Kövess minket!

Művház

Mindkét magyar versenyfilm a díjazottak között a Berlinalén

Mindkét magyar versenyfilm bekerült a díjazottak közé a 71. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (Berlinale): Nagy Dénes a legjobb rendezésért járó Ezüst Medvét kapta meg alkotásáért, Kizlinger Lilla pedig a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat nyerte el.

Fotó: MTI/AP/Getty Images/Sean Gallup

“Gratulálok a díjazottaknak! Kitűnő sikerek a nemzetközi filmvilág egyik legnagyobb presztízsű fesztiválján. Nemcsak azért lehet büszke az egész magyar filmszakma, mert új magyar tehetségek, Kizlinger Lilla színésznő és Nagy Dénes filmrendező feltűnt az európai filmművészetben, hanem azért is, mert a Természetes fény egy magyar alkotócsapat kezdeményezésére négy ország összefogásával, igazi koprodukcióként valósult meg. Közös múltunk művészi feldolgozása” – idézi a Nemzeti Filmintézet közleménye Káel Csabát, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztost.

Az összegzés kiemeli, hogy Nagy Dénes az első magyar elsőfilmes, aki elnyerte ezt a díjat a Berlinale történetében. Az élvonalbeli filmesekből álló nemzetközi zsűri, Enyedi Ildikó, Mohammed Raszulof, Adina Pintilie, Gianfranco Rosi, Nadav Lapid és Jasmila Zbanic választotta ki a legjobbakat a versenybe került 15 alkotás közül.

A közlemény felidézi, hogy az ítészek mellett a nemzetközi sajtó is nagy lelkesedéssel fogadta a második világháborúban, a megszálló magyar katonák sorsát követő Természetes fényt, amelyet a Vertigo Média mielőbb szeretne hazánkban is bemutatni, amint kinyitnak a mozik.

A Nemzeti Filmintézet támogatásával készült Természetes fény a második világháborúban, a Szovjetunió megszállta vidékein játszódik egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. A keleti fronton harcoló alakulatok mellett csaknem százezer magyar katona teljesített szolgálatot a front mögötti területeken. Semetka István – egyszerű magyar földműves – szakaszvezetőként teljesít szolgálatot az egyik gyalogos honvéd alakulatnál, amely a vidéket járva eldugott orosz falvakban illegális partizáncsoportok után kutat. A történet a katonák mindennapjait mutatja be Semetka szemszögén keresztül, aki parancsnokának váratlan halála miatt súlyos terhet kap a vállára.

A Természetes fény magyar-lett-francia-német nemzetközi koprodukcióban, a Campfilm gyártásában, a Mistrus Media, a Lilith films, a Propellerfilm és a ZDF Arte, a Novak Prod és a Proton Cinema koprodukciójában a Nemzeti Filmintézet, a Magyarországi filmszakmai adókedvezmény, az Eurimages, a CNC – Aide aux Cinemas du Monde, a National Film Centre of Latvia, a Riga City Council és a Kreatív Európa Media program támogatásával készült. Vezető producerei László Sára és Gerő Marcell. A szereplők között van Szabó Ferenc, Bajkó László, Garbacz Tamás, Franczia Gyula, Stuhl Erno, Szilágyi Gyula és Mareks Lapeskis.

Az idei Berlinálén csupán két színész díjat ítéltek oda: a legjobb fő- és legjobb mellékszereplő díját. Ezek közül az egyiket kapta meg Fliegauf Bence Rengeteg – Mindenhol látlak című filmjének egyik mellékszerelője, Kizlinger Lilla. “Felfoghatatlan, nagyon fura és lenyűgöző” – idézi a film alkotóinak közleménye a nyertest, aki Janisch Attila és Nagy Viktor osztályában tanulja a filmrendezést.

Fliegauf Bence legújabb szerzői filmje – az első részhez hasonlóan – hétköznapi életünk, párkapcsolataink lázálomszerű útvesztőjébe kalauzol, ahol a szereplők életük talán legnagyobb titkát próbálják felfejteni: a másik embert. A hat kis történeteben láthatatlan fonál köti össze az azokban szereplő embereket.

A filmet Fliegauf Bence írta és rendezte. A filmben szerepel Sodró Eliza, Gubik Ági, Jakab Juli és Végh Zsolt, Balla Eszter, de mások mellett feltűnik a zenész Víg Mihály és a majdnem százéves Lénárt István is, valamint Keresztes Felicián és a rendező fia, Fliegauf János is.

A Fraktál Film és az M&M Film gyártásában készült alkotás producerei Mesterházy Ernő, Fliegauf Bence és Mécs Monika, a co-producerek Pataki Ági és Kovács Gábor, az operatőrök Gyuricza Mátyás és Nyoszoli Ákos, a vágók Gelencsér Terence Gábor, Kiss Wanda és Kovács Dávid. A film zenéjét Fancsikai Péter, Beke Tamás és Fliegauf Bence szerezte.

