Kövess minket!

Művház

Menővé teszik a környéket az ikonikus tv-sorozatok

Miért zarándokolnak el sokan a Jóbarátokból ismert Central Kávézóhoz, vagy mi okozhatja a töretlen népszerűségét a gazdagréti Szomszédok panelházainak?

Twin Peaks, Dallas, Beverly Hills 90210, Szex és New York…, csupán néhány sorozat a végtelen sorból, amely nevét egy fiktív vagy valós helyszínnek köszönheti. De miért zarándokolnak el sokan a Jóbarátokból ismert Central Kávézóhoz, vagy mi okozhatja a töretlen népszerűségét a gazdagréti Szomszédok panelházainak? Az Invitel sorozatszakértője, Hermann Veronika elárulja a jó lokáció választás titkát.

Számtalan sorozat neve egy városra vagy konkrét helyszínre utal, ami sokszor nem is tudatosul bennünk, míg azon nem kapjuk magunkat, hogy új úticélok kerülnek fel képzeletbeli utazós listánkra. A helyszínek pedig mindig is nagy hatással voltak az adott sorozat karakterére, néhány szériát kifejezetten ezekre építettek: a Helyszínelők esetében például a New York-i és a Los Angeles-i szál is teljesen elkülönült. A lokáció tudatos kiválasztása azonban nem csak a sorozatok történeteinek alakulása miatt érdekes, hanem a helyszín kulturális továbbélése szempontjából is jelentős hatással bír.

Kölcsönhatásban a városok és a sorozatok

Azok a sorozatkészítők, akik olyan, jól ismert helyszíneket, szimbólumokat, épületeket választanak, mint például New York, a kaliforniai óceánpart, vagy a seattle-i Space Needle – amely utóbbi például a Fox csatornán sugározott Grace Klinika szinte összes epizódjában felbukkan – mondhatni biztosra mennek. Eleve híres, sajátos atmoszférával rendelkező helyekről van szó, amelyeket később az izgalmas történet és a jó karakterek tesznek még inkább kívánatossá.

A másik változat szerint éppen, hogy ismeretlen, vagy eddig eldugott helyeket emelnek kultikus szériák és imádott szereplők vonzó látványossággá és célponttá. Ilyen például a Dallas-ból ismert Southfork Ranch, vagy a Highclere Castle-t ismertté tevő Downtown Abbey.

Hogyan hatnak a városokra és városrészekre a sorozatok?

Az utóbbi időben megnövekedett a turizmus Észak-Kalifornia festői partvidékén is, ahol az HBO legújabb sikersorozata, a Hatalmas kis hazugságok (Big Little Lies) játszódik. Egy sorozat azonban nemcsak színészeket emelhet a magasba, hanem városokat, államokat, országokat – sőt, lakótelepeket is. Jó példa erre a szinte minden magyar által ismert Szomszédok teleregény. A rendszerváltás körüli Magyarországon játszódó, a maga egyszerűségével és moralizálásával is szerethető sorozatot azóta is óriási kultusz övezi, amit az is jól mutat, hogy a mai napig szerveznek a sorozathoz köthető sétákat és programokat a gazdagréti lakótelepen. Lantos utca – ez az a cím, amit mindenki fejből tudott az 1990-es években, és tudnak sokan még ma is. A sorozat 30. születésnapja alkalmából idén szeptemberben Szomszédok-fesztivált is rendeztek Gazdagréten, ahol az érdeklődők nemcsak a forgatási helyszínként szolgáló utcákat tekinthették meg, de érdekes vetélkedőkben is részt vehettek Mágenheim Julival, Gábor Gáborral, vagy Vágási Ferivel.

A Barátok közt szereplőinek otthont adó, a főcímben is megjelenített Mátyás király téri társasház a valóságban a Kós Károly tér 4. szám alatt található a budapesti Wekerle-telepen, amely a sorozatnak köszönhetően az elmúlt húsz évben valószínűleg nem várt ismertségre tett szert.

A sorozatkészítők szeretnek a rajongók kedvében járni, a Jóbarátok valóságban nem létező Central Kávézóját a sorozat 20. évfordulója alkalmából 2014 szeptemberében „újranyitották” és több hónapon keresztül valóságos zarándokhelyként üzemelt.

Miért vágyunk a Southfork Ranchre és a Central kávézóba?

A kulcs a vonzalom, a siker és a kultusz. Hiába a szép helyszín, ha nincs jó történet, és ez fordítva is igaz, egy korábban jelentéktelennek tűnő helyet is varázslatossá tesz a kötődés, amiért aztán az igazi rajongók képesek órákat vagy napokat utazni, hogy személyesen is részesei legyenek az élménynek. A néző csodálatos tájakra, izgalmas negyedekbe, ismerős társasházakba utazik, miközben izgul, szórakozik, nosztalgiázik vagy éppen azonosul a szereplőkkel.

 

Művház

A Toldi zenéje több mint rajzfilmzene

Szakmai életében is nagy jelentősége van a Toldinak – nyilatkozta a rajzfilmsorozat zenéjét komponáló Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, Selmeczi György. A művész nagy tisztelője Jankovics Marcellnek, ezért volt különösen fontos számára a felkérés.

