Kövess minket!

Művház

Montázsműfajú életrajzi film készült Radics Béláról

A nagyjátékfilm, a dokumentumfilm és a zenés film elemei keverednek a Radics Béla, a megátkozott gitáros című életrajzi alkotásban, amelyet már vetítenek a magyar mozik.

Fortepan / Urbán Tamás

Számomra személyes ügy Radics Béla. Gyerekkoromtól rockrajongó vagyok, a gitárkirály zenéjével halála után, a nyolcvanas évek első felében találkoztam, amikor ismerőseim megmutatták a Taurus-kislemezt, amelyen a Zöld csillag szerepelt

– mondta Klacsán Gábor, a film rendezője, operatőre, társ-forgatókönyvírója, vágója és producere az MTI-nek.

Radics Béla 1982-ben, mindössze 36 évesen halt meg. A magyar rockzene történetének egyik megkerülhetetlen figurája volt, játszott az Atlantis, a Sakk-Matt, a Tűzkerék, a Taurus és az Alligátor zenekarban. Szerencsétlen életet élt: bár gitározási stílusát Jimi Hendrixéhez hasonlították, zenei album megjelenését nem engedélyezték számára, életében mindössze két kislemeze jelent meg a Taurusszal.
Az eddig elsősorban dokumentumfilmesként ismert Klacsán Gábor felidézte, hogy korábbi munkái során is előfordult műfaji montázs. Hozzáfűzte: a filmes történetmesélésben kerüli a hosszú snitteket, törekszik a helyszínek és a gondolati egységek összefűzésére, emellett közel áll hozzá, ha zenével köt át jeleneteket.

Az volt a célom, hogy ne egymás mellett jelenjenek meg a különböző stílusú képi alkotásmódok, hanem egymásban

– jegyezte meg.

Mint felidézte, három évvel ezelőtt Szentesi Zöldi László újságíró adott a kezébe egy általa írt forgatókönyvet, amelyhez nélkülözhetetlen volt az a több mint tízéves kutatómunka, amelyet a Radics Béláról könyvet író Bálint Csaba végzett. A film támaszkodott Ómolnár Miklós 1986-ban megjelent kötetére is. A pályatársak, barátok visszaemlékezéseiből meg lehetett idézni Radics szóhasználatát, mondásait.

A film előkészületei során negyven interjút készítettem a Bélához egykor közelállókkal. Sajnos nagyon kevés audio- és még kevesebb filmfelvétel maradt utána, de igyekeztünk rekonstruálni a kort, illetve a főhős mozgását, beszédstílusát. Az őt alakító színművész, Rák Zoltán nagyon sokat dolgozott azon, hogy a gitáros megjelenése a lehető legélethűbb legyen

– fejtette ki a rendező.

A százperces életrajzi film több szálon fut: az egyik Radics életét követi nyomon, egy másikban egy képzeletbeli vidéki tévéműsorban beszélnek a gitárosról az őt jól ismerők, vannak valódi és rekonstruált koncertjelenetek, emellett egy róla előkerült film restaurálási folyamatába is belelátunk.

Rák Zoltán mellett a főbb szerepekben Dunai Csenge, Király Attila, Szabó Sipos Barnabás, Trill Zsolt és Zsurzs Kati látható, de feltűnik Csernus Imre és Lakat T. Károly is. Még élő egykori zenésztársai közül Csuha Lajos, Pintér István, Sankó László, a hazai rockzenei színtér ismert alakjai közül mások mellett Révész Sándor, Nagy Feró, Papp Gyula és Horváth Attila szólal meg, míg Rudán Joe sofőrként, Köves Miklós trafikosként cameózik. A film másik operatőre Grátz Márk volt.

A filmhez Radics Béla legjobb szerzeményeit (köztük A Bika jegyébent és a Lángszívű lányt), valamint az általa játszott Shadows- és Cream-dalokat az Eddából is ismert Alapi István gitáros modernizálta, hangszerelte újra és játszotta fel zenekarával.

