Kövess minket!

Művház

Megújul a filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága

Megújul a Magyar Nemzeti Filmalap Filmszakmai Döntőbizottsága: a testületet hétfőtől Káel Csaba, Kálmán András, Pesti Ákos, Fonyódi Tibor valamint Pál Ákos alkotja – közölte a filmalap az MTI-vel.

A filmtörvény szerint az öttagú testület elnöke a filmalap vezérigazgatója, további tagjai pedig a vezérigazgató által megbízott mozgóképszakmai tapasztalattal rendelkező szakértők.

Káel Csaba a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán végzett Makk Károly osztályában, mesterei Fábri Zoltán, Szabó István, Ragályi Elemér és Illés György voltak. Rendezőként jegyzi a 2002-ben bemutatott nagyszabású Bánk bán operafilmet, számos tévéjátékot, rövidfilmet, reklámfilmet és portréfilmet készített. 2011 óta a Müpa vezérigazgatója, az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja, érdemes művész, Budapest kulturális és turisztikai nagykövete. Kitüntették Nádasdy-díjjal, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével, emellett a Francia Becsületrend lovagja – olvasható a közleményben.

Kálmán András jogász, médiaszociológus. A mozgóképszakma szinte minden gyakorlati ágában dolgozott: volt a Magyar Televízió programszerkesztője, képi és hangutómunka-stúdiók vezetője, de a legtöbbet filmforgalmazóként tevékenykedett: moziüzemeltetőként, DVD-kiadóként. Filmipari tapasztalatát és jogi végzettségét a szerzői jogvédelem területén egyesítette az ASVA jogvédő szervezet vezetőjeként, emellett éveken át volt a Filmforgalmazók Egyesületének és a Videó Kiadók Egyesületének vezetőségi tagja és elnöke. 2015 óta vett részt a Filmszakmai Döntőbizottság munkájában.

Pesti Ákos producer, gyártásvezető, 1994 óta foglalkozik filmgyártással. Pályafutását játékfilmekkel kezdte, majd dokumentumfilmek gyártásvezetőjeként dolgozott. Ezután egy 10 éves reklámfilmes kitérő következett, akkor gyártásvezetőként és a saját gyártásban készülő reklámok producereként dolgozott, majd ismét játékfilmekben dolgozott. Számos hazai és nemzetközi film elkészítésében vett részt.

Fonyódi Tibor író, forgatókönyvíró. A történelmi regényeit több nyelven publikáló szerző, széleskörű tapasztalatokkal rendelkező televíziós és játékfilmes forgatókönyvíró. Pályafutása 2006-ban indult, a legtöbbet foglalkoztatott magyar forgatókönyvírók közt tartják számon. Munkája során előszeretettel dolgoz fel történelmi témákat. Többek közt a Liszt Ferenc születésének bicentenáriumi évében készült Utolsó rapszódia, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából készült dokumentumfilm-sorozat, a Szabadság-tér ’56 és a Securitate operatív tevékenységét feltáró Janus forgatókönyvírója. A Magyar Írószövetség tagja, a FilmJus forgatókönyvíró szekciójának alapító tagja, a Budapest Film Academy vendégelőadója – tartalmazza a közlemény.

Pál Ákos közgazdász több magyar és nemzetközi pozícióban szerzett vezetői tapasztalatokat, a filmalap munkáját közelről ismeri, hiszen az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében felügyelte a filmalap tevékenységét – emlékeztet a közlemény.

Az összegzés kitér arra is, hogy a Filmszakmai Döntőbizottság helyettes tagja Lukácsy György. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerzett esztétika diplomát, majd a jezsuita rend felnőttképzési intézetében, a Faludi Ferenc Akadémián vett részt filmtörténelem, filmesztétika képzésen. Az elmúlt tíz évben a Heti Válasz filmkritikusaként dolgozott, tanulmányai jelentek meg, visszatérő szakértője volt a közszolgálati televízió kulturális csatornáinak. 2018-ban jelent meg az MMA Kiadó gondozásában a Csíksomlyói passió című kötet, amelynek társzerzője és szerkesztője.

Jelenleg több mint harminc egészestés mozifilm gyártásának előkészítése, forgatása vagy utómunkája van folyamatban, továbbá számos filmterv és forgatókönyv fejlesztése zajlik a filmalap anyagi és szakmai támogatásával. Még idén megérkezik a hazai mozikba a Drakulics elvtárs című Kádár-kori vámpírvígjáték, a Szép csendben című dráma, a Valan című, Erdélyben forgatott thriller és a Seveled című romantikus vígjáték. A Magyar Nemzeti Filmalap pályáztatása folyamatos, a megújult Filmszakmai Döntőbizottság október 15-én tartja első ülését.

Művház

A Magyar Nemzet fotóriportereinek 2006-os képeiből nyílt kiállítás

Meggyalázott demokrácia címmel nyílt ma fotókiállítás a Nemzeti Múzeumban. A tárlat célja, hogy a Magyar Nemzet fotóriporterei által készített felvételeken keresztül bemutassa: az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a Gyurcsány Ferenc vezette szocialista–liberális kormánykoalíció az erőszak eszközét alkalmazva lépett fel békés demonstrálók ellen.

Közzétéve:

Burger Zsolt/Magyar Nemzet

A kiállításról, valamint a 2006 őszén történtekről L. Simon László, a múzeum főigazgatója nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, aki elmondta, hogy a hatalom embertelen fellépése, valamint cinizmusa olyan történelmi esemény volt, amit a muzeológia eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni.

