Kövess minket!

Művház

Nagy tapsot kapott Mundruczó Kornél új filmje Cannes-ban

A holokauszt traumájának átörökítésével és az emlékezés témájával foglalkozó Evolúció a rendező nyolcadik nagyjátékfilmje.

Borítókép: Padme Hamdemir, Láng Annamária. Mundruczó Kornél, Wéber Kata, Monori Lili és Goya Rego (b-j) a cannes-i filmfesztiválon, fotó: MTI/EPA/Caroline Blumberg

Nagy tapssal jutalmazta a közönség vasárnap este a 74. cannes-i fesztiválon Mundruczó Kornél Evolúció című filmjét, amelyet a szemle idén létrehozott új szekciójában, a Cannes Premiere (Cannes-i bemutató) elnevezésű válogatásban, versenyen kívül mutattak be.

A cannes-i Fesztiválpalota mintegy ezer férőhelyes Debussy termében a világpremier előtt Thierry Frémaux művészeti igazgató kiemelte, hogy Mundruczó Kornél megszokott vendége a fesztiválnak, s 2014-ben ugyanezen a helyen mutatták be Fehér Isten című filmjét, amely megnyerte a második legfontosabb versenyszekció, az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) fődíját.

A holokauszt traumájának átörökítésével és az emlékezés témájával foglalkozó Evolúció Mundruczó nyolcadik nagyjátékfilmje, amellyel a rendező hetedik alkalommal szerepel a cannes-i fesztivál hivatalos programjában.

“A fantasztikus magyar filmművészetből érkezett Mundruczó a közelmúltban világhírű alkotóvá vált az Oscar-díjra jelölt Pieces of a Woman című filmjével”

– fogalmazott az igazgató.

Elmondta, hogy a fesztivál idén létrehozott egy új, versenyen kívüli szekciót Cannes-i bemutató elnevezéssel, amely a fesztiválra rendszeresen visszatérő, már elismert alkotók innovatív munkáinak ad helyet. Az Evolúció mellett további 12 alkotást mutatnak be ebben a programban, a többi között az olasz Marco Bellocchio, az amerikai Oliver Stone, a brit Eva Husson, az argentin Gaspar Noé vagy a francia Arnaud Desplechin és Mathieu Amalric legújabb filmjeit.

Thierry Frémaux ezt követően bemutatta a film alkotóit, a rendező mellett Petrányi Viktória és Viola Fügen producereket, Wéber Kata forgatókönyvírót, valamint a főszerepekben látható Monori Lilit, Láng Annamáriát, továbbá Goya Regót és Padmé Hamdemirt.

A nézők nagy tapssal köszöntötték a magyar és német művészeket, s a vetítés végén is hosszan megtapsolták az alkotókat, akik felállva köszönték meg a meleg fogadtatást.

A filmes és színházi munkáival világszerte elismert Mundruczó Kornél újabb filmjét idén tavasszal alig 13 nap alatt Németországban forgatta, a Ruhrtriennale német színházi fesztiválon két évvel ezelőtt bemutatott azonos című színházi előadása alapján.

A 97 perces alkotás a holokauszt traumájának három generáción – az áldozat Éván (Monori Lili), gyermekén, Lénán (Láng Annamária) és unokáján, Jónáson (Goya Rego) – átívelő hatásáról szól.

A film kezdetén az auschwitzi koncentrációs tábor gázkamrájának takarítói egy csecsemőt találnak, majd a már megöregedett túlélő budapesti lakásában a közte és lánya között játszódó családi drámának vagyunk szemtanúi. A harmadik részben a lány és az unoka berlini életében követhetjük, milyen nehéz egy családnak a saját múltjával megbékélnie.

A traumák átörökítésén túl az egyszerre költői és szürreális film a zsidó identitáshoz való egyéni viszonyra is keresi a választ az ellentmondásokkal teli Berlinben, de – ellentétben Mundruczó korábbi filmjeivel – pozitív kicsengésű, reménytelien zárul.

A produkció a német Match Factory Productions és a hazai Proton Cinema koprodukciójában készült, a ZDF-ARTE és a Proton Színház közreműködésével, a Mitteldeutsche Medienförderung, a Film- und Medienstiftung NRW, a German Federal Filmfund, valamint a Nemzeti Filmintézet támogatásával.

A tervek szerint Magyarországon ősszel mutatják be az alkotást.

Művház

Ötlemezes DVD Fischer Annie magyarországi koncertfilmjeivel

Csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

Közzétéve:

Borítókép: Fischer Annie zongoraművész a Balaton partján, fotó: Fortepan / Kotnyek Antal

Hosszú előkészítés után ötlemezes DVD-album jelenik meg szombaton a világhírű magyar zongoraművész, Fischer Annie valamennyi magyarországi koncertfilmjével, két dokumentumfilm kíséretében.

Az MTVA archívumából és magántulajdonból származó felvételek két nyelven, magyarul és angolul, restaurálva kerülnek összkiadásként nyilvánosságra. A nemzetközi figyelemre is számot tartó kiadvány bevétele a magyar egészségügyet támogatja – közölte a kiadó csütörtökön az MTI-vel.

