Kövess minket!

Művház

Mit műveltünk a Médiapiaccal? És mi várható még?

Elmeséljük, hogy mit miért alakítottunk át, és miért lesz ez jó nektek/önöknek. A 2015-ös tervekről is szót ejtünk.

Az Index-megújulásokat mindig nagyon menő magyarázó megoldásokkal vezetik be a piacra, erre nálunk nincs kapacitás, de talán így is érdekes lehet, hogy mi történt nálunk idén, mi változott, és mi jön még.

Az egész úgy kezdődött, hogy az év elején Siminek, a Café Design vezetőjének kedve támadt megújítani a printlapot. Volt egy remek ötlete, és ez lett belőle. Örültünk Simi (pro)aktivitásának, mivel az egyik építő kritika, amelyet rendre megkaptunk egy-egy megbeszélésen, az volt, hogy a tartalom erős, de a lap arculata picit elöregedett, és a tartalom szempontjából sem lenne hátrányos, ha szebb, modernebb köntöst kapna.

Már ez is mókás projekt volt, mivel javában készült a január-februári lapszám, miközben a Café Design még rajzolta, finomhangolta a dizájnt. Ezzel együtt zökkenőmentesen elkészültünk mindennel, és a visszajelzések pozitívak voltak.

Aztán elkezdtünk a Mediapiac.com megújításáról is álmodozni. Először csak félmondatokat ejtettünk el erről, aztán egyre határozottabban gondoltunk, hogy 2010 májusa (ekkor indult az oldal, én 2011 januárjában érkeztem) már nagyon régen volt, és azóta megváltozott a világ, meg a tartalomfogyasztási szokások (és még amit ilyen helyzetekben a médiacégek vezetői mondani szoktak;)

Itt kell leszögeznem, hogy nem kizárólag dizájnváltásra törekedtünk, bár eleinte valóban csak egy apró ráncfelvarrásról beszéltünk. Ez utóbbinak azonban – mint a beszélgetések során rájöttünk – az égvilágon semmi értelme nincsen, mert a ráncokat ugyan el lehet időlegesen tüntetni, de a piaccal képtelenség ilyen módon lépést tartani. Egyszerűen egy apró változtatás még a mi mini B2B szegmensünkben sem elég ahhoz, hogy legalább 2 év erejéig egy olyan keretrendszerben tudjunk dolgozni, ami nem stresszel/frusztrál nap mint nap.

Felhívtuk Dunder Krisztiánt, aki a Lapkiadás.hu->Médiapiac.com átmenetet, a Márkamonitor.hu elindítását, illetve a Bor és Piac online megújulását is tanácsadóként segítette. Vele és Szakács Lacival legalább 4-5 alkalommal nyomtunk le 4 órás koncepciógyártó szeánszokat a Rubin Hotel halljában (A Rubinban van ugyanis az irodánk). Egy-egy ilyen megbeszélésnek többféle kimenetele lehet: időleges nyugalmi/kegyelmi állapot vagy még annál is több kérdés és bizonytalanság, mint előtte volt. A magam részéről csak egy megbeszélés vezetett durva migrénhez, így nem panaszkodhatom:D

Ezek a megbeszélések nagyon nehezek, nagy és pici szervezetben egyaránt. A pici szervezet sajátossága, hogy nincsenek jól beszabályozott feladatkörök, nem pusztán egy csavar vagy a gépezetben, nemcsak átnyúlhatsz a másik elvi területébe, hanem néha kifejezetten igény is van rá. A megbeszélések egyik vicces mellékhatása, hogy a Menyecske utcai Don Pepe azóta is ezzel a megjegyzéssel hozza a pizzát (akkor ugyanis beégett ez a rendszerükbe): “három ember ül kint a recepciónál”.

A projekt menet közben folyamatosan nőtt. Én a magam részéről, mint tartalomfelelős, egyáltalán nem a dizájnra fókuszáltam. Abban biztos voltam, hogy az klassz lesz. A magam számára is meglepően sokat foglalkoztam azonban a munkaszervezéssel (ennek kicsi cégben is óriási a tétje), azzal, hogy ez hogyan tehető a legkényelmesebbé a magunk számára, és hogy hol vannak a hagyományos cikk határai. Mindent meg kell-e írni a szó szoros értelmében? Miképpen lehet a legrugalmasabban feldolgozni a tartalmakat? Hogyan lehet azokat a fontosságuk alapján “beárazni”? (Nem a hirdetéspiaci értelemben, hanem a felhasznált emberi erőforrás szempontjából.)

