Kövess minket!

Művház

Mónus Márton kapta az idei Hemző Károly-díjat

Mónus Márton fotóriporter (MTI/MTVA) kapta a Hemző Károly Alapítvány fiatal alkotóknak kiírt díját a Capa Központban.

Mónus Márton

A zsűri (Lajos Mari, Szarka Klára, Korniss Péter, Bánkuti András és Salvarani Zsófia) indoklása szerint a Mónus Márton a fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozó hosszú távú munkáit nagy képi erővel, szakmailag igényesen valósította meg.

Közölték:

a pályázatban szereplő esszéi – a súlyos környezetszennyezést okozó fűtési nyomorról, a sportról mint az integráció eszközéről és hortobágyi gulyásokról -, de többi ismert munkája is erős és hatásos fényképekből áll.

Sorozatait nagy körültekintéssel szerkeszti meg. A 35 év alatti magyar fotográfusoknak alapított pályázaton Mónus Márton már kétszer, 2018-ban és 2019-ben is szerepelt finalistaként.

A díjátadó után megnyílt a tavalyi nyertes, Végh László Isten, huskyk, havasok című kiállítása a Capa Központ 8F Galériájában.

Mónus Márton foróriporter 1990-ben született. Eredetileg biológusnak és fizikatanárnak tanult az ELTE-n. Már az egyetemi tanulmányai alatt a HVG gyakornoka lett, közben elvégezte a MÚOSZ Bálint György Akadémia fotóriporter szakát. A HVG-s gyakornokság után az MTI-ben kezdett dolgozni külsős fotóriporterként. A See.Me The Exposure Award pályázaton indult képét kiállították a párizsi Louvre-ban.

Több díjat nyert a Magyar Sajtófotó Pályázaton, köztük az André Kertész-nagydíjat, Escher Károly-díjat és háromszor a Szalay Zoltán-díjat. Résztvevője nemzetközi masterclassoknak és workshoponak.

A napi fotóriporteri munkái mellett a személyes projektjei alanyait akár hosszú éveken át követi. Projektjei legtöbbször emberközpontúak, személyek vagy társadalmi csoportok problémáit próbálja feltárni a fotográfia eszközével.

Borítókép: Mónus Márton: Hortobágyi gulyások, részlet a sorozatból © Mónus Márton

Művház

Még lehet szavazni a Kaszás Attila-díj jelöltjeire

Még tíz napig, augusztus 21. éjfélig lehet szavazni a Kaszás Attila-díj 2022. évi jelöltjeire: Harsányi Attilára, a Miskolci Nemzeti Színház, Ötvös Andrásra, a 6Szín és Rába Rolandra, a Proton Színház jelöltjére a www.kaszasattiladij.hu oldalon – tudatta a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

A Kaszás Attila-díj rendkívüli elismertséget vívott ki magának az évek során; nemcsak azért, mert a legkiválóbb művészek nyerték el eddig is, hanem mert a legdemokratikusabb elismerésként a szakma és a közönség választja ki a díjazottat – olvasható a közleményben.

“A Kaszás Attila-díj nem korlátozódik az országhatárokon belüli társulatokra, hanem nyitva áll minden magyar ajkú színművész, illetve színtársulat számára. Nagy örömünkre szolgál, hogy eddig öt alkalommal is határon túli színművész vehette át ezt az elismerést” – idézi a közlemény Richly Gábort, a díj lebonyolítását támogató Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkárát.

A közlemény felidézi, rekordszámú, negyven társulat jelölt idén, akik közül a közönség voksai alapján kerül ki a győztes.

A díj a magyar nyelven játszó színművészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila színművész szellemi hagyatékának ápolását szolgálja, hisz a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet vállalt azon társulatok közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt jelentős közösségépítő szerepet jelölték meg az alapítók – írják.

A díjat a XII. kerületi Önkormányzat alapította a Mozaik Művészegyesülettel közösen. Az elismerést a MANK gondozza az MMA támogatásával, a szakmai szavazatokat pedig a Magyar Teátrumi Társaság gyűjti össze.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium  díja jelentős anyagi megbecsüléssel, 800 ezer forinttal is jár, és pénzjutalomban részesíti a díjazottat a Raiffeisen Bank is. A jelöltekkel továbbá interjúkat készít a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap.

A díj átadásának pontos időpontjáról és helyszínéről a szervezők a későbbiekben nyújtanak tájékoztatást – áll az összegzésben.

Tovább olvasom

Művház

Milky Chance: a YouTube gyermekei vagyunk

Sokat köszönhetünk a csatornának, és a közösségi médiát igyekszünk tudatosan használni. Erről az idén tízéves német Milky Chance két tagja, Philipp Dausch és Clemens Rehbein beszélt az MTI-nek a Sziget fesztiválon.

