna (NA): Ahonnan lényegében minden kiindul, az maga a fő egységünk, a Gerbeaud, amely tavaly ünnepelte 160. születésnapját. A cukrászda mellett van közvetlenül az Onyx, amelyet 2007-ben nyitottunk, a Dorottya utcai Bistrót a Gerbeaud-ba olvasztottuk, elérhetővé téve azáltal a melegételeket a kávéház egész területén, és van egy catering lábunk is. 2015-ben nyitottuk meg Budán a Gerbeaud kis testvérét, és mivel szerettük volna a két ház közötti kapcsolatot a névben is érzékeltetni, az új egység az Émile nevet kapta. (Gerbeaud Emil svájci származású budapesti cukrász, csokoládégyáros, a macskanyelv és a konyakos meggy meghonosítója – a szerk.) Az Émile földszintjén áprilisban nyitottuk meg legújabb egységünket, a Cacao kávézó-pékséget reagálva a budai közönség igényeire. A Gerbeaud Cateringgel pedig nagyszabású terveink vannak a jövő évet tekintve – új arculat, új menük, felújított helyszín. Két külföldi üzletünk Tokióban és Szöulban található.
Milyen kreatív koncepció mentén épülnek fel az egységek?
NA: Három különböző márkáról beszélünk, amelyeknek mind megvan a maguk sajátossága, ezért más gondolkodásmódot és ebből kifolyólag más kommunikációs eszközöket igényelnek. Fő koncepciónk az, hogy minden márkánk a legmagasabb minőséget képviselje, a Gerbeaud a cukrász-, az Onyx az éttermi, az Émile pedig a budaitörzshely-világban.
 |
| Fogas, cékla, tokhalkaviár, wasabi (Előétel) |
Régen elfeledett helyi ízeket gondoltok újra modern technológiák felhasználásával. Mit jelent pontosan a tradíció és az innováció találkozása, amely az étterem filozófiájában is szerepel?
Mészáros Ádám (MÁ): Az újragondolás szót nem annyira kedvelem. A házias ízeket nem újragondolni kell, hanem be kell építeni, és az új technológiák segítségével szépen megkomponálva tányérra kell helyezni. Nehéz feladat, hiszen azon a mezsgyén mozgunk, ahol mind a magyar, mind a nemzetközi ízlésnek meg kell felelni, és a kettő messze van egymástól. Egy koncepció mentén két menüt alakítottunk ki, amelyek a „Határainkon innen…”, illetve a „Határainkon túl…” nevet kapták. Ezáltal nemcsak a magyar, de a Kárpát-medencei határra is fókuszálunk.
 |
| Mészáros Ádám (Fotó: Soós Bertalan) |
A séfek ritkán találkoznak a vendégeikkel, nagy részük ugyanakkor törekszik arra, hogy a személyiségüket is megismerjék a tányérjaik megalkotásakor. Hogy néz ki a kreatív tervezési folyamat, aminek eredményeképpen megszületik egy fogás, amelynek színei, illatai, zamatai a te elképzelésedet tükrözik?
MÁ: Amikor új ételben gondolkodom, színek, ízek, formák és még megannyi részlet egyszerre forog a fejemben. Kimondottan sokat jelentenek számomra a színek, de nem a színek kavalkádja. A lényeg, hogy a tányérom szemet gyönyörködtető legyen, de ne legyen túl sok. Az ételnek harmóniában kell lennie a tányér színével, formájával, ezért figyelünk arra is, hogy miben kerül a vendég elé az étel. Kerámiáink terveztetésénél szeretünk ügyes magyar kézművesekre hagyatkozni. Fontosak az állagok, illetve az, hogy lehessen érezni a magyaros ízeket, de egészen sajátos formában.
Milyen kapcsolatban áll egymással az étterem hangulata, a munkatársak formaruhája és a menüsor?