A régi zenei felvételeket nagyrészt amatőr körülmények között rögzítették, másrészt napjainkra gyökeresen megváltozott a zenék hangképe, mások a dinamikatartományok. Terveink között szerepel, hogy a film zenéjét megjelentessük

– mondta a rendező.

Felidézte, hogy a film akkor készült, amikor az energiaválság, a magas infláció és a háború miatt nagyon szűkösek voltak a lehetőségek a finanszírozásban, így nagyon kevés pénzből, mintegy 70 millió forintból született meg. A Petőfi Kulturális Ügynökség 45 milliót, a csepeli önkormányzat ötmilliót adott – mondta el Klacsán Gábor, aki szerint a dolgok oroszlánrészét öt-hat ember vitte a hátán, ők egyenként három-négy ember munkáját végezték el. Azt hallja vissza ugyanakkor szakmabeliektől, hogy “a film 250-300 milliós produkciónak néz ki”.

A rendező hangsúlyozta: a filmben kevés nem valós szál van, így az is igaz, hogy Radics Béla bejárt a budapesti brit nagykövetségre begyűjteni a New Musical Express friss lapszámait. A nagykövettel való találkozás a nagyon kevés fikciós részek egyike.

Megpróbáltunk választ adni arra, mi miért siklott ki Radics Béla életében. Szerintem a bukását egyrészt a makacssága okozta, nem volt hajlandó azokat a kompromisszumot megkötni a kommunista rendszerrel, amiket pályatársai igen. Másrészt az alkohol tönkretette, csalódottságát a mellőzés csak fokozta

– fejtette ki Klacsán Gábor.

Borítókép: Fehérvári út 47., Fővárosi Művelődési Ház (FMH). Korál koncert, Radics Béla vendégként

Művház

Öt bérletet kínál a Magyar Rádió Művészeti Együttesei az új évadra

Öt bérletet, közte újdonságként a Bartók Rádió-bérletet kínálja a Magyar Rádió Művészeti Együttesei (MRME) a 2024/2025-ös koncertévadra.

Közzétéve:

MTI/Balogh Zoltán

A keddtől megvásárolható Vásáry-, Lehel-, Dohnányi- és Sapszon-bérlet mellett újdonság lesz a Bartók Rádió-bérlet

– mondta el Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója és a Bartók Rádió csatornaigazgatója az évadot bemutató sajtótájékoztatón a Zeneakadémián.

Közölte azt is:

új korszakba lép az MRME, hiszen az új évadot a tervek szerint már a VI. kerületi Jókai utcai próbateremben kezdik, amelynek munkálatai ütemterv szerint haladnak. A zenei bázist Dohnányi Ernőről fogják elnevezni.

Kitért arra is, hogy az Újévi Nyitány karmestere 2025-ben Héja Domonkos lesz.

Devich Márton köszönetét fejezte ki az Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak, hogy a próbaterem építkezését koordinálja, finanszírozza, valamint az MRME működéséhez, a művészi munkához is biztos anyagi hátteret nyújt. Kifejtette: a Jókai utcai próbateremben korszerű, minden szempontból kielégítő új hangversenystúdió épül, amely koncertek befogadására is alkalmas lesz. Az énekkarnak is lesz önálló próbaterme, amelyet kamarakoncertek előadására és felvételére is tudnak használni.

Szólt arról is, hogy a jövő évadban is évfordulót ünnepel az együttes, mivel a Dinyés Soma vezette gyermekkórust 70 éve alapította Csányi László és Botka Valéria.

Az MRME életében a kortárs zene kiemelkedő helyet foglal el – hangsúlyozta az igazgató, hozzátéve: ezért a Bartók Rádió-bérletet szimbolikusan is egy nagy kortárszenei koncerttel indítják a Pesti Vigadóban, amelyen három ősbemutató is elhangzik, Kecskés D. Balázs, Bánkövi Gyula és Kutrik Bence egy-egy műve.

