Kövess minket!

Művház

Megvannak az idei Média Építészeti Díj nyertesei

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda épülete és Kopacz Hanna terve nyerte el az idei Média Építészeti Díját.

Pixabay

Az Építészfórum 17. alkalommal ismerte el az idei év legkiemelkedőbb alkotásait a Média Építészeti Díja gála keretében az Uránia Nemzeti Filmszínházban szombaton este.

A szakmai esemény különlegessége, hogy zsűrizése a nagyközönség előtt zajlik.

Idén 79 tervet, 63 épületet és 20 épített környezeti munkát neveztek a tervezők, amelyek közül két családi ház, egy óvoda, egy tornacsarnok és egy iroda versengett az év legjobb épületének járó díjért, a tervek között öt diplomamunka mérkőzött meg egymással.

A legjobb épület díját a vezető magyar sajtóorgánumok képviselőiből és a szakma kiemelt szakértőiből álló zsűri a Bánáti + Hartvig Építész Iroda csapatának ítélte saját irodaépületéért. Az iroda vezetőinek szándéka az volt, hogy egy meglévő épület átalakításával hozzák létre új székhelyüket. Nem akartak új épületet emelni, hogy az építkezéssel ne terheljék a környezetet, ehelyett a körforgásos építészet szemléletmódja szerint kerestek olyan helyszínt, amely minél inkább újrahasznosítható, és a meglévő elemek beépíthetőek. A stúdió a legjobb épület díja mellett elnyerte a Szónok Születik Retorikaiskola Legjobb Prezentáció Közönségdíját is.

A tervek közül a zsűri Kopacz Hanna az ŐRKŐ. Köztérfejlesztés és típusház egy cigánytelepen munkájáért ítélte oda a legjobbnak járó díjat. A MOME Építészeti Intézetének frissen diplomázott hallgatója mestermunkájában (konzulensek: Marián Balázs, Zétényi Zsófia) arra keresett egyszerű, praktikus és valószerű megoldásokat, hogy milyen építészeti, urbanisztikai és tájépítészeti eszközök járulhatnak hozzá egy erdélyi cigánytelep életszínvonalának emeléséhez.

A gálaesten az alkotók mutatták be saját projektjeiket, amelyeket a média és szakma képviselői értékeltek. A zsűri mellett a közönség is megoszthatta véleményét előzetes online szavazáson.

A Telex és az Építészfórum összesített voksai alapján a közönség tetszését az épületek közül a Ligeti-műteremvilla felújítása nyerte el, amelyet a monostudio tervezett.

A közönségtől legtöbb szavazatot kapó terv díját a BIVAK vehette át a Budapest Diákváros – Nagyvásártelep és környezete építészeti tervpályázatra benyújtott munkájáért.

Az épített környezet kategória közönségdíját Kelemen Bálint (KÖZTI Zrt.) és Németh Zita (NÖF) munkája nyerte el. A Szögliget-Szádvár romjainak rehabilitációja a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében valósult meg a NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. koordinálásával.

A Perika-díjat Rubik Ernő érdemelte ki. Az Építészfórum társalapítója, három éve elhunyt főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina emlékét őrző szakmai elismerés olyan kiválóságok eredményeinek méltatására szolgál, akik az építészet mellett több tudományos vagy művészeti ágban is innovatív módon kiemelkedő, társadalmi hatású értéket teremtenek.

Az Austrotherm Energiahatékonysági Különdíját a Lukács Manufacture csapatának a Panoráma kabinok tervezéséért, míg a Kovács Zoltán-emlékdíjat a Lajta-Duna Építő és Vízszigetelő Kft.-nek ítélték oda.

Az Europa Design Belsőépítészeti Különdíját az Ártér Építészműterem tervezői nyerték el a Szolnoki Művésztelep felújításáért.

Az Építészfórum Fejlesztői Szakmai Nagydíját a Gránit Pólus adta át Tatár Tibornak, a Futureal Development Zrt. vezérigazgatójának. A Nagyberuházások Különdíját a zánkai Erzsébet-tábor felújításáért Csécsei Ákosnak, a DVM Group építészének nyújtották át. A Napelemes Ingatlanfejlesztések Különdíját Bodóczi Ildikó, a Harsányi Pincészet tulajdonosa és ifj. Farkas Zoltán építész vette át az Optimum Solartól.

Az Építészfórum egy olyan mestert tüntet ki minden évben, akire oktatóként, alkotóként sokan felnéznek, akinek sokan tartoznak hálával a szakmai tudásért és segítségért. Az idén Meggyesi Tamás professzor emeritus, a BME Építészmérnöki kar Urbanisztika Tanszékének egyetemi tanára, az MTA doktora és a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja munkásságát ismerték el.

Az idei megmérettetésen több mint 160 munka versenyzett egymással, közülük a gálaestet megelőzően nemzetközi előzsűri választott ki öt-öt finalistát épület és terv kategóriában.