Művház

Elhunyt Szakcsi Lakatos Béla

Életének 80. évében vasárnap hajnalban elhunyt Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, a nemzet művésze, a magyar dzsessz kiemelkedő alakja – tudatta a Magyar Jazz Szövetség.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Cseke Csilla

Mint a szervezet közösségi oldalán írta, Szakcsi Lakatos Béla személye összefonódott a hazai dzsessz fejlődésével és kiteljesedésével, távozása pótolhatatlan veszteség.

Szakcsi Lakatos Béla 1943. július 8-án született Budapesten. Kilencévesen kezdett zongorázni, családjának csak ekkor lett annyi pénze, hogy hangszert vegyenek neki. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanulójaként ismerkedett meg a dzsesszel, és érdeklődése a kötetlenebb műfaj, az improvizáció felé fordult.

1957-től Kovács Andor gitáros együttesének volt tagja, tíz évvel később már saját zenekarával szerepelt egy válogatáslemezen. A hatvanas évek közepén egy lemezjátszóval tért haza Nyugatról, amelyen felváltva hallgatta a Beatlest, a Rolling Stonest, elektronikus zenét, Sztravinszkijt és a legmodernebb dzsesszt. 1968-ban Duka Norberttel és Lakatos Gézával megalakította az LDL triót, amely a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott.

1970-ben tagja volt Pege Aladár nagybőgős kvartettjének, amely a Montreux-i Dzsesszfesztiválon második díjat nyert. Fél évig New Yorkban dolgozott egy magyar vendéglőben, szabadidejében dzsesszklubokba járt, és egy olcsón beszerzett Fender-zongorával tért haza, a hangszert ő használta először Magyarországon.

1972-76 között a Rákfogó, 1980-tól a Babos Gyulával létrehozott Saturnus együttessel, majd a Hungarian Jazz Quartet tagjaként elévülhetetlen érdemei voltak a fúziós dzsessz hazai térnyerésében. Tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-zongora szakán, és mesterkurzust tartott a Zeneakadémián.

Példaképéhez, Leonard Bernsteinhez hasonlóan rendkívül sokoldalú zenész, játszott együttesben és szólóban, saját kompozíciót és dzsesszstandardot, klasszikus versenyművet nagyzenekarral, ifjú dzsessztehetségek oldalán és a 100 Tagú Cigányzenekarral, rögzített lemezre négykezeseket Vukán Györggyel, és adott ki népdalfeldolgozásokat tartalmazó világzenei albumot. A legrangosabb fesztiválokon lépett fel, gyakran társult külföldi muzsikusokhoz alkalmi együttesekben. A George Jinda és Chieli Minucci által alkotott Special EFX tagjaként tucatnyi korongon szerepelt szerzőként és előadóként.

A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, a dzsesszt a komolyzenével, a népzenével és a cigányzenével ötvözve megteremtette a gipsy-jazz műfaját. Írt musicaleket, rockoperákat (Piros karaván, Cigánykerék, Szidike lakodalma, A bestia, Szentivánéji álom), Cristoforo címmel balettet is. Egyik zeneszerzője, szereplője és közreműködője volt a 2014-ben bemutatott Somnakaj című első roma sorsjátéknak.

Az utóbbi másfél évtizedben behatóan tanulmányozta Kurtág György, Ligeti György, Eötvös Péter és Pierre Boulez munkásságát, érdeklődése a fúziós dzsessz mellett egyre inkább a kortárs komolyzene és a dzsessz ötvözése felé fordult. 2010-ben indult művészi vállalkozása, a Climate Change minden korábbi kísérleténél komolyabban vizsgálta, hogyan lehet mai improvizatív zeneművészként és zeneszerzőként megragadni és tovább vinni az előző századok magyar zenei örökségét, a Kárpát-medencei hangszeres népzene hagyatékát.

Nevéhez különleges koncertek sora fűződik: több alkalommal előadta Mozart D-dúr (Koronázási) zongoraversenyét, a kadenciákban saját dzsesszimprovizációit játszva. Zenekarával fellépett a London Jazz Fesztiválon, és a BBC rádió élőben közvetítette estjüket New Gypsy Jazz címmel. Különlegesség volt a Lyoni Zenei Biennálén Lukács Miklós cimbalmossal előadott improvizációja is, akivel Check It Out, Igor címmel 2005-ben közös lemezük is megjelent.

Az utóbbi években több koncertlemezét adták ki, ezeken olyan neves amerikai zenészekkel muzsikál együtt, mint Chris Potter és Tim Ries szaxofonos, Reginald Veal és Robert Hurst bőgős, Terri Lyne és Rudy Royston dobos.