NA: Amikor tizenegy éve megnyitottuk az éttermet, az első szalonban fogadtuk elsőként a vendégeket. Tudni kell, hogy a helyiség korábban a kis Gerbeaud-nak adott otthont, így ehhez az új enteriőrnek is alkalmazkodnia kellett, amiben Varró Zoltán belsőépítész volt a segítségünkre. Sokáig azt sem tudtuk, milyen nevet adunk neki, csak annyit, hogy egy jövőbeli Michelin-csillagos éttermet szeretnénk. Mivel az ónix anyag meghatározó belsőépítészeti elem a térben, az Onyx név mellett döntöttünk.
 |
| Niszkács Anna (Fotó: Soós Bertalan) |
Nem mindegy, milyen tányért teszünk le, milyen öltözéket viselnek a felszolgálók, hiszen az enteriőrhöz jobban illik az elegáns megjelenés, az öltöny és a nyakkendő, ez azonban nem jelenti azt, hogy merevnek és feszesnek kell lenni. A vendégeink sem ezt szeretnék érezni egy fárasztó munkanap végén.
Biztosan van első emléketek a kreativitással kapcsolatban.
NA: Amikor tízéves voltam, több nyolcosztályos középiskolába is felvételiztem. A Radnóti Gimnáziumban nem teszteket kellett írni, hanem elém raktak egy Lego-készletet, hogy építsek belőle valamit. Abban az időszakban sokat lovagoltam, ezért egy lovardát építettem. A felvételiztető tanárok rákérdeztek, miért nem látnak ajtókat a munkámon, mire teljesen megijedtem, hogy nem fognak felvenni, és azt találtam mondani, hogy „ugrólovaim” vannak, amelyek a karámot fentről közelítik meg. (Nevet.)
MÁ: Totyogós koromban egy vályogházban éltünk a családommal. Már akkor az építkezés volt a mindenem. Négy-öt éves lehettem, amikor nagy igyekezetemben sikerült az egyik ujjamra rácsapni egy kalapáccsal, de ez nem szegte kedvem. Tizenévesen is imádtam fabódékat építeni, kezdetben csak madaraknak, később pedig már olyanokat, amelyekbe emberek is befértek. Legózás helyett inkább a természetben szerettem alkotni. Maga az építés meghatározó az életemben, legyen szó fabódékról, egy csapatról vagy ételekről.
NA: Mindketten szeretünk építkezni, talán ezért is működik ennyire jól a közös munka. (Nevetnek.)
 |
| Kakas consommé (Leves) |
Mi jut eszetekbe elsőként, ha leszűkítjük a kérdést, és a gasztronómia irányából közelítünk?
NA: Amikor aktívan elkezdtem dolgozni a Gerbeaud-ban, szerettem volna teljesen megváltoztatni az arculatát. Hihetetlenül sokrétű feladat volt a tradíció és az innováció összekapcsolása. Meg kívántuk őrizni a múltat, de például a sütemények kinézetét és a munkatársak formaruháját modern köntösben álmodtuk újra. Ugyanígy gondolkodott maga Gerbeaud Emil is, aki a saját korában igen előremutató gondolkodású férfi volt. Mindig is szerettem körülvenni magam olyan emberekkel, akik az adott területen képesek megmozgatni a kreatív energiákat, és valami egyedit tudnak alkotni.
MÁ: Tizenkét-tizenhárom éve indultam el a pályán. Már a korai időkben meg tudtam fogalmazni magamnak, hogy többet szeretnék elérni. Kreatív ötleteket kitalálni egy kreatív csapat közreműködésével, akikkel aztán azokat közösen meg is valósíthatjuk.
Szakértők szerint a Michelin-élmény jelentősen megváltozott a világban. Az éttermek már nem ételt szolgálnak fel, hanem minden érzékszervünkre ható élményt.
NA: Hisszük, hogy az élményt az ember adja. Ádám is ember, akármennyire is csodalénynek tűnik. (Összemosolyognak.) Ő alkotja meg az ízeket, a tányér formavilágát. Lényeges a többi is, de a legfontosabb az ember. Budapesti, belvárosi, elegáns, fine dining étterem vagyunk. Tizenegy éve haladunk ugyanazon filozófia mentén, de változik a világ, és a fejlődést mindenben követnünk kell.
 |
| Mészáros Ádám és Niszkács Anna (Fotó: Soós Bertalan) |
A Michelin-csillag elnyeréséhez kreativitás is szükséges, ahhoz viszont elengedhetetlen a képzelőerő, ahhoz pedig a források.
MÁ: Az inspiráció sok esetben magából az alapanyagból jön, annak színéből vagy abból, hogy milyen textúrát tudok belevinni. Egy-egy gondolatot simán elindít az is, ha megálmodok egy alapanyagot.