Az ifjúsági koncertek közül felhívta a figyelmet Vivaldi A négy évszak című művére a Magyar Zene Házában, a Hajnaltól estig a Városligetben műsorra, valamint Beischer-Matyó Tamás idén nagy sikerrel bemutatott művének újbóli előadásaira a Müpában. A Müpa felkérésére vállalt fellépések között említette még a Budapesti Wagner-napokat és a Fischer Ádám tiszteletére rendezendő születésnapi koncertet.

Kutnyánszky Csaba rektorhelyettes az MRME és a Zeneakadémia közötti együttműködésről elmondta: az értékét az adja, hogy két nagy presztízsű intézmény között jön létre. Az együttműködés ékkövének nevezte az Újévi nyitányt, amelyen hagyományosan fellépnek a Zeneakadémia legtehetségesebb hallgatói is. A koncertet a Duna és a Bartók Rádió élőben közvetíti.

Riccardo Frizza vezető karmester az évadban egyebek mellett Verdi Requiemjét dirigálja. Elmondta, hogy Verdihez ezer szállal kötődik. Felhívta a figyelmet két hangversenyre, az egyiken Brahms, a másikon Gershwin-, Barber- és Dohnányi-műveket adnak elő. Olyan világsztárok érkeznek a zenekarhoz, mint Simon Trpceski és Jeneba Kanneh-Mason zongoraművész vagy Pretty Yende szoprán. Kitért arra is, hogy egy angliai és egy olaszországi turnén is részt vesznek az évadban.

Kovács János karmester három koncertet emelt ki: a zene világnapján Elgar és Holst műveit dirigálja a Müpában, Truls Mork csellóművész lesz a szólista, novemberben Vivaldit és Bachot adnak elő a Zeneakadémián Matthias Höfs trombitaművésszel, áprilisban pedig francia szerzők műveit a Müpában, azon a koncerten Emmanuel Pahud fuvolaművész lesz a sztárvendég.

Dinyés Soma a gyermekkórus programjai közt említette, hogy meghívást kaptak egy kínai nemzetközi kórusfesztiválra, ahol a Kodály-kultúrát és a magyar zenét népszerűsítik. Nagyszabású születésnapi koncertet adnak a La Maitrise de Radio France közreműködésével márciusban a Zeneakadémián, idén júliusban Kolonits Klára, jövőre pedig Cser Krisztián lép fel a kórussal.

Pad Zoltán vezető karnagy a vendégművészek között említette Peter Dijkstra holland karnagyot, aki októberi estjüket dirigálja. Az évad egyik különlegessége az a kóruskoncert a Mátyás-templomban, amely Bruckner a capella műveit állítja párhuzamba Palestrina kompozícióival, a Szilágyi Dezső téri templomban pedig Szabó Barna a Keresztút szélén című passiója szólal meg.

Vásáry Tamás elnök-karmester azokat a zeneakadémiai koncerteket emelte ki, amelyeknek egyik részét ő, a másikat pedig a fiatalabb karmesterek, Cser Ádám, Erdélyi Dániel, Hontvári Gábor, Dubóczky Gergely dirigálják.

Borítókép: Devich Márton, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek (MRME) ügyvezető igazgatója (b5) beszél az MRME következő évadát bemutató sajtótájékoztatón a Zeneakadémián 2024. március 26-án. Mellette Kovács János, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó karmestere (b), Riccardo Frizza, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek vezető karmestere (b3), Dinyés Soma, a Magyar Rádió Gyermekkórusának vezető karnagya (b4), Kutnyánszky Csaba, a Zeneakadémia rektori feladatok ellátásával megbízott rektorhelyettese (j3), Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának karigazgatója (j2) és Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere

Tovább olvasom

Művház

Már várják a nevezéseket a 23. Lakiteleki Filmszemlére

Korkép, portré, krónika, valamint hungarikumok és helyi értékek témakörben szeptember végéig lehet jelentkezni a mustrára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Sára Sándor operatőr, filmrendező emlékére meghirdetett filmszemlét a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány, a Hungarikum Bizottság, a Nemzeti Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Nonprofit Közhasznú Kft., valamint a Dunaversitas Egyesület november 13. és 15. között rendezi meg – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Lakitelek Népfőiskola alapítója az MTI-nek.