A háromszoros Kossuth-díjas Fischer Annie (1914-1995) a 20. század egyik legnagyobb zongoraművésze volt. Legendás felvételei mára az egyetemes kultúra fontos részeivé váltak, lemezei megtalálhatók Londontól Tokióig minden lemezboltban.

Fischer Annie csak ritka alkalmakkor egyezett bele, hogy játékát filmre vegyék. Néhány szóló stúdiófelvétel, valamint élő koncertfelvétel készült, amelyet a Magyar Televízió rögzített.

A DVD-ken az archív felvételek mellett egy róla készült emlékfilm, valamint egy exkluzív tv-műsor is megtalálható Vitray Tamás vezetésével. Bónuszként néhány rövid töredéket és videó anyagot is tartalmaz a kiadvány.

A koncertfelvételek egy része ugyan felbukkan a Youtube-on, valamint egy kanadai lemezcég néhány éve egy hibrid DVD-CD kiadványban is közreadott belőlük, de

a teljes restaurált magyar videóanyagot most először élvezhetik Fischer Annie rajongói és a zongoramuzsika szerelmesei.

Az összkiadás a Dr. Kunitzer István Alapítvány gondozásában lát napvilágot, a DVD-k producere Székely György gasztroenterológus főorvos, valamint a Triton Film volt.

A kiadvány megjelenésével egyidőben egy hat CD-ből álló sorozatot is kiad Fischer Annie ritka hangfelvételeiből a Zeneakadémia Baráti köre. Ezen olyan, eddig publikálatlan felvételek szerepelnek, amelyeket Fischer Annie saját játékáról, gyakorlásáról otthonában magának vagy férjének kedvtelésből rögzített.

A kiadványt szombaton délután mutatják be a Zeneakadémia Solti termében Batta András, Prunyi Ilona, Rolla János, Vásáry Tamás közreműködésével.

Tovább olvasom

Művház

Gyermeknap – Ingyenesen nézhető animációs filmek a FILMIO-n

Macskássy Gyula teljeskörűen felújított öt rövid mesefilmje és Dargay Attila Az erdő kapitánya című rajzfilmje lesz ingyenesen elérhető csütörtöktől vasárnap estig gyermeknap alkalmából a Nemzeti Filmintézet (NFI) streaming platformján, a FILMIO-n.

Közzétéve:

Nemzeti Filmintézet

Ingyen nézhető meg az idén születésének 120. évfordulóját ünneplő Macskássy Gyula Kiskakas gyémánt félkrajcárja (1951) című filmje, az állami rajzfilmgyártás első önálló meseanimációja, amely diafilmen is generációk kedvence volt – olvasható a Nemzeti Filmintézet csütörtöki közleményében.

Az Erdei sportverseny (1952) című állatmese volt az első magyar rajzfilm, amelyet külföldön díjaztak, 1954-ben a Párizsi Gyermekfesztivál első díját nyerte el. A székely népmesén alapuló Két bors ökröcske (1955) az 1950-es évek magyar animációjának legszebb darabja, Ránki György játékos zenéjével. Macskássy az Egér és oroszlán (1957) és A telhetetlen méhecske (1958) című animációi reklámfilmes előzményekből építkeztek, előbbivel a magyar mézet, utóbbival a fogmosást népszerűsítették.

A gyermeknapi válogatásban szerepel még Dargay Attila harmadik egész estés filmje, Az erdő kapitánya (1987) is, melynek hőse egy nyugdíjazás előtt álló nyomozó kutya, aki élete utolsó nagy bevetésére készül, hogy megmentse a Kerek Erdőt. A rajzfilmmé szelídített bűnügyi vígjáték a környezetvédelem fontosságára is felhívja a figyelmet

Macskássy Gyula (1912-1971) rajzfilmrendező születésének 120. évfordulója alkalmából az NFI Filmarchívum és Filmlabor igazgatóságai az év folyamán az alkotó teljes életművét felújítják. Mint írják, a gyermekeknek szóló korai filmjei teljeskörű felújítása már befejeződött, gyermeknap alkalmából ezekből láthat most a közönség öt örökzöld mesefilmet kiváló minőségben.

Tovább olvasom

Művház

Elhunyt Gyarmathy Lívia filmrendező

Kilencvenéves korában elhunyt Gyarmathy Lívia Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes és kiváló művész, a magyar mozgókép mestere.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

A család közlése szerint Gyarmathy Lívia türelemmel és méltósággal viselt, hosszú betegség hunyt el szerdán éjjel.

Gyarmathy Lívia Budapesten született 1932. január 8-án. Az orvosi egyetemre nem vették fel, ezután járt a műegyetemre, a bölcsészkarra, majd a gépészkarra, végül vegyészmérnökként végzett. A kispesti textilgyárban dolgozott, amikor 1960-ban egy újsághirdetés nyomán jelentkezett Herskó János kísérleti filmrendezői osztályába a Színművészeti Főiskolára.