Miről álmodna egy séf…
MÁ: (Nevet.) Egy szakács akkor is szakács, amikor alszik. Otthon legalább akkora szenvedéllyel főzök, mint itt. Aki szereti a szakmáját, az mindenhol szereti.
De visszakanyarodva az inspirációhoz, a főzés során rengeteg miért vetődik fel, amelyeknek csak egy részére tudunk kreativitásból, intuícióból válaszolni. Van, hogy tudományos megközelítés szükséges a megoldáshoz. Az ilyen kérdések megválaszolásában Várvizi Péter kutatóséf van a segítségemre 2019 októberétől.
 |
| Mészáros Ádám (Fotó: Soós Bertalan) |
A dizájnszemléletet olyannyira fontosnak érezzük, hogy egy új étel megkomponálásába már a legelején bevonjuk állandó kreatív duónkat, a Hooh Studiót.
Jelent bármilyen terhet számodra a két Michelin-csillag?
MÁ: Nem titok, hogy márciusban minden séfnek kicsit jobban ver a szíve, hiszen valamilyen módon a Michelin egy egész éves munkát igazol vagy marasztal el. Igen, minden évben van egy pici teher, ami motivál. Mindennap tökéletesen kell teljesíteni. Ha valami félrecsúszik, akkor meg kell állni, majd újra neki kell indulni. Az elrontott gondolatot, mozdulatot le kell zárni.
 |
| Galamb, sütőtök, napraforgómag (Főétel) |
Mi a legnagyobb kihívás a szakmátokban?
NA: Mind céges, mind csúcséttermi szinten a legnagyobb kihívás az ember, ezzel együtt pedig a jó ember. A mai munkaerőpiacon nem elegendő, ha valakit csak pénzzel motiválunk, sokkal személyesebbé kell tenni a munkát, jobban meg kell ismerni az alkalmazottakat, hogy tudjuk, mi jó nekik. Erről Ádámmal is sokat beszélgetünk. Például hogy bírja el egy huszonéves fiatal munkatársunk azt a súlyt, amit a két csillag jelent.
MÁ: Nagyon hasonlóan vélekedem én is, így számomra fontos, hogy tisztában legyek azzal, mi az, amit a személyemmel hozzá tudok tenni ahhoz, hogy egy munkatársunk ne hagyjon el minket. Minden asztalra, minden vendégnek minden ételt ugyanolyan minőségben kell szervírozni, és mindezt játszi könnyedséggel kell a csapaton keresztülvinni, hogy mindenki a legjobb teljesítményt nyújtsa, de ne legyen stressz számára a munkavégzés. Ez a legnagyobb kihívás.
 |
| Mogyoró-gianduja tart, bergamott, bagett fagylalt (Desszert) |
Evezzünk könnyedebb vizekre! Melyik az az étel, amelyiket bárhol, bármilyen mennyiségben képesek vagytok elfogyasztani?
MÁ: Tojásos galuska salátával, nyáron pedig pacalpörkölt kovászos uborkával kizárólag bográcsban.
NA: Nincs jobb egy jó minőségű vajjal megkent kenyérnél, egy jó pohár borral vagy pezsgővel.
Valahogy számítottam ezekre a válaszokra.
(Nagy nevetés.)
 |
| Mészáros Ádám és Niszkács Anna (Fotó: Soós Bertalan) |
NA: Nem kell túlgondolni. Jut eszembe, imádom a spárgát, illetve bármilyen tojásos étel jöhet.
Ha életetek meghatározó ízélményére gondoltok, mi jut eszetekbe?
NA: Imádok enni. Nagyon szeretem a fine dining ízeket, sok meghatározó élményre emlékszem, de nem tudok egyet kiemelni. Azt azért hozzáteszem, hogy a spenót tükörtojással felülmúlhatatlan. Na nem egy három Michelin-csillagos étteremben valahol Amerikában, hanem otthon. (Nevet.)
 |
| Niszkács Anna (Fotó: Soós Bertalan) |
(Ádám Annára nézve nevet.)