“A jelenlegi állandó kiállításunk 1990-ig foglalkozik a magyar történelemmel, azonban az nem ért véget a rendszerváltással, ezért is fontos a ma nyíló szabadtéri tárlat, amely a 2006. október 23-án történt eseményeket mutatja be” – nyilatkozta L. Simon László, a múzeum főigazgatója.

“Gyurcsány Ferenc még mindig köztünk van, és aktív alakítója a magyar belpolitikának, ami a 2006-os események fényében elkeserítő. Ugyanakkor az általa vezetett hatalom embertelen fellépése olyan történelmi esemény volt, amit a tudomány, a muzeológia vagy a művészet eszközeivel is fel kell dolgozni és be kell mutatni”

– rögzítette L. Simon. Kitért rá, hogy 2006 gyalázatos eseményei a magyar történelem részét képezik, azokat majd az új, állandó kiállításon is be kell mutatni.

“Régi idők legrosszabb emlékeit idézte vissza 2006 őszén a posztkommunista hatalom” – emlékeztetett a főigazgató, kiemelve, hogy a történelmi szakaszhatárok nem feltétlenül vágnak ketté életeket: a rendszerváltozást követő évtizedekben az 1990 előtti diktatúrát működtető személyek is közöttünk éltek, mint például a 2016-ban elhunyt Biszku Béla. Szerencsés esetben viszont nem kaptak többé szerepet.

“A 2010-es új alkotmányos időszakban is ezt vártuk volna, de Gyurcsány Ferenc ugyanúgy aktív maradt, mint a rendszerváltozást követően Horn Gyula, aki pedig karhatalmistaként az 1956-os forradalom leverésében is tevékeny szerepet vállalt”

– mutatott rá.

A véres tömegoszlatás, valamint a káosz és a zűrzavar kapcsán L. Simon közölte: számára Révész Máriuszról, a Fidesz országgyűlési képviselőjéről készült felvételek azok, amelyek leginkább kifejezik a 2006 őszén történteket. “Mindez megmutatja, hogy a hatalom nem válogatott” – rögzítette a főigazgató, aki felidézte azt is, hogy az SZDSZ akkori prominens politikusa, Kuncze Gábor frakcióvezető gúnyosan Révész „Mártíriusznak” nevezte a fideszes politikust. “Mérhetetlen arrogancia és cinizmus volt tapasztalható az akkori kormánypárti, szocialista és liberális politikusoktól. Ha ma történne hasonló, az egész nyugati sajtó a jelenlegi kormánynak rontana, és megjegyzem, teljes joggal tenné” – hangsúlyozta L. Simon. A főigazgató kiemelte, hogy a 2006. őszi eseményeket el kell magyarázni mindenkinek, és emlékeztetni kell a legújabb kori magyar történelem egyik legsötétebb napjára.

“A mi felelősségünk is, hogy rámutassunk az akkor történtekre” – hangsúlyozta.

L. Simon László felidézte: 2006-ban nem gondolta volna, hogy 15 évvel később Gyurcsány Ferenc még mindig meghatározó szereplője lesz a magyar politikának. “Meg kell mutatni a fiataloknak, hogy mi van a ‘jófejség’ álarca mögött” – hívta fel a figyelmet a főigazgató, kiemelve, hogy ebben a politikusoknak és a kulturális élet szereplőinek, valamint a közintézményeknek is felelősségük van.

Borítókép: Burger Zsolt felvétele

Tovább olvasom

Művház

Itt az Áldozatok 2006 című film trailere!

Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás filmje a 2006-os véres eseményeket mutatja be a rendőri és civil áldozatok szemszögéből – írja a Mandiner.

Közzétéve:

Borítóképünk képkocka a film előzeteséből
Tovább olvasom

Művház

Szombat Éva nyerte az idei Capa-nagydíjat

A pályázathoz kapcsolódó kiállítás november 14-ig látható.

Közzétéve:

Szombat Éva nyerte el Orgazmust kérek, nem rózsát című munkájával idén a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ által alapított Capa-nagydíjat; a pályázathoz kapcsolódó kiállítás november 14-ig látható – közölte a Capa Központ pénteken.

A Robert Capa Magyar Fotográfiai Nagydíjat minden évben olyan, a fotográfia bármely ágában dolgozó alkotó kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot.

A Capa-nagydíj zsűrije tavaly októberben három ösztöndíjast választott ki a beérkezett pályaművek alkotói közül: Bácsi Róbert László, Szombat Éva és Turós Balázs egy – koronavírus-járvánnyal nehezített – éven keresztül dolgoztak tovább munkáikon.

A Capa-nagydíjas Szombat Éva Orgazmust kérek, nem rózsát című anyagával a női szexualitást fókuszba téve tabudöntögető, de mégis játékos módon igyekszik a nők társadalmi helyzetére tágabban is reagálni.

Bácsi Róbert László Hegyi-Karabah – Hiányzó generációk című sorozatában az évtizedek óta bizonytalan politikai helyzetben billegő, katonai konfliktusok színteréül is szolgáló kaukázusi területen élő emberek sorsát mutatja be a dokumentarista fotográfia eszközeivel.

Turós Balázs pedig A dolgok természete című személyes hangú munkájában demens nagymamáját középpontba helyezve próbál közelebb kerülni az elmúlás örök kérdéséhez, miközben az anyaghoz kötődő saját viszonyát is górcső alá veszi.

Az ösztöndíjasok munkáiból rendezett kiállítás 2021. október 22. és november 14. között látható a Capa Központ Project Roomban. A tárlatot 18 év alattiak kizárólag nagykorú felügyelete mellett tekinthetik meg.

Tovább olvasom