Borítókép: illusztráció

Művház

Elhunyt Szakcsi Lakatos Béla

Életének 80. évében vasárnap hajnalban elhunyt Szakcsi Lakatos Béla Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, a nemzet művésze, a magyar dzsessz kiemelkedő alakja – tudatta a Magyar Jazz Szövetség.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Cseke Csilla

Mint a szervezet közösségi oldalán írta, Szakcsi Lakatos Béla személye összefonódott a hazai dzsessz fejlődésével és kiteljesedésével, távozása pótolhatatlan veszteség.

Szakcsi Lakatos Béla 1943. július 8-án született Budapesten. Kilencévesen kezdett zongorázni, családjának csak ekkor lett annyi pénze, hogy hangszert vegyenek neki. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola tanulójaként ismerkedett meg a dzsesszel, és érdeklődése a kötetlenebb műfaj, az improvizáció felé fordult.

1957-től Kovács Andor gitáros együttesének volt tagja, tíz évvel később már saját zenekarával szerepelt egy válogatáslemezen. A hatvanas évek közepén egy lemezjátszóval tért haza Nyugatról, amelyen felváltva hallgatta a Beatlest, a Rolling Stonest, elektronikus zenét, Sztravinszkijt és a legmodernebb dzsesszt. 1968-ban Duka Norberttel és Lakatos Gézával megalakította az LDL triót, amely a Magyar Rádió versenyén megosztott első díjat kapott.

1970-ben tagja volt Pege Aladár nagybőgős kvartettjének, amely a Montreux-i Dzsesszfesztiválon második díjat nyert. Fél évig New Yorkban dolgozott egy magyar vendéglőben, szabadidejében dzsesszklubokba járt, és egy olcsón beszerzett Fender-zongorával tért haza, a hangszert ő használta először Magyarországon.

1972-76 között a Rákfogó, 1980-tól a Babos Gyulával létrehozott Saturnus együttessel, majd a Hungarian Jazz Quartet tagjaként elévülhetetlen érdemei voltak a fúziós dzsessz hazai térnyerésében. Tanított a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola dzsessz-zongora szakán, és mesterkurzust tartott a Zeneakadémián.

Példaképéhez, Leonard Bernsteinhez hasonlóan rendkívül sokoldalú zenész, játszott együttesben és szólóban, saját kompozíciót és dzsesszstandardot, klasszikus versenyművet nagyzenekarral, ifjú dzsessztehetségek oldalán és a 100 Tagú Cigányzenekarral, rögzített lemezre négykezeseket Vukán Györggyel, és adott ki népdalfeldolgozásokat tartalmazó világzenei albumot. A legrangosabb fesztiválokon lépett fel, gyakran társult külföldi muzsikusokhoz alkalmi együttesekben. A George Jinda és Chieli Minucci által alkotott Special EFX tagjaként tucatnyi korongon szerepelt szerzőként és előadóként.

A cigány folklór gyűjtésével és színpadi művekké formálásával is foglalkozott, a dzsesszt a komolyzenével, a népzenével és a cigányzenével ötvözve megteremtette a gipsy-jazz műfaját. Írt musicaleket, rockoperákat (Piros karaván, Cigánykerék, Szidike lakodalma, A bestia, Szentivánéji álom), Cristoforo címmel balettet is. Egyik zeneszerzője, szereplője és közreműködője volt a 2014-ben bemutatott Somnakaj című első roma sorsjátéknak.

Az utóbbi másfél évtizedben behatóan tanulmányozta Kurtág György, Ligeti György, Eötvös Péter és Pierre Boulez munkásságát, érdeklődése a fúziós dzsessz mellett egyre inkább a kortárs komolyzene és a dzsessz ötvözése felé fordult. 2010-ben indult művészi vállalkozása, a Climate Change minden korábbi kísérleténél komolyabban vizsgálta, hogyan lehet mai improvizatív zeneművészként és zeneszerzőként megragadni és tovább vinni az előző századok magyar zenei örökségét, a Kárpát-medencei hangszeres népzene hagyatékát.

Nevéhez különleges koncertek sora fűződik: több alkalommal előadta Mozart D-dúr (Koronázási) zongoraversenyét, a kadenciákban saját dzsesszimprovizációit játszva. Zenekarával fellépett a London Jazz Fesztiválon, és a BBC rádió élőben közvetítette estjüket New Gypsy Jazz címmel. Különlegesség volt a Lyoni Zenei Biennálén Lukács Miklós cimbalmossal előadott improvizációja is, akivel Check It Out, Igor címmel 2005-ben közös lemezük is megjelent.

Az utóbbi években több koncertlemezét adták ki, ezeken olyan neves amerikai zenészekkel muzsikál együtt, mint Chris Potter és Tim Ries szaxofonos, Reginald Veal és Robert Hurst bőgős, Terri Lyne és Rudy Royston dobos.