A versenyre falvak, városok, iskolák televíziói, filmkészítő közösségek és magánszemélyek jelentkezését várják az ország határain túlról is. Nevezni lehet minden olyan, 2015 után egyénileg vagy csoportosan készített magyar nyelvű alkotással, amely a korábbi lakiteleki filmszemléken még nem szerepelt.

Minden filmről egy legfeljebb 500 karakter hosszú szöveges leírást is kérnek, amely az alkalomra készülő katalógusba is bekerül.

Ezúttal is meghirdetik a Most mutasd meg! pályázati kategóriát, amelyikre 18 év alatti fiatalok nevezhetnek a témakörben mobiltelefonnal készített, legfeljebb 3 perc hosszúságú rövidfilmjeikkel.

A benevezett alkotások közül előzsűri választja ki a szemlére bejutó filmeket. A döntésről a pályázókat október végéig elektronikus úton értesítik. A zsűri elnöke Buglya Sándor Balázs Béla-díjas filmrendező, producer, a társelnök pedig Sára Balázs Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, a Színház- és Filmművészeti Egyetem docense lesz. A legjobb alkotások díjazásban részesülnek.

Tovább olvasom

Művház

László Evelin Legényese nyerte A Dal 2024-et

László Evelin, a nép-, a rock- és a szimfonikus zene fúziójában előadott Legényes című dalával nyerte meg a közmédia idei könnyűzenei versenyét, Az Év Dala 2024 címet, és ezzel lehetőséget arra, hogy elkészítse lemezét a világ egyik legnevesebb stúdiójában – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.

Közzétéve:

MTI/Bruzák Noémi

Véget ért az ország egyetlen dalválasztója, a döntő tíz dala szimfonikus változatban versengett Az Év Dala 2024 címért és a lemezkészítési lehetőségért a világhírű, berlini Hansa Studios-ban. A magyar zenék versenyében a Szandi, Németh Alajos Lojzi, Ferenczi György és Egri Péter alkotta zsűri pontszámai alapján a legjobb négy közé jutott: a Kiáltás a Roy Galeritől, a Nem lehetek más a Negáltól, a Legényes László Evelintől, valamint a Félszavak a Phoenix RT-től.

A döntés a közönség kezében volt, a nézők a legtöbb szavazattal a népzenei motívumokat felvillantó Legényest választották az év dalának. László Evelin intim üzenetet megfogalmazó dalát, annak zenéjét és szövegét a férje ihlette.

“Szerzeményem lényege önmagunk elfogadása. Gyermekkoromban sok nehéz időszakot éltem át és büszke vagyok arra, hogy fel tudtam állni ezekből. Remélem, akik hallgatják, erőt merítenek dalomból, és felismerik a bennük rejlő csodát” – fogalmazott a győztes.

A fináléba extra produkcióval tért vissza a tavalyi nyertes Titán. A szászrégeni zenekar előadásában dalválogatás hangzott el az együttes A szavakon túl című új albumáról, közte az előző évad győztes dalával, az Éjféli járattal.

Hazánk egyik legnagyobb televíziós zenei eseményén a legújabb magyar dalok mérettettek meg a heteken át tartó élő show-ban. Több száz pályaműből idén először kapott lehetőséget 60 dal a zsűri előtti bemutatkozásra az előválogatóban. Innen 40 produkció folytathatta a versenyt a fődíjért. A válogatóból továbbjutott 20 versenyzőre izgalmas kihívás várt: az elődöntőben az eredetitől eltérő műfajban, a magyar könnyűzene kiválóságainak segítségével átdolgozva mutatták be dalukat.

A döntőbe került produkciók a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara kíséretében hangoztak el Balassa Krisztián karmester vezénylésével.

Borítókép: A győztes László Evelin A Dal 2024 televíziós show-műsor döntőjében a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) óbudai stúdiójában 2024. március 23-án

Tovább olvasom