Közzétéve:

Borítókép: Philipp Dausch basszusgitáros (b) és Clemens Rehbein énekes, gitáros, a német Milky Chance zenekar tagjai interjút adnak az MTI újságírójának 2022. augusztus 10-én, fotó: MTI/Balogh Zoltán

A különböző műfajokat és stílusokat (rock, reggae, dzsessz, elektronika, folk) egyedi módon vegyítő Milky Chance a kezdetektől rendkívül népszerű Magyarországon, már legelső lemezük, a 2013-as Sadnecessary vezette sok más ország mellett a magyar listát is. 2014-ben jártak itt először (a VOLT fesztiválon), azóta további négy alkalommal adtak koncertet hazánkban, a Szigeten is voltak már.

“Nagyon sok kellemes emlékünk van. Budapesten volt lehetőségünk városnézésre, de a Balatonon is jól éreztük magunkat a Strandon”

– jegyezte meg Clemens Rehbein énekes, gitáros. Philipp Dausch basszusgitáros, ütőhangszeres hozzáfűzte, hogy néhány barátjával már diákként járt Magyarországon. Vele volt Antonio Gerger, aki most a koncerteken a Milky Chance-ben gitározik.

Dausch elmondta: a Milky Chance tízéves fennállását különösebben nem ünneplik meg, bár az idén kiadott lemez, a Sadnecessary akusztikus változata egyfajta ajándék a rajongóknak.

Clemens Rehbein énekes-gitáros a Milky Chance német rockegyüttes koncertjén a 28. Sziget fesztivál első napján az óbudai Hajógyári-szigeten 2022. augusztus 10-én, fotó: MTI/Mónus Márton

“Az évforduló mellett a COVID okozta nehézségek elfeledtetésére is szerettünk volna valamit adni nekik. Azért nyúltunk vissza a kilenc évvel ezelőtti anyagunkhoz, mert mégis csak az volt az első, és olyan fontos számaink vannak rajta, mint a Stolen Dance vagy a Down by the River. Nagyon fontosak számunkra a rajongók, szoros kapcsolatot tartunk fenn velük” – fejtette ki a basszusgitáros, ütőhangszeres.

Azt mindenesetre előre nyomatékosította, hogy a szerdai délutáni nagyszínpados Sziget-koncerten nem lesz akusztikus blokk. “Nem igazán illett volna ide, a fesztiválra az energikusabb dolgok valók”. A húzósabb dalokra viszont igazán vevő volt a Sziget közönsége.

A Milky Chance gyors befutásához komoly pluszt nyújtott a YouTube, amely az említett Stolen Dance című dalt és a hozzá kapcsolódó klipet szinte a semmiből tette rendkívül népszerűvé 2013-ban.

“A YouTube-ból nőttünk ki, gyerekként állandóan a klipeket néztük a neten. Manapság az Instagram, a Tik-Tok jelentősége talán nagyobb, ezeket a csatornákat is igyekszünk jól használni”

– szögezte le Clemens Rehbein.

A két kesseli zenész első közös együttese egy dzsesszkvartett volt (a Flown Tones), és a Milky Chance-ben is van dzsesszhatás. “A mai németországi dzsessz színtérrel nincs szoros kapcsolatunk, igaz, Antonio és a dobosunk, Sebastian Schmidt dzsessz zenészként végzett, és időnként szoktunk jammelni, ami remek dolog”.

Tovább olvasom

Művház

Mozgóképfelvétel került elő Ország Liliről

Eddig ismeretlen, színes tévéfelvételre bukkantak a 20. század második felének egyik legjelentősebb magyar képzőművészéről.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka Ország Liliről az alábbi videóból, forrás: YouTube/Fidelio

Ez idáig a kutatók is úgy tudták, hogy nem létezik semmilyen mozgóképes felvétel Ország Liliről – hangsúlyozza a most felfedezett televíziós interjú jelentőségét a Fidelio.hu által az MTI-hez eljuttatott közlemény.

Ország Lili pályája az 1950-es évek szellemi szabadságot nélkülöző korszakában indult. A nehéz körülmények között alkotó művész az Állami Bábszínházban talált menedékre, ahol kezdetben díszletfestőként, majd 1960-tól haláláig díszlet- és jelmeztervezőként, a festőműhely vezetőjeként dolgozott. Illusztrált mesekönyveket, gyermeklapokat is, miközben folyamatosan, szinte éjjel-nappal festett egy harminc négyzetméteres lakásban.

“Soha senki nem látta őt festeni, még az édesapám sem, aki az egyik legjobb barátja volt. Számára az alkotás egy egészen különleges állapotot jelentett. Éppen emiatt senki nem tudja, hogy valójában milyen technikával munkálta meg a felületet, hogyan kente és kaparta vissza a festéket”

– idézi a közlemény Kolozsváry Marianna művészettörténészt, aki gyerekkora óta jól ismerte a festőt.

A Fidelio.hu által Kiss Dániel Áron műgyűjtő segítségével felkutatott, 1977-ben készült, néhány perces, televíziós interjú az online kulturális magazin YouTube-csatornáján érhető el:

Tovább olvasom