MÁ: Nagyon együtt gondolkodunk, de én azért kiemelnék kettőt. Az otthoni ízeket nem ragozom tovább, nekem is vidéki nagyszüleim vannak, vidéken is nőttem fel, nagyon szeretem. Ha visszagondolok az elmúlt harminc évemre, akkor egy nem olyan régi élmény jut eszembe: egy főétel a párizsi Le Cinq étteremben. Nagyon sokszor el tudnám fogyasztani, akár kétszázhatvanhatszor is. (Nevet.) Vagy amikor Spanyolországban sztázsoltam az El Bulli Hotelben, volt a menün egy nagyon egyszerű pirítós kenyér paradicsomos, friss zöldséges malacfülraguval. Itt azonban megint visszajön az, amiről beszéltünk. A fül is egy picit elfeledett alapanyag, ami, ha szenzációsan van elkészítve, és még a szakács is szereti a munkáját, elképesztő tud lenni.
Művház
Premierekkel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle
Számos premierrel várja a nézőket az első Metuscope Filmszemle pénteken és szombaton. A Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) ingyenes rendezvényén a hallgatók alkotásai, diplomamunkák, vizsgafilmek, animációs rövidfilmek láthatók a Corvin Moziban.
A Budapesti Metropolitan Egyetem négy szakmai művészeti projekt összeolvasztásával hívta életre a Metuscope Filmszemlét. A kétnapos szemle az egyetem hallgatóinak munkáival és házigazdaként Till Attilával várja az érdeklődőket – olvasható a szervezők MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják,
a Metuscope Filmszemle 2024 a korábban sikerrel bevezetett, animációs (Animascope), mozgóképes (Cinemascope) és média design (Futuroscope) szakmai területeken végzett hallgatók diplomamunkáinak seregszemléit, valamint a tavalyi évben először megrendezett, I. Metuscope Online Filmszemlét egyesíti.
A szemle betekintést ad a METU végzős animáció-, mozgókép-, valamint média design szakos hallgatóinak diplomamunkáiba, bemutat továbbá válogatott vizsgafilmeket, valamint a vendégként résztvevő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Kolozsvári Karának kisjátékfilmjeit is.
A közleményben kiemelik, hogy a Nemzeti Filmintézet – Filmarchívumnak köszönhetően különleges animációs rövidfilm-válogatással tiszteleg az esemény a 110 éves magyar animáció mesterei előtt.
A rendezvényen a filmvetítések mellett szakmai kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehetnek a látogatók.
A filmszemlén bemutatott művek többsége most először látható nagyvásznon, és a nemzetközi filmfesztivál-szereplések miatt egy ideig nem is lesznek nyilvánosan elérhetők – emelik ki a közleményben.
Mint írják, a rendezvény ingyenesen látogatható, de a belépés előzetes regisztrációhoz kötött. A részletes program a https://www.metropolitan.hu/metuscope-2024 linken érhető el.
Borítókép: jelenetkép Flaisz Vanda: Lány az emeleten című alkotásából
Művház
Közzétették a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasainak nevét
Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatják idén.
Az ünnepélyes díjátadót a Magyar Mozgókép Fesztiválon június 14-én Balatonfüreden, a Kisfaludy Galériában tartják – olvasható a szervezők MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.
A június 12. és 15. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban zajló hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan a többi között olyan filmeket láthat majd a közönség, mint a Kontroll, a Csak szex és más semmi, a Macskajáték, az Angi Vera és a Sziget a szárazföldön.
Mint írják, az idén 87. születésnapját ünneplő Elek Judit Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró, a Balázs Béla Stúdió alapító tagja 1956 és 1961 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola diákja volt Máriássy Félix osztályában. 1967-ben készült stílusteremtő lírai dokumentumfilmje, a Meddig él az ember. 1968-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, a dokumentarista és játékfilmes technikákat vegyítő Sziget a szárazföldön című alkotást Kiss Manyival a főszerepben. Az 1983-as Mária-nap című filmje Szendrey Júlia életének motívumai alapján készült. Mindhárom alkotást bemutatták a cannes-i filmfesztiválon.
Elek Judit 1989-es Tutajosok című munkája a tiszaeszlári per témáját dolgozza fel. 1994-ben saját kisregényét vitte filmre Ébredés címmel, gyerekkori élményeiről. A tavalyi nagysikerű cannes-i vetítés után a Magyar Mozgókép Fesztiválon először láthatja a hazai közönség a Sziget a szárazföldön című filmjének frissen restaurált verzióját.