Először tehát nem az olvasóinkkal foglalkoztunk, hanem saját magunkkal. Ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy aztán az olvasóinkkal, látogatóinkkal, hallgatóinkkal, konferencia-résztvevőinkkel is az őket megillető módon tudjunk foglalkozni. Ez fontos pont volt: a Médiapiac site nem pusztán egy online újság, hanem a különböző platformokon termelődő tartalmaink gyűjtőhelye. Olyan platform, ahol ezeket meg lehet találni, a megfelelő formában.

Az első lépés az egyéb platformokon termelődő tartalmaink okosabb megmutatása szempontjából az, hogy a rádióadásokat szebben, vonzóbban tálaljuk, és Tóth Peti remek munkája eredményeképpen podcastosítottuk. 2015-ben a konferenciák és a lap tartalmai is méltóbb megjelenítést kapnak. Csak figyeljetek:)

A projekt végül kilenc hónapig tartott. Mivel – bár kívülről nem biztos, hogy látszik – rengeteg technikai, tartalmi kérdést kellett először megérteni, majd átbeszélni és funkcióvá gyúrni Krisztián és a fejlesztést végző, illetve a dizájnt kialakító Fps segítségével, én személy szerint brutális tanulási folyamaton mentem keresztül. Végig azt gondoltam, hogy az eredmény fasza lesz, de voltak – ahogyan Mihók Attila egy “kicsit” nagyobb projekt (bizonyos fúzió) kapcsán mondta a rádióműsorunkban – “lokális mélypontok”.

Fotó: Ilyen bug is volt:) Ezen legalább röhögtünk

Volt Miskolcon (Dunder Krisztián és az Fps is miskolci, így volt praktikus) egy ötórás megbeszélésünk, ami után kb. felraktak a vonatra, hazáig aludtam. Fontos tanulság, hogy bármennyire is visz a lendület és az akarat, ha az ember nem veszi komolyan a pihenést, akkor nemcsak hisztis lesz (amivel másoknak okoz szörnyű perceket), hanem az egészségét is terheli. Nem véletlen, hogy rákaptam a gyakoribb teniszre, a bringázásra és a futásra is (ez utóbbit a hideg miatt felfüggesztettem, de karácsonyra remek aláöltözetet kapok, szóval…:).

Ami tehát történt:

  • Megújult a dizájn. Ez az, amit mindenki elsőre észrevesz, de valójában nem szépészeti vagy esztétikai okból a legfontosabb, hanem azért, mert ez a szerkezet és megjelenés tudja a legjobban támogatni a tartalmat. A tartalom a lényeg, erről szól a dizájn.
  • Össszevontuk a rovatokat.
  • A rádiós anyagokat átformáltuk, podcast lett belőlük. Mivel értékes anyagoknak gondoljuk, sokkal inkább előtérbe helyezzük. Ezekből még egy szép adagot fel kell töltenünk, ez is meglesz januárra.
  • A tartalom a korábbinál többféle formában tud megjelenni, annak igényeihez, fontosságához igazítva.
  • A szerzőinket jobban kiemeljük, hiszen az ő munkájukon múlik az olvasóink, látogatóink elégedettsége.
  • Lett egy Madártej rovatunk. Ez a főnököm, Szakács Laci fejéből pattant ki, aki a szóviccek nagy barátja. Bármikor: fáradtság ellen vagy miatt, tárgyaláson… Azt szerette volna, hogy ha már idebenn mi sokat nevetünk, kifelé is mutassuk meg a lazább oldalunkat, nem erodálva az egyéb tartalmaink komolyságát. A rovat már él, ezt a bejegyzést is oda írom, de az oda szánt egyedi tartalmak jövőre érkeznek. Ezen még dolgozunk.
  • A Ki kicsoda az egyik legértékesebb tartalmunk. Így ezt komplexebbé tettük, összevezettük a “fontosemberekhez” tartozó konferenciatartalmakkal, rádióadásokkal, idézetekkel. Maguk az adatlapok részben elavultak (a fluktuáció, ugye…), így ezeknek a frissítését 2015-ben kezdjük el. Felhívás: ha úgy érzitek, a ti adatlapotok elavult, akkor írjatok az online@mediapiac.com-ra!

Biztos kimaradt még valami, de a lényeg talán megvan.