Közzétéve:

„Különös víziót épített fel Jankovics Marcell a Toldi köré, nem a népmesei szellemet próbálta élesztgetni benne, hanem egy hallatlanul mély emberi drámát, egy fiatalember drámáját akarta megjeleníteni” – méltatta Jankovics Marcell munkáját Selmeczi György az M5 kulturális csatorna Librettó című műsorában. A komponista nagy tisztelője a nemrég elhunyt rajzfilmrendezőnek, ezért sokat jelentett neki a felkérés.

„Egészen különleges és gazdag élvezet volt a Toldin dolgozni másfél éven át. Fokozatosan világossá vált, hogy többről van szó mint rajzfilmzenéről. Az volt Marcell szándéka, és az enyém is, hogy gazdag, strukturált, sokágú, rétegzett zene szülessen az animációhoz” – mondta a Librettóban Selmeczi György, aki elárulta, milyen rétegek hallhatók a Toldiban.

„Kifejezett törekvés volt, hogy ne egy illusztratív hangoszlop legyen a képek mögött, hanem legyen a zenének archaizáló rétege, amely Arany korához köti a művet, ugyanakkor legyen egy expresszív rétege is, amely »színháziasítja« a jeleneteket, és még egy karakterizáló réteg is hallható benne, vagyis minden figurához tartozik egy külön zene”

– árulta el a részleteket a Librettó stúdiójában.

A nézők vasárnap este maguk is elmerülhetnek a Toldi zenei motívumaiban, hiszen az animációs sorozat dupla résszel folytatódik 19.40-től a Duna Televízió műsorán.

A Librettó beszélgetése IDE kattintva nézhető meg!

Tovább olvasom

Művház

Folytatja a Tigrisvilágot a Netflix

A Netflix streamingszolgáltató bejelentette, hogy folytatja tavalyi nagy sikerű sorozatát, a Tigrisvilágot.

Közzétéve:

Flickr

Csütörtökön egy rövid részletet is nyilvánosságra hoztak a Tiger King 2-ből, melyben a címszereplő Joe Exotic hajdani állatkert-tulajdonos riválisával, Carol Baskin nagymacskamentővel beszél. Az előbbi a börtönből telefonál, ahol 17 éves büntetését tölti a Baskin elleni gyilkossági kísérlet miatt.

A Variety felhívta Carol Baskint, a Big Cat Rescue szervezet és állatkert tulajdonosát. Baskin elmondta, tudta, hogy a Tigrisvilág rendezői forgatnak, de nem számít arra, hogy a nézők egyhamar láthatják a folytatást. A Tigrisvilágot 2020 márciusában mutatták be, viharos sikert aratott a világjárvány miatti korlátozások és a bezártság idején.

“Ismerek néhány embert, akik részt vettek a munkában, és megint forgatnak, ezért egy idő után azt gondoltam, lesz Tiger King 2., de nem hiszem, hogy gyorsan végeznek, mert az első sorozatot öt év alatt rakták össze”

– mondta Baskin.

Az első sorozat az egzotikus állatok kereskedelmét vizsgálta, feltárta az ellenük elkövetett visszaéléseket, Joe Exotic mellett bemutatta Baskint is, aki egyesek szerint meggyilkolta első férjét, ám ő végig tagadta ezt.

A The Hollywood Reporter szerint az év végén mutatják be a Tiger King 2-t. Augusztusban egyszer feltűnt a Netflix egy listáján, majd később eltávolították.

A streamingszolgáltató csütörtökön számos további dokumentumfilm-sorozatának érkezését is bejelentette a Tiger King 2-n kívül, melyekben különböző csalók és szélhámosok történetét mutatják be.

Borítókép: Joe Exotic

Tovább olvasom

Művház

A Charter című film nyerte a prágai Febiofest fesztivált

Amanda Kernell fiatal svéd rendező Charter című filmje kapta idén a győztesnek kijáró Krisztián-díjat a prágai Febiofest nemzetközi filmfesztiválon.

Közzétéve:

A 34 éves svéd rendező, akinek ez a második játékfilmje, csütörtök este vette át az elismerést a prágai Slovansky dum filmszínházban megtartott gálaesten.

A versenyszekcióban, amelyben a győztes Krisztián-díjához 15 ezer dolláros (4,566 millió forint) pénzjutalom is jár, az idén hét filmet vetítettek. Tekintettel a koronajárványra, a díjakat ezúttal kizárólag cseh filmesekből és civilekből álló zsűri ítélte oda.

A Charter egy anyáról szól, aki nehezen találja az utat gyermekeihez.

“A történet nem szokatlan, de ezúttal mesterien van feldolgozva. A történet feszültsége folyamatos, a néző állandóan új impulzusokat kap, új látószögből nézi az eseményeket”

– olvasható a zsűri indoklásában.

Az egyhetes rendezvényen több mint száz filmet láthattak az érdeklődők, az utóbbi évek legérdekesebb, legsikeresebb alkotásait a világ számos országából.

A 28 éves múltra visszatekintő filmszemlét hagyományosan márciusban rendezik meg, de a koronavírus-járvány miatt az idén – akárcsak tavaly – őszre halasztották.

A Febiofest, amelyet Fero Fenic Prágában élő szlovák filmrendező hívott életre az 1990-es évek elején, az egyik legnagyobb és legnépszerűbb kulturális rendezvénnyé vált Csehországban.

A prágai szemle után a kiválasztott filmeket több cseh városban is levetítik, majd a rendezvény átköltözik Szlovákiába, ahol egy héten át lesznek megtekinthetők az alkotások.

Tovább olvasom