A filmezés azért érdekelte, mert imádta a képet, a történeteket, és lenyűgözte a film világa. Diplomamunkája, az 58 másodperc című fekete-fehér dokumentumfilm egy sportolót mutatott be, aki alulmarad a versenyben.

Végzése után a Mafilm állományába került. Első dokumentumfilmje, az állami gondozott gyerekekről szóló Üzenet a miskolci fesztiválon, az ezt követő Tisztelt cím! Krakkóban nyert díjat. Filmjeit ekkoriban a cseh új hullámhoz hasonlították, ő maga Jacques Tatit és Michelangelo Antonionit tartotta példaképének.

Időszerű közéleti gondokat feszegetett a hetvenes években forgatott Magányosok klubja és a Minden szerdán című filmje (utóbbiban Jirí Menzel Oscar-díjas rendező is látható volt). A kamaszok “ragasztózásáról” szóló Kilencedik emelet (1977), amelyet ő maga a legkeményebb filmjének tart, elnyerte az oberhauseni filmfesztivál nagydíját. A cigány témájú Koportos című filmet egy csángó fiú és egy német lány “vegyes házasságának” témáját középpontba állító Együttélés követte, az Egy kicsit én, egy kicsit te című vígjátéka a több nemzedék együttélésének problémájáról, A csalás gyönyöre pedig az érzelmi elbizonytalanodásról szól (ennek zenéjét az olasz Ennio Morricone komponálta).

A mi gólyánk című, 1998-ban készült félórás, “néma” dokumentumfilmje a Somogy megyei Mesztegnyőn télre ottrekedt gólya és a falusiak között kialakuló különleges kapcsolatról, a mitologikus jelentést hordozó madár és a megmentésére szövetkező emberek viszonyáról szól. A mű számos nemzetközi elismerést nyert: megkapta az Európai Filmakadémia legjobb európai rövidfilmnek járó díját és a 3. Los Angeles-i Magyar Dokumentumfilm-fesztivál 2012-ben első ízben odaítélt Best Choice-díját is.
Ezt követte a csongrádi Pitvaros községben csaknem egy évig forgatott, dialógust szintén alig tartalmazó több díjat nyert Táncrend. A több díjat nyert, szívmelengető film azt mutatja be, miként találják meg a legkülönbözőbb munkát végző és eltérő családi hátterű emberek a hétköznapokat megszépítő órákat, amikor tánctanárt fogadnak.

2008-ban Kishalak… Nagyhalak címmel az orvhalászokról forgatott dokumentumfilmet egy régi élménye alapján. A tér című, 2013-ban készült dokumentumfilmje – amely a Budapest XII. kerületében épült Turul-szobor fogadtatását, politikai hullámveréseit és a tér életét követi nyomon – azt mutatja be, miként tör be a politika egy civil lakás ablakán keresztül.

Férjével, Böszörményi Gézával együtt több forgatókönyvet írt, első közös sikerük az Ismeri a szandi-mandit? című játékfilm volt 1969-ben. 1988-ban közösen rendezték a Böszörményi Géza internálásának körülményeit megidéző Recsk 1950-1953, Egy titkos kényszermunkatábor története című politikai dokumentumfilmet.



Az alkotás elnyerte az év legjobb európai dokumentumfilmjének járó Félix-díjat, a témából 1996-ban Szökés címmel (főszerepben a lengyel Daniel Olbrychskivel) játékfilmet is forgattak. Közösen készítették 1988-ban a “Faludy György, költő” című portréfilmet, majd 1991-ben a “…hol zsarnokság van…” című dokumentumfilmet Sárközy Endréről, az ötvenes években halálos ítéletek sorát hozó bíróról. Ez a filmjük 21 évig állt a dobozban, mert a bíró a filmszemlés bemutató után visszavonta korábbi hozzájárulását a vetítéshez.

Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza együtt kaptak Kossuth-díjat 2000-ben, és együtt lettek a magyar mozgókép mesterei 2004-ben. A családi hagyományt folytatta lányuk, a 2021-ben elhunyt Böszörményi Zsuzsa Balázs Béla-díjas rendező, aki 1991-ben az Egyszer volt, hol nem volt… című filmjével elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó diák Oscar-díjat.

Gyarmathy Líviát 1978-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1987-ben érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, 2001-ben Millenniumi-díjjal és Magyar Örökség díjjal ismerték el igazságfeltáró művészetét. 2008-ban megkapta a magyar filmkritikusok és a Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, a CineFest, 2015-ben a Budapest International Documentary Festival (BIDF) életműdíját.

Az Európai Filmakadémia tagjainak sorába is beválasztott alkotó, akinek minden munkája mély empátiáról és emberismeretről tanúskodik, egy nyilatkozata szerint az olyan filmeket szereti, amelyek képesek arra, hogy “az ember humánumát fejlesszék, érzelmeket keltsenek”. Azt vallotta: meg kell találni a témát, és úgy kell megvalósítani, hogy elvarázsolja a nézőt.

Borítókép: Gyarmathy Lívia az MTVA stúdiójában

Tovább olvasom