Piros Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, az MMA rendes tagja, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 1970-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Várkonyi Zoltán osztályában, majd 37 éven át a Madách Színház tagja volt. Kamera elé először 1966-ban állt, azóta több mint 50 filmben és tévéjátékban szerepelt, amelyek közül a Nem szoktam hazudni, A veréb is madár, a Hahó Öcsi, a Gyertek el a névnapomra és Az élet muzsikája című filmekre a legbüszkébb – írják a közleményben.
Mint kiemelik, Piros Ildikó legismertebb szerepeinek egyike az 1978-ban bemutatott Abigél című tévésorozat Zsuzsanna nővére. A Magyar Mozgókép Fesztiválon a Macskajáték című filmjét vetítik, a nemrégiben elhunyt Eötvös Péter Kossuth-díjas zeneszerzőre is emlékezve.
Gulyás Buda Balázs Béla-díjas magyar operatőr, egyetemi tanár 1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Olyan legendás sorozatoknak volt az operatőre, mint a Linda, az Angyalbőrben, a Família Kft., és olyan népszerű filmeket fényképezett, mint Bujtor István Hamis a baba (1991) és Három testőr Afrikában (1996) című filmje, vagy Goda Krisztina három közönségsikere, a Csak szex és más semmi, a Szabadság, szerelem és a Kaméleon. A fesztiválon a Csak szex és más semmit nézheti meg a közönség.
Selmeczi György a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, operarendező, érdemes művész 1952-ben született Kolozsváron. Először a bukaresti Zeneművészeti Főiskolán, 1975-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. 1976-tól 1977-ig Pierre Boulez, majd 1979-ben Daniel Charles irányításával dolgozott Párizsban. Magyarországon kívül Európa számos országában hangversenyezik karmesterként, zongoraművészként és zeneszerzőként. Csaknem hatvan film zenéjét jegyzi, amelyek között olyan ikonikus alkotások is szerepelnek, mint az Angi Vera, a Megáll az idő, az Idő van és a Szirmok, virágok, koszorúk. Legutóbb a 2022-ben készült Toldi – A mozifilm című animáció zenéjét komponálta. A Magyar Mozgókép Fesztivál az Angi Vera vetítésével tiszteleg előtte.
Deimanik Tamásné Baba Balázs Béla-díjas fénymegadó csaknem ötvenéves pályafutása alatt olyan filmeken dolgozott, mint a Ripacsok, az Örökség, a Kopaszkutya, a Dögkeselyű, a Könnyű testi sértés, a Szirmok, virágok, koszorúk, az Idő van, a Roncsfilm, a Csinibaba, a Valami Amerika vagy A martfűi rém. A fesztiválon az általa fényelt Kontroll című filmet vetítik.
A fesztiválról további információk a www.mozgokepfesztival.hu oldalon érhetők el.
Művház
Minden eddiginél több alkotást neveztek a Savaria Filmszemlére
Tizenegyedik alkalommal rendezik meg április 24. és 26. között a Savaria Filmszemlét, amelyre minden eddiginél több, csaknem kétszáz művet neveztek a Kárpát-medencében és távolabbi országok magyar közösségeiben élő filmes alkotók – közölte az MTI-vel a Savaria Filmakadémia Egyesület elnöke.
Lovass Tibor tájékoztatása szerint
idén három kategóriában: fotó- és filmművészet, színházművészet, valamint irodalom kategóriákban várták a pályaműveket.
Hozzáfűzte: külön értékelte a zsűri a diákfilmeket, valamint felsőoktatásban tanuló hallgatók kísérleti és vizsgafilmjeit. Az egyik diákkategória, amelynek címe Egy életnyi tapasztalat, az idősödő társadalom, az idős kor problémáival foglalkozik, a Mire jó az online tér kategória a digitális jövőről szól, illetve az online média veszélyeiről.
Lovass Tibor tudatta azt is: a Savaria Filmszemléhez kapcsolódóan rendezik meg az ELTE Savaria Egyetemi Központban április 25-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Savaria Filmakadémia egyesület közös szervezésében azt a szakmai konferenciát, amely a médiatudatosságot állítja a középpontjába.
A Savaria Filmszemle idén is a díjkiosztó gálával zárul a szombathelyi AGORA Savaria Filmszínházban, ahol a nemcsak a kategóriák győztesei vehetnek át díjakat, de két életműdíjat is átadnak.
Az idei életműdíjat Molnár Piroska Kossuth- és Jászai-díjas színművész, a nemzet színésze, valamint Koltay Gábor Balázs Béla-díjas filmrendező kapja.