2017-ben a Müpa a magyar dzsesszélet előadói közül elsőként őt választotta az évad művészének. Az intézményben a zene világnapján, a New Currents koncerten a szintén a muzsikusi pályát választó fiai mellett amerikai és brit sztárokkal lépett színpadra, majd decemberben Bachtól a bluesig címmel adott koncertet.

Szakcsi Lakatos Béla művészete elismeréseként 1987-ben megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 1994-ben a Szabó Gábor-életműdíjat. 2002-ben érdemes művész lett, és elnyerte a Budapestért Díjat.

A Kossuth-díjat 2005-ben vehette át “a jazz műfaj és annak mozgásterébe eső szellemiséget integráló törekvéseiért, amelyet felsőfokon interpretál a világ pódiumain”. 2006-ban Prima-díjas lett, 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet és a Hazám-díjat. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. 2018-ban Fonogram-díjat kapott a Gábor S. Pál műveit feldolgozó To Meet Again című, a Trio Midnighttal és Tony Lakatossal közös jazzalbumért.

2019-ben művészeti igazgatója volt az Európai Roma Fesztiválzenekar projektnek. Idén januárban a Petőfi Zenei Díj átadóján életműdíjban részesült, szeptemberben jelent meg CD-n nagyszabású misztériumjátéka, A tudás fája (a szövegeket Bolyki György írta), amelyet élete fő művének tekintett. A bibliai képekre épülő történet az emberi döntések felelősségét feszegeti.

Tovább olvasom

Művház

A zene világnapján az MRME koncertjeivel ünnepel a Bartók Rádió

Rendhagyó műsorfolyammal ünnepli a Bartók Rádió a zene világnapját, amely egyúttal a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek napja is.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

A Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek koncertfelvételeivel és élő közvetítéssel is készül a zene világnapjára a Bartók Rádió.

Az egyedülálló „Kodály 140” koncertsorozat második hangversenyének részleteit a Magyar Rádió Énekkarának előadásában 16:20-tól, míg a harmadik koncertet a Gyermekkórus előadásában 18:30-tól sugározza a csatorna. A hatrészes sorozat negyedik előadását élőben közvetíti a rádió 19:35-től az Olasz Kultúrintézetből.

A koncerten közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa, az estet Pad Zoltán és Vásáry Tamás vezényli. A kórusművekből álló műsorban elhangzik többek között a 16. századi református prédikátor zsoltárparafrázisa ihlette Psalmus Hungaricus is.

A hangversenyen adják át – a társulat titkos szavazása alapján – az Évad Énekkari és Zenekari Művésze díjakat. A kitüntetéseket Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere, valamint Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya adják át, ezzel ismerve el a zenekari, illetve az énekkari tagok kiemelkedő teljesítményét.

Borítókép: a fővárosi Deák téren, az Akváriumban adott koncertet 2020. június 26-án a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Tovább olvasom

Művház

Újabb filmkockák láttak napvilágot A helység kalapácsa című filmből (videó)

Szeptember 30-án jelent meg a tévéfilm teasere, amelyben Petőfi Sándor eposzparódiájának főszereplői tűnnek fel, zseniális színművészek alakításában. Az alkotás premierje januárban lesz a Dunán.

Közzétéve:

Megafilm

Ízelítőt kaptak a nézők az MTVA megrendelésére és finanszírozásában, a Megafilm gyártásában készülő, A helység kalapácsa című tévéfilmből.

A nemrég közzétett teaserből már megismerhetik a nézők a főbb karaktereket; Fejenagy, a helység kalapácsa (Pindroch Csaba) szemérmetes Erzsók (Györgyi Anna), a lágyszívű Kántor (Cserna Antal), Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi (Szervét Tibor) és Márta, a kántor amazon természetű felesége (Gubás Gabi) is feltűnnek a kisfilmben.

A rendező, Dombrovszky Linda tudatosan választott olyan színészeket, akik remek humorérzékkel rendelkeznek. Az eredeti Petőfi műben a költő olyan jelzős szerkezeteket használ, amelyek jelentősen meghatároznak egy-egy szereplőt, éppen ezért jellegzetes figurákra volt szükség. Olyan karakterekre, akik annyira egyértelműen kategorizálhatók, mint “western nyelven” A Jó, a Rossz és a Csúf.

A helység kalapácsa egy komikus eposz, ami egyben stílusparódia, a hőseposzok karikírozása, vagyis gyakorlatilag egy pamflet. A film éppen erre reflektál, hiszen az eredeti szöveg érintetlenül megmaradt, viszont a látványvilág, a betétdalok és dramaturgia segítségével filmesebbé tették az alkotók.

Tovább olvasom