December nagyon kemény volt a lapzártával és az új oldal indulásával. A tanulási folyamat még csak most kezdődik igazán. Minden esetre egy köszi-szekció éppen ideillik:

  • Szakács Lacinak, aki a brutális médiapiaci helyzet ellenére vagány volt, és engedte, hogy ez a projekt akkora legyen, amekkorának lennie kell.
  • Dunder Krisztiánnak a tanácsokért és a baráti türelemért.
  • Az Fps-nek az arculatért, a fejlesztésért és az azon túlmutató okosságokért.
  • Tóth Petinek a podcastekkel végzett gigászi munkáért.
  • Csillag Zoli kollégámnak, aki a lapzárta és a siteindítás összecsúszása okán brutális vízhordást végzett egész hónapban.
  • És persze nektek, közönségnek:)

Végül pedig 2015 tervei:

-a site-ot finomhangoljuk, gazdagítjuk, fentebb már jeleztem néhány irányt (ki kicsoda, digitális lap, konferenciatartalmak),

-a rádióadásunk a Jazzy-n folytatódik, az adásokból remek podcastek készülnek hétről-hétre,

-jövőre jönnek a konferenciáink, a Médiapiacról hamarosan részletesebben is írunk, mivel itt komolyabb változásokkal készülünk.

Mindenkinek békés/pörgős, de mindenképpen boldog ünnepeket kívánunk, 2015 pedig legyen sokkal jobb 2014-nél. (Bár a fentiek miatt mi a nehézségek ellenére is nagyon boldogok vagyunk:)

    Művház

    Így ünneplik Magyarország legidősebb bábszínházát

    Fesztivállal és könyvbemutatóval ünneplik az idén 75 éves szegedi Kövér Béla Bábszínházat augusztus végén Szegeden – tájékoztatta a kulturális intézmény az MTI-t.

    Közzétéve:

    Borítókép: A Bóbita Bábszínház és a szegedi Kövér Béla Bábszínház óriásbábos felvonulása a nyár elsõ pécsi fesztiváljának, a július 1. és 4. között. Fotó: MTVA/Bizományosi: Branstetter Sándor

    Kövér Béla – a szegedi bábszínház alapítója – érettségire készülő, nyolcadik osztályos piarista gimnazista volt, mikor cserkésztársaival – tanári és szülői támogatással – megalakították a Kamara Bábszínházat.

    A bábszínház ünnepélyes megnyitóját 1946 karácsonyán tartották, a János vitéz című darab bemutatójával. Az évad során még négy premiert rendeztek: Moliere-től a Botcsinálta doktor, Arany Jánostól A bajusz és a Jóka ördöge, valamint Fazekas Mihály Lúdas Matyija szerepelt a műsoron.

    Az intézmény indulásáról és az azt követő több mint hét évtizedről számos érdekességet megtudhatnak az olvasók abból a könyvből, amely Magyarország legidősebb bábszínházának 75. születésnapja alkalmából jelenik meg augusztus 25-én. A nagy Lötty című kötet szórakoztató, fordulatos mesébe ágyazva mutatja be a Kövér Béla Bábszínház történetét.

    Ezt követően elkészítik Magyarország első összbábszínházi halászléjét az ország mind a 12 bábszínházának közreműködésével, így is ünnepelve a születésnapot.

    Másnap a Kövér Béla Bábszínház óriásbábos felvonulásával harangozzák be a SZINkópé Fesztivál programját. A menethez a Ledpuppets csapata és a pécsi Bóbita Bábszínház társulatának tagjai is csatlakoznak.

    Augusztus utolsó hétvégéjén az újszegedi ligetben tartják a szegedi bábszínház hagyományos évadnyitó fesztiválját, melyen interaktív játékokkal, előadásokkal és koncertekkel, valamint civil szervezetek és szegedi társintézmények programjaival várják az érdeklődőket.

    Többek között fellép Gryllus Vilmos és az Eszter-lánc Mesezenekar, látható majd a Tintaló Cirkusz, a Bábakalács Bábszínház és a Mikropódium, de eljön Vitéz László és olasz rokona, Pulcinella is. A szervezők készülnek Felhővadászattal, Molyoldával, s ha mindez nem volna elég, a szegedi Kövér Béla Bábszínház társulata egy különleges kereskedelmi kikötővé, Port Ciggedinné varázsolja Szegedet, ahol a résztvevőknek izgalmas feladatokat kell megoldaniuk a város különböző pontjain.

    Tovább olvasom

    Művház

    Premier előtt mutatják be a Víg Mihályról szóló portréfilmet

    Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott.

    Közzétéve:

    Szeptember 1-jén kerül a mozikba a Víg Mihály zenészről szóló Ott torony volt: Víg Mihály-portré című egészestés dokumentumfilm, amelyet a mozibemutató előtt, koncerttel egybekötött premier előtti vetítésen láthat ingyenesen a közönség augusztus 25-én Budapesten, a Szeszgyár kertben és a Gólya közösségi térben.

    Az egész estés dokumentumfilm vetítése után a Gólya Közösségi Házban zenél Víg Mihállyal együtt a Balaton, majd fellép a Kinetic Erotic együttes és az AZVLM csapatának DJ-szettje.