2017-ben a Müpa a magyar dzsesszélet előadói közül elsőként őt választotta az évad művészének. Az intézményben a zene világnapján, a New Currents koncerten a szintén a muzsikusi pályát választó fiai mellett amerikai és brit sztárokkal lépett színpadra, majd decemberben Bachtól a bluesig címmel adott koncertet.

Szakcsi Lakatos Béla művészete elismeréseként 1987-ben megkapta a Liszt Ferenc-díjat, 1994-ben a Szabó Gábor-életműdíjat. 2002-ben érdemes művész lett, és elnyerte a Budapestért Díjat.

A Kossuth-díjat 2005-ben vehette át “a jazz műfaj és annak mozgásterébe eső szellemiséget integráló törekvéseiért, amelyet felsőfokon interpretál a világ pódiumain”. 2006-ban Prima-díjas lett, 2010-ben elnyerte a Magyar Kultúra Követe címet és a Hazám-díjat. 2014-ben a Nemzet Művésze díjjal tüntették ki. 2018-ban Fonogram-díjat kapott a Gábor S. Pál műveit feldolgozó To Meet Again című, a Trio Midnighttal és Tony Lakatossal közös jazzalbumért.

2019-ben művészeti igazgatója volt az Európai Roma Fesztiválzenekar projektnek. Idén januárban a Petőfi Zenei Díj átadóján életműdíjban részesült, szeptemberben jelent meg CD-n nagyszabású misztériumjátéka, A tudás fája (a szövegeket Bolyki György írta), amelyet élete fő művének tekintett. A bibliai képekre épülő történet az emberi döntések felelősségét feszegeti.

Tovább olvasom

Művház

A zene világnapján az MRME koncertjeivel ünnepel a Bartók Rádió

Rendhagyó műsorfolyammal ünnepli a Bartók Rádió a zene világnapját, amely egyúttal a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek napja is.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

A Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek koncertfelvételeivel és élő közvetítéssel is készül a zene világnapjára a Bartók Rádió.

Az egyedülálló „Kodály 140” koncertsorozat második hangversenyének részleteit a Magyar Rádió Énekkarának előadásában 16:20-tól, míg a harmadik koncertet a Gyermekkórus előadásában 18:30-tól sugározza a csatorna. A hatrészes sorozat negyedik előadását élőben közvetíti a rádió 19:35-től az Olasz Kultúrintézetből.

A koncerten közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Énekkara és Gyermekkórusa, az estet Pad Zoltán és Vásáry Tamás vezényli. A kórusművekből álló műsorban elhangzik többek között a 16. századi református prédikátor zsoltárparafrázisa ihlette Psalmus Hungaricus is.

A hangversenyen adják át – a társulat titkos szavazása alapján – az Évad Énekkari és Zenekari Művésze díjakat. A kitüntetéseket Devich Márton, az MRME ügyvezető igazgatója, Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere, valamint Pad Zoltán, a Magyar Rádió Énekkarának vezető karnagya adják át, ezzel ismerve el a zenekari, illetve az énekkari tagok kiemelkedő teljesítményét.

Borítókép: a fővárosi Deák téren, az Akváriumban adott koncertet 2020. június 26-án a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara

Tovább olvasom

Művház

Újabb filmkockák láttak napvilágot A helység kalapácsa című filmből (videó)

Szeptember 30-án jelent meg a tévéfilm teasere, amelyben Petőfi Sándor eposzparódiájának főszereplői tűnnek fel, zseniális színművészek alakításában. Az alkotás premierje januárban lesz a Dunán.

Közzétéve:

Megafilm

Ízelítőt kaptak a nézők az MTVA megrendelésére és finanszírozásában, a Megafilm gyártásában készülő, A helység kalapácsa című tévéfilmből.

A nemrég közzétett teaserből már megismerhetik a nézők a főbb karaktereket; Fejenagy, a helység kalapácsa (Pindroch Csaba) szemérmetes Erzsók (Györgyi Anna), a lágyszívű Kántor (Cserna Antal), Harangláb, a fondor lelkületű egyházfi (Szervét Tibor) és Márta, a kántor amazon természetű felesége (Gubás Gabi) is feltűnnek a kisfilmben.

A rendező, Dombrovszky Linda tudatosan választott olyan színészeket, akik remek humorérzékkel rendelkeznek. Az eredeti Petőfi műben a költő olyan jelzős szerkezeteket használ, amelyek jelentősen meghatároznak egy-egy szereplőt, éppen ezért jellegzetes figurákra volt szükség. Olyan karakterekre, akik annyira egyértelműen kategorizálhatók, mint “western nyelven” A Jó, a Rossz és a Csúf.

A helység kalapácsa egy komikus eposz, ami egyben stílusparódia, a hőseposzok karikírozása, vagyis gyakorlatilag egy pamflet. A film éppen erre reflektál, hiszen az eredeti szöveg érintetlenül megmaradt, viszont a látványvilág, a betétdalok és dramaturgia segítségével filmesebbé tették az alkotók.

Tovább olvasom