    A portréfilmben a Trabant és Balaton együttesek alapítója, Tarr Béla állandó alkotótársa és a kultikus Sátántangó főszereplője mesél az életéről, az 1980-as és 90-es évek könnyűzenei kultúrájáról, a filmzeneszerzés fortélyairól, az alternatív kultúrához kapcsolódó meghatározó emberekről és a velük való kapcsolatáról.

    A filmből kiderül, hogy életműve legfontosabb momentumának a Tarr Bélával való együttműködést tartja, emellett megosztja gondolatait irodalomról, zenéről, filmről, világról, számos soha nem látott archív felvétellel és sok zenével kísérve.

    A tájékoztató idézi Kécza András rendezőt, akinek szándéka az volt, hogy úgy mutassa Vígh Mihályt, ahogyan saját magát látja, “ahogyan ő akarja megmutatni magát a világnak”. Sikerült olyan archív felvételeket is begyűjteni és felhasználni a filmben, amelyeket évtizedek óta senki sem látott – hangsúlyozta a rendező.  

    A nyolcvanas évek első fele a “tűrt és tiltott” határán elhelyezkedő alternatív, underground művészet virágkora volt Magyarországon. Ennek a korszaknak meghatározó képviselője Víg Mihály, aki 1979-ben barátjával, Hunyadi Károllyal megalapította a mai napig működő Balaton együttest.

    A később megalakuló és csak pár évig létező, de máig legendának számító Trabant együttesnek is oszlopos tagja volt. Víg Mihály számos filmzenét is írt, többek között Szabó Ildikónak, Szirtes Andrásnak és Xantus Jánosnak. Tarr Béla állandó zeneszerzője lett, a Sátántangó főszerepét ő játszotta.

    A filmet a Kontra és a Cirko Film közösen forgalmazza Magyarországon.

    Tovább olvasom

    Művház

    Átadták a Kulturális Filmek 8. Fesztiváljának díjait

    Azoknak az alkotóknak kell esélyt adni, akik képesek a magyar jellem filmbéli megnyilvánulásainak egyetemes üzenetet és értéket adni – vélekedett Kövér László, az Országgyűlés elnöke az eseményen.

    Közzétéve:

    Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

    A szombati záróünnepségen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tállyán Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédében elmondta:

    2010 óta a magyar állam a filmgyártásban pénzügyi esélyegyenlőséget akart biztosítani azoknak az alkotóknak, akik “magyar szemmel, szívvel, ésszel és tehetséggel” képesek elérni, hogy az eszme és az abból kisarjadó film ne csak másoké, hanem – több mint negyven év kommunizmus és húsz év posztkommunizmus után – “végre a miénk” legyen.

    Úgy vélte, azoknak az alkotóknak kell esélyt adni, akik képesek a magyar jellem filmbéli megnyilvánulásainak egyetemes üzenetet és értéket adni. Ez a nemzeti kultúrpolitika és a nemzeti filmgyártás lényege és célja – hangsúlyozta Kövér László.

    Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j2) és Koncz Zsófia, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára (j) átadja az első helyezettnek járó elismerést Magyari Teklának (b2) és Simó Csabának (b), a Csibészek patrónusa című film alkotóinak a Kulturális Filmek 8. Fesztiválján Tállyán 2022. augusztus 6-án, fotó: MTI/Vajda János

    Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett: az elmúlt tíz évben sok minden történt, komoly erőfeszítéseket tett a filmszakma, és ismét bebizonyosodott, hogy csak a minőség, csak az érték, és csak a jó színvonalon elvégezett munka számít.

    Ezen a fesztiválon mindenki megtapasztalhatta, mi mindent lehet elmondani az életünkről, sorsunkról öt percben, és láthattuk, milyen sok ember és sokféle hivatás tartja össze a kulturálisan és lelkileg egységes magyar nemzet szövetét alkotó közösségeket

    – mondta Kövér László.

    A helyi magyar kultúrát feldolgozó, Magyarországon, a Kárpát-medencében és a világ magyarok lakta területein leforgatott versenyfilmeket előbb a közönség online értékelhette, a legjobb alkotásokról pedig a Koltai Gábor filmrendező vezette zsűri a fesztivál keretében megrendezett döntőben mondott véleményt.

    Az első helyezett filmet, Magyari Tekla (b2) és Simó Csaba (b) Csibészek patrónusa című alkotását itt is meg tudja tekinteni:

    A huszonnégy, online is megtekinthető kisfilm közül két alkotás generálta a legnagyobb nézői aktivitást: az Alföld TV A Puszta varázsa, A csikós apáról fiúra című filmjének alkotói 600 ezer, míg az Antika című kisfilm három délvidéki készítője 500 ezer forintos különdíjat vehetett át.

    A további díjazottak névsora a 8.kultfilm.hu oldalon olvasható.

    